Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

IDŐJÁRÁS Várhat^ időjárás ma estig: napköz­ben derült, száraz idő. Éjszaka és reg­gel sokleié köd. Gyenge, napközben mérsékelt déli, délkeleti szél. Legalacsonyabb éj szalui hőmérséklet 4—9, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 19 24 fok kozott. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 240. szám Ára: 90fillér 1978. október 11. szerda KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ŰJ OTTHONA Kollégiumavatás Baján Tegnap délután új 'oktatási lé­tesítményt avattak Baján, a Petőfi-szigeten. A szépen beren­dezett kollégiumban száznyolc­vannégy középiskolai tanuló ta­lál kényelmes otthonra: lakó- és tanulószobákra, étteremre, szük­ség esetén orvosi rendelőre. A modern vonalú, négyszintes, nagy üvegfel öletekkel díszített épület tervezője Komjáthy Atti­la, a Középüdéttervező Intézet főmérnöke. Az építkezés 1975- ben kezdődött el a BACSÉP és a Bajai Építő- és Építőanyag­ipari Vállalat szakembereinek ki­vitelezésében. A munkálatokra összesen 24 és fél millió forintot költötték. A bajai középiskolai kollégium fiatal lakói már ez év tavaszán birtokba vették otthonukat. Há­rom városi tanintézet; a Tóth Kálmán Gimnázium, a Türr István Közgazdasági és Postafor­galmi Szakközépiskola és a III. Béla Gimnázium a város vonzás- körzetében lakó diákjai, fiúk és lányok kaptak elhelyezésit falai között. Az intézmény gondozott udvarán kézi-, kosár-, röp- és tollaslabda-pályák szolgálják a fiatalok testkultúráját. A városi tanács tervei szerint a modern kollégiumot a nyári szünidőben a diákutazás és az ifjúsági turizmus céljaira szállo­daként kívánják majd hasznosí­tani. A megye legfiatalabb, Radnóti Miklósról elnevezett diákotthonát dr. Gosztonyi János, az Oktatási Minisztérium államtitkára avat­ta fel. Az ünnepségen megjelent Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Baja város párt- és tanácsi vezetői. • Az új kollégium szép épülete ezentúl gazdagítja majd a város és a sziget környezetét. • í ■ ft*- i_,y,A ' Még érik, cukrosodik a szőlőd dé megyeszerte szüretelnek ; / • Gazdag termést szüretelnek Katona- Intézet dolgozói a legújabb csemegeszőlő telepen a Szőlészeti és Borászati Kutató fajtákból. • Borsán napról napra több szőlőszállító jármű sorakozik a Kiskőrösi Állami Gaz­daság borkombinátja elé. A környező szö­vetkezetek termését adják át a termelési rendszergazda nagyüzemnek. (Straszer András és Tóth Sándor felvételei.) Az átmeneti lehűlés, majd a csapadékos idő után beköszöntött verőfényes napok még hasznára van­nak a szántóföldi és kertészeti növénynek, s nagy segítségére a szántóvetőknek és a betakarításban fáradozóknak. Előbb a háztáji és kisgazdaságok fogtak hozzá a szőlő szedéséhez. Pár hetes késéssel az üzemi ültetvényeken is megkezdődött a szüret. Főként a Homokhátság középső felében, Császár- töltés, Csengőd, Soltszentimre, Hajós, Kiskőrös, Bocsa környékén szorgoskodnak az állami gazdasá­gi, szövetkezeti ültetvényeken, és a tagsági szőlők­ben, ahol csodálatosképpen a téli és a tavaszi fagy kevésbé károsította a növényzetet. Bács-Kiskun északi és déli felében viszont vára­koznak, hátha az októberi felmelegedés hatására tovább cukrosodik a megmaradt szőlő, amelynek mennyisége és minősége igen változó. Az átvevő- helyek 13—16 cukorfokig vettek át mustot és szőlőt az elmúlt napokban. A Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi^ kerü­letének szőlőjében e hét elején a szüretelő kom­bájnokat is munkába állították. Néhány órai mun­ka után azonban abbahagyták a gépi szedést. A próbaszüret eredménye nem rossz, de ha továbbra is kedvező marad az időjárás, még érdemes várni egy hetet, tíz napot a gépi szürettel. Az állami gazdaság ágasegyházi szőlőjében alig károsodott a növény levélzete, a vegetáció nem szűnt meg to­vább érhet, minőségileg javulhat a szőlő. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katona­telepi állomásán augusztus második felében kezd­ték meg a csemegeszőlők szedését és szállítását a kereskedelem számára. Kitűnően vizsgáztak az új csemegeszőlő fajtajelöltek, amelyeknek téltűrő tu­lajdonságát fejlesztették ki a szőlőnemesítők. A kecskeméti határ északi fele általában fagyzugos területnek számít, ahol szinte minden esztendőben szélsőséges időjárás uralkodik. Volt olyan téli nap, amikor Katonatelepen, Miklóstelepen *24—25 fokos hideget mértek, az új nemesítésű szőlőfajta-jelöltek ennek ellenére gazdag termést adtak, a kutató in­tézet dolgozói alig győzik a szedését K. A. A norvég parlamenti küldöttség programja A KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek jubileumi tanácskozása A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó norvég par­lamenti küldöttség — élén Gut- torn Hansennel, a storting (a norvég törvényhozó testület) el­nökével — kedden délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzáson részit vett Raf- fai Sarolta, az országgyűlés al- elnöke, Stadiinger István, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, Rolf Jerving, a Norvég Király­ság budapesti nagykövete. A koszorúzást követően az országházban Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének és Gut- torm Hansennek a vezetésével megkezdődtek a hivatalos ma­gyar—norvég tárgyalások. Az országgyűlés elnöke tör­vényhozó testületünk tevékeny­ségéről, valamint Magyarország gazdasági és kulturális életének főbb kérdéseiről tájékoztatta a vendégeket. A' norvég parlament képviselői nagy érdeklődést ta­núsítottak az országgyűlés bi­zottságainak munkája, valamint az egészségügyi és a szociális el­látás rendszere iránt. Ezután Apró Antal az Ország­ház Gobelin-termében ebédet adott a norvég parlamenti kül­döttség tiszteletére. Az ebéden részt vett Raffai Sarolta, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy János külügymi- n i szter-hely et tes, valamint Rolf Jerving. A küldöttség délután látogatást tett Szépvölgyi Zoltánnál. A nor­vég parlamenti delegáció tagjai többek között .megismerkedtek Budapest közigazgatásával, fej­lesztési terveinek főbb vonalai­val, valamint a közlekedés, a kereskedelem helyzetével. (MTI) Kedden megkezdődött a KGST- tagországok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Viet­nam — belkereskedelmi minisz­terei tanácskozó testületéinek X. jubileumi ülése a Duna Inter- continentál szállóban. A tanácskozást a kormány ne­vében Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese köszöntöt­te, és hangsúlyozta, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a tagor­szágok pártjai és kormányai ál­lítottak a belkereskedelem elé, szoros együttműködéssel megol­dották. Jelentősnek tartotta a minisz­teri tanácskozás munkáját abból a szempontból .is, hogy tovább erősíti az együttműködést, a kor­szerű szocialista kereskedelem fejlesztését szolgáló elképzelések összehangolását. Az ünnepélyes megnyitó utáni plenáris ülésen Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, a ta­nácskozás elnöke számolt be a miniszteri testület 10 éves tevé­kenységének eredményeiről, s a KGST határozataiból adódó fel­adatokról. A miniszter utalt arra, hogy a testület 1972-ben vált a KGST szervévé és ezzel a belkereskede­lem is beilleszkedhetett a sokol­dalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés rendsze­rébe. (Folytatás a 2. oldalon.) Bővülő választék, növekvő forgalom Közeleg a szállítási csúcsforgalom A hideg tavasz, a hűvös nyár miatt több mint egy hónap­pal tolódott el a mezőgazdasági termékek érése. Emiatt a szállításban is hetekkel később kezdődik az őszi csúcsforga­lom. Az ezzel kapcsolatos gondok megtárgyalására ült össze tegnap a Bács-Kiskun megyei Szállítási Bizottság, amelynek tanácskozásán részt vett Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára is. Az értekezletet Tohai László, a megyei szállítási bizottság elnöke nyitotta meg. Az a tény — hang­súlyozta —, hogy a jelentős meny- nyiségű mezőgazdasági terméket jóval rövidebb idő alatt kell el­fuvarozni, igen nagy feladatokat ró a szállító vállalatokra, a MáV- ra és a Volánra. Az őszi csúcsforgalomra való felkészülésről szóló írásos tájé­koztatót Sohajda József, a bizott­ság titkára a legfrissebb informá­ciókkal egészítette ki. Mint mon­dotta a közúti szállítás 1,7 millió, a vasút 1 millió tonna áru el­szállítására készült fel az év utol­só négy Ihónapjára. Ennek a mennyiségnek elfuvarozását a kedvezőtlen időjárás, késői érés miatt csak október 20. körüli na­pokban lehet megkezdeni. A megyében 48 800 tonna rak­súly kapacitású közúti szállító eszköz áll rendelkezésre. Ennek többsége a vállalatok, szövetke­zetek, kisebbik része a Volán 9-es Vállalatának tulajdonában van. Nehezíti a szállító eszközök megfelelő kihasználását, a rako­dásgépesítés elégtelensége, nem zökkenőmentes a termékek szál­lításához szükséges göngyöleg-el­látás sem. Fokozza a nehézsége­ket a lassú áruátvétel, a szállí­tóeszközök kihasználatlansága. A megyei szállítási bizottság tit­kára ezután arról számolt be, hogy a Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsa, a MÁV Sze­gedi Igazgatóság és a Volán 9-es Vállalata a szállítási csúcsforga­lom időszakára együttműködési szerződésit kötött. A két szállító szervezet vállalta, hogy az SZMT-it rendszeresen tájékoztatja a csúcs- forgalom helyzetéről. Ugyanak­kor a szakszervezetek megyei ta­nácsa megkeresi az érdekelt fuva­rozó és fuvaroztató vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetőit, szakszervezeti bizottságait, hogy gondoskodjanak a szállítási fel­adatok elvégzéséhez szükséges lét­számról, ennek érdekében esetle­ges munkaerő-átcsoportosítások­ról. Segítsék elő az őszi csúcsfor­galom lebonyolítását a kollektív szerződésben engedélyezett túl­órák felhasználásával, a rakodók anyagi ösztönzésével, az érkező áruk szombat—vasárnapi kiraká­sával. Az SZMT felhívta a Vasutas Szakszervezet területi bizottságát, a Volán 9-es Vállalatának szak- szervezeti bizottságát, működjön együtt az őszi csúcsforgalomban. Segítsék a munkaverseny kibon­takozását, fordítsanak nagy fi­gyelmet a MÁV—Volán komplex brigádok tevékenységére. Az ülés résztvevőit a mezőgaz­dasági munkák helyzetéről tájé­koztatta Pfenning Gyula, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának helyettes vezetője. A vas­úti forgalom helyzetéről Rá ez Kál­mán. a MÁV Szegedi Igazgatósá­ga Kereskedelmi Osztályának ve­zetője számolt be. Felszólalt Csol­tó László, a Központi Szállítási Tanács titkára, s elmondta, hogy a hetenként ülésező tárcaközi szállítási operatív bizottság is fi­gyelemmel kíséri, s ha kell, segít­séget nyújt a Bács-Kiskunban fo­lyó szállítások lebonyolításához. Megyik Ferenc, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezető­je a szál'líttatókat arra kérte, hogy a kocsifordulók meggyorsí­tását fegyelmezett ki- és berako­dással segítsék elő. Tohai László zárszavában kér­te a megyei szállítási bizottságot, hogy operatív bizottságát alakít­sa meg és az kezd je meg munkáját. Feladata, szükség esetén admi­nisztratív intézkedésekkel előmoz­dítani a csúcsforgalom nehézsé­geinek leküzdését. N. O, kedeimi forgaimá‘imk feMa A szövetkezeti ruházati kereskedelemről szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le, mely összegszerűen 6,5 milliard fo­rintot jelent. A bolti kiskereskedelem 5,7 milliárdos részesedése az egész forgalomból a tavalyihoz mér­ten tízszázalékos emelkedést mutat. Ez a növe­kedés jellemzi az idei ruházati forgalmat is: a múlt évi 800 millió forinttal szemben az idén meg­közelítőleg 900 milliós forgalommal számolhat a szövetkezeti kereskedelem. Ez az erőteljes fejlődés egybevág az országos ta­pasztalattal. A ruházati forgalom növekedésének okait keresve megemlíthetjük az általánosságban javuló választékot, amely különösen néhány áru­csoportban, így a kötöttáruk és a férfiingek kíná­latában mutatkozik. De érezhető az új konfekció­méretek bevezetésének hatása is: mind többen tud­nak maguknak készruhát vásárolni, s az új mére­tek alkalmazásába „beletanult" az ipar és a keres­kedelem is. A szövetkezeti ruházati forgalom nagyobb része az áruházakban bonyolódik le, — a megyeszékhe­lyen az Alföld, valamint a kiskunhalasi és a kis­kőrösi áfész-áruház a legnagyobb — ezeken kívül 53 ruházati szaküzlet működik a megyében. Közü­lük például a bácsalmási és a kiskunmajsai csupán a statisztikai besorolás folytán nem minősül áru­háznak. holott valójában annak mondható. Az is természetes, hogy a napi apróbb ruházati cikkeket — szükség szerint — o kisebb boltok, az ABC-k is árusítják. Az átlagos ruházati készlet a megye szövetkezeti üzleteiben 165 millió forint. Most az őszi—téli szezonra való felkészülést pél­dázza, hogy ezekben a ihónapokban a készlet nagy­sága megközelíti a 200 millió forintot. A beszerzési források közül a legjelentősebbek to­vábbra is a nagykereskedelmi vállalatok, szinte az ország minden részéből. Például az Alföld Áru­ház Nyíregyházáról, Miskolcról hoz árut, s a többi üzletek árubeszerzői is igyekeznek újabb beszerzési lehetőségeket felkutatni, tgy közvetett módon más megyék ipari szövetkezeteinek, kisebb üzemeinek termékei színesítik a kínálatot. Próbálkoztak az­zal is, hogy közvetlenül a termelőktől vásároljanak, azonban az így beszerzett áruk mennyisége kevés, ám a választék bővítését jól szolgálja. • Bugac bevásárlóközpontja lett az idén felújított és kibővített vegyesiparcikk-áruház. Bács-Kiskun megyében az áfészek közül csupán a kiskunhalasi foglalkozik ruházati termékek gyár­tásával: divatsapkák és kucsmák készülnek ott, évente tízmillió forint értékben, a halasi holmik megtalálhatók a megyei áf ész-üzletekben. Az idén jelentősebb áfész ruházati szaküzletek, áruházak avatására nem került sor. A folyamatos hálózatfejlesztés eredményeképpen azonban a bu­gaciak vehették birtokukba ia megújult, és 200négy- zetméterrel bővített vegyesiparcikk-szaküzletet, amelyet 800 ezer forint költséggel alakítottak át. Még ebben a tervidőszakban befejeződik a bajai általános áruház építése, amelynek emeleti részén nagy ruházati osztály kap helyet. Jánoshalmán a 600 négyzetméteres ABC-áruház folytatásaként ké­szül a ruházati cikkeket árusító üzlet, Kunszent- miklóson pedig már nyolcszázezer forintot fordí­tottak az iparcikk-áruház építésének előkészítésére. N. M.

Next

/
Thumbnails
Contents