Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 273. szám Ára: 90 fillér 1978. november 19. vasárnap Kádár János amerikai szenátorokat fogadott Saamibaiton reggel kétnapos látogatásra Budapesitre érkezett az amerikai szenátus Abraham Ri- bicqff szenátor által vezetett küldöttsége. A delegáció ezt megelőzően Moszkváiban járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügymiinliiszter-helyeittes és. Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizotttságánalk tirtká- rta fogadta a szenátorokat. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB székházéban fogadta az amerikai szenátusi küldöttséget Megbeszélést folytatott a szenátorokkal, a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésein részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, jelen volt Philip M. Kaiser. (MTI) Háromnegyed év Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi életében # Az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal több lakás épült, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Hazánk gazdasági, társadalmi fejlődését jelentősen nehezítik a tőkés világban végbemenő — s a vártnál tartósabbnak mutatkozó — világjelenségek. Államunk a beruházási fegyelem megszigorításával, az ipar és a mezőgazdaság pedig a termelés hatékonyságának növelésével igyekszik megtartani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A KSH megyei igazgatóságának jelentése szerint Bács-Kiskun 'megye gazdaságára továbbra is a dinamikus fejlődés volt a jellemr ző. Bár a központi intézkedések a beruházások csökkentésére irányultak — akárcsak országosan —, a megyében is túlteljesítették az előirányzatokat. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek a harmadik negyedév végéig — az MNB'adatai szerint — 2,4 milliárd forintot — (az előző évinél 22 százalékkal többet) fordítottak fejlesztésre. Az állami vállalatok és gazdaságok pénzügyi felhasználása szeptember végéig csaknem 1,3 milliárd forint volt, ami 31 százalékkal több az előző évinél. A beruházásokra kifizetett összegek a kereskedelem és a közlekedés kivételével minden ágazatban emelkedtek. A mező- gazdaságban az állami szektor másfélszer annyit költött fejlesztésre. mint az előző év azonos időszakában; A pénzeszközök csaknem kétharmadát tőkés importból származó gépek beszerzésére fordították. Az év élső kilenc hónapjában a tanácsok 768 millió forintot adtak ki fejlesztésre, amely fólyó- áron 7 százalékkal kevesebb az előző évinél. A megye területén a harmadik negyedév végén 95 olyan fontos létesítmény kivitelezése volt folyamatban, amelynek eredeti költségirányzata , meghaladta a 25 millió forintot. E beruházások összköltségéből erre az esztendőre 2,5 milliárd forintot ütemeztek, s ennek 53 százalékát költötték el. A folyamatban lévő jelentősebb megyei beruházások közül a Halasi Kötöttárugyár építési és technológiai szerelési munkái befejeződtek. A harmadik negyedévben a szükségessé vált pótmunkákat végezték el. Kecskeméten a 680 ágyas új megyei kórház kivitelezése jó ütemben halad. Az idénre ütemezett kiadások 56 százalékát költötték el szeptémber végéig. ' A megye szocialista iparában a termelés növekedési üteme az előző évekhez képest mérséklődött ugyan, de továbbra is meghaladta az országos átlagot. Az év első kilenc hónapjában a megye szocialista ipara 5 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. Kiemelkedő volt a minisztériumi nehézipar előző évhez mért 12 százalékos fejlődése. A könnyűipari üzemek termelése viszont csak 1 százalékkal emelkedett, az élelmiszeripariak pedig 1 százalékkal kevesebbet produkáltak. A könnyűiparban a termelési ütem visszaesését a kereslet csökkenése, a létszámhiány, valamint az. új termékekre való áttérés okozta. Az élelmiszeripar termelésének kismérvű visszaesését a zöldségfélék érési idejének több hetes késése idézte elő. E miatt a hűtőipar gyorsfagyasztott főzelékekből a tavalyinak kétharmadát, a konzervipar lecsókonzervből az előző évinek negyedét, paradi- csomkonzervből pedig csak mintegy felét tudta legyártani. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma az év eddig eltelt időszakában 1 százalékkal, ezen belül a fizikai dolgozóké fél százalékkal emelkedett az elmúlt évihez mérten. A termelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — 3(8 százalékkal növekedett. Egyébként a termelékenység javulása eredményezte a termelés növekményének mintegy négyötödét. Az esztendő első háromnegyed- évében a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése 10,8 milliárd forint volt, ami 7,6 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakáénál. Ezen belül örvendetes módon továbbra is erőteljesen — mintegy 13 százalékkal — nőtt a külkereskedelmi értékesítés. A nehéziparban főként a MEZŐGÉP Vállalat és a (Folytatás a 3. oldalon.) Tovább nőtt a gazdasági ágazatok termelése Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének VIII. kongresszusa Ünnepség Moszkvában Befejeződött a szőlőszüret Szombaton aiz MSZMP Pest megyeá Bizottsága Oktatási Igazgatóságán megkezdődött a Magyarországi DéLszláivok Demokratikus Szövetségének VIII. kongresszusa. A kétnapos tanácskozás megnyitóján Belos Péter, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének . elnöke üdvözölte a 199 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjak a Hazafias Népifront Országos Tanácsának főtitkárát, Molnár Ferenc kulturális államtitkárt és Hanga Máriát, oktatási miniszterhelyettest. A kongresszus elé terjesztett referátumhoz Mándics Mihály főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. . — Az ember régi szokása, hogy út közben vissza -v issza/tek int hogy felmérje a megtett utat. A délszláv szövetség — mint hangoztatta — örömmel, megelégedéssel összegezi fél évtized eredményeit. A mérlegkészítés pillanataiban előre is tekint: kijelöli továbbá céljait, tennivalóit. (MTI) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának közelgő 60. évfordulójáról gyűlésen emlékeztek meg az Elektrovákuum Technikai Berendezések moszkvai gyárában. A gyűlésen Zoja Tyimofejeva, a Rabotnyica című szovjet lap helyettes főszerkesztője a Szovjet- Magyar Baráti Társaság alelnöke méltatta a Magyar Kommunista Párt hat évtizedes útját, a mai Magyarország eredményeit. Felszólalt Molnár János, a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttségének vezetője is. A mintegy ötszáz résztvevővel megtartott gyűlésről az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldtek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak is. Az ünnepségen részt vettek a moszkvai magyar nagykövetség képviselői. (MTI) ELKÉSZÜLTEK AZ ÖTÉVES TERVI BERUHÁZÁSOK Uzemavatás a Petőfi Nyomdában A gépek zaja helyett ünneplő szavak töltötték be tegnap délelőtt a kecskeméti Petőfi Nyomda új, háromezer négyzet- méter alapterületű üzemcsarnokát. Ott gyülekeztek a műszakban levő dolgozók és a vendégek, hogy felavassák az új létesítményt. Kállai Sándor, a nyomda pártvezetőségének titkára köszöntötte az ünneplő nyomdászkollektívát és a vendégeket, köztük Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Borsodi Györgyöt, az SZMT vezető titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, az MSZMP kecskeméti városi bizottságának első titkárát és Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét. • Sárosi Sándorné miniszterhelyettes átvágja az avatószalagot. • Az üzemavatás idején a Megyei Művelődési Központban zajlott a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére megrendezett nyomdász-vetélkedő döntője. Képünkön a Petőfi Nyomda I. számú csapata, amely 27 nyomda 37 csapata közül került a döntőbe. (Pásztor Zoltán felvételei) Ezután Ablaka István, a Petőfi Nyomda igazgatója mondott avatóbeszédet. Vázolta azt az utalt, amelyet a vállalat a korszerűsödés útján megtett. Szólt arról a rekonstrukciós beruházásról, amely most ért véget, s amely a nyomda fennállása óta a legnagyobb horderejű fejlesztés volt. A százmillió forintos beruházás során mintegy 70 milliót a géppark teljesítőképességének növelésiére költöttek. Húszmillió forintnál többet fordítottak az új üzemcsarnok létrehozására, amelyet egyébként az iparágon belül mérve alacsony fajlagos köilt- séggiel hoztak tető alá. A kivitelezésben a Báes megyei Állami Építőipari és a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalaton kívül részt vett a saját építőbrigádjuk is. — Az ötödik ötéves tervre előirányzott beruházásokat ezzel sikeresen befejeztük — állapította meg Ablaka István. A hatalmas csarnokban kapott helyet az íves ofszet gépterem, az ofszet előkészítő egy része. mintegy 800 négyzetméteren pedig papírraktárt alakították ki. A beruházással fejlesztették a színes nyomott dobozok gyártását és az öntapadó címke előállítását. Üzembe helyeztek egy új ofszet rotációs gépet is. A vállalat igazgatója elemezte az ezernél több dolgozót foglalkoztató nyomda növekvő termelési eredményeit, s elégedetten szögezte le, hogy a szakember- gárda képes a magas minőségi követelmények kielégítésére. Az avatóbeszéd után Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes köszöntötte a Petőfi Nyomda kollektíváját, amely a rekonstrukció révén a jövőben kedvezőbb feltételek mellett dolgozhat. A beruházás során kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül hatot a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címmel tüntetett ki a miniszterhélyiettes asz- szony. Az üzemavató ünnepség az új munkaihelyek megtekintésével zárult. A. T. S. Még a legöregebbek sem emlékeznek arra, hogy a megyében ilyen későre nyúlt volna a szőlő- szüretj mint az idén. A korábbi esztendőkben novemberben már nem szüreteltek, most viszont november 18-ig tartott a szüret. Későn is kezdődött a szőlő betakarítása, hiszen a megye gazdaságai csak szeptember végén, október elején kezdhették a termésbetakarítást. A szőlőtermesztés és a szüret idei helyzetéről tájékoztatott a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Pfenning Gyula, megyei főkerté&z. Már az év elején tapasztalható volt, hogy kedvezőtlen az időjárás a szőlőre, ugyanis á téli fagyok következtében a rügyek mintegy fele elpusztult. A tavaszi fagyok súlyosbították a helyzetet, egyes területeken húsz—hetven százalékos kárt okozott az erős lehűlés. A későbbiekben sem volt kedvező az időjárás a Bács megyei szőlőültetvényekre, a kevés napfény, az erős éjszakai lehűlések miatt lassan értek a szőlőszemek. Emiatt is húzódott a szüret, hiszen valamennyi gazdaságban várták, hogy jobbra fordul az idő, s „becukrosítja” a szőlőszemeket. A megye főkertésze tájékoztatott a felvásárlási árak alakulásáról is. A mezőgazdasági osztály véleménye: az úgynevezett pin- cegazdasági_ irányárak nagyban sújtják a Bács megyei szőlőtermesztő gazdaságokat, ugyanis az országban itt kap a termelő a szőlőjéért a legkevesebbet. Hogy a megyéből ne vigyék el más megyékbe a szőlőtermést — ami egyébként úgy lehetséges, hogy az ország különböző helyeiről érkező felvásárlók egy-két forinttal többet adnak a szőlő kilójáért, mint amit a Közép-magyarországi Pin• Több kombájn dolgozott ebben az esztendőben az ültelvénye- • ken. A gépesítés következtében az Izsáki Állami Gazdaságban egy mázsa szőlő előállításához csak öt kézi munkaórát kellett igénybe venni. cegazdaság fizet az irányárak szerint —, a pincegazdaság hosszú távú szerződési felárral egészítette ki az árat. A te'rmelési rendszerek, az állami gazdasági borkombinátok pedig a borértékesítés utáni nyereségből juttatnak a termelőknek. A termelési költségek az elmúlt években mintegy ötven százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a felvásárlásiár-növekedés nem érte el a 20 százalékot. E helyzet a későbbiekben egyre tarthatatlanabb lesz a megyében, és egyáltalán nem ösztönöz a későbbi szőlőtelepítésekre sem. Az idén különösen megnőttek a szőlő termelési költségei, hiszen a csapadékos időjárás következtében a különböző kórokozók — főként a pero- noszpóra — fertőzését tíz-tizen- ötszöri permetezéssel tudták meggátolni. A termés viszont lényegesen kevesebb lett a tervezettnél, ami így kétszeresen is csökkentette az ágazat nyereségét. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság eddig 3?f0 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel, s a kilónkénti felvásárlási átlagár 7 forint alatt volt. Megkezdték a must és a bor átvételét is. Eddig összesen 24 ezer hektolitert vásároltak fel. Az idén a megye szőlőtermése 1 millió 900 ezer mázsa körüli, vagyis 1 millió mázsával kevesebb, mint tavaly. Jelentős borkészlete van azonban a pincegazdaságnak, s így — az utóbbi hónapokban megnövekedett — keresletet ki tudják elégíteni. Ex port kötelezettségeiknek már eleget tettek, amely tíz százalékkal volt több, mint egy esztendővel ezelőtt. A pincegazdaság jól felkészült a szőlő fogadására, és így zökkenőmentes volt a felvásárlás. Ebben az esztendőben elegendőnek ígérkezik a tárolókapacitása is. Cs. I. \
