Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-23 / 276. szám
í FIATALOK! •X'X<vX-X;XvX:X:.:vXvX<v>x-XvXvXv.x-x-XvXvX;X:XxXx<<<->>>x-XxX ▼ QI . ISP“ I* 11 “T W-IC'ShT • •' ÍV-: .• a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára y'; \' • • •. • - : '••••'• • • : • • .j:X;X::xj::X;:;V j ’ / •. • .: : .... ■.. ■ ' ’ f ';.'x. • • .'. : , "'4 ® ^ + .......................... ^ A.7: - V..'.^ * A hegesztők között igen sok a nődolgozó, akik elismerésre méltó szorgalommal igen jó minőségű munkát végeznek, s meg is kapják érte a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést. • A szerszámlakatosokat számos pneumatikus kisgép segíti a munkában. N apjainkban egyre több szó esik a családban és az általános iskolákban is arról, hogy a nyolcadikat végző fiatal lány vagy fiú milyen pályát válasszon. Jelentkezzen-e valamelyik középiskolába, vagy válasz- szón szakmát, s kezdje meg az ipari tanulók — a régi inasokéhoz egyáltalán nem hasonlítható — életét. Ugye, kedves szülök, kedves fiatalok, nehéz a döntés? Meglátják, sokkal könnyebb lesz. ha velünk tartanak a megye- székhely egyik korszerű üzemébe és a Fémmunkás Vállalat kecskeméti, Izsáki úti gyárában egvütt ismerkedünk meg a szakin anu- lás lehetőségeivel. Még mielőtt belépnénk a gyár kapuján, jegyezzük meg: A múlt évben termelési-értékesítési tervét a szorgalmas kollektíva 515 millió forintra teljesítette, az idén pedig várhatóan eléri a 640 millió forintot. A gyár dolgozóinak ten- mékei — az egyedi acélszerkezetek, nyílászárók, szállítószalaghi- dak és mások, hozzájárulnak szinte minden hazai nagyberuházás megvalósításához. Jut kecskeméti gyártmány a Paksi Atomerőmű építéséhez és a gyulai húskombinát is az ő közreműködésükkel épült fel. A Metró, a LábatTani Cement és Mészmű, a Szekszárdi Húskombinát, a Salgótarjáni Síküveggyár és még nagyon sok más, a népgazdaságot jelentősen fejlesztő létesítmény készült a gyár közreműködésével. Lépjünk be a gyár kapuján, ismerkedjünk meg az itt tanulók és dolgozók életével, munkájával. Látogassunk el ia megfelelően berendezett tanműhelybe, ahol igen jól képzett szakoktatók irányításával ismerkednek meg a fiatalok a hegesztő, a szerkezetlakatos és a villanyszerelő szakma gyakorlati tudnivalóival. Az ipari tanulók között sok a vidéki, a környékbeli községekből járnának be naponta — ha a gyár nem biztosítana részükre kényelmes kollégiumi elhelyezést. De. biztosít! Évek óta minden jelentkező fiatal lakást, megfelelő ellátást kap a „második otthonban” a lányok sem kénytelenek vállalni a vidékről bejárás fáradalmait vagv fizetni az albérleti szobát. Mit kapnak ezek a fiatalok a gvártól a tanulási lehetőségeken kívül? Munka- és védőruhát. Egv forintért ebédet. Harminc nap nyári szabadságot Üdülési sportolási. kirándulási lehetőségeket. Ösztöndíjat, melynek összege a tanulmányi eredményektől függően 200—240 forint A hegesztők még külön 200 forint kiegészítő ösztöndíjat is kapnak. A másodéves , hegesztő és harmadéves lakatos tanulók már részt vesznek a termelő munkában, s (keresetük elérheti az 1500—2000 forintot. Meg kél jegyezni azt is, hogy a fenti juttatásokon felül a szerződést 'kötő tanulók havi 300 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak. Néhány évvel ezelőtt létesítették a gyár korszerű, jól felszerelt ifjúsági klubját, a gyár fiataljainak kedvelt szórakozóhelyét. Igen sok résztvevője van a jól szervezett, érdekes programoknak. Játékterem, magnó, rádió, televízió áll a klub látogatóinak, — akik között egyre több a törzsvendég — rendelkezésére. Nézzünk be a hatalmas műhelycsarnokokba, ahol szorgos kezek, ügyes gépek segítségével munkálkodnak á jórészt hatalmas vasszerkezetek gyártásán. Daru csörömpöl a magasban, vastag drótkötélen himbálva cipeli több tonnás terhét, s a darukezelő néha szirénázva, rikoltva figyelmezteti a földön járókat az óvatosságra. Az egyik hatalmas vasszerkezet mellett nevetős, barna fiatalember buzgólkodik. Álljunk meg itt néhány szóra ... — Izsáiki vagyok — mondja Borka Ferenc szerkezetlaikatos. — Édesapáim, aki szántén lakatos, javasolta, tanuljak itt szakmát a Fémmunkás gyárban. Felvettek, s 1969-ben megkezdtem a tanulást. Nem kellett bejárnom, jó elhelyezést kaptam a kollégiumban, most is szívesen emlékszem az ott eltöltött időbe. Amikor 1972-ben megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt, már annyira otthon éreztem magam, hogy eszembe sem jutott, esetleg máshol is kaphatnék munkát. Két év katonai szolgálat után a múlt év Októberében természetesen ismét ide jöttem. A kereset? Hát, nem paraaszkodiha- tom, havonta eléri a 3600—4000 forintot. Kell is a pénz, mert nősülés előtt állok. Van egy telkem Izsákon, szeretnék családi házait építeni. Hallottam, hogy ehhez a gyár is segítséget nyújt, remélem, én sem leszek kivétel... Igen, valószínű, Borka Ferenc is megkapja a családalapításhoz az új otthon létesítéséhez a megfelelő segítséget. A gyár Ugyanis évente mintegy 600—700 ezer forintot- használ hasonló célra. Az igénylő dolgozóknak 40—60 ezer forintot ad kamatmentes kölcsön formájában 10— 20 évre. A csaláöiház-építőket kedvezményes fuvarral, esetleg bontási anyaggal, valamint 10 ezertől 30 ezer forintig terjedő szintén kamatmentes kölcsönnel segíti. Itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a gyár dolgozóinak a kölcsön visszafizetése nem jelent nagy terhet, hiszen a keresetük igen jó. Az elsőéves szakmunkások jövedelme gyári átlagban eléri a 3000—3500 forintot. Az idősebb szakmunkások, akik már nagyobb szakmai tapasztalatokra tettek szert, havonta 4200—4300 forintot, míg a betanított munkások átlag 3000—3200 forintot keresnek. Ha a gyári jövedelmek alakulását kecskeméti viszonylatban vizsgáljuk, megállapítható, hogy a Fémmunkás gyár az élvonalban halad, mert az évi jövedelem itt eléri a 43 ezer 500 forintot. A tervek szerint jövőre lehetőség nyílik ennek az ösz- szegnek évi 46 ezer forintra való növelésére. E rövid kitérő után sétáljunk tovább a csarnokban. Egy megmunkálás alatt levő vaslemezen kiterített műszaki rajzot tanulmányoz egy idősebb és egy fiatalabb munkás. Álljunk meg náluk is néhány szóra. — Horváth Imre vagyok — mutatkozik be az idősebb férfi. — Tizenegy évvel ezelőtt szakma nélkül kerültem a gyárba, s alig egy esztendő után már mint képesített hegesztő dolgoztam. Később megszereztem a szerkezetlakatos szakmunkás-bizonyítványt, s most mint brigádvezető dolgozom. Nagyon jól. érzem magam, s remélem, a nyugdíjig hátralevő tíz esztendőt is itt tölt- hetem. A keresetem kielégítő, havonta 5500—5600 forint. Munkánk után megkapjuk az erkölcsi megbecsülést is. Én már egyszer megkaptam a Könnyűipar kiváló dolgozója, háromszor pedig a gyár kiváló dolgozója kitüntetést. Nagyon örültem annak, hogy a fiaim — mutat a mellette álló fiatalemberre — szintén elbbe a gyáriba jött annak idején... — Igen — veszi át a szót ifjabb Horváth Imre hegesztő. — Itit lett belőlem szakmunkás, majd két évi munka után elmentem, az egyik termelőszövetkezetben vállaltam munkát. Innen vonultam be katonának, majd a szolgálati időm letöltése után gondolkodás nélkül ismét a gyárba kértem felvételem. A keresetem eléri a 4—5 ezer forintot, a munkakörülményeim megfelelőek — szóval — itt érzem magam a legjobban. Azelőtt sokat jártam a gyári klubba, igen jól éreztem magiam, de mióta megnősültem, megszületett a kisfiúnk, kevés idő nyílik a szórakozásra, Ha a srác felnő egy kicsit, feleségemmel együtt ismét gyakori 1 látogatói leszünk a klubnak... Idősebb Horváth Imre a gyárban szerezte meg két szakmáját, s itt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi 640 szakmunkás közül mindössze 100-an tanultak másutt. A dolgozók 60 százaléka szakmunkás, 30 százaléka betanított munkás, míg 10 százalékuk segédmunkás. Az előbbi példák bizonyítják, hogy érdemes megszerezni a magasabb jövedelmet biztosító szakképesítést. És erre is van lehetőség. A gyárban állandóan átképző tanfolyamokat rendeznek a 16 éven felüliek részére, akik hat hónaptól egy évig terjedő idő alatt sajátíthatják el a szakma legfontosabb tudnivalóit, majd négy év szakmai gyakorlat utón tehetnek vizsgát. A szakmunkás-utánpótlásban új dologról is számot adhatunk. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában szeptemberben egy könnyűszerkezet-lakatos osztály is megkezdte a tanulást. A jövő év szeptemberében újabb osztály szervezését tervezik, s a gyár azoknak a fiataloknak, főleg a kecskemétieknek és környékbelieknek, akik szerződésben vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a Fémmunkás dolgozói !lesznek, havonta 500 forint ösztöndíjat ad. Gyári sétánk végére értünk, s a kapu felé haladva az egyik műhelycsarnok előtt népes gyereksereggel találkoztunk. A hallasz ögi iskola végzős diákjai tettek látogatást a gyárban, s nagy figyelemmel hallgatták az őket kalauzoló gyári szakember tájékoztatóját. Később együtt ballagtunk a kijárat felé, s hallgattuk a lányok-fiúik véleményét. — Nekem tetszik ez a gyár, lehet, hogy ide jövök — mondta az egyik. — Igaz, hogy én kereskedő szeretnék lenni, de ha nem vesznek fel — megtanulok hegeszteni — mondta egy másik. — Én már akkor választottam, amikor apukám először kérdezte, hogy jövök-e hozzájuk tanulni. Ö ugyanis itt dolgozik — jelentette ki nem kis büszkeséggel egy pöttöm legény ... Búcsúzunk a gyártól, búcsúztunk az ismerkedő, életük nagy válaszútja előtt álló diákoktóL És üzenjük nekik, üzenjük a kedves szülőknek, fontolják meg alaposan a jövőt formáló elhatározást. Olvassák el még egyszer írásunkat, kérjenek ennél is részletesebb tájékoztatást a gyár személyzeti osztályán. És ha döntöttek;, jelentkezzenek a fiatalok a Fémmunkás dolgozóinak táborába. (x) • Akinek jó a kézügyessége, szereti az aprólékos, nagy figyelmet igénylő munkát, az jelentkezhet szerszámkészítőnek. • Idős és ifjabb Horváth Imre megbeszélik a következő feladatokat. FIATALOK! Vár keÉíteMaFémmunkás Vállalat kecskeméti gyára •MaHÉMÉÉIMÉÉltMÉÉUli*áiááÉ«aMÉMÉÉÉteÉaÉÉ<Máu/A_MM_B.>' 1,1 • " " .........................."................. — • - *****" .....................'.......—M iihiihiéiii i rmnwrntÉ—1 inni ' ' i I II I..........f t II................................................................T«hl.......TwiTlTlWlTlTiri'lllf.............||7[::’’ÍÍT| li :r:::v'’' " • A gyár egyik szakembere tájékoztatót nyújt a ballószögi iskolások egyik csoportjának.
