Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
\ i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 244. szám Ára : 90 fillér 1978. október 15. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 22. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. október 26-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére ai oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól. (MTI) Mindenki a frisset szereti S. oldal örvendetes, vagy sem ? 4. oldal Iparosodó szövetkezetek «. oldal A SZOCIALISTA BRIGÁDOK LENDÜLETÉVEL Év vége előtt az üzemekben Az ipari üzemeikben a harmadik negyedévi tervtelj es ítés adatai alapján megközelítő pontossággal ki tudják számítani, hogy milye- nek az esélyek az éves terv megvalósítására. Általános tapasztalatunk, hogy Bács-Kis- kun üzemeiben a gazdasági vezetők ilyenkor, az év végi hajrá küszöbén tekintetbe veszik a szocialista brigádok (versenyét is. Mert ahol támaszkodnak a ver- senymozgallom erejére, ott tudják: ha csodáikra nem is képesek a jól összékovácsolódott kis közösségek azért nemegyszer kilátástalan helyzetben is segített már a lelkesedésük. Teljesítették felajánlásaikat — Csak a legnagyobb elismerés hangján léhet szólná az önkéntes kollektívákról — mondja Tóth István, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának párttitkára. — A múlt héten tartott ifjúsági parlamenten is sok szó esett a tevékenységükről, különösen az ifjúsági brigádokról. A négy „ifi” brigád közül ki lehet emelni a kétszeresen aranyjelvényes Feflszabadulés nevű kárpitos kollektívát. Nagy szerepük van abban, hogy a műhelyben gyakran előforduló termékváltások nem okoznak fennakadást. Gyárunk brigádjai az év elején vállalták, hogy részt vesznek a raktárak átcsoportosításé ban. Példamutató szorgalommal végezték e nagy munkát, s tevékenységük nyomán jelentősen csökkentek a belső anyagmozgatási távolságok. A Dózsa György és a Rákóczi brigád a többi között azt is vállalta, hogy megjavítja társadalmi munkában a számításokhoz használatos raklapokat. Munkájukkal közel félmillió forintos megtakarítást érteik el. Külön elismerést érdemelnek a brigádok a kecskeméti óvodákat segítő tevékenységükért. Évente mintegy 200—300 ezer forint értékű munkával támogatják ezeket a gyermekintézményeket. Jelenleg már elkészülteik a Nyitra .úti megnyitás előtt álló új óvoda berendezéseivel. A tavasszal elkészült a gyári sportpálya, a szocialista 'kollektívák több ezer órai társadalmi munkájának köszönhetően. Tavaly Tóth Lászlóné, a Mező Imre kárpitos brigád tagja kezdte gondozni a gyár területén és az utcán tevő virágokat Az idén már a brigádtagak is bekapcsolódtak ebbe a munkába, s szinte mindennap foglalkozik valaki a dísznövények ápolásával. A jó minőség megőrzésével A Baljai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet tagsága 230 millió forintos terv megvalósításán dolgozik.. Az árbevételnek körülbelül a fölét bútorkészítésből, a másik félét pedig gépgyártásból és építőipari termelésből irányozták elő. Mint Laky László főkönyvelő tájékoztatott, a harmadik negyedév végén 2—3 százalékos lemaradásban voltak a terv időarányos teljesítésétől. Azért, mert a folyamaiban levő beruházásokat csak a tervezettnél későbbi időpontban tudják üzembe helyezni. Az esztendő végéig megvan rá a tehetőség, hogy a szövetkezeti kollektíva behozza a IHemaradást. Így látták ezt a szocialista brigádok munkájának legutóbbi értékelésekor is. A 40 millió forintos tőkés és a 30 milliós szocialista bútorexportot semmi sem veszélyezteti. A BLÉVISZ huszonkét szocialista brigádjának 350 tagja készen áll, hogy a munkafegyelem erősítésével, a jó minőség megőrzéséivel teljesítse a tervet. Az újjászervezés eredményei — Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy érdemes volt újjászervezni a brigádmozgalmat — mondja bizakodva Varga Lajos, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának versenyfeJeHőse. —Tavaly a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottunk az önkéntes kollektívák támogatására, s természetesen nem is tudtak megfelelő eredményeket elérni. Januárban megkezdtük az újjászervezést, s ennek során a kecskeméti gyárban négy, a tülöpszállási telepen pedig ki- ■ lene új kollektíva alakult. Jelenleg összesen 26 brigád 298 tagja munkálkodik az óv elején tett vállalások teljesítésén. Nem tudnak még nagy eredményeket felmutatni, de már számos jele mutatkozik például annak, hogy a munkahelyi vezetők is nagyobb gondot fordítanak ezeknek a kollektíváknak a támogatására. Tavaly például nem volt rendszeres a naplók vezetése, s ez nehezítette az értékelésit. Az idei esztendő tevékenységiét már jól figyelemmel tudjuk kísérni a gondosan vezetett naplókból. Feljegyzik a brigádok az óvodákban végzett munkákat, az egyéb társadalmi segítségét, és természetesen a számos közös kirándulást is. Bízunk abban, hogy a ikollektív szellem a jövőben még tovább erősödik és az egyre jobban összekovácsolódó brigádok teljesíteni tudják minden vállalásukat — mondta befejezésül Varga Lajos versenyfelelős. O. L.—A. T. S. HÚSZEZER KAZETTA TIZENKÉT MEGYÉBE Pedagógiai kísérletek Bács-Kiskunban A pedagógiai kísérlet fogalmán azokat az előre meghatározott célú, tervszerű és szűkebb körben bevezetett eljárásokat, módszereket értjük, amelyek az oktatási folyamat egy vagy több tényezőjének, feltételének módosítását célozzák. Így fogalmazták meg az Oktatási Minisztérium vezető szakemberei az általános iskolákkal egyeztetett, újító szándékú pedagógiai tevékenység lényegét. A pedagógiai kísérletek célja ezek szerint az oktatási rendszer kisebb vagy nagyobb egységének reformálása, korszerűbbé tétele. Szolgálhatják esetenként egy-egy anyagrész, tantárgyi egység hatékonyabb ismertetését, de szolgálhatják az oktató-nevelő munka egészének megújítását is. Báes-Kiskun megye általános iskoláiban az elmúlt években elsősorban az új tan tervek kidolgozásához kapcsolódó kísérletekkel foglalkoztak a pedagógusok. Több oktatási intézményben honosították meg a logikai matematikát, a .természetismeretet, a tagozatos nemzetiségi, illetve a komplex anyanyelvi oktatás új módszereit azzal a céllal, hogy a tapasztalatokat összegezzék és eljuttassák az illetékesekhez. A kísérletek második nagy csoportja a tankötelezettségi törvény eredményes végrehajtását célozta. Az iskoHaelákészítő foglalkozások rendszenének, az első osztályosok bukását csökkentő, illetve a korrekciós tanulócsoportok tananyagának összeállítása és kipróbálása és a magnetofonnal. vezérelt feladatlapos rendszerű oktatás módszereinek kidolgozása is sok eredményt és hasznos tapasztalatot hozott. Az iskolai nevelés problémakörében a komplex esztétika és a nevelt- sógi szint vizsgálatának, tanulságait dolgozták fel a megyei iskolákban. Az új tantervek bevezetésével néhány kísérlet érthetően befejeződött, hiszen a környezetismeret, vagy az új matematika ma már általános lett minden tanintézetben. Ennek következtében részben módosult a megyében végzett pedagógiai kutatómunka is. Az idei tanévben Baján, a Dózsa György úti általános iskolában a középiskolák mintájára szervezett fakultatív oktatás kérdéseivel, elvi és gyakorlati tapasztalatainak összegzésével foglalkoznak. Itt heti két órában, szabadon választott technikát, alkalmazott matematikát, társadalomtudományt és politikát illetve komplex esztétikát tanulnak a gyerekék. Folytatódik ugyanakkor a kísérleti jellegű tankönyvek kipróbálása. A kisdiákok eddig csak munkafüzetből tanulták a környezetismereti tárgyat, a jövőben viszont könyvet is kapnak a kezükbe. Ezt egyelőire csak Baján, a gyakorló iskolában használják. Az új magyar nyelv és irodalom tankönyvekből .Kiskőrösön, a történelem és állampolgári ismereteikéből Kiskunfélegyházán, az orosz nyelvkönyvből pedig ugyancsak Baján készülnek az órákra a tanulók. A rajzórák keretében Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Általános Iskolában fotózni tanítják a gyerekeket. A fényképezés oktatásának tapasztalatait, hasznosítható módszereit itt is feldolgozzák. A megyei Pedagógus Továbbiképzési Intézet az Oktatási Minisztérium megbízásása tovább folytatja a miagnetofonos oktatás lehetőségeinek kutatását. A külterületi, összevont tanulócsoportok hatékony tanításának elvei már 1973-ban körvonalazódtak. S az azóta eltelt évek alatti fejlődést — s egyben a módszer sikerét — bizonyítja, hogy az intézmény oktatás technikai stúdiójában már nemcsak a megye több mint száz kisiskoláját látják el rendszeresen magnetofonszalagokkal. Évente összesen húszezer kazettát készítenek különböző tanórák anyagából, s küldenek hétről hétre postán tizenkét más megye tanyai, illetve összevont osztályú tanintézeteibe a pedagógusok munkájának megkönnyítésére. Az idén tervbe vették az új környezetismeret, a komplex matematika és a negyedik osztályos orosz nyelv magnetofonos, feladatlapos oktatásának 'kidolgozását és kipróbálását. A magnós nyelvoktatás lehetőséget teremt arra, hogy az orosz nyelvet csak kevéssé ismerő pedagógusok is sikerrel, eredményesen taníthassák a kisiskolák tanulóit, ha majd ez általánossá válik az általános iskolák negyedik osztályában. P. M. HASZNÁLTA SZŐLŐNEK AZ OKTÓBERI NAPFÉNY Meggyorsult a kukorica, a cukorrépa, és a burgonya betakarítása A napokig tartó verőfényes időjárást jól kihasználták az állami és szövetkezeti nagyüzemek, valamint a kisgazdaságok. Egy hét alatt több mint 30 ezer hektár kalászost vetettek el, és az őszi magágynak mintegy 70 százalékát készítették elő. A megyei tanács , mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának összegezése szerint az őszi árpának 85, a triticalénak 70, a rozsnak 62, a búzának 23,9 százaléka került a földbe Október közepéig. A kedvező időjárás meggyorsította a kapásnövények érését, így az állami és a szövetkezeti gazdaságok a korábbinál több géppel végezhetik a betakarítását. Sajnos, a kukoricaszemek víztartalma változatlanul elég magas, előzetes szárítás nélkül a termény nem raktározható. A cukorrépa érését is előmozdította az októberi napfény, ennek következtében a termés szedése a vetésterület 37 százalékán megtörtént, és a répa szállítása a gyárak, termelő üzemek közös ütemterve szerint folyamatosan történik. Sajnos, a vasúti jármű hiánya esetenként fennakadást okoz, így a közös gazdaságok a szükségra- kodó helyekre kénytelenek lerakni a cukorrépát. Ez növeli a rakodási, szállítási költségeket. Végső soron az ágazat jövedelmezőségét befolyásolja a többszöri árumozgatás. Egy-két szövetkezetei kivéve, lényegében befejeződött Bács- Kiskun megyében a téli alma szedése; a termelés átvétele, valamint az almatáro'lók feltöltése még tart. A külföldi szállítás hetekkel ezelőtt megkezdődött, amelyet sajnos, a vasúti járműhiány gyakran megakasztott, jóllehet az NDK-beli és a csehszlovák külkereskedelmi szervek képviselői helyben minősítették és vették át az almát, hogy a szállítást meggyorsítsák. Használt a verőfényes időjárás a szőlőnek .is, pár százalékkal növekedett a termés cukortartalma. Az állami gazdasági ültetvényeken a szüretelők segítségére felsorakoztak a szőlőkombájmosok is, a termést géppel is szedik. A szőlő átvétele a Közép-magyarországi Pincegazdaság valamennyi pincészeténél megkezdődött, a ivátlalat ez ideig a szerződött mennyiségnek 25—30 százalékát vásárolta és dolgozta fel ■Elég sok gondot okoz a burgonya átvétele, amelyet a megyei vetésterület több mint 80 százalékán szedtek fel kézi erővel, és az iparszerű termelésit folytató szövetkezetekben. b uirgonyakombáj n- nal Az előző esztendőhöz képest kisebb vetésterületen a tavalyinál magasább lett a termés, amelyet a gépi betakarítás elterjedése ellenére a kizárólag kézi szedést alapul vett átvételi szabvány szerint minősít a kereskedelem. Esetenként még ezt sem tartja meg Az apostagi Duna-menti Tsz-nek a termőhelyen átvett és a ZÖLDÉRT képviselője által 3—10 százalékos minőségi levonással Bajára továbbított burgonyáját az ottani kirendeltségen október 10-én csak 36 százalékos minőségi levonással fogadták el, de átcsomagolás • Az idén harminc éve működő apostagi pincészet dolgozói hetek óta folyamatosan vásárolják ét dolgozzák fel a szomszédos szövetkezetek szőlőtermését. Képünkön az apostagi Duna-menti Tss szőlőjét vizsgálja a pincészet szakmunkása. nélkül szállították az élelmiszeres zöldségüzletekbe, ahol az érvényben levő fogyasztói ár szerint hozták forgalomba. Amikor a nagy aszály miatt 1976-han a szokásosnál gyengébb volt a burgonyatermés, a kereskedelmi vállalat a gyorsabb szállítás érdekében az apostagi Duna-menti Tsz ben markológéppel felrakott burgonyát is átvette, csak hogy minél előbb kiszolgálja a fogyasztókat. K. A. • A borotai mezőgazdasági termelőszövetkezet kertészetének dolgozói cseresznyepaprikát szednek. A termés egy részét értékesíti a közös gazdaság, a többit a húsfeldolgozó üzemben, a különleges ízesítésű, bácskai kolbászáruk készítésénél használják fel. (Straszer András és Pásztor Zoltán felvétele.) Közművelődés falun Bizonyára a legtöbb ember számára közhely, hogy hazánkban a falu, mint település, az alapvető átalakulások időszakát éli. Az egész világra kiterjedő, az emberiség életére mindenfelé jellemző gyors ütemű változások idejét éljük. Nem árt emlékeztetni rá, hogy napjainkban a lakosságnak, mintegy a fele még falun él. Sőt, megyénkre vonatkoztatva azt is hangsúlyozni kell, hogy itt ez ideig még a lakosoknak csak mintegy 40 százaléka él városban. Ez azt jelenti, hogy a Bács-Kiskun- b an működő közművelődési szakembereknek figyelembe kell venniük valamennyi hosz- szútávú tervezésükben ezt a történeti-társadalmi tényt. Azt mondtuk fentebb, hogy a falu az alapvető átalakulások, változások időszakát éli. Rögtön felmerül a kérdés, mi mindenben is mutatkozik meg ennek az állításnak az igaza. Alig lehetne felsorolni, menynyi minden befolyásolja ilyen vagy olyan irányban az életalakulást. Ezek közül csak néhányat említsünk meg: felgyorsult a közlekedés; szélesebb körben hat immár a tömegkommunikáció; többnyire áldásos a városok, a nagyobb települések hatása; megnőtt a bérből és fizetésből élő dolgozók aránya; egyre növekszik az eljáró munkások száma; valóságosan és átvitt értelemben fényt hozott a kisebb településeken a villany. Amikor viszont a változásokról és az átalakulásokat befolyásoló tényezőkről szólunk, azt sem feledhetjük el, hogy sokféleképpen él a múlt is. Méghozzá többféle előjellel. Egyrészt őrzi még a falusi lakosság nagyszerű hagyományait, szokásait, dalait és viseletéit; másrészt azok a megrögzött rossz tulajdonságok és szokások is hatnak, s jelen vannak a mindennapokban, amelyeket csakis kizárólag a fokozatos, tervszerű művelődési törekvések űzhetnek ki a falusi emberek életéből. Szerencsére az életmódváltozás nyomán egyre inkább felébred és él, jellemzővé válik a szakmai, a politikai és az általános műveltség iránti igény is. Bár ne tagadjuk azt sem, hogy nincs minden rendjén még ilyen tekintetben. Sokan vannak, akiknek életében túlságosan is eluralkodik az anyagias szemlélet, a felesleges félelem a létbizonytalanságtól; sőt gyakran az értelmetlen kapzsiság és zsugoriság. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez az érem egyik — szerencsére kisebbik — oldala. Mert számos olyan kitűnő és messzire mutató kezdeményezésről számolhatunk be újra és újra, amelyek együttesen bizonyítják: a falvak népében él és erősödik az igény az emberarcú életforma kialakítására. Hogy csak néhány példát említsünk kapásból erre: Császártól tésen évek óta színvonalasan szervezik, készítik elő azokat a sokakat megmozgató rendezvényeket, amelyek fő célja a korszerű ismeretek terjesztése és az ízlés fejlesztése; Szalkszentmártonban az átlagosnál is jobban, hathatósabban törődnek a hagyományőrzéssel; Jászszentlászlón a falusi művelődésben a sokarcú- ság lesz egyre inkább a jellemző; Madarason következetesen kísérleteznek az új módszerek elterjesztésével. Sajnos, sorolhatnánk ásóknak a helységeknek o neveit is — említhetjük például ilyen tekintetben Izsákot, Hartát, Soltot, Dunavecsét, Kerekegyházát —, amelyeknek közművelődésére a pangás, vagy a rövid ideig tartó fellendülés utáni visszaesés a jellemző. Ezeken a helyeken és sok más helyen még, ez ideig nem találták meg az egész falu életére befolyást gyakoroló, bevált közművelődési formákat és nem találtak ezek végzésére, irányítására jól felkészült és tartósan, eredményesen munkálkodni tudó művelődési szakembereket. Sőt, azt is megemlíthetjük jogosan, hogy az ilyen helységek vezetői többnyire kevés eredménnyel, vagy eredménytelenül fáradoztak — ha egyáltalán tettek valamit ennek érdekében — azon, hogy az általuk irányított helység közművelődése rangos legyen. A fentiek is jelzik és a mindennapi gyakorlat tényei is mutatják, hogy a korszerű közművelődés falun is, mint városban, akkor ereszthet mély gyökeret, csakis akkor virágozhat ki igazán, ha a lelkes megszállottak, a jól felkészült szakemberek támaszkodnak a helybeli pedagógusokra és más értelmiségiekre; valamint megtalálják a legcélravezetőbb, naponként gyümölcsöző kapcsolatot a párt és tanácsi vezetőkkel. Enélkül sehol nem várható céltudatos, tartós és eredményes közművelődési munka. r\, V. M.
