Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

fl N£ä*E 9 1978. november 3. Gazdálkodni a munkaerővel • • • Kell a munkáskéz, de nem minden áron. Tavaly a „Kilépett" bejegyzéssel munkahelyet változtató. 1350 személy közül nyolcszázan kettőnél több esetben létesítettek munkaviszonyt. Az ilyen kevéssé állhatatos munka- vállalóknak szól a „Fémmunkás" Vállalat kerítésén elhelyezett közlemény. (Tóth Sándor felvételei) wmsmm bu:w*mk EGY EVEN BELÜL „KILEPETT" MUNKAKÖNYVI BEJEGYZÉSSEL RENDELKEZŐ, VALAMINT A JELÖLT IDŐSZAKBAN FELflONDÁJÍAL HARMADSZOR MUNKAHELYET VÁLTOZTATÓ MUNKAVÁLLALÓT NEM ALKALMAZUNK! Hmm & w . Fiatalok, KISZ-esek a kecskeméti járásban — Ezúttal alighanem rövid lesz a végrehajtó bizottság ülése, mi­vel napirendjén két tájékoztató jelentés szerepel... jegyezte meg az ülés kezdete előtt valaki a' ta­nácsi dolgozók közül Ám alighogy munkához látott a testület, sejteni lehetett: Kecs­kemét munkaerő-gazdálkodásá­nak tapasztalatait nem veszi tu- dortiásul megjegyzések nélkül a városi tanács végrehajtó bizott­sága. — Vajon nem elírás az előter­jesztésben szereplő 94-es szám? Lehetséges, hogy ennyi helyről in­gáznak a megyeszékhely üzemei­be a dolgozók? — Munkaerő-csábításért hány szabálysértési eljárást kezdemé­nyezett a munkaügyi csoport? — A kötelező közvetítés meg­kerülése miatt történt-e felelős- ségrevonás? — Milyen az üzemekben a mun­kaidőalap kihasználása? — hang­zottak el sorra-rendre a testületi tagok kérdései. S a tájékoztatót előterjesztő munkaügyi csoportvezető lényeg- retörön válaszolt: — Elírásról szó sincs, a több mint tízezer ingázó valóban 94 helyről jár be a kecskeméti mun­kahelyekre. A város vonzáskörze­tén túl még Debrecenből, Buda­pestről vagy éppen Heves megyé­ből is akadnak bejárók. Hevesből például észrevétel is érkezett: ne csábítsa a munkaerőt Kecskemét; ott látják ugyanis a vállalati munkáit szállító autóbuszokat. Munkaerő-csábításért az idén öt, a kötelező közvetítés be nem tartásáért, s a bérnorma túllépése miatt három vállalat szabálysér­tési felelősségrevonása történt meg. Az üzemek egy része kevés gondot fordít a munkaerő meg­tartására. A végzett ipari tanuló­kat a képző vállalatok nagy ré­Az ősz a gyümölcsfélék telepí­tési időszaka. Alapelvként tekint­hetjük. hogy csak alaposan meg­forgatott, trágyázott talajba sza­bad gyümölcsfákat, szamócá-t, ri­bizli t és köszmétét telepíteni, a szaporítóanyagot pedig csak meg­bízható helyről, elsősorban a fa­iskolai lerakatokból vásároljanak. A. gödrök kiásása után a feltalaj nagyobb részét istállótrágyával keverve helyezzék vissza a göd­rökbe (ilyenkor lassan bomló fosz­for- és káliumműtrágyát is ér­demes ehhez keverni), majd né­hány nap úgynevezett ülepedési idő után kell hozzákezdeni az ül­te léshez. A hózikertetkbe a következő faj­tákat javasoljuk: a szamócák kö­zül a május végén már megérő Gorella és Pocahontas, valamint a későbbi érésű Senga-Sengana fajtákat. A piros ribizkefajták közül a Jonkheer és a Red I.aket, valamint a bőtermő Fértő­di 1, a Brödtorp és az Altajszkaja dcszertnaja feketeribizli fajtákat. Igazi házikerti növényünk a magas törzsű köszméte, ezek kö­zül a zöld óriás és a Pallagi óriás fajtákat javasoljuk. Ugyanez mondható a birsről, ami ma mór ennek javasolt fajtái a Bereczky és Konstantinápolyi. Külön is ajánljuk a háztáji gazdaságoknak a, cseresznye, meggy, a kajszi és a szilva ter­mesztését. A legkorábban érő Ha/ikertek kedvelt dísznövé­nye a rózsa, ha októberben, no­vember elején ültetjük, eredé- sére nagy biztonsággal számít­hatunk. Csak olyan növény­anyagot használjunk ültetésre, amely a lombját már lehullatta, s alkalmas az áttelelésre. A rózsa napos, nyílt fekvésű, lápanyagban gazdag, (kissé me­szes). kötött talajon díszük leg­szebben. Árnyékos, nyirkos, sa­vanyú talajba ne ültessünk ró­zsát. mert fejlődése lassú, von­tatott lesz. Ültetés előtt istálló­trágyával vagy műtrágyával dú­sított komposzttrágyával javít­hatjuk meg a talajt. Á gyengébb növekedésű faj­táknál a 0,5—08 m. erős növe­kedésű kúszórózsáknál és a parkrózsáknál 1,5—2,0 m legyen az ültetési távolság. Sajnos, az utóbbi években sok házikertben találkozhattunk a — bogarak — illetve lárvák kárté­sze például próbaidőre veszi visz- sza, holott a harmadéveseket a második félévtől, éppen megtar­tásuk érdekében, állományba ve­hetnék. teljesítménybérben foglal­koztathatnák. A megyei állami építőipari vállalaton kívül azon­ban nagyon kevés vállalat él ez­zel a lehetőséggel. A munkaidőalap kihasználása általában kedvezőtlen; a parket­tagyárban például csak 72 száza­lékos, ugyanakkor sok a túlóra­felhasználás. Ennek persze nem a gyár az oka. A kérdések megválaszolása után szenvedélyes vita bontako­zott ki. A testület tagjai egymást követve taglalták a többnyire kri­tikus észrevételeiket. A vélemé­nyek többsége az üzem- és mun­kaszervezés gyarlóságait ostoroz­ta, ugyanígy azonban például a munkaidő jó kihasználása ellen ható bérezési gyakorlatot. Szinte kivétel nélkül hangoz­tattál«: amennyire tény, hogy Kecskeméten nincs szabad mun­kaerő, annyira igaz, hogy nagyon is sok az üzemeken belül ki nem használt lehetőség. Elegendő csu­pán arra utalni, hogy míg orszá­gosan 1,5,»Kecskeméten mindösz- sze 1,3 százalékos a műszakszám. Ez pedig azt jelenti, hogy a XI. pártkongresszus óta alig történt előrelépés e tekintetben. A tájékoztató adatait elemezve úgy tűnik, hogy a vállalatok in­kább a létszám, mintsem a mun­kaerő megszerzésére töreked­nek. Legalábbis erre enged kö­vetkeztetni, hogy kevéssé élnek az üzem- és munkaszervezés le­hetőségeivel, nem használják ki az ésszerűsítésre, javításra kínálkozó lehetőségeket. Mint ahogyan sok lazaságra utal a munkaidőalap rossz kihasználása. A testület Münchenbergi, a néhány nappal később érő Bigarreau Burlat faj­tákat, valamint a július első nap­ján szüretelhető Germersdorfit a lantijuk. A meggyfaj, ták közül a korai Meteor, majd az ezután érő Érdi nagy gyümölcsű és Érdi bötermő, illetve az Üjfehértói für­tös fajták telepítését javasoljuk. A kajszifajtákból csak a magas törzsűek telepítésére biztatjuk a háztáji gazdaságokat, például a Magyar kajszi és a Kécskei ró­zsa, ugyanis ezeket a kora tavaszi fagyok nem károsítják olyan mér­tékben, mint az alacsony törzsűe­ket. Viszont az — egyébként nem nagy jelentőségű — a hátrányuk, hogy a magas törzsűek egy-három evvel később fordulnak termőre a-z alacsony törzsűekhez képest. Akik őszibarackot akarnak tele­píteni, azoknak a Champyon, Arany csillag, Dixired, Madeleiiie Pouyet, Ford, Inorció Pieri fajtá­kat ajánljuk. Hiányzik a piacról a nyári alma. s azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyüzemek rendkívül nagy területeken téli- alrna-fajtákat termesztenek. Éppen ezért a házi kertekben a nyárial- ma-fajtákat javasoljuk: a Close, a Ceglédi piros, Éva és az Egri pi­ros. Ugyancsak nyári, illetve kora őszi körtefajták telepítését ajánl­juk: Arabitka, a Clapp kedvelt je. a Nyári Kálmán, Vilmos és az Avranchesi jó Lujza fajtákat. telével. E kártevők a/, értékes növényanyagban tekintélyes rit­kulást. pusztulást idézhetnek elő. A lárvák rágása nyomón a káro­sított. de megmaradt rózsák las­san fejlődnek, satnyák lesznek. A lárvák elleni védekezésre leg­alkalmasabb késztmény a Basu- din 5 granulátum. Akkor járunk el helyesen, ha a kiásott gödörbe — az ültetés előtt — 'gödrönként 5 kávéskanálnyi növényvédő szert szórunk, majd kevés földet dobunk rá. A gondos vegyszeres kezelést már követheti az ülte­tés. Telepítéskor a töveket öt rügy­re vágjuk vissza, a gyökerek metszése csak a sérült részek el­távolítására korlátozódjon. Az egészséges, erőteljes növekedés érdekében úgy ültessük a rózsá­kat. hogy a növények kissé mé­lyebben, a gyökérnyak 3—4 cm- re kerüljön a talaj felszíne alá. egyik tagja például kiszámolta, hogy a munkaidő kellő kihaszná­lásával tekintélyes dolgozói lét­szám lenne megtakarítható a vá­ros üzemeiben. Vagy meg kelle­ne szüntetni a nem egy üzemben szinte egyeduralkodó órabéres gyakorlatot, s felváltani a norma­teljesítmény alapján történő bé­rezéssel. Természetesen szó esett a vég­rehajtó bizottsági ülés vitája so­rán a valós munkaerőgondról is, amely — a gyesen levők nagy száma miatt — főleg a nőket fog­lalkoztató ipari üzemekben és a kereskedelemben szorító. Épp így azonban a munkaerő-gazdálko­dásban jó példával szolgáló egy­két vállalatról is. Üdvözölték pél­dául a testület tagjai a „Fém­munkás" Vállalat párt-, gazdasá­Kiskunhalas tizennyolc jelen­tősebb termelő gazdasági egysé­gében 10 ezer 234-en dolgoznak. A munkaversenyben ennek a létszámnak ötvenöt, a brigád­mozgalomban pedig a negyvenöt százaléka vesz részt. A verseny­ző 348 kis gőzösségben 4 ezer 159 dolgozó tömörül. A szocia­lista brigádok közül 147 már legalább a mozgalom bronz fo­kozatú jelvényét kiérdemelte. Nem kétséges tehát, hogy a szo­cialista munkaverseny és a bri­gádmozgalom jelentős erőt kép­visel a kiskun városban. Nem véletlen, hogy a beveze­tőben ilyen pontos számokat so­rakoztathattunk föl, ugyanis a városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban Vizsgálta az üze­mek munkaverseny-mozgalmát. A tapasztalatokról Kispéter Im­rével, az MSZMP városi bizott­ságának titkárával beszélgettünk. — A végrehajtó bizottság nem az eredményeket akarta össze­gezni elsősorban — mondotta el Kispéter Imre. — Azt akartuk tudni, hogy mi jellemzi jelenleg a versenyt, milyen tendenciák érvényesülnek a szervezésben. Választ akartunk kapni arra a kérdésre, hogy mit kell és lehet tenni a verseny továbbfejleszté­séért. Elő akartuk segíteni, hogy a brigádok a jövő évi vállalása­ikban építhessenek az idei észre­vételekre. — A kollektív elemző munka milyen jellemzőket mutatott ki? — A tapasztalatok szerint a gazdasági vezetők helyesen ér­tékelik a brigádok tevékenysé­gét, alapoznak rájuk. Figyelembe veszik, hogy a hatékonyság nö­velése. a minőségi munka embe­ri feltételeinek megteremtése, a gi és szakszervezeti vezetőinek azt a kezdeményezését, hogy az egy éven belül többször munkahelyet változtatókat nem vesznek fel a vállalathoz Korántsem igazolódott tehát a bevezetőül említett előrejelzés. A végrehajtó bizottság mélyenszán- tó, felelősségteljes vita után elfo­gadta a megyeszékhely munka­erőhelyzetéről és a munkaerő­gazdálkodás tapasztalatairól elő­terjesztett tájékoztató jelentést. Egyidejűleg úgy döntött a testü­let. hogy a városi tanács tervgaz­dasági bizottságát kéri fel vizs­gálatra azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nincs teljesítmény- öérezés. illetve ahol különösen jellemző a munkaidőalap rossz törzsgárda erősítése a kis közös­ségek segítségével valósítható meg. A versenyben részt vevők szá­ma a tervidőszak eddigi szaka­szában stabilizálódott. Vizsgáló­dásainkkor azt láttuk, hogy a verseny ott hozta a legjobb eredményeket, ahol az embere­ket megfelelően ellátták munká­val, ahol nagyobb volt u terv- szerűség. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy előfordultak ese­tek. amikor egyes üzemekben az év folyamán lemaradást akartak behozni a kommunista műsza­kokkal. Leszögeztük, hogy az objektív föltételek hiányát, a rossz munkaszervezést nem le­het ilyen módon pótolni. A vég­rehajtó bizottság megerősítette korábbi állásfoglalását. mely szerint kommunitu műszakot évente egy-két alkalommal, és elsősorban gyermekintézmények bővítése érdekében lehet szer­vezni az üzemekben. — A brigádok összeforrd tsá- gát, kollektív érettségét illetően milyen észrevételei voltak a bi­zottságnak? — Nem jellemző, de előfordul, még szocialista brigád esetében is, hogy gyönge a tagok kötődé­se a közösségükhöz. Megesett, hogy az egyik brigádtag megszüntette a munkaviszonyát anélkül, hogy a szándékáról a kollektíva veze­tője vajmit is tudott volna. Egy szocialista brigádnak igénye kell legyen, hogy ismerje a tagjai gondjait, amelyek munkahely­változtatáshoz vezethetnek. A szocialista brigádokban kisebb a fluktuáció, mint általában, de Baus-Kiskun összlakosságának egyhatoda, több mint kilencven­ezer ember él a kecskeméti járás­ban. közöttük magasabb a megyei átlagnál a fiatalok negyvenegy százalékos aránya. Erről a negy­venegy százalékról, pontosabban arról a háromezer-száz kecskemé­ti járási KISZ-tagról — gazdasá­gi építőmunikában. versenymoz­galomban való részvételükről, a további feladatokról — a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága is tárgyalt egyik közelmúltban tar­tott ülésén. Több a szakember A járás gazdaságát alapvetően a mezőgazdaság határozza meg: 19 termelő-, tizenegy szakszövetkezet, két állami gazdaság és három er­dőgazdaság működik. Természe­tes, hogy a mind nagyobb ered­mények, s az ezáltal lehetővé váló fejlesztések kedvezően hatnak a fiatalokra. Jelentősen megnőtt a (elsőfokú végzettségű ifjú agrár­szakemberek száma. Egyre többen kerülnek vezetői beosztásba, ami, túl azon, hogy tudásúk egyfajta elismerését jelenti, felelősséggel is jár. Lakiteleken a Szikra Tsz-ben az Izsáki Állami Gazdaságban, a lajosmizsei Almavirág Szakszövet­kezetben, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben találkoz­hatni ifjú főmezőgazdasszal. kerü­letvezetővel. Egyre több a fiatal szakmun­kás is. A járás KISZ-szervezetei számois lehetőséget teremtenek ar­ra, hogy a tudás bővüljön, a szak­maszeretet tovább erősödjön — nápszerűék a különféle versenyek. Rendszeresen megszervezik a nö­vényvédők, a mezőgazdasági gép­szerelők vetélkedőjét, s már ha­gyománya van a járási szántóvia­dalnak is. Csapatversenyt hirde­tett meg a Szikrai Állami Gaz­daság a szőlőtermesztési rendszer­ben r -»zt vevő gazdaságok fiatal­jai számára — tizenkét brigád állt rajthoz. A szakma ifjú mes­tere vetélkedők járási döntőin öt- ven-hatvan ifjú is sorompóba áll tudását bizonyítandó. Alapvető: a munka Ennyiből is világosan kitetszik? hogy a járás KlSZ-szervez.etei- nek munkájában fontos helyet foglal el a pánt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek segítése, a vég­rehajtásban való cselekvő részvé­tel. illetőleg ennek propagálása. Nem a véletlen, hanem a na­gyon is tudatos mozgósítás ered­ménye. hogy a, járás összes bri­gádtagjainak a fele harminc éven aluli. Ez pedig, tekintve hogy 776 kollektíváról van szó, tekinté­lyes tömeget jelent, örvéndetes, hogy ma már a KISZ-szervezetek még ez. is jelentős munkaerő­kieséssel jár. — A minőségi szemlélet ho­gyan érvényesül a halasi mun­kaversenyben? — Egyöntetűségről még nem beszélhetünk. Ennek az is oka lehet, hogy a minőség szerinti bérezést még csak kevés helyen vezették be. Akadnak még olyan brigádok, amelyek a vállalásaik­ban a mennyiségi -eredménynö­velést tűzik ki v célul. Az anyaggal, a munkaidővel, a költ­ségekkel való takarékoskodás még szintén nem eléggé általános törekvés a város üzemeiben fo­lyó munkaversenyben. A szocialista brigádok a fel­ajánlásaikban — hogy a hiá­nyosságokat domborítsam ki el­sősorban — nem szerepel kellő súllyal az újítótevékenység. Pe­dig ezt már régen szorgalmazzuk. Tavaly újítási hónap szervezését kezdeményezte a végrehajtó bi­zottság, a város egész területén, ölszázhatvanhat újítási javasla­tot adtak be az alatt a harminc nap alatt, amiből kétszázkilenc- venhármat elfogadtak. Az újí­tásokból 4.9 millió forint megta­karítás származott. Az idei első félévben 2,2 millió forint nép- gazdasági eredmény született újí­tásokból. Ezek a számok bizo­nyítják. hogy az újitótevékeny- séget érdemes továbbfejleszteni, hogy nagyobb szerepet kell neki juttatni a versenyben, s az ered­mények elbírálásánál is. — A verseny továbbfejleszté­sére vonatkozóan milyen megál­lapításokat tett a végrehajtó bi­zottság? — A szocialista munkaverseny csak ott fejtheti ki hatását, ahol a munka folyamatos, ahol a ter­is elismerik a brigádmunkát, ami­kor egy-egy tagjuk egész évi munkáját értékelik. JaivuLt az összhang az alapszervezeti és a brigádvállalások között is. A fiatalok nemegyszer kezde­ményezői is egy-egy akciónak. A lakiteleki Szikra Termelőszövet­kezet Kandó Kálmán ifjúsági szo­cialista brigádja például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére meghirde­tett munkaverseny folytatására hívta fel a járás ifjúsági szocia­lista brigádjait: 107 kollektíva ezerötszáz tagját. Ha a brigádokat említjük, szól­junk néhány új, fiatalok által Kezdeményezett vállalásról is. Is­mét a lakiteleki Szikra Tsz emlí­tendő, ahol felajánlották — s tel­jesítették is! — a munkafegyelem erősítését, a határidők betartását, a takarékosságot, a betakarítási veszteség csökkentését célzó vál­lalásukat. A~ tiszakécskei REMIX Vállalatnál a felhalmozódott se­lejt, de még javítható kondenzáto­rok felhasználását oldották meg a fiatalok. Országos hírű vállalás Kapcsolódva az országos véd­nökségekhez, kiemelt beruházá­sokhoz, a kecskeméti járás KISZ- szervezetei is a termékek minő­sége, határidőre történő szállítása felett vállaltak védnökséget. A la­josmizsei ipari szövetkezet a gyu­lai húskombinát részére szállított vágóasztalok élelmiszeripari gép­sorok, a kerekegyházi MEZŐGÉP ped ig a j ármű programhoz szüksé­ges alkatrészek zavartalan szállí­tását garantálta. Nem országos védnökség, de országos hírű a ti- 'z'ikécskei VEGYÉPSZER-es fia­talok „titán-programban” tett vál­lalása, amelyről lapunkban is többször tudósítottunk. Jelentős értéket hoztak létre a fiatalok a kommunista műszakok és a társadalmi munkaakciók so­rán. Tanyai kollégium, óvoda, böl­csőde, játszótér épült gyorsabban az ifjak ezrei munkája nyomán. Kiemelkedik a kunszeretmiklósi KISZ-esek tevékenysége a 2000 adagos konyha és a lajosmizseie- ké a tanyai kollégium építésében. Nem kis szerepe van tehát a fia­taloknak abban, hogy a járásban 520-ról 1000 forintra emelkedett az egy emberre jutó társadalmi munka értéke. Hosszan lehetne tovább sorolni, hogy a kecskeméti járási KISZ-esek hogyan veszik ki ré­szüket a gazdasági célok elérésé­ből. milyen módszerekkel segítik a tervek teljesítését, ám úgy hisz- szük. ebből a viszonylag rövid felsorolásból is megállapítható, hogy komoly, felelősségteljes munkát végeznek — dicséretes módon. B. J. szerű üzem- és munkaszervezést. Ott. ahol a gazdasági vezetés a társadalmi szervekkel együtt világosan megfogalmazza, mire irányuljon a verseny, s annak sikeréhez megteremtik a föltéte­leket. Többek közt a tervező közgazdasági munkával. Az eddigieknél nagyobb mér­tékben kell előtérbe állítani a minőséget a felajánlásokban. Erre kell ösztönözni a szervezés­sel és az elismerésekkel is. A brigádmozgalom hármas jel­szavából Kiskunhalason a „szo­cialista módon dolgozni” érvé­nyesül legteljesebben. Ez tovább­ra is fontos feladat. De a jövő­ben többet kell tenni azért, hogy a szocialista módon tanulni és élni is gazdagabb tartalommal telítődjön. A végrehajtó bizottság nagyon lényegesnek tartja, hogy az üze­mekben ne hanyagolják el az olyan versenyformákat, amelyek a kiváló dolgozó, a kiváló ifjú mérnök, technikus, közgazdász címén folynak. Ugyanez vonat­kozik az alkotó ifjúság pályá­zatokra. a szakma kiváló ifjú mestere, s az újítók versenyére, az üzemrészek élüzem címért való vetélkedésére és a többire. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a termelési agitáció szín­vonalának emelésével szélesed­jen a verseny nyilvánossága. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a nyilvános szóbeli és írásbeli elismerésre. Az erkölcsi jutalmazásra is igaz. hogy két­szer ad, aki gyorsan ad. A jövő évi versenyt illetően a végrehajtó bizottság arra szin­tén ráirányíthatja a figyelmet, hogy van még tennivaló a részt­vevők számának növelésében is — fejezte be a tájékoztatást Kispéter Imre. A T. S. HÁZUNK TÁJA Milyen gyümölcsfajtákat ültessünk? A rózsákról kihasználása. P. I. Kijelző berendezések számítógépekhez • A Videoton Számítástechnikai Gyárában sorozatban készülnek a korszerű kijelző berendezések, az úgynevezett „display”-k. A számító­gépeket egyre szélesebb körben alkalmazza az ipar, a kereskedelem, az adatfeldolgozás és az információ területén. (MTI-fotó) A SZOCIALISTA MUNKA VERSENY TANULSÁGAI KISKUNHALASON Nagyobb tervszerűség - jobb eredmények melésben megvalósítják a kor­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents