Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
„ r - __ Várható időjárás ma estig: északI T\n 1 Ál? A Q nyugaton még jobbára erősen felhős 1UU J idyös elszórtanB újabb esővel. Máshol kevesebb felhő, számottevő csapadék nélkül. Időnként megélénkülő déli, délkeleti szél. Hajnalban többfelé kod. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 20, máshol 25 fok körül. (MTI)__________________Púj a Frigyes megbeszélései New Yorkban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 234. szám Ára: 90fillér 1978. október 4. szerda Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar ‘küldöttség vezetője hétfőn New Yorkban találkozott Szadun Hammadi iraki, Joszip Vrhovec jugoszláv, Gun- duz Okun török és Albert Mu- ganga Burundi külügyminiszterrel, akikkel eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő témákkal összefüggő kérdésekről. (MTI) Ifjúsági parlamentek 3. oldal Jövedelmező és hasznos a szójatermesztés 4. oldal Sajtóposta 4. oldal TÍZ ÉV ÓTA A LEGNAGYOBB TERMÉS Mé? sohasem exportáltak annyi szilvát Bács-Kiskun megyéből, mint az elmúlt hónapban. Az export nemcsak a szilva iránti külföldi keresletet tükrözi. A nagy mennyiséget az is lehetővé tette, hogy az egyéb nyári gyümölcsökből a tervezettnél kevesebbet tudtak a megyéből külföldre szállítani. A szilvatermés is rekordnak számít, mivel egy évtizede nem szedtek egy-egy hektárról any- nyit, mint az idén. A betakarítás a megye csaknem félezer hektárnyi szilvásának egy részében rázógéppel történt. Még viszonylag csekély a gépek segítségével leszüretelt terület, a tapasztalatok azonban azonosak; ez a módszer a jövő útja, a szilva minősége nem romlik a rázógépes betakarítással. A megyei ZÖLDÉRT szerződésen felül 3 ezer, így összesen hétezer tonnát vett át. Főként az ÁFÉSZ-ek, háztáji gazdaságok, valamint néhány szövetkezet értékesítette termését a megyei vállalatnak. Az ipari üzemeknek 240 tonnát szállítottak, jó volt az üzletekben is az ellátás — a tavalyinál tíz százalékkal olcsóbban árusították a ZÖLDÉRT-boltokban —, s jelentős mennyiséget adtak át exportra is. A HUNGARO- FRUCT megyei kirendeltsége a tőkés államokba több mint 1100, a szocialista országokba csaknem 5500 tonna szilvát exportált. Hasonló szilvaszállításra még nem volt példa. A belga megrendelők a jó minőségű áruért, a pontos szállításért elismerésüket is kifejezték a HUNGAROFRUCT-nak, Az idén szállítottak először Olaszországba, ahol kedvezően fogadták a magyar szilvát. A szovjet partner ugyancsak most rendelt első alkalommal ebből a gyümölcsből. A legnagyobb szállítmányokat a régi vevőknek, az NDK-ba és az NSZK-ba küldték. A legtöbb szilvát a megye állami gazdaságai adták át a HUNGAROFRUCT-nak. A kiskunhalasi, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban és a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a feldolgozótelepeken válogatták, csomagolták és vagonokba is rakták az árut. Bács-Kiskunban a legnagyobb üzemi ültetvény a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban van. Nemrég fejezték be 142 hektárról a betakarítást. A 21 ezer mázsa termés több mint felét még kézzel szedték a bajai és a pécsi közép- és felsőfokú oktatási intézményék diákjainak segítségével. Jelentős volt az a rrjennyis'ég. amit az amerikai gyártmányú Kilby razógép, valamint az ehhez csatlakozó gépi technológia alkalmazásával takarítottak be. A gép naponta háromszáz fáról rázta le a szilvát, s ezzel félezer dolgozó munkáját végezte el. A termés tartályládákba került, amelyet önrakodó gép szedett össze az ültetvényen, és a gyűjtőhelyre szállította. A szakszerű termesztés, a legmegfelelőbb időpontban végzett gépi szüretelés lehetővé tette, hogy a rázóberendezéssel szedett szilva minősége semmivel sem volt rosszabb, mint az, amit kézzel szedtek. A Kilby gépsort rövidesen a 170 hektáron termelt dió rázásához, jövőre pedig a cseresznye, a meggy és a kajszi betakarításához használják. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát feldolgozójában) házilag készített, speciális gépsor .segítségével osztályozták a szilvát. Ízlésesen csomagolták és vagonokba rakták az exportra kerülő árut. Mintegy Befejeződött a szilvaszedés • Huszonegyezer mázsa szilvát takarítottak be az idén a Bajai Mezőgazdasági Kombinát üzemi ültetvényein. 600 tonna szilvát adtak át a Bajai Hűtőháznak is. A fagyasztott szilva egy részét a hűtőház, a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat bácsalmási üzemébe szállítja, ahol az idén először ebből szilvásgombócot készítenek. A mezőgazdasági nagyüzem még a kecskeméti, a békéscsabai és a Szigetvári Konzervgyárnak is nagy mennyiségű szilvát adott el. A BMK a szEvaültetvényeit a gépi betakarítás követelményeinek megfelelően tovább korszerűsíti. A következő tervidőszakban 61 hektáron telepítenek szilvafákat. Olyan ültetvényt létesítenek, amelyben a fajtaösszetétel is hozzájárul ahhoz, hogy a termés ne csak jó minőségű, hanem rázógéppel is betakarítható legyeit. • Cs. I. • A BMK-ban a Kilby rázógéppel naponta háromszáz fáról gyűjtötték be a termést. (Straszer András felvételei) Pullai Árpád látogatása a kecskeméti KPM-vállalatoknál, intézményeknél « • A miniszter a megye vezetőinek társaságában megtekinti a kecskeméti postánál folyó építkezést. (Tóth Sándor felvétele) Pullai Árpád közlekedés- és postaügyd miniszter tegnap Kecskeméten tett látogatást és Erdélyi Ignácnak, a megyei párt- bizottság titkárának társaságában felkereste a megyeszékhelyen működő KPM-vállalatofcat, intézményeket. Tájékoztatókat hallgatott meg a minisztérium irányítása alá1 tartozó szervek helyzetéről, V. ötéves tervének végrehajtásáról, imajd elbeszélgetett a vállaltatok, intézmények párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetőivel. A kecskeméti vasútállomáson Lürincz Antal állomás főn ük. Szénást László vontatási főnök, Sza- bics István pályafenntartási főnöd*, a KPM Közúti Igazgatóságán Cs. Nagy Pál igazgató, a Közúti Építő Vállalatnál Bútora Károly igazgató, a 9-es Volán VáHallatnál Sohajda József igazgató, majd az Autóközlekedési Tanintézet vezetője, ifjú Sohajda József informálta a minisztert. Délután Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is csatlakozott Pullai Álmádhoz és együtt keresték fel a megyei postahivatalit, amelynek vezetője, Bardóczki Simon a postai kézbesítés, a távbeszélőhálózatfejlesztés és a kecskeméti posta építésének helyzetéről adott tájékoztatást. A miniszter a meglátogatott vállai átoknál, intézményeiknél ■behatóan érdeklődött a dolgozók élet- és munkakörüLményei iránt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a KPM-szervek népgazdasági funkcióik mellett szoros kapcsolatban állnak a lakossággal, és széles körű társadalmi igényeket elégítenek ki. Ezért fonfos, hogy — ha sokszor nehéz körülmények közhitt is — igyekezzenek miinél magasabb színvonalon, kulturáltan végezni munkájukat. Pullai Árpád látogatása során megtekintette a kecskeméti postáinál folyó építkezést, s az építőket a határidők betartására kérte. Végül a megyei pártbizottságon Horváth István első titkárral és Erdélyi Ignác titkárral áttekintették Bács-Kiskun közlekedési, postaügyi szerveinek tevékenységét és az ágazat ötéves fejlesztésének helyzetét. . N. O. Asszad Moszkvába utazik Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A közeli napokban hivatalos» baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezik Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A szíriai államfőt a Szilárdság Frontjához tartozó arab államok vezetőinek damaszkuszi tanácskozásán hatalmazták fel, hogy a front nevében lépjen kapcsolatba a Szovjetunióval az együttműködés kiszélesítése és megerősítése végett. Emlékezetes, hogy a Szilárdság Frontjához tartozó Szíria, Algéria, Líbia, Dél-Jemen és a PFSZ vezetőinek közvetlenül a háromoldalú, amerikai—egyiptomi—izraeli Camp David-i találkozó után. Damaszkuszban megtartott értekezletén visszautasították az arabok háta mögött megkötött alkut, megszakították a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatokat Egyiptommal. A szíriai államfő, a damaszkuszi tanácskozás határozatát teljesítve, körutat tett az arab világban, hogy megismertesse a Szilárdság Frontjának álláspontját és további híveket nyerjen a Szadat különutas politikája ellen kovácsolódó arab egységnek. Az arab országok mind egységesebbek abban, hogy a külön alku csődöt mondott politikája helyett csakis az átfogó, minden érdekelt fél részvételével történő rendezés teremtheti meg a^térség tartós és igazságos békéjét — mutatott rá a múlt napokban a Szilards:)'; Frontjának állásfoglalását ismertetve a szovjet sajtó. Ami a Szovjetunió álláspontját illeti — s ezt megerősítette Leo- nyid Brezsnyev bakui beszéde és Andrej Gromikónak az ENSZközgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalása is —, változatlan: az Izrael által 1967-ben megszállt arab földek teljes felszabadítása, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak elismerése, a Közel-Kelet valamennyi állama biztonságos létének megvalósítása mellett száll síkra. E/. a szovjet elvi álláspont jutott kifejezésre a szíriai államfő legutóbbi, februári szovjetunióbeli látogatásáról kiadott közös közleményben is. Később a szíriai külügyminiszter, Abdel Halim Khaddam augusztusi moszkvai látogatásakor Andrej Gromiko nyomatékkai mutatott rá: „a Közel-Kelet a Szovjetunió, a szocialista közösség államai határainak közvetlen közelében van, s ezért számunkra távolról sem közömbös, hogy milyen irányban alakulnak a térségben az események”. (MTI) ■■■■■■ Visszavonhatatlanul itt az ősz. Erre nem csupán a hideg légáramlat, a köd és az eső figyelmeztet, hanem a gazdálkodás naptára: Megkezdődött, helyesebben fölgyorsult az előkészület a tervek eljövendő kereteinek kimunkálása. Az 1979-es program meghatározása sokkalta bonyolultabb, felelősségteljesebb például a tavalyinál. Ám nem csupán a feladat metodikai oldala súlyosbítja a feladványt, hanem a helyzet, amellyel szembetalálkozik a minisztérium, a tanács, a vállalat. Számszerűségek nélkül: miközben a népgazdaság fontos előirányzatait sikerrel teljesítjük, néhány nem kevésbé fontos területen nem érjük el a kitűzött célokat, s ebből számos következmény adódik. Terveztük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítjuk, exportunkat gyorsabban növeljük, mint importunkat. Terveztük, hogy tartalékaink. lehetőségeink hatékonyabb kiaknázásával teremtjük meg a nagyobb fogyasztás alapjait — másként fogalmazva talán —. addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindezen igen fontos célokból még keveset sikerült valóra váltani. A jövőre és azutánra szóló pénzügyi terveknek, keretek■nra— nek feltétlenül e helyzetből kell kiindulniok. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is indulnak ki. Egy nemrégen megjelent pénzügyminiszteri utasítás az úgynevezett intézményi kiadások mérséklését írja elő, hozzá igazítván ezeket a tényleges lehetőségeinkhez. Miről van szó tulajdonképpen? — nem másról, mint arról, hogy a realitások adta „takaróig” fogunk nyújtózkodni azokon a területeken is, amelyeken megszoktuk, hogy úgyszólván kizárólag az igények nézőpontjából döntünk és költünk. Az említett PM-utasítás kimondja például, hogy a nem alapvető ellátást szolgáló új beruházásokat, építkezéseket csak igen kivételes esetben lehet engedélyezni, megvalósítani. Rangsorolni kell az igényeket a rendelkezésre álló pénzeszközök korlátain belül — tehát nem általánosságban takarékoskodni, hanem értelmesen, a társadalompolitikai és a népgazdasági érdek szerint összpontosítani szükséges erőfeszítéseinket. A tervezési utasítás leszögezi, hogy az intézmények (minisztériumok, tanácsok) 1980-ig csak olyan célokra fordíthatnak anyagi erőforrást, amelyek feltétlenül kellenek a legfontosabb — mm rangsorolt — feladatok lebonyolításához. Joggal merül fel a kérdés: mit jelent a feltétlenül fontos cél? A szigorú előírások hol húzzák meg a határt, nem szenved-e hátrányt az egészségügy, az óvoda, az iskola, a lakásépítés előirányzata? Érdemes leszögezni: kétségkívül ezeken a területeken is érvényes a józan takarékosság kötelező szabálya, de az alapellátás nem szenvedhet hiányt. A szóban forgó tervezési utasítás tételesen megemlíti a legfontosabb célokat — így például a körzetorvosi, óvodai, iskolai ellátást. Kimondváne társadalmilag rendkívül fontos területeken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. Éppen a rangsorolás hivatott arra, hogy a csakugyan szűkösebb anyagi források ellenére ezek az alapellátást nyújtó szolgáltatások töretlenül fejlődjenek. S ha már rangsorolást említettünk: aligha van nehezebb feladat, mint ez. Dönteni az indokolt, szükséges, jogos igények kielégítési rendje, vagy a kielégítés és az elnapolás között. Jól tudjuk; lemondani, elnapolni nem tartozik a legvonzóbb feladatok közé. Ám töretlen társadalmi fejlődésünk alapvető érdekei, munkánk, életünk eredeti céljai követelik meg a realitásokhoz való igazodást az állami pénzeszközök felhasználásában. M. I. BMKiS A realitás keretei