Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. október 12. TUDOMÁNY TECHNIKA Űjjászületik a betonkombinát TV-, URH-LÁNC A MOSZKVAI OLIMPIÁRA A tiszta viz védelme Az "Egyesült Nemzetek Szervezete teret igyekszik biztosítani az emberiség olyan alapvető kérdéseinek a megvilágí- 1 tásához, amelyek csak világméretű nemzetközi összefogás, sál oldhatók meg eredményesen. Az elmúlt öt évben négy olyan konferenciát rendeztek, ahol az emberi környezet, a világ népesedése, illetve a világ élelmezése, az emberi települések problémáinak megoldása került megvitatásra. Ezek mellett kirajzolódik Földünk egy újabb súlyos gondja, a tiszta, egészséges víz biztosításának a kérdése. Ezért került sor Mar del Platában az ENSZ Vízügyi Konferenciájára, amelyen 116 ország képviseltette magát. A vízgjazdálkodás egyik legfőbb gondja még ma is az, hogy a víz ritkán áll (rendelkezésre (megfelelő helyen és (megfelelő időben. A minőség sem mindig kielégítő. Miközben az emberiség meghódítja a világűrt, addig égyes országokban a lakosság kétharmadának — főiként asszonyoknak és gyerekeknek — kilométereiket kell gyalogolniuk ahhoz, hogy családjuk vízkészletét biztosítani tudják. A Född városlakóinak közel egyötöde, a vidékieknek háromnegyede nem részesül megfelelő ivivózellátásban. A lakosságnak és az iparnak növekvő és tervszerűtlen koncentrációja elsősorban a városokban okoz nehézségeket. A szennyvízelhelyezés megoldatlansága még csaik növe• Az egyik nagy ázsiai víztároló a Szovjetunió területén. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) 11 a gondokait, és kihat a lakosság életkörülményeire, egészség- ügyi viszonyaira. A Föld vízkészletét 1,4 milliárd köbkilométerre becsülik, amelynek azonban csak 2,7 százaléka édesvíz Ennek a viszonylag csekély mennyiséginak is 77,2 százaléka jéghegyekben és gleccserekben tárolódik. A tavakban 0,35 százalék, a folyókban pedig 0,01 százalék édesvíz található. A folyókban lefolyó évi vízmeny- nyiség 40—50 ezer 'köbkilométerre tehető. Ennek a zöme Ázsia és Dél-Amerika vízfolyásain hömpölyög az óceánok felé. A természetes édesvizű (tavak 200 ezer köbkilométer, az ember alkotta víztározók 5000 köbkilométer vizet tárolnák. A Föld felszíne alatt is tekintélyes víztömeg van. Víz van, ám az igények is egyre 'nőnek, a szennyezés pedig veszélyezteti a készleteket. Csak nemzetközi összefogással lehetséges megőrizni a drága kincset: a' tiszta vizet és a csemegeszőlő-fajták teljes számban az ősi keleti kultúrál- lamokból terjedtek el Európában a rómaiak, arabok, föníciaiak, törökök révén az ó-, közép- és újkor folyamán. A szőlő gazdaságosan ott termelhető, ahol az évi középhőmérséklet 9 Celsius-foknál nem alacsonyabb és 21 Celsius-foknál nem magasabb. A szőlő a 40 Celsius-fök feletti felmelegedést mór alig bírja elviselni. A stagnáló állóvíz kipusztítja, mert gyokérzetétül elzárja a levegőt. Fogyasztási célra a legalább 2,5 cukor—sav arányú termés felel meg. A szőlő semmilyen utóérésen nem megy keresztül, ezért csak éretten szedhető le. Az érés kezdete a zsendülés, amikor a bogyóhéj megszínesedik, a bogyó puhul, savtartal- ma csökkenni, cukortartalma növekedni kezd. A teljes érésben a bogyóhéj a fajtára jellemzően színeződött, a levelekből megszűnt a bogyókba a cukor áramlása. Túlélésben a bogyó víztartalma a párolgás miatt fogy, ezért a cukortartalom viszonylag emelkedik. A túlérés végső fokozata az aszúsodás. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozata a gazdaságpolitikai építőmunka kapcsán szólt arról is, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az ország ipari termelésének jelentős részét előállító nagyvállalatok tevékenységére. A határozat azt is leszögezte, hogy néhány nagyvállalatnál az átlagostól eltérő megoldásra van szükség. „Az általánostól eltérő megoldás” hat vállalatot érintett. Ezek egyike a Beton- és Vasbetonipari Művek. Előzmények és következmények A Beton- és Vasbetonipari Művek nemcsak abban különbözik a többi kiemelt vállalattól, hogy nem a gépiparhoz tartozik. A hetvenes évek elejére kialakult kedvezőtlen helyzetben korábbi központi döntéseknek is szerepe volt. Egy 1964-ben született döntés értelmében a gyár felkészült arra, hogy nagy sorozatban betonelemeket gyártson, elsősorban a mezőgazdasági beruházások igényeinek kielégítésére. A gondok a hetvenes évek elején jelentkeztek, amikor megbomlott a vállalat termékkínálatának és a gazdaságok igényeinek összhangja. Egyre több mezőgazdasági nagyüzem oldotta meg beruházásait saját kivitelezőivel, helyi építőanyagok felhasználásával. Jórészt emiatt a BVM nagy kapacitású gépsorait nem tudta hasznosítani — 1972—73-ban a kapacitásokat átlagosam 60—65 százalékban használták ki eeves gyártósoroknál 40—45 százalékban. Mennyiségről minőségre A Beton- éi Vasbetonipari Művek budapesti gyárának „szabadtéri kiállítótermében” az üzem jelenlegi termékei láthatók; ia prágai metrónál is felhasznált tübbingek, a VÁZPANEL, a feszítettbeton elemek. Hosszú úton jutottak idáig. A BVM-t a Gazdasági Bizottság 1973-ban sorolta a Memelt nagyvállalatok közé. Ezzel egy- időben a működési feltételek javítására, a termelési szerkezet átalakítása érdekében megkezdték a gazdaságtalanul működő telepek felszámolását, s mintegy 240 millió forint értékben állóeszközöket selejteztek ki. Az 1974. évi kormányhatározat alapján a vállalat megkezdte termékeinek korszerűsítését. Felszámolták a technológiailag elavult üzemeket, s ekkor alakult ki a jelenlegi szervezet; nyolc gyáregység. tizennégy telephellyel. Meghatározták a evártásfeilesz- tée irányát is. Eszerint a fő gyártmánytípusok: blokk- és rúdrend- szerű elemek, nagy- és kisméretű csövek, oszlop- és gerendaelemek, keskeny, széles és nagyméretű lemezek, egyéb speciális elemek. Az eredeti tervek szerint a fejlesztési elképzelések megvalósítása 840 millió forintot vett volna igénybe. A gazdasági körülmények változásai már 1976-ban nyilvánvalóvá tették, hogy ez a költségszint nem tartható, a termékszerkezet-változás csaknem 350 millió forint további költséget igényel. Az átalakított termékszerkezet talán biztosítani fogja, hogy a vállalat gyártmányai keresettek legyenek a piacon. A 'Közlekedés fejlesztésével például rohamosan nőnek az autópályák, hidak, alul- és felüljárók, metróvonalak és a zajmentesebb villamos pályák iránti igények. A kulturális és egészségügyi fejlődés pedig szükségessé teszi iskolák, kollégiumok, kórházak, víztárolók, öntözőcsatornák, vízierőművek, víziutak, vízszállító vezetékek építését. Űj gyártmányok A fejlesztés valamennyi gyárat és telepet érinti, öt helyen teljes rekonstrukciót hajtanak végre — Lábatlanban és Dunaújvárosban ez a teljes üzemet érinti. A korszerűbb termékek ugyanakkor növelik az élőmunka szükségletét. A vállalat létszáma minden erőfeszítés ellenére az 1972-es 9024-ről 1977-re 7516 főre csökkent. A növekvő feladatok teljesítése a kisebb létszámmal a szervezés új módszereit igényli. A vállalat egyre növekvő feladatainak megoldását új termelő- kapacitásokkal biztosítják. A BVM budapesti gyárában például új típusú hídgerenda gyártására alkalmas gyártó vonalak létesültek, melyek segítségével 30 méternél nagyobb fesztávolságú előre gyártott hídgerendákat tudnak előállítani, A gyártóvonal kapacitása évi hetven kilométer hídgerenda. Az Alsózsolcán üzembe állított új gyártóvonal olyan födémpanel készítésére alkalmas, mely biztosítja, hogy 9 méter fesztávolságú, vakolatmentes födémet lehessen gyártani. A tavalyi évben Szolnokon — Európában elsőként — amerikai llcenc alapján megkezdték a Span- Deck rendszerű födém és falpanel sorozatgyártását. Ez a gyártási rendszer több előnnyel iár: feloldja a födémek fesztávolságának kötöttségeit, növeli annak felső határát és az új födémet vakolni sem kell Üj korszak kezdődött néhány éve a BVM-foen. A Gazdasági Bizottság 1975-ben — a kezdeti eredmények alapján — törölte a vállalatot a „hatok” köréből. F. S. P. 9 A Druzsba URH-, tvközvetítőiánchoz is készít egységeket a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyára. Az 1980-as olimpia országon belüli közvetítésénél már fontos szerepet kapnak az itt készült berendezések, melyek műszeres bemérése látható a képen. A Közel-Keletre exportál a VÁV A Vililiamos Államásszerelő Gyár kunszentmifclósi gyáregységében öt éve teremtették meg a feltételeket a szocialista és tőkés exporttermékek gyártására. Ekkorra érte el az üzem munkás- és műszaki gárdájának begyakorlottsága, valamint a gépesítés, a technológia a magasabb követelményeknek megfelelő szintet. A bizalmat előbb természetesen a belföldi megrendelők részére gyártott villamos berendezések kiváló minőségével kellett kiérdemelni. Kezdetben az egyszerűbb, igénytelenebb munkákat adta le a budaörsi anyaggyár, később ezeket egyre korszerűbb, — a legmagasabb követelményeket is kielégítő — termékek követték. Az idén pedig már nagy exporttervet kell teljesítenie az üzemnek. Vass Ferenc főművezető erről a következőket mondta: — Gyárunk, 1978. évi exporttervében 5,2 millió dollár & 1 millió rubel termelési érték előállítását irányozta elő. A tőkés exportnak mintegy egyharmada Kunszent- miklóson készül. Ezek a számok is jelzik, hogy nagy a kereslet külföldön is villamos berendezéseink iránt. Ebben az évben az eddigi legnagyobb tőkésexport-megrendelést teljesítjük. Kuvaiti megrendelésre készítünk 3 darab, ugynévézétf NT 10—204 típusú, nagyfeszültségű, tokozott villamos elosztóberendezést. Egy^egy ilyen készülék értéke kishíján négymillió forint. Nagyságát az alábbi adatok is érzékeltetik: 19,2 méter hosszú, 2,2 méter széles és 2,4 méter magas, s elszállításához négy tehergépkocsi szükséges. Ez a típus jelenleg világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. A Met- ripond Mérleggyár Szovjetuniónak készülő nagy teljesítményű villamos mérlegeihez az elektromos készülékeket is mi szállítottuk, A főművezető a továbbiakban elmondta, hogy igen jelentős munkájuk az „Adria” kőolajvezeték magyarországi szakaszának elektromos szerelése is. A kőolajvezeték fogadó és továbbító állomásainak működtetéséhez ugyanis nagy teljesítményű elektromos berendezések szükségesek (vezérlő készülék, szivaittyúművek, tisztítóberendezések stb.). A kormánybizottság a VÁV gyárat bízta meg a munkával, s a termékek vasszerkezetének jelentős része Kunszentmiklóson készül, illetve jórészt már el is készült. A vasszerkezeti munkán felül 4 egység K—102 típusú elosztóberendezést szereltek készre. Az Adriai-tengertől Jugoszávián és hazánkon keresztül Csehszlovákiáig húzódó hatalmas csővezetékben a tervek szerint az év végéig meg kell, hogy induljon az olaj. Ezért a hátralevő hónapokban még igen komoly feladatok várnak g kunszentmikjósl gyáregység dolgozóira is. Végezetül megtudtuk, hogy az üzemben még az idén megkezdődik egy újabb nagy exportrendelés teljesítése. A nagy értékű berendezéseket — melyek többségét jövőre készítik el — Irakba szállítják. Sitkéi Béla 1:%Xv:v>x*:ox-Xv:-:-:*:o:*:-:w:-:ox-x<ox-:w:wx*:-x-:-híw:w5s:::ííws5 •íxWx-x-x-x-x-x-x-x-x-:W:öx:x¥xS:^^ Diplomával a benzinkútnál 9 Útra készen a csemegeszőlő-szállítmány a Szovjetunió déli részeiből északra. Takarmány - trágyából Amerikai kutatók azzal kísérleteznek, hogy a teheneket a drága szójabab-takarmányról majdnem ugyanannyi fehérjét tartalmazó, de lényegesen olcsóbb takarmányra állítsák át. Az új takarmányt tehéntrágyából nyerik. A tehénitrágyát viszonylag egyszerű eljárással csírátlanítják és kémiai kezelésnek vetik alá. A keletkező termék 30 százalék fehérjét tartalmaz, de tormánként csupán 70 dollárba kerül. A szójabab-takarmány fehérjetartalma mintegy 44 százalék, de az ára tonnánként 206 dollár. Sorra érkeznek az autók, a kecskeméti BP — British Petrol benzinkútnál nagy a forgalom. Itt dolgozik Kontra György, akiről kevesen tudják, hogy elvégezte a Gépesítési és Automatizálási Műszaki Főiskolát. Üzemmérnök, mint benzinkutas? Divatos téma ez mostanában. A közszájon forgó történetek azonban többnyire felnagyítva, kiszínezve, elítélő, vagy túlzottan aggodalmaskodó hangsúllyal, de minden esetben csemegeként tálalják az értesüléseket. 9 A jóképű, overállos fiatalember érthető bizalmatlansággal fogad. „Ha azt akarom hallani tőle, hogy milliomos, akkor rossz alanyt választottam” — mondja a tekintete, de nem zárkózik el a beszélgetés elől. A benzinkút nem alkalmas hely az eszmecserére, ezért meghív hozzájuk. Nemrég költöztek be a szalagházzal szemközti űj épületek egyikébe. A lakás háromszobás, látszik, hogy minden darabját gonddal, ízléssel válogatták össze, bár a berendezés még kiegészítésre szorul. így is, sok üzemmérnök elfogadná. — Hát igen. Ki tudja, ha maradok üzemmérnöknek, most hol laknánk? Ehhez is nagy bátorság kellett, mivel OTP-lakás, 160 ezer forintot kellett befizetnem. A pénzt a rokonság kölcsönözte, ami benne van, azt a saját keresetünkből vettük, igaz részletre. Nem véletlen, hogy az egész lépcsőházban hárman lakunk munkások, az egyik én vagyok. A különbség csak az, hogy kedvezményt én nem kaptam a vállalattól. — A benzinkutasokat a legjobban keresők között emlegetik?! — Az alapkeresetem 1600 forint, erre jön a jutalék, ezzel együtt havonta 2100 forint az átlag. A lakás rezsijére se lenne elég, az adósságokról nem is beszélve. — De ehhez hozzá jön még a borravaló. Tudom, kényes kérdés, hogy mennyi hálapénz üti a kutas markát, de az ember olyan hatalmas összegekről hall, szeretné tudni az igazságot? — A borravalóból származó jövedelem nagysága nagyon eltérő. Vidéken általában kevesebbet adnak, mint a fővárosban és a név is számít. A Shell-kutak közönsége bőkezűbb akkor is, ha a tankolás mellé nem kap külön szolgáltatást. Nálunk sokan úgy tankolnak, hogy leteszik a százast és ennyiért kérik a benzint A jövedelem alakulását a szezon is befolyásolja. Nyáron több a személyautó, télen zömmel vállalati kocsik tankolnak, ezen nekünk nincs semmi hasznunk. Általában 2—3 forintot adnak a vendégek. Ebből összejön a fizetésen felül 3—4 ezer forint. — Magam is autós vagyok, nem sajnálom ezt a pár forintot Halott, legyünk őszinték, nem kapok érte semmit. — Megértem, illetve egyetértek azzal, hogy a borravalóért, nekünk is tenni kell valamit. Az udvarias magatartáson kívül gyarapítani a szolgáltatásokat. Lemosni az ablakot, megnézni a desztillált vizet, levegőt fújni a gumiba. Szerintem, ha ezt minden kutas megtenné, a vendégek sem tennék fel a kérdést, hogy mire adják a borravalót. 9 — Milyen érzés egy tanult, értékes műszaki diplomával rendelkező embernek, borravalós szakmában dolgozni? Olyan munkát végezni, amihez nem szükséges a magasabb képzettség? — Automatika szakon végeztem és úgy éreztem, hogy ezzel a tudománnyal itt a városiban nem sokra megyek. Annyi a mérnök, hogy a meglevőkkel sem tudnak mit kezdeni. Mentem volna művezetőnek valahová? Ezelőtt 19—15 éve még nagy szó volt, hogy valaki mérnök. Ma már ennek nincs különösebb jelentősége. Sem a kibontakozás lehetősége, sem a társadalmi megítélés, de a fizetés sem olyan, hogy az ösztönzően hatna az emberre. — A főiskola elvégzése után bennem is megvolt a lelkesedés. Elhelyezkedtem mint fejlesztő, és jól is éreztem magamat. Felvetődött azonban a lakás. Kislányunk született, és szeretnék még több gyereket is, de hová tegyük őket? A szülők nyakára, vagy évekig albérletbe? így keveredtem három éve a benzinkúthoz. Közben behívtak katonának 15 hónapra, ez is közrejátszott, hogy nem mentem vissza a szakmámba. — Itt nemcsak egyszerűen kutas vagyok, hanem csoportvezető is. Most szerveződünk át komplett egységgé, ahol a szerviztől a javításokig mindennel foglalkozunk majd, ennek az irányításához már elkel az üzemmérnöki tudás. A tanulást sem adtam fel teljesen. Szeretném elvégezni a mérnöktanári továbbképzőt. A szakmámba vissza már nem megyek Ha később meg is válók a benzlnkűttól, vagy gépjárművekkel kapcsolatos szakterületet keresek, vagy tanárként hasznosítom a tanultakat. — Mit szóltak*az évfolyamtársai, amikor megtudták, hogy benzinkutas lett? — Csak röhögtek! „Ne hülyéskedj — mondták —, ezért tanultál?” Mit lehet erre válaszolni? Hiába magyarázom, nem hiszik el, hogy a tudásnak itt is hasznát veszem. A főiskolai végzettséget nem a mechanikai munkavégzés — az emberekkel való bánásmód igényli. Érvelhetnék azzal is, hogy aki tervező volt és elment osztályvezetőnek, az is visszafejlődött szakmailag. Bonyolult dolgok ezek. * — Ha újból kezdhetné? —Építész lennék, de nem irodában, hanem kint az építkezéseken dolgoznék. Vagy, ha jól meggondolom, mégis a gépjárműveket választanám, közlekedésmérnöki karra mennék. És változatlanul sportolnék. A teniszezést most sem hagytam abba; A KSC csapatában játszom, most jutottunk be az NB I-be. Azért is jó ez a munkakör, mert szabadabban mozoghatok, a teniszre is tudok időt szakítani. Egyedül a társaság hiányzik. A volt évfolyamtársaim közül a legtöbb még nőtlen, ők inkább szórakozóhelyekre járnak, engem ez már nem vonz Minden reggel 5-kor kelek, egész nap talpalok a placcon, edzésekre járok, este már nem kívánkozom el hazulról. Ilyenkor jó lenne néha elbeszélgetni értelmes dolgokról, összejönni azonos gondolkodású emberekkel. Szóval a baráti kör az, ami nagyon hiányzik. Vadas Zsuzsa A szőlő útja Az ősz legjellegzetesebb mezőgazdasági-kertészeti terméke a szőlő, amely több oldalú felhasználási lehetősége mellett nagy történelmi múltra tekint vissza. A kutatók egy részének a véleménye szerint a termesztett szőlő valamennyi fajtájának egy közös őse volt, éspedig a jégkorszak után a Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában életben maradit ősi szőlőfajtából alakult váltivanú kétiaki szőlő. Ez a faj a Földközi-tenger mentén Nyugat-, Közép- és Kelet-Európábán, továbbá a Kaukázuson túlon Kisázsiában .terjedt el. 'Más kutatók véleménye szerint a ma termesztett régi szőlőfajták több ősi sz előfej természetes keresztezéséből származtak, ez az oka a termesztett szőlőfajták erős változatosságának. Az ősi keleti kultúrnépek, az egyiptomiak, föníciaiak, zsidók; perzsák stb. 5000—6000 évvel ezelőtt a vadon talált szőlőik legértékesebb változatait már termesztésbe vonták, ezek a termesztés hatására tovább variá - lódtak, kereszteződtek, fogyasztásra alkalmasabb termést hoztak. A borszőlő-fajták egy része
