Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

1918. október 11. • PETŐFI NÉPE • 3 H írül adták a lapok, hogy a kormány szeptember 21-i ülésén jóvá­hagyta a csongrádi vízlépcső I. ütemének beruházási ter­vét. Ennek értelmében 1980 januárjában megkezdődnek a három és félmilliárd forintot felölelő munkálatok, amelyek legfőbb célját ebben a szóban jelölhetjük meg: vízpótlás. Tudnivaló ugyanis, hogy a Tisza Közép-Európa legszélsőségesebb víz járású folyója; hol árvi­zek riasztják a parti települések lakosságát, hol pedig mini­málisra apad a folyó vize. A csongrádi vízlépcső Az Országos Vízügyi Hivatal­ban dr. Breinich Miklós általános elnökihelyettest kérdeztem e je­lentős tervezett beruházás rész­leteiről. — A Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer egyik alfejezertének mi­nősíthetjük a csongrádi vízlépcsőt — mondja. — E rendszer gerincét a csatornázott Tisza és Körös al­kotja, csomópontjai a vízlépcsők, elosztórendszere pedig a főcsa­torna-hálózat. — Melyek azok a főbb létesít­mények, melyek megoldják a fo­lyó völgyének vízgazdálkodását? — Magában a Tisza völgyében a tiszalöki vízlépcső, valamint a hozzá tartozó Keleti és Nyugati főcsatorna, aztán a kiskörei víz­lépcső, a Nagykunsági és Jászsá­gi főcsatorna-rendszerrel, végül a most napirendre került csongrádi vízlépcső, az alpári tárolóval, s hozzá tartozó csatornarendszerrel együtt. Az egész vízgazdálkodási rendszerbe illik bele a Körös­völgy négy vízlépcsője: a boká­nyi, a békésszentandrási, a békési, valamint a körösladányi. Mindezt komplex módon egészíti ki a majdan szintén megépítendő Duna—Tisza-csatorna, e régi el­képzelés megvalósítása. A csongrádi vízlépcső terve sem éppen mai, hiszen az Állami Tervbizottság 1974 októberében hozott róla határozatot. Első üte­me — amire a minap miniszter- tanácsi döntés született — tartal­mazza a távlati duzzasiztási szint­re is alkalmas vízlépcsőt, míg a második ütemben építik meg az alpári víztárolót, amellyel meg­oldható a Csongrád—bökényi csa­torna vízellátása. A bökényi és a békésszentandrási vízlépcső mára felszabadulás előtt elkészült, de a főbb építményekre csak ez­után kerülhet sor. Csupán emlékeztetőül: 1950 után helyezték üzemibe a tiszalöki víz­lépcsőt, amely 10 millió köbmé­ter vizet tárol, főcsatornái pedig megalapozták e táj mezőgazda­ságának öntözhetőségét. Ezenkívül a Keleti főcsatorna segítségével lehetővé vált Debrecen ipari- és ivóvízellátásának megoldása. To­vábbi állomás volt a békési víz­lépcső elkészülte 1968-ban, s a körösladányi vízlépcső üzembe helyezése 1977-ben. Rendelteté­süknek azonban csakis akkor ké­pesek megfelelni, -ha a fölöttük levő szakaszon tárolóval és elosz­tó hálózattal elégséges vizet tud­nak áramoltatni beléjük. Ennek alapjait teremtette meg az 1973-ban átadott kiskörei víz­lépcső, amely a tiszalökinek a dupláját, 20 millió köbméter vi­zet tárolt már az első ütemében. A második ütem: már az idén 120, 1980-ban pedig 200 millió köbméter víz tárolása. Ennek a vízlépcsőnek a harmadik üteme már 300 milliót irányoz elő, amely vízmennyiség a csongrádi vízlépcső üzembe helyezésével pusztán vízgazdálkodási szabályo­zással, tehát külön beruházás nél­kül 400 millió köbméterre nö­velhető. — Vagyis a Tisza-völgyi víz­gazdálkodási rendszer a csongrá­di vízlépcsővel válik teljessé — hangsúlyozza dr. Breinich Miklós. — E lépcső egyébként a tavaly rendeltetésének átadott jugoszlá­viai — újbecsei —, felülről pedig a kiskörei vízlépcsőhöz csatlakoz­va fejti ki jótékony hatását. Több irányú hatásokról van szó, mindenekelőtt — ismétlem — a vízpótlás biztosításáról, tehát a lakossági igények kielégítéséről. Ám ezen a tájon is lehetővé vá­lik az öntözés kiterjesztése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információja sze­rint a mostani ötéves tervben 63 ezer, a hatodikban 100 ezer, a he­tedik ötéves terv folyamán pedig további 100 ezer hektárral gyara­pítják az öntözött területeket. Eközben természetszerűen nö­vekszik az ipari vízfelhasználás, valamint az ivóvízigény is. A csongrádi vízlépcsőn 1984- ben tervezik a duzzasztást, 1986-ra a teljes befejezést, míg a második ütemet 1990-re szándékozzák megvalósítani. Ily módon megfe­lelő biztonságot nyújtanak a kül­földi vízelvonások ellensúlyozásá­ra, s kedvező változások várhatók a hajózás fejlesztésében az érin­tett szakasz ár- és belvízvédelmi helyzetének jobbításában. A víz­lépcső — amelynek helyét Csong­rád fölött jelölték ki — hatására 150 kilométernyi hajózásra alkal­mas vízi út teremtődik, ezzel pe­dig megalapozzák a Tisza torko­latától egybefüggő, 600 kilomé­ter hosszú hajóutat, illetve lehető­vé teszik az ezzel összehangolt közlekedési beruházásokat. A tiszai hajózásban rejlő lehe­tőségek kiaknázását eddig ugyan­is nem kis mértékben éppen ez a 150 kilométeres szakasz, pontosab­ban ennek rendezetlensége aka­dályozta. A szabályozás eredmé­nyeként jóval nagyobb hajók közlekedhetnek majd, s megindul­hat a vízi teherszállítás, amely könnyíthet a záhonyi vasúti át» rakóhely túlterheltségén. Dr. Breinich Miklós beszélge­tésünk végén fölhívta a figyelmet egy, a mezőgazdasági üzemekre háruló tennivalóra: a különféle belvízelvezető csatornák megépí­tésének fontosságára. A MÉM most a meliorációs munkálatok­hoz adható állami támogatásokat is ide, a Tisza-tmellékre koncent­rálja —, ily módon tehát a ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok saját erőfeszítéseiből és a dotációkból megteremthető az az összhang, amely nélkülözhe­tetlen a csongrádi vízlépcső maj­dani eredményességéhez, a nagy- beruházás tervezett előnyeinek ér­vényesüléséhez. K. N. ^íBX:¥:XSK5iX:X;X:X:X!XTXS!X!X!X?X*t«í?X<<<#*X,X',X'‘X XXXWXÍX3 l:X:X:Xi:X Szeged új uszodája • Szegeden, az újszegedi városrészben fedett uszoda épül. Az ötven méter hosszú és huszonegy méter széles medence már elkészült, s megkezdődtek az üzempróbák is. Légtartós sátorral fedik majd be az új létesítményt, amelyet november végén adnak át rendeltetésének. (MTI-fotó, Tóth Béla felvétele — KS.) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Tervezők, kivitelezők és beruházók érdekazonosságának megteremtése Pályázatot írtak ki a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és erdé­szeti tervezők, kivitelezők és be­ruházók érdekazonosságának megteremtésére. Az ezzel kapcso­latos tudnivalókat a -MÉM--Érte­sítő 22. számában adták közre. Az elmúlt években bebizonyo­sodott; hogy az élelmiszer-terme­léssel kapcsolatos fejlesztő munka általában jól szolgálja a népgaz­dasági érdekeket; a belföldi ellá­tás színvonalának javítását és az export fokozását. A gazdasági elemzések viszont azt is világos­sá tették, hogy a beruházások nem minden esetben felelnek meg a várakozásoknak. Vannak olyan létesítmények, amelyek az előírt­nál rosszabb jövedelmet biztosí­tanak, máskor a különböző rész­legek műszaki teljesítménye nincs azonos „nevezőn”, és így tovább. Mindez gyakran azzal magyaráz­ható, hogy a tervezők, a kivite­lezők, a beruházók érdeke ese­tenként nem azonos. Ennek kö­vetkezménye az is, hogy gyakran megkésnek a beruházások, elhú­zódik a fejlesztés, s a késedelem miatt a lekötött anyagi eszközök időlegesen „kikapcsolódnak” a mezőgazdaság, az élelmiszer és az erdészet gazdasági életének vérkeringéséből. A mezőgazdaság fejlesztésére évente 20—20 milliárdos beruhá­zást valósítanak meg. Ebből 7 milliárd .forint az építési jéllegű fejlesztés. Ennek nagyságrendjé­nek érzékeltetésére elég egy szám: ebből az összegből 1 millió négy­zetméternyi terület beépítésére van lehetőség, nem mindegy te­hát,- hogy ez az összeg milyen hatékonysággal ölt testet építési vagy gépészeti létesítményekben. Mindez természetesen csakis úgy képzelhető el, ha a tervezők, a kivitelezők és a beruházók közös érdekeltség alapján tudják kivá­lasztani és megvalósítani a leg­gazdaságosabb, legtakarékosabb módszereket. Ezúttal nem műszaki terveket kell készíteniük a pályázóknak; közgazdasági módszereket kell ki- dolgozniok, s a gazdasági sza­bályozókat kell úgy összehangol­niuk, hogy az érdekazonosság a gyakorlatban jól érzékelhetően érvényesüljön. (MTI) Planetárium exportra • A jénai Carl Zeiss Művek keresett terméke a komplett planetá­rium. A képen 'látható „csillagházat” az NDK-beli nagyüzem az ausztráliai Queensland fővárosába, Brisbane-be szállította. Tanfolyam turistáknak Több mint 300 ezer hallgatójuk van a Német Demokratikus Köztár­saságban azoknak az esti tanfolyamoknak, amelyek az ország 220 né­pi egyeteme mellett működnek. Valamikor ezek a tanfolyamok a hallgatók műveltségbeli hiányos­ságait voltak hivatottak felszámolni, továbbá feladataik közé tarto­zott az iskolai tanulásra való előkészítés is. Ma a tanfolyamok fő cél­ja — mélyíteni a hallgatók tudását. Rendkívül népszerűek az NDK- ban a marxista—leninista filozófia különböző kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok, s igen sok hallgatót vonz az irodalom- és művészettör­ténet, valamint a zene... Nő az olyan előadások száma is, amelyek a technika, a geofizika és az egzakt tudományok legújabb vívmányai­val, eredményeivel ismertetik meg az érdeklődőket. A népi egyetemeken nemrég tanfolyamokat szerveztek leendő turis­ták részére.”A hallgatók itt megismerkedhetnek azzal az országgal — történelmével, érdekes látnivalóival —, amelyet szabadságuk alatt szándékoznak meglátogatni. Segítséget kapnak ahhoz is, hogy elsajá­títsák a baráti országok népeinek nyelvét. Az elmúlt évben egyébként az NDK nyelvtanfolyamainak 55 ezer hallgatója volt. A gyémántföld kincsei A Szovjetunió északi részén fekvő Jakutföldet régen Orosz­ország „szőrmeműhelyének” ne­vezték, majd az „arany hazája” lett, és az 50-es években a „gyé- mántfölld” nevet kapta. Jakutia ma elsősorban kőolaj- és földgázkészleteiről híres és a déli területek Földünk azon ritka területeihez tartoznak, ahol egy­máshoz igen közel elhelyezkedő, kiváló minőségű kokszolható szén és vasérc található. Az értékes szénmedencék körülbelül 700 ki­lométer hosszan húzódnak, a készleteket 25 millió tonnára be­csülik. Jakutföld gyémántban is gaz­dag. Lelőhelyein napjainkra kor­szerű gépekkel felszerelt kiterme­lő ipar bontakozott ki. • Jakut gyémántok. Mezőgazdasági szövetkezetek Lengyelországban (Tóth Sándor felvétele) Kevés témáról mondhatjuk el, hogy eikikora port vert fel, mint a ha lőtt látás. A putnoki halott- látó asszonnyal először a rádió készített riportot, majd Moldo- ván Domokos dokumentumfi'Lm- jéből ismerhették meg a moziné­zők. A fűimet annak idején la­punkban is méltattuk, a dicsérő jelzőiket felesleges újból felso­rolnunk abból az alkalomból, hogy a filmet a televízió is be­mutatja. Viszont örömmel láttuk, hogy a filmet, amely országos érdek­lődést váltott ki, mondhatnánk azt is, országos vihart kavart, egy külön vitafiilmimel is kiegé­szítették. Ebben a műsorban a szenvedélyes felháborodástól az okos, tudományosan is alátá­masztott érvekig mindaz elhang­zott, almi sokaikat érint, foglal­koztat. A vitázök nagy része nem is titkolta megdöbbenését: ho­gyan lehetséges napjainkban, amikor egyire többet fejtünk meg a viliágűr titkaiból, s az ember már a Holdra is eljutott, — be­dőlni egy misztikus halandzsá­nak? De ha ,már az emberek nem akarják belátni, hogy Jo- láníka, ez a hiányos műveltségű, ám a maga módján számítóan eszes putnxőki asszony az orruk­nál fogva vezeti őket, a szem­fényvesztést miért tűri, engedé­lyezi, — a megadóztatást le­számítva, büntetlenül a társada­lom? A szélsőséges jelenség körül fellángoló vita azért volt hasz­nos és érdekes, mert nem re­kedt meg azon a szinten, ahal még magyarázatra szorul, hogy van-e túlvilág, vagy nincs? Kö­vetkezésképpen láthatja-e Vé- csei Jolán a halottakat, vagy sem? A film bizonyító erejű, a valósáig lényeivel szembesít, ugyanakkor árra a hiányra is figyelmeztet, amelyet — jobb hí­ján — a halottlátó pótol. Ténykedése nem újkeletű, e különösnek tűnő „mesterség” gyökerei a régi szokásokba nyúl­nak vissza. A gyászoló falusiak hajdan igiényt tartottak a halott­látó szolgálataira. Számukra ez azért volt fontos, mert közre­működésével leróhattak valamit jogos, vagy vélt tartozásaikból, halottjaikat illetően. Ezzel a szertartással enyhítettek a bűn­tudatukon, könnyítettek a gyá­szukon. Más céljuk niem volt ve­le, mint megkönnyebbülni és ezt el is érték. A putnoki halottlátó lényegé­ben ezt a hagyományt eleveníti fel, ebből húz igen jelentős hasz­not. Nem véletlen, hogy a vitá­zók főként a kapzsiságán, kö­nyörtelenül üzletszerű magatar­tásán ütköztek meg leginkább. A szeretteiket siratók százai nyilván fel sem figyelnek olyan árulkodó mozdulatokra, ame­lyekre a film tárgyilagosan rá­mutat. Leleplezve a fegyelme­zett arc érzelemmentes kemény­ségét, a rózsafüzért markoló kéz pénzéhségét. A kínosan pedáns szobában megülepedő sötétséget. Ezt annak is látnia kel, aki min­denáron hinni akar abban, hogy van mód a jóvátételre. Az élet­ben elmulasztott kívánságok tel­jesítésére. Egy utolsó próbálko­zásra, hogy kimutassuk: van bennünk érzés, szeretet, odaadás. Micsoda drámák játszódnak le nap. mint nap a hivalkodóan terpeszkedő putnoki ház körül, a könnyek árából épített falak kö­zött! Csak a halottlátó asszony arca gőgös, magabiztos, meg se rezdül. önmagát, reményekkel való kufárkodásámak ürességét, reménytelenségét leplezi le jele­netről jelenetre. Akiket nagyon is jól lát, azok nem a halottak, hanem hiszékeny, becsapott em­berek. Alklik az élet dolgaiban is nehezen igazodnak el, hát még a haláléiban. Nem ők tehetnék róla, — ahogy önkény István író ta­lálóan kifejtette a vitában —, hogy a halál nálunk és általá­ban Európában kényes téma. Nem szívesen foglalkozunk vele vagy nem úgy, ahogyan kellene. „Értelmesebben, őszintébben kellene élnünk — vonták le a film tanulságát a felsőtárkányi KISZ-tábor fiataljai. Friss, egész­séges gondolkodásuk, őszinte, ér­telmes véleménynyilvánításuk ha nem is tett pontot a vitára, de biztatóan jelezte, hogy rajtuk már nem lesz hatalma a hiszé­kenység és a tudatlanság vám- szedőinek. Vadas Zsuzsa A hetvenes évek Lengyelorszá­gában bekövetkezett, gyors társa­dalmi-gazdasági fejlődés a falu­si lakosság gondolkodásának, a földművelés kollektív formáiról való nézeteinek mély és gyökeres átértékeléséhez vezetett. Új álla­mi gazdaságok létesültek, míg a meglevők tovább erősödtek. Emel­lett egyre fontosabbá válnak a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek is. Mindebben döntő szere­pet játszott a LEMP PB és a Pa­rasztpárt Elnöksége által 1971- ben kiadott határozat, amely a szövetkezeti termelés fejlődésével foglalkozott. E határozatok kiemelik a cso­portos formában végzett földmű­velés társadalmi és gazdasági elő­nyeit, valamint a szövetkezetek részére biztosított gépesítési és szakosítási lehetőségeket. A mezőgazdasági szövetkezetek jószomszédi viszonyt tartanak ■fenn egyéni és gazdakörökben egyesült szomszédaikkal, a szek­torok közötti termelési kooperáci­ók kezdeményezésével, javuló gazdasági mutatóikkal, magasabb képzettségű vezető- és munkás­gárdájukkal egyre növekvő vonz­erőt tudnak és akarnak gyako­rolni a szövetkezeten kívüli ré­tegekre. íEnnek konkrét jelei is vannak: az elmúlt három évben (1974— 77), a termelőszövetkezetek szá­mának növekedése 40 százalékos volt, földterületük 190 ezer hek­tárral (kb. 54 százalékai) bővült, míg a tagok száma 30 ezerrel nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy az új szövetkezetekbe első­sorban a 40 évesnél fiatalabb gazdák lépnek be, akiknek fej­lett termelőképességű gazdaságuk van. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek termelésének dinami­kus fejlődését a beruházások igen gyors tempója jellemzi, különö­sen a gazdasági épületek, a ta­karmány begyűjtése, tartósítása és felhasználása, valamint a gaz­daságok munkaszervezése és a munkakörülmények javítása te­rén. Meggyorsult a földterületek és más termelőeszközök koncentrá­ciójának folyamata is, mindenek­előtt a szomszédos szövetkezetek földjeinek összevonásával. 1976 végén a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 502 ezer hektáron gazdálkodtak, s jelentős növeke­dést értek el mindenekelőtt az ál­lattenyésztésben. (Így pl. szarvas­marha-állományuk 14 ezer, ser­tésállományuk 200 ezer darabbal szaporodott.) Előrejelzések szerint 1980-lban a szövetkezeti földterü­letek elérik az 1 millió hektárt, azaz az 1976-os szint dupláját. A legnagyobb erőfeszítések a korszerű termelési eljárások és az állattenyésztés ipari módszerei­nek terjesztésére irányulnak. Nö­velni akarják a gabonafélék ter­méshozamát és további beruhá­zásokat kezdenek: vegyesárut ter­melő üzemágak és takarmányfel­dolgozó létesítmények beindítását tervezik. Jelentős anyagi eszkö­zöket fordítanak a szövetkezeti tagok részére épülő lakásokra és a mezőgazdasági géppark fejlesz­tésére. (Interpress — KS) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Ahogy mi látjuk a halottlátót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents