Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 22. Megkezdődött a jugoszláv szakszervezetek VIII. országos kongresszusa BELGRAD Kedden délelőtt Belgrádiján megkezdődött a jugoszláv szak­szervezetek VIII. országos kong­resszusa, amelynek 3 napos ta­nácskozásain 4,8 millió tag kép­viseletében 1200 küldött vesz részt. A magyar szakszervezetek küldöttségét Vas János, a SZOT főtitkára vezeti. A küldöttek nagy ünneplésben részesítették a kongresszus meg­nyitó ülésén megjelent Tito köz- társasági elnököt, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség díszélnö- két. aiki 58 esztendeje szakszer­vezeti tag. Az ünnepélyes megnyitón ott voltak a legmagasabb szintű ju­goszláv párt- és állami vezetők is. Mika Spiljaknak, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség elnöké­nek megnyitó szavai után Tito elnök emelkedett szólásra. Beszé­dében hangoztatta, hogy a jugo­szláv szakszervezetek egyre te­vékenyebben és eredményesbben Eveszik részüket az ország leg­fontosabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális feladatai­nak megoldásából. — A Szocialista országépítő munkánk eredményeivel joggal elégedettek lehetünk — állapí­totta meg Tito. — Ennek ellené­re számos problémánk van. A gondok jó része . abból adódik, hogy sok helyütt nem alkalmaz­zák maradéktalanul a szocialista önigazgatás elveit, nem valósít­ják meg a társadalmi megálla­podásokat, formálisan elfogadják, de gyakorlatilag nem hajtják vég­re a döntéseket. Tito elnök a megoldandó fel­adatokra összpontosította a figyel­met. Hangsúlyozta: — Következetesen valóra Kell váltanunk gazdasági stabilizációs politikáink célkitűzéseit. Ennek során semmiképpen sem szabad a nadrágszíj-szorítás eszközéhez fo­lyamodni, hanem jobban, haté­konyabban kell dolgozni, jobban kell takarékoskodni. Nem szabad megengedni a fedezet nélküli be­ruházásokat, mert azok csak fo­kozzák az inflációt — mutatott rá, s határozottan állást foglalt a küldöttrendszer további erősítése mellett. Joszip Broz Tito végül aláhúz­ta, hogy a szakszervezeteknek a jövőben hallatniuk kell a szavu­kat a dolgozókat érintő minden fontos kérdésben. Az országos tanács beszámoló­ját a szakszervezetek két kong­resszus közötti tevékenységéről, nemzetközi kapcsolatairól, az or­szág legidőszerűbb belpolitikai feladatairól, a soron levő felada­tokról Mika - Spiljak terjesztette elő. A többi között kiemelte: — Legutóbbi kongresszusunk óta jelentős eredményeket értünk el az önigazgatási társadalmi és gazdasági .viszonyok fejlesztésé­ben, a gazdaság stabilizálásában, az életszínvonal emelésében. To­vább tökéletesítettük az önigaz­gatás demokratikus rendszerét. Mindehhez tevékenyén hozzájá­rultak a szakszervezetek. Az izraeli kormány jóváhagyta a béketervet események c/ sorokban BONN ___________________________ A z EGK-országok külügymi­nisztereinek mára Bonnba össze­hívott értekezletét tegnap várat­lanul lemondták, és meghatáro­zatlan időre elhalasztották. Az elhalasztás okát nem közölték. A külügyminiszterek eredetileg az európai politikai együttműködés­ről tárgyaltak volna. (DPA) BAGDAD________________________ A Szadat elnök -politikájáit elítélő és Bagdadban ülésező araib társadalmi bíróság hétfőn megfosztotta arab áillampalgársá- gáttól az árulással és a hatalom ibitorlásával vádolt egyiptomi el­nököt (Reuter) BUKAREST Nicoiae Ceausescu román köz­társasági elnök hétfőn fogadta a Olaibome Peül szenátornak, a szenátus külügyi bizottsága tag­jának vezetésével Romániában tartózkodó amerikai szenátusi küldöttséget. (AGERPRES) TOKIO A japán légitársaság kedden 140 bel- és külföldi járatából 102-t törölni kényszerült, mi­után a forgalomirányítók és a társaság más dolgozói, 24 órás sztrájkba léptek. (AFP)' TOKIO Gazdasági tárgyalások céljából a szovjet fodrosba utazott Szu- mita Szaitosi, a japán export— import bank elnöke. Űrtjának célja, hogy Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszterrel, va­lamint Vlagyimir Alhiimovval, a Szovjetunió állami bankjának el­nökével megvitassa a kelet-szi­bériai földgáz közös szovjet—ja­pán—amerikai kiaknázásának kérdését. (MTI) TEL AVIV Egyiptomi nyilatkozatözön és izraeli részről minden szinten újból hangoztatott, hajtihatatlan- ságról tanúskodó állásfoglalások közepette a Haarec című izraeli napilap kedden végre nagy vona­lakban ismertette az egyiptomi— izraeli béketervet, mégpedig az AFP francia hírügynökség sze­rint ábban a formában, ahogyan azt az izraeli kormány kedden délután már jóvá is hagyta. ,A lap szerint a tervedet be­vezetőből, 9 cikkely bői és négy kapcsolódó mellékletből /áll és kimondja Izrael és Egyiptom'kö­zött a békeállapotot, megszünte­ti az Izraellel szembeni gazdasági bojkottot, és a két országot a „bé­kés kapcsolatok” szálaival köti össze. Az izraeli változat megállapít­ja, hogy a Gazai övezetre és Cisz- jordániára vonatkozó keretmeg­állapodás „alapja az Izrael és más arab államok közötti jövő­beni rendezésnek”. A szerződés­tervezet nem tartalmaz semmi­féle határidőket az említett két terület „önrendelkezésének” meg­valósítására, hanem azt Izrael­nek a szomszédaival folytatott „jövőbeni” tárgyalásaitól teszi függővé. A tervezet nyitva hagy­ja a Gázai övezet pontos jogi státusának kérdését is. Az, egyiptomi feltételeket telje­sen figyelmen kívül hagyó terve­zet jóváhagyása után — az izraeli kormány ülését követően — Be­gin miniszterelnök úgy nyilatko­zott, hogy „Izrael kész aláírni a Washingtonban kidolgozott béke­szerződés-tervezetet, ha erre Egyiptom is hajlandó”. A kormány üléséről kiadott hivatalos közlemény pedig hatá­rozattan és egyértelműen elutasí­totta a „Camp David-.i megálla­podások szellemével összeférhe­tetlen és Izrael számára elfogad­hatatlan egyiptomi követelése­ket”. A Knesszet külügyi és hadügyi bizottsága ma vitatja meg részle­teiben. is a kormány által jóvá­hagyott szerződéstervet. (AFP, Reuter, AP) Az indokínai konfliktus háttere Hoang Bich Son nyilatkozata Szeptember végén megszakadtak a Vietnamban élő kínai szárma­zású állampolgárok, a hoák ügyéről folytatott hanoi tárgyalások. Hoang Bich Son külügyminiszter-helyettes, a vietnami tárgyalókül­döttség vezetője tájékoztatást adott az MTI hanoi tudósítójának a vietnami—kínai eszmecsere megszakadásának hátteréről, a Vietnam­nak Kínával, illetve Kambodzsával kialakult konfliktusáról. Miniszterhelyettes elvtárs, mint a vietnami—kínai tár­gyalások vietnami küldöttség vezetője, hogyan ítéli meg a tárgyalások kilátásait? Van-e remény arra, hogy a kínai fél ismét tárgyalóasztalhoz ül? — Mindenekelőtt a vietnami— kínai kapcsolatok néhány alap­vető kérdését kell tisztázni, s en­nék alapján meg tudjuk majd ítélni a tárgyalások kilátásait. Abból indulnék ki, hogy Kína valójában szocialista- és forra- dalkumeilenes politikát folytat, s ennek értelmiéiben régóta ellensé­ges politikát . folytat Vietnammal szemben is. A vietnami nép ame- rikaellenes honvédő háborúját annak idején Kína politikai kár-, tyaként akarta felhasználni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásai során. Péking Vietnam­mal kapcsolatos politikája kettős­séget mutatott: egyfelől ellensé­ges volt, másfelől azonban befo­lyásolni igyekezett minket. Dél-Vietnam teljes felszabadu­lása, s az amerikaellenes honvé­dő háború sikeres befejeződése óta a kettős jelleg megszűnt. Et­től kezdve kizárólag ellenséges politikát követett velünk szem­ben. 1975 után nem tudták azon­ban közvetlenül, nyilvánosan, ki­fejezni ellenséges álláspontjukat. Sőt amikor már javában felhasz­nálták a reakciós kambodzsai rendszert Viet nam ellen, ők ma­guk még mindig nem tudták a nyilvánosság elé tárni ellenséges magatartásukat. Nálunk egy vi­etnami szólással azt mondják: követ hajítottak felénk úgy, hogy a kezük rejtve maradt. Peking 1978 áprilisáig hivatalosan, nyil- városan nem lépett fel Vietnam ellen. Azután viszont saját bel- és külpolitikai érdekeiktől hajtva, nyíltan is színre léptek ellenünk. Milyen érdekek késztették Pe- kinget az aránymódosításra? Kül­politikai, külgazdasági érdekük nyugati orientációt követelt, hogy hiteleket, technikát, know how-t szerezhessenek a „négy moder­nizáláshoz”, Kína korszerűsiíitésé- hez — terjeszkedő politikájuk szolgálatában Másik, a fenti ös­szefüggésben említhető belpoliti­kai törekvésük az volt hogy min­denáron felszámolják a vietnami forradalom hatását a kínai nép köréiben. Ehhez, a V i etnaim - ellenes poli­tika megindoklásához, a nyilvá­nos fellépéshez ürügy kellett. Va­lamiképpen bizonyítani ük kellett, hogy Vietnam Kína-ellene* poli­tikát folytat, s ehhez nem talál­ták jobb ürügyet, mint a kínai származású vietnamiak kérdését. Így agyatták Iki a „‘kínai mártíro­kat”, az egész azonban nem más, mint komédia. Tény, hogy azokon a tárgyalá­sokon, amelyek állítólag a hoák ügyét hivatottak megoldani, va­lójában a kínai fél egyoldalú en­gedményekre akarta kényszeríte­ni Vietnamot. Nos, milyen célokat szolgál az, hogy a kínai fél végül mégis a tárgyalóasztalhoz ült? Három céljukat emelem ki: 1. A tárgyalássorozat nélkül nagyon nehezen tudták volna ha­jóikat hazavinni. (Minit ismere­tes* június 16-án a kínai fél egy - egy hajót küldött Haiphong , és Ho Si Mi nh-város kikötőjébe, hogy távozni kívánó kínai szár­mazású vietnami állampolgárokat vigyenek magúkkal. — A tudósí­tó.) Szerfelett veszélyes lett vol­na számukra, ha a .két hajó to­vábbra is ott vesztegelt volna a nyílt vizeken. 2. A tárgyalási manőver másik célja a közvélemény félrevezeté­se volt. Kénytelenek voltaik elfo­gadni a megbeszéléseket, mert bizonyítaniuk kellett jószámdéku- kat. 3. A tárgyalások harmadik cél­ja az volt, hogy más felforgató tevékenységükkel összehangolva* a Vietnamiban élő hoákat elle­niünk uszítsák, az országban fe­szültségeit, káoszt idézzenek elő. > Az egyetlen konkrét eredmény, amelyét a tárgyalásokkal elértek: két hajójukat haza tudták vinni. Minthogy másik két céljukat nem sikerült válóra váltani, be­szüntették a tárgyalásokat, s ha­zautazták. Ami minket illet, törekvésünk az volt, hogy a konfliktus meg­oldása érdekében üljünk a • tár­gyalóasztalhoz. Ezért mi változat­lanul készek vagyunk bármikor újrakezdeni a tárgyalásokat. A megbeszélések folytatása a kínai politikusoktól függ. Vietnam északi határtérsé­gében zajló események nyug­talanságot keltenek. Mi jel­lemzi a vietnami—kínai ha­tár helyzetét pillanatnyilag? — A kínai fél az utóbbi hóna­pokban komoly feszültséget te­remtett a vietnami—kínai hatá­ron. Figyelemre méltó jelenség, hogy miközben a kínai fél egyre jobban élezi a határtérség fe­szültségét, szüntelenül tovább folytatja a fegyverek, hadianya­gok nagy tömegű szállítását a Pol Pót—leng, Sary-rezsimnek. Állandóan fokozódik a' határ­térségben a kínaiak behatolása vietnami területre. Vietnamnak ilyen helyzetben nincs más lehe­tősége, mint felkészülni a határ megvédésére. Egyes sajtóorgánumok a november elsejei Gao Lang-i incidens óta háborús veszély­ről beszélnek. Van-e alapjuk ezeknek a kijelentéseknek? — Nem zárható ki, hogy Kína terjeszkedő politikájának megva­lósítása érdekében háborút indít Vietnam ellen. De, hogy ezt meg is tudja-e tenni, az természetesen nemcsak saját akaratán, hanem sok más tényezőn is múlik. Min­denesetre mi fokozzuk ébersé­günket és szilárdítjuk védelmi •erőinket. Miinél jobban, eredményeseb­ben szilárdítjuk védelmi erőinket, annál inkább csökkenteni tudjuk a háborús veszélyt. Nyugati hírügynökségek, s kínai lapok, vezetők az el­múlt hetekben olyan híreket terjesztenek, hogy Vietnam átfogó offenzívára készül Kambodzsa ellen a most kez­dődött száraz évszakban. Mi az igazság ezekkel a híresz­telésekkel kapcsolatban? — A vietnamit—kambodzsai konfliktus lényege Vietnam és Kína konfliktusa. Egyes nézetek szjerint Kína kész az utolsó kam­bodzsai katonáig harcolni Viet­nam ellen. Szerintem ez az ál­lítás nem alaptalan. Így értel­mezve a helyzetet, teljesen nyil­vánvaló, hogy miért folytatja a kínai fél propaganda-hadjáratát, mély szeriint Vietnam átfogó of- fenzíváira készül Kambodzsa el­leni. Ezzel a híreszteléssel Kína megpróbálja elleplezni azt a tény.t, hogy szakadatlanul, egyre növekvő mennyiségben szállít fegyvereket és hadianyagot. Kam­bodzsának. Kétségtelen, hogy a Pol Pót— leng Sary-rezsim lázasan készü­lődik katonailag a jelenlegi szá­raz évszakban. Emellett fokozza a terrort saját lakosságával szem­ben. A Vietnam által indítandó állítólagos offenzíva nem más. mint kísérlet arra, hogy Kína és a reakciós kambodzsai rendszer igazi manővereit leplezze. Az of­fenzíva szólamát átvette néhány nyugati hírügynökség is. de úgy gondolom, hogy a világ jósizán- dékú emberei helyesen értelme­zik a tényeket, megértik a hely­zetet. Van-e lehetőség arra. hogy Vietnam és Kambodzsa kö­zött tárgyalások útján rende­ződjenek az ellentétek? — A vietnami—kambodzsai konfliktust illetően kormányunk állásfoglalása teljesen, világos, jószándékunfc mindenki előtt is­mert. Sajnos azonban a kínai ve­zetés egyre lázasabban, gyorsan növekvő mennyiségben szállítja a fegyvert és a hadianyagot a re­akciós Pol Pót—leng Sary-rezsim- nek, Így nyilvánvaló: egyelőre nincs esélye annak, hogy a viet­nami—^kambodzsai konfliktust meg lehessen oldani. Amennyiben a pekingi vezetés felhagy Viétnam-ellenes politiká­jával!, ha n«m használja fel töb­bé a reakciós kambodzsai rend­szert Vietnam élleni, akkor gyor­san és könnyen meg lehet olda­ni a vietnami—kambodzsai konf­liktust. Hogyan jellemezhető a kam­bodzsai nép belső ellenállása? — Sokat magam sem tudok, de annyi biztos: ahol elnyomás ural­kodik, ott harc rá a válasz. A Pol Pót—leng Sary-rezsim bar­bár politikájának törvényszerű következménye, hogy a lakosság fellázadt. Az, ellenállási mozga­lom, amely csak néhány hónapja' bontakozott ki, most egyre szé­lesebb, nagyobb méreteket ölt már a lakosság körében. Korunk­ban semmilyen reakciós e.rő nem képes legyőzni egy nép igazsá­gos harcát. A győzelem mindig az igazság oldalán van,. Meggyő­ződésünk, hogy a kambodzsai nép végül győzni fog. Hogyan hat az elmúlt idő­szak két fontos fejleménye — Vietnamnak a KGST-be való belépése, illetve a Szovjet­unióval kötött barátsági és együttműködési szerződése — a Vietnami Szocialista Köz­társaság belső és nemzetközi helyzetére? — Nem titok, hogy a háború lezárultával népünk igen nehéz feladatokkal került szembe. Le kellett küzdenie a harmincéves háború következményeit, fel kel­lett építenie szocialista országát. Az, utóbbi időben népünk újabb megpróbáltatásokkal került szem­be. Ezek, és a nemzetközi reak­ció teremtette nehézségek láttán népünknek nincs más választása: újabb erőfeszítéseket kell tennie. Vietnaminak a KGST-be való be­lépése, s a Szovjetunióval kötött barátsági és együttműködési szer­ződése hozzájárulnak szellemi és anyagi erőink, gyarapításához, se­gítenek abban,, hogy valóra tud­juk váltani nehéz, de dicső fel­adatainkat. Végül ezúton is szeretném ki­fejezni a magyar olvasóknak, a magyar népnek a vietnami nép őszinte köszönetét azért az érté­kes támogatásért és hatékony se­gítségért, amelyet, a testvéri ma­gyar nép nyújtott az amerikael­lenes honvédő háború idején* és nyújt országunk építéséhez és vé­delméhez, a jelenlegi feladatok végrehajtásában. Meggyőződésünk, hogy pártja­ink, kormányaink és népeink testvéri barátsága napról napra erősödik és fejlődik — mondotta befejezésül Hoang Bich Son kül­ügyminiszter-helyettes. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Forró Ősz Itáliában Gondterhelt munkatársak vár­ták hétfőn reggel Andreotti olasz kormányfőt a Chigi-palotában. A négy arab országban tett kőrút­ról hazatérő miniszterelnök dol­gozószobájában csupa aggasztó hírről, a „forró ősz” eseményei­ről számoltak be. Forró ősz — jellegzetesen olasz kifejezés, amely néhány korábbi, munkabeszüntetésekkel terhes időszakot jelöl. Az idén egyesek derűlátással néztek az őszi hó­napok ellébe, miután a szakszer­vezeti szövetségek — korábbi döntésüknek megfelelően — tartózkodtak a • nagyobb arányú sztrájkok meghirdetésétől. Most azonban — mint Lama, a CGIL főtitkára egy nyilatkozatában ki­fejtette — a türelem órája le­járt, a kormánynak előlegezett bizalomnak vége. Vasárnap a vasutasok sztrájkja bénította meg Itália közlekedését, a múlt héten a déli országrészben szüntették be a munkát, ezen a héten pe­dig néhány más kategóriában — a többi között a vas- és vegy­iparban — rendeznek hosszabb- röviidebb sztrájkot. Ezúttal, namcslak az új kollek­tív szerződések követeléseinek •nyomatékos alátámasztására, ha­nem országosan nyomasztó gon­dok miatt is időszerűnek vélték a szervezett dolgozók munkabe­szüntetését. Ügy ítélik meg, hogy sem a dél fejlesztéséiben, sem a munkanélküliség megfékezésé­ben nem történt semmi lényeges változás, annak ellenére, hogy a kormány erre elkötelezte magát. Római megfigyelők körében egyre több szó esik egy újabb kormányválságról is. Magában a Kereszténydemokrata Pántban is sokan szeretnék föirúg[ni a jelen­legi politikai kereteket. Donait Gattin miniszter is ezt szorgal­mazta Andreotti emend kirohaná­sában, amelyben a többi között azzal vádolta a kormányfőt, hogy titkos megállapodást kötött a kommunistáikkal. Erről persze sző sincs, annyi azonban bizonyos, hogy az OKP kezdettől fogva tartja miagát a parlamenti több­ségből adódó kötelezettségekhez, s igyekezett együttműködni part­nereivel. Tekintélyét, befolyását mi sem bizonyítja jobban — egyben csattanás választ is adva az OKP-n belüli nézeteltérésekről, s az iránta kifejtett bizalom megrendüléséről keringő híreszte­lésekre —, mint a Trentino Alto Adige-i választások eredménye. Az OKP növelte tartományi po­zícióit, míg a kereszténydemok­raták és a szocialisták visszaes­tek. Megerősödtek viszont a szél­sőséges- pártok mind a jobb-, mind a balszárnyon. Noha ez a tartomány soha nem jellemezte egész Itáliát — jelentős német kisebbség lakja, s erőteljes szeparatista törekvések küzdőtere —, mégsem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a voksok tanulságát. Ha nem is fontos epizódja, de kétségtelenül ez is beletartozik az olasz forró ősz eseményeinek sorába. Gy. D. 383 halott az őserdő mélyén GEORGETOWN A guyanai kormány hétfőn hivatalosan bejelentette: az Egyesült Államokból 1977-ben Jim Jones tiszteletes vezetésével áttelepült fehérekből és feketék­ből álló keresztény szekta, a. Né­pek Temploma 383 tagját holtan találták a vezetőjükről elnevezett •Jonestowníban. A GeorgetowntóL a guyanai fővárostól 240 kilo­méterre nyugatra, az őserdő mé­lyén felépült településen 163 nő, 82 gyermek és 138 férfi halttes­tére bukkantak. Georgetownban ugyancsak holtan találtak meg egy, a szektához tartozó nőt és három gyermekét. Rábukkantak Jim Jonés holt­testére is, és halva találták a szektavezető élettársát, Maria Katasarist, valamint egyik gyer­meküket. Nem tisztázott, hogy Jonest lelőtték, vagy pedig sa­ját maga röpített golyót a fejé­be. Megállapították, hogy a vallá­si 'közösség egy része méreggel, vagy lőfegyverrel követett el ön­gyilkosságot, a székta többi tag­jával! viszont golyó, vagy belé- kényszerített méreg végzett. A helyszínt átfésülő guyanai csa­patok eddig csupán 12 túlélőt találtak meg az őserdőben. Fel­tevések szerint több százan még bujkálnak. Christopher Nascimento guya­nai miniszterelnökségi államtit­kár bejelentette, hogy a szekta tagjait azért fogadták be Guya­nába, mivel Jones az Egyesült Államokból a „legmagasabb kö­rökből” hozott magával ajánlóle­veleket, közöttük Carter asszony­tól is. A szektatagak hozzátarto­zóinak egy csoportja ez év má­jusában 57 aláírással ellátott le­velet intézett Vance amerikai kül­ügyminiszterhez és ebben leírták, hogy ' szeretteik valóságos kon­cén tráciiós táborba jutattak, Jo­nes elkobozta útleveleiket és pénzüket, nehogy elhagyhassák Guyanát. Csak a szektavezér hű fogdmegjei kíséretében léphettek ki a tábor területéről. Jones megtiltotta a távolsági beszélgeté­sek folytatását 'az Egyesült Ál­lamokkal, cenzúrázta a postát és halállal fenyegetett meg miniden esetleges szökevényt. Az ameri­kai nagykövetség dolgozói hiába hallgattak ki 75 szektatagot, fé­lelmében egyik sem vallott a ve­zér ellen. (AP, AFP, Reuter, UPI) A téli politikai könyvnapok megyei megnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) Szabadszállás nagyközség párt­bizottságának titkára és Kuklis Jenő, K'iskunmajsa nagyközség pártbizottságának munkatársa, a Kossuth Könyvkiadó plakettjé­nek bronz fokozatát kapta. Ki­váló terjesztői plakettet kapott ' Valenta Erzsébet, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató­ságának terjesztője, dr. Vedres Ferencné, a kiskunmajsai könyv­tár munkatársa. Juhász László, a Kiskunfélegyházi Villamosszi- getelő és Műanyaggyár terjesz­tője, Békevári Sándor, az okta­tási igazgatóság terjesztője. A fentieken kívül elismerő ok­levelet és 20. 10, illetve 5 éves terjesztői jelvényt kapott Frecska János, Kiss Antal, Kapás And­rás, Sárközi László, ár. Dávid Benedek, Beke Istvánná, Ábra­hám Jánosné, Szalóki Józsefné, Kéli Józsefné, Sziver Mártonná, dr. Lakatos Istvánná és Törő- csik József. Az ünnepi eseményen közre­működött a Kecskeméti Óvónő­képző Intézet irodalmi színpada, dr. Losoncz Mihályné főiskolai tanár vezetésével. A megnyitót követően került sor arra az ugyancsak sikeres találkozóra, amelynek a Tudo­mány és Technika Háza emeleti előadótermében dr. Karsai Elek történész volt a vendége. A nép­szerű szerző az eseményt köve­tően dedikálta műveit. A megyei megnyitó ünnepségsorozaton je­len volt Bassa Endre, a Kossuth Könyvkiadó főszerkesztője, dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese, vailamint vendég­ként Dusek Imre és dr. Klara Koskova, a pozsonyi Pravda Könyvkiadó szerkesztői. V. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Az UNESCO felhívása Vietnam megsegítésére Az UNESCO közgyűlése felhívja a világ népeit és kormányait, hogy fokozzák és szélesítsék a vietnami_ népnek az ország helyreállításá­hoz nyújtott támogatásukat. A határozati javaslatot, amelyet a szo­cialista országok és Mozambik nyújtott be, szavazás nélkül fogadták el a közgyűlés egyik bizottságában. (TASZSZ) • A Szovjetunió új bonni nagykövete átadta megbízólevelét .Vlagyimir Szemjonovics Szemjonov, a Szovjetunió új bonni nagy­követe kedden átnyújtotta megbízólevelét Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnöknek. A hivatalos aktust másfél órás beszélgetés kö­vette, amelyen mindkét részről hangsúlyozták az európai enyhülési és békepolitika ezenbelül a Szovjetunió és az NSZK együttműködése, külpolitikai téren „feltétlen elsőbbséget” élvez. Szemjonov korábban a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese és kezdettől fogva a SALT- tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents