Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 276. szám Ára: 90 fii lér 1978. november 23. csütörtök MOSZKVA Szerdán megkezdte mun­káját a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének ülése. Az ülés résztvevőit üdvözölve Leonyid Brezsnyev az alábbiakat mondotta : „Nagy megelégedésemre szol­gál, hogy megnyithatom a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének soron levő ülését Tanácskozásunkat most a vi­lág közvéleményének nagyfokú érdeklődése kíséri. A politikai ta­nácskozó testülettől azt várják, hogy új, energikus lendületet ad­jon az enyhülés elmélyítésének, az európai — és nemcsak az európai — országok közötti együttműködés megjavításának. Tegyünk meg mindent annak ér­dekében, hogy megfeleljünk ezek­nek a várakozásoknak”. ' '' - ' • i- . Országos anyagmozgatási tanácskozás Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában, a Gépipari Tudományos Egyesület anyagmozgatási szakosztálya és a GTE kecskeméti szervezete ren­dezésében háromnapos országos anyagmozgatási tanácskozás kez­dődött. Ez a negyedik alkalom, hogy az ország minden részéből összegyűlnek a szakemiberek a téma megvitatására. Bács-Kiskun megye székhelyére ezúttal mint­egy kétszázötvenen jöttek el, fő­ként a gépipar, az élelmiszeripar, és a kereskedelem képviselői. A résztvevőket dr. Varga László, a GTE kecskeméti szervezetének elnöke, a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskola főigaz­gató-helyettese köszöntötte. A ta­nácskozást megnyitó előadásában hangsúlyozta: — Korábban az ipari üzemek­ben az anyagmozgatást, csupán kiegészítő tevékenységként kezel­ték a termelésiben. Az utóbbi években azonban jelentősen meg­változott az ezzel kapcsolatos szemlélet Ma már a korszerű üzemekben az anyagmozgatást — annak eszközeivel együtt — a gyártási folyamat részének te­kintik. Napjainkban — mind az üze­men belüli anyagmozgatás, mind pedig a raktározástechnika terü­letén — egyre inkább a komp­lex gépesítés, az automatizálás gondolata kerül előtérbe. Ennek oka, hogy a termelésben részt vevő dolgozók igen, jelentős ré­sze foglalkozik a különböző anya­gok, alkatrészek továbbításával. Hazánkban ez az arány eléri a 20 százalékot, Bács-Kiskun me­gyében meg is haladja ezt. Fon­tos kérdés ez azért Is, mert az üzemekben, a termékek előállí­tási költségeiből 15—80 százalé­kot az anyagmozgatás emészt fel A termelésnek csak kis részé­ben jöhetnek ma még számításba a folyamatos szálilítótoerendezések — konvejorpályák, stb. Az üze­men belüli, üzemek közötti, a raktári anyagmozgatásra és ra­kodásira leginkább motoros; vala­mint villamos targoncákat al­kalmaznak. Hazánkban jelenleg mintegy 20—22 ezer targonca van. Eszközértékük igen magas, hi­szen egy-egy belőlük 300 ezer forintba kerül. Sajnos, nagy gon­dot okoz, hogy csaknem kétszáz­féle típusú targoncával rendelke­zik az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés. Emiatt igen sok problémát okoz javításuk, karbantartásuk. Már­pedig egy-egy targonca meghibá­sodása lényegesen lassíthatja a termelési folyamatokat. Az előadó végül fontos feladat­ként jelölte meg a targoncave­zetői tanfolyamok kötelezővé té­telét. Jelenleg ugyanis a targon­cákkal dolgozók alig 15 százalé­kának van képesítése, emiatt idő előtt mennek tönkre a drága szállító-rakodó eszközök. Hang­súlyozta, hogy csökkenteni kell az importált targoncatípusokat és javítani az alkatrészefllátást. A bevezető előadás után a résztvevőknek filmet vetítettek Bács-Kisikiun megye iparáról Ezt követően Hamar László, a TECHNOIMPEX főosztályvezető­je a targoncái importról, Rajzó István, az Állami Termékgazdál­kodási Igazgatóság műszaki veze­tőhelyettese a karbantartásról, Báles István, a Székesfehérvári Könnyűfémmű művezetője a ja­vítás és alkatrészellátásról, Sza­bó Sándor, a KPM Vasúti Fő­osztályának főelőadója az emelő- targoncák teljesítményarányos fenntartási rendszeréről tartott előadást. A tanácskozás holnap folytatja munkáját N. O. A tanácskozás résztvevői: a Bolgár Népköztársaság kép­viseletében: Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Állam­Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a KISZ Központi Bizott­sága első titkárának elnökletével összeült a KISZ Központi Bizott­sága. Részt vett a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. A testület meghallgatta és el­fogadta Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom Időszerű kérdéseiről. A Lenini Komszomol november 14-e és 18-a között hazánkban járt dele­gációjának látogatásáról a KISZ KB megállapította: kiemelkedő eseménye volt a testvérszerveze­tek kétoldalú kapcsolatainak. A továbbiakban a KISZ Köz­ponti Bizottsága Barabás János titkár előterjeszése alapján dönt az ifjúsági szövetség 1979/80-as akcióprogramjáról. (MTI) • Kádár János, Lázár György, Gyenes András és Púja Frigyes a tanácskozáson. ————■— tanács elnöke; Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nöke; Petr Mladenov, a BKP KB PB titkára, külügyminiszter; Dimitr Sztanisev, a BKP KB tit­kára; Milko Balev, a BKP KB tagja, a KB első titkára titkársá­gának vezetője. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság képviseletében: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök; Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, miniszterelnök; Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára; Bo- huslav Chnoupek, a CSKP KB tagija, külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság kép­viseletében: Edward Gierek, a Lemp KB első titkára; Piotr Ja- roszewicz, a Lemp KB Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke; Edrn Babiuch, a Lemp KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára; Ry szard FreieJc, a LEMP KB titkára; Emil Wojtaszek, a LEMP KB tagja, külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság kép­viseletében: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke; Gyenes András, az MSZMP KB titkára; Púja Fri­gyes, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter. A Német Demokratikus Köz­társaság képviseletében: Erich Honecker, az NSZEP KB főtit­kára, az Államtanács elnöke; Willi Stoph, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának taigja, a Mi­nisztertanács elnöke; Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra; Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára; Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügymi­niszter; Herbert Krolikowski, az NSZEP KB tagja, a külügymi­niszter első helyettese; Egon Winkelman, az NSZEP köziponti revíziós bizottságának tagja, a KB nemzetközi osztályának veze­tője; Werner Eberlein, az NSZEP központi revíziós bizottságának tagja; a KB osrtályvezető-helyet­tese. A Román Szocialista Köztár­saság képviseletében: Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök; Manea Ma- nescu, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának taigja; mi­niszterelnök; Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, külügy­miniszter ; Vasile Musat, az RKP KB titkára. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének képvisele­tében : Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségéinek elnöke; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra; Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, külügyminiszter; Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a KB titkára; Konsztantyin Rusza- kov, az SZKP KB titkára; And­rej Alekszandrov, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB főtitká­rának külpolitikai tanácsadója; Anatolij Blatov, az SZKP köz­ponti revíziós bizottságának tag­ja; az SZKP KB főtitkárának külpolitikai tanácsadója. Az ülés ma folytatja munkáját JÓL SZEREPELTEK A MEGYEI TERMELŐK Kiosztották az országos bor-és üdítőital-verseny díjait Az ország legnagyobb szőlőter­mesztő megyéjének székhelyén, Kecskeméten tartották meg a XVI. országos bor- és üdítőital-,- valamint a megyei borverseny eredményhirdető és díjkiosztó ün­nepségét. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, közöt­tük Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, valamin«; az ország minden részéből érke­zett vendégeket, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium, a Kertészeti Egyetem, a kutató­intézetek, a szőlőtermesztő állami és szövetkezeti gazdaságok, borá­szati üzemek, vállalatok, forgal­mazó szervek vezetőit, képvise­lőit. Bács-Kiskun megyében csak­nem ezeresztendős hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ennek segítségével kötötték meg a futó­homokot, s állították talpra a múlt századi nagy fiiloxéravész után a magyarországi szőlőtermesztést. A hamokhátsági szőlő és a bor sok ezer ember munkájának gyü­mölcse. Sajnos, a 48 ezer hektár megyei szőlőterületnek csupán 45 százaléka a korszerű üzemi ül­tetvény. 1980-ig 6 ezer hektár szőlő telepítésére vállalkoztak Bács-Kiskun mezőgazdasági üze­mei. Terveik végrehajtása azon­ban egyike a legnehezebb felada­toknak, A korszerű szőlőtermesz­tés, valamint a borászat tovább­fejlesztése azonban szükségszerű, hiszen versenyképesebbé teszi az alföldi borokat, itthon és a kül­földi piacokon is. A megyei ta­nács elnökhelyettese végül a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium további támogatását kérte a szőlőtelepítéssel összefüg­gő gondok enyhítésére. A Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesének megnyitó be­széde után dr. Kádár Gyula, a Kertészeti. Egyetem tanszékveze­tő tanára az országos borverseny elnöke ismertette az értékelés eredményeit. Az 1955-ben szer­vezett első országos verseny óta ez a tizenhatodik alkalom, ahol az ország szőlőtermesztő és bo­rászati gazdaságai, vállalatai ösz- szemérhetik munkájuk eredmé­nyét. Szükség van a kétévenkénti versenyre, sőt a forgalmi borok • Benyedáné Laki Ilona átveszi a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának különdíját a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet számára. (Tóth Sándor felvételei.) • Dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese megnyitja a XVI. országos bor- és üdítőital-verseny díjkiosztó ün­nepségét. értékelését minden évben meg kellene rendezni. Az idei, XVI. országos bor- és _ üdítőital-ver­senyre 1031 mintát küldtek a termelők, forgalmazók, s ezek kö­zött 387 forgalmi bor- és pezsgő­minta volt. A bizottság véleménye szerint a jövőben még inkább az úgyne­vezett forgalmi borok arányát kell növelni a Versenyéken, és to­vábbi lépéseket tenni az aszta­li és pecsenyeborok minőségé­nek javítására. Kezelésük szín­vonala ugyan javult, de jellegük nem változott. A mostani szigorú bírálatnál emiatt kevesebb is lett az ezüst- és bronzérmes borok részaránya. A vörös borok érlelési, ászokoiási idejének lerövidítése nem javította ezek minőségét. Ál­talánosságban kevés az állami jel­zéssel is ellátott kiváló minősé­gű vörös bor, ez g XVI. országos borversenyen is tapasztalható volt. A borkezelési technológia fejlesztésére szükség van. A bo­rok biológiai stabilizálásának szé­lesebb körű elterjesztéséhez azonban sok helyen hiányos a felszereltség. Népgazdasági szem­pontból is kiemelkedő fontossága van a borexport növelésének, en­nek érdekében a szőlőtermesztő és borászati üzemeknek, forgal­mazó vállalatoknak további lé­péseket kell tenniük a termés mi­nőségének javítására. Hasznos volt, hogy a XVI. or­szágos borversennyel egyidőben a hazai és külföldi alapanyagok­ból készített különféle üdítő ita­lok versenyét is megrendezték. Ezen a gyártók 66 üdítőital-fajtá­val vettek részt, s ezek között 22, a hazai gyümölcsalapanyag fel- használásával készül. A jövőben még inkább fokozni kell ország­szerte, a hazai alapanyagú üdítő­ital-gyártást. Ezután került sor a díjak át­adására. A Bács-Kiskun megyei állami és szövetkezeti gazdaságok, kutatóintézetek, forgalmazó vál­lalatok, egyéni termelők jól sze­repeltek az országos és a megyei versenyen. A megyei versenyen többek között 30 arany-, 55 ezüst-, 72 bronzérmet, 56 oklevelet sze­reztek a bortermelők. Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központjának különdíját kap­ta a Hosszúhegy! Állami Gazda­ság, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának különdíját a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, a Bács-Kisfcum megyei Tanács el­nökének különdíját kapta a XVI. országos borversenyen legered­ményesebben szereplő megyei nagyüzem, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A Bács-Kiskun me­gyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kü- löndíjában részesült a_ Közép­magyarországi Pincegazdaság, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A borászati szövetkezetek kiskőrösi közös vállalatának különdíjában részesült a kiskőrösi Kossuth, a soltvadkerti Szőlőskert, valamint a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet. K. A. Közlekedés A megye közútjain sajnos igen sok baleset történik. Az arány rosszabb az országos át­lagnál. Ennek oka — mond­juk ki nyíltan — a közleke­dési fegyelem romlása. Miért mondjuk ezt? Alapos okunk van rá, hiszen nap mint nap hírt kell adnunk olyan embe­rekről, akik vagy önmaguk, vagy mások halálát okozzák a közutakon. Az elmúlt héten négyen vesztették életüket, többen kerültek súlyos, vagy könnyebb sérüléssel a kórház­ba. A szerencsétlenség okait sokan és sokféleképpen vizs­gálják, elemzik. A végered­mény mindig a következő: nem tartották be a közleke­désrendészeti szabályzat elő­írásait, vétettek a közlekedési fegyelem ellen. Ez így ki­mondva talán egyszerűnek tűnik, de számtalan példát tudnánk felhozni a tétel bi­zonyítására. Említhetnénk a szabálytalanul előző személy- gépkocsi vezetőjét, az ittasan kóválygó kerékpárost és gya­logost, a kivilágítatlan lovas kocsi hajtóját, a sebességet hajszoló teherautó-vezetőt, az elemi előírásokat semmibe ve­vő vontatóvezetőt. Egy-egy meggondolatlan magatartás, véletlen mozdulat, hősködés, családi tragédiákat, hosszan­tartó betegségeket, gyászt és felelősségrevonást hoz magá­val. Beszélnünk kell a gyalogo­sokról, akik figyelmetlenül, saját testi épségüket kockáz­tatva, minden körültekintés nélkül kelnek át a zebrán, vagy az úttesten. Azokról a gápjárművezetőkről is, akik a forgalomirányító jelzőlámpák piros színére úgy hajtanak be a kereszteződésbe, hogy a szemlélő haja égnek mered, s akik a ködös, borús időben meggondolatlan takarékosság­ból nem kapcsolják be a tom­pított fényszórót, nem látnak, s nem látszanak. Mennyi, de mennyi fegyelmezetlenséget le­hetne még felsorolni, címsza­vakban jelezni, amely a bal­esethez, szerencsétlenséghez vezet. Tél vtin. A reggelek, az es­ték ködösek; csúszósak, nyál­kásak az utak. Az őszi, téli közlekedés sokkal nagyobb ve­szélyeket rejt magában. Nem tartjuk szükségesnek említeni a statisztika adatait, inkább mindenkinek a figyelmébe ajánljuk a következőket: a közlekedési fegyelem, a közle­kedésrendészeti előírások be­tartásán túl, a gépjárműveze­tők gondoljanak arra, a síkos úton hosszabb a féktávolság. Nagyobb követési távolságot kell tehát tartani, s a jármű­vet ki kell világítani tompí­tott fényszóróval. A kerékpá­rosok, ' a lovaskocsi-hajtók gondoljanak arra, hogy a ki­világítatlan járművet csak későn veszik észre, tehát ne kockáztassanak. A gyalogosok az úttesten való átkelés előtt nézzenek körül, győződjenek meg arról, nincs a közelben jármű, csak akkor lépjenek az úttestre, ha biztonságban át­haladhatnak. Nekik is tudniuk kell, hogy a gépjármüvek ilyenkor képtelenek hirtelen megállni, s ez elsősorban az ő testi épségüket veszélyezteti. Utoljára hagytuk, de első­nek kellett volna említeni az ittasságot. Köztudomású, hogy megyénkben rendkívül nagy mennyiségben állítanak elő szeszes italt. (Csak úgy mel­lékesen jegyezném meg, hogy naponta négy-öt embert jelen­tenek fel ittas vezetésért.) A közlekedésben részt vevők ital- fogyasztása tudatos bűncselek­mény, s ellenük a törvény szi­gorúan lép fel. Ezen túl azon­ban vannak olyanok is, akik önmaguk halálát okozzák az­zal, hogy szeszes italt fogyasz­tanak. Szükséges tehát ismét mindenkinek a figyelmébe ajánlani: aki ivott, ne vezes­sen, aki vezet, ne igyon! G. G. m ■HHHHIIR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents