Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 239. szám Ára: 90fillér 1978. október 10. kedd ‘Sr Brezsnyev ; és Berlingüér találkozója Baráti, elvtársi légkörű megbeszélést tartott hétfőn a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Enrico Berlin- guerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. A találkozón megvitatták a legutóbbi megbeszélésük óta eltelt egy év legfontosabb eseményeit. Leonyid Brezsnyev ismertette, hogyan valósulnak meg az SZKP XXV. kongresszusának határozatai, tájékoztatást adót az SZKP nemzetközi tevékenységéről, a Szovjetuniónak az enyhülés megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért vívott harcáról. Enrico Berlinguer tájékoztatást adott arról a tevékenységről, amelyet az OKP folytat az ország problémájának megoldásáért. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP és az Olasz KP között sikeresen fejlődnek az elvtársi kapcsolatok. (MTI) Megtartották az időközi képviselő- és tanácstagválasztásokat Teljesítik az exportterveket Az idei exporttervek teljesítése jelenleg az egyik legfontosabb követelmény az iparvállalatok részére. Az év első felében mutatkozó nehézségek jelezték, hogy a külföldi piacokért folyó versenyben, csak korszerű, jó minőségű, pontosan szállított termékekkel lehet helytállni. Az üzemek jó munkája, egymással való együttműködése is feltétele a sikernek. A megye üzemei közül háromban érdeklődtünk árról, milyen feltételek között teljesítik exportterveiket. Jövőre újabb két típus Az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének igazgatójától kértünk tájékoztatást a negyedik negyedévi exporttervek várható teljesítéséről. — Az év első kilenc hónapjának eredményei biztatóak. Minden jel arra mutat, hogy a szocialista brigádok vállalásai valóra válnak, és december 20-ra elkészülünk az exportra szánt termékekkel — mondta Hajba Ottó igazgató. — Tavaly 81,2 millió forint értékű késztermék hagyta el gyáregységünket, az idén pedig 84 millió forintos tervet kell teljesítenünk. A múlt évi 17 millió forintos exportunk 23J millióra növekedett. A svéd Volvo cégnek — régi partnerünknek — az idén 11,5 millió forintért szállítunk négyféle, kettős működésű munkahengereket, az NDK megrendelő pedig 11,6 millió forint értékű teleszkópos munkahengereket kap. napjaiban jól dolgozzanak, elkerüljék az egészségtelen hajrát. Nem hagyták ezért év végére az exportkötelezettségek teljesítését. Már leszállították az NDK-ba az idén esedékes 1260 darab vasúti váltóhajtóművet. Részben ez tette lehetővé, hogy további háromszáz darab elkészítését vállalják erre az évre. A pótmegrendelést ugyancsak gyorsan — december közepére — fogják teljesíteni a bajaiak. A gyár közvetett exportja ugyancsak tetemes értéket képvisel. A nagyvállalat és a Ganz- MÁVAG közösen negyvenhat motorvonatot gyárt jugoszláv megrendelésre. A programban a bajai gyár különböző készülékek és részegységek szállításával vesz részt. Ebben az évben még hét vonatnak kell elhagynia az országot. Az ezekkel kapcsolatos feladatainak .október közepére tesz maradéktalanul eleget a gyár — lehetővé téve, hogy a többi üzem is hajrá nélkül végezze el a munkáját. Ami az értékesítést nehezíti Kétféle termékét exportálja az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára, kizárólag tőkés országokba. Mozaikparkettából ez évre ötvenezer négyzetméternyi szállítására kötöttek megállapodásokat külföldi vevőkkel, a jelenlegi helyzet alapján azonban úgy ítélik meg a gyár vezetői, hogy év végéig mintegy tíz százalékkal túlteljesítik e termék export-előirányzatát. Lehetővé teszi ezt az élénk kereslet és az üzem alapanyagkészlete is. Másik — értékesebb — exportcikkünk termelési tervét azonban nem tudják teljesíteni. Szalag- parkettából a tervezett nyolcvan- ezer négyzetméter helyett várhatóan csak negyvenezret tudnak év végéig külföldön értékesíteni. Ezt is csak az utóbbi hónapokban valamelyest javuló alapanyag-ellátás, valamint a fűrészáru szabásának bevezetése révén. A fagazdaságok ugyanis messze nem elégítik ki a termelés igényeit. A keresettől eltérő fajtájú és minőségű fát szállítanak, s ebből is kevesebbet a szükségesnél. Emiatt a gyár éppen az exportképes — gazdaságosan értékesíthető —, hibátlan felületű tölgyparkettából tud a tervezettnél kevesebbet készíteni. Zs. A.—O. L. • Űj országgyűlési képviselőre szavaznak a bácsalmásiak. • Tegnap délután a bajai városi-járási pártbizottság székházában Szente Márk, a 14-es Bács-Kiskun megyei választókerületi bizottság elnöke átnyújtotta az országgyűlési képviselői megbízólevelet dr. Má- tyus Gábornak, a Hosszúbegyi Állami Gazdaság igazgatójának. Az eseményen jelen volt dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára és dr. Nagy Károly, a bajai járási hivatal elnöke. • Jakabszálláson már a reggeli órákban megkezdhették a szavazatok összeszámlálását. Vasárnap kora reggel országszerte megnyíltak a szavazöhelyi- ségek: megkezdődtek az időközi választások. Országgyűlési képviselőt a budapesti 2-es, a Bács- Kiskun megyei 14-es, a Békés megyei 10-es és a Borsod-Ábaúj- Zemplén megyei 13-as számú választókerületben választottak. Szokatlanul jó idő köszöntött ránk vasárnap, amikor Bács-Kiskun megye több ezer állampolgára tett eleget az alkotmányban biztosított jogának, s egyben kötelezettségének: a 14-es választókerületben új országgyűlési képviselőt, 24 település 34 választó- kerületében helyi tanácstagokat választottak. A 14-es választókerülethez tartozó tíz településen: Bácsalmáson, Bácsbokodon, Bácsborsódon, Ersekcsanádon, Csávolyon, Felső- szentivánon, Tataházán, Mátétel- kén, Nemesnádudvaron és Sükös- dön már a tkora reggeli órákban sokan elindultak otthonról a szavazóhelyiségekbe. A bácsalmásia(Folytatás a 2. oldalon.) Jog és propaganda A jog — a maga bonyolult, gyakran kiismerhetetlen szabályaival — igencsak misztikus valami. Legalábbis a kívülállónak, a laikusnak. Aligha irigyelhető az az állampolgár, aki ügyei intézésénél rákényszerül a különféle átfogó és részletszabályok megkeresésére. Hogy valamennyien tisztában legyünk legalább alapvető jogainkkal, kötelességeinkkel, ezért néhány esztendeje határozat született a jog propagálásáért, népszerűsítéséért. Hogy tudjuk, mit tehetünk, mit kell tennünk. Természetesen nem azzal a gondolattal, hogy ettől kezdve minden magyar állampolgár tudós jogásszá válik. Olyan szakemberré, akinek nincs szüksége segítségre ügyei intézésekor. A vételnél, az eladásnál, perei vitelénél vagy jogvitáinál. A jog népszerűsítését ellenző tábor igencsak szélsőséges véleménye mindmáig az, hogy szükségtelen a propaganda. A különféle jogi kérdések eldöntésére a jogászok hivatottak (ez a kötelességük), s különben is, ha betegek vagyunk, nem a szakkönyvet bújjuk, hanem orvoshoz fordulunk. Szükség van rá, hogy a laikus tudjon a legalapvetőbb jogi normákról, azonban nem egyszerű rálelni a népszerűsítés leghatásosabb módszerére. Vegyük például az ismeretterjesztő előadásokat. A szónok beszéljen akár a leg- ékesszólóbban az öröklés szabályairól, a választások megkövetelte kötelességekről, vagy éppen az adásvétel módjáról, szavai feltehetően csak azokban ragadnak meg, akik az adott időpontban végrendelkeznek, vesznek, esetleg eladnak. Más szóval: érdekeltek a témában. Van kérdésük, hozzáfűzni valójuk az előadó szavaihoz. Persze badarság lenne azt gondolni, hogy az ismertetés az egyetlen formája a jog népszerűsítésének. Mindenképpen ide sorolhatók a különféle intézmények szervezte jogi tanácsadások is. Mert kétségtelen, hogy a kérdésre válaszoló jogász konkrét, gyakran sürgető eseteket old meg, ám szavaiból a segítségre vágyó a jog egészéről vagy inkább az adott részterületéről szintén képet kaphat. Kell-e mondanom, hogy itt is menynyire lényeges az érdekeltség megléte? A sürgősség vezeti ugyanis az ügyfelet az említett jogi tanácsadókhoz. Más dolog a törvények, a rendeletek megszövegezése. A szabályok nyelve tehát. Tételezzük fel, hogy a hazánkban születő jogszabályok logikusan megszerkesztett alkotások. Olyan tételeket tartalmaznák, amelyek egymásra épülnek, s valóban szabályozzák a társadalmi viszonyok adott részterületét. Nos, ezek a gondolkodó ember számára világos szabályok misztikussá válhatnak azáltal is, hogy szerkesztőik mit sem törődnek a szövegezéssel. A hatalmas, több soron átkígyózó körmondatokat a kívülálló nehezen érti meg vagy egyáltalán nem igazodik ki rajta. A lényeg: nem lesz attól „szabályabb” egy szabály, hogy nyelve kifejezetten szakmai, a szükséges hétköznapi helyett. Mert az életünket rendszerbe foglaló normák ismerete mindannyiunknak fontos. Félreértés ne essék, korántsem a felvilágosítás ellen szólunk, inkább mellette. Hangsúlyozva, hogy — mint mindenhol — a megfelelő módszer nélkülözhetetlen. Mindenképpen fellelendő a helyes arány a szükséges és a szükségtelen között. Mert az alapvető dolgokkal illik tisztában lennie mindenkinek, aki szerepel a közéletben: intézi ügyeit, kérvényez vagy felieb- , oez. És ehhez szükséges a propaganda. Egy tanácsadást tartó jogász mondta: — A helyes módszer híján a jelenlegi állapot megmerevedhet. Vagyis: a kérdező, a segítségért jövő állampolgárok majd mindegyike úgy Hiszi, tudja annyira az ügyére vonatkozó szabályokat, mint a kérdezett. Mert elolvasott néhány közlönyt, hallott valamit a „szomszédtól". A jog korántsem olyan misztikus, mint hisszük. De annál komolyabb valami, hogy a lényegét „pletykaszinten’’ el lehessen sajátítani. M. P. A külföldi partnerek véleményét jól tükrözi, hogy a Volvo cég újabb két típusra jelentette be az igényét. Terveink teljesítését új automata és célgépek segítik. A negyedik negyedévben kezdte meg a termelést a sikeres próba után a 11 millió forint értékű. NSZK-gyártmányú hossz- lyukfúró gép, amelynek teljesítménye eléri a korábban használatos gépek kapacitásának háromszorosát. Igen jó eredménnyel használunk már egy DRT 63-as típusú dobrevolver-esztergagépet, s hamarosan újabb kettő érkezik. Az egyenletes munka feltétele A Ganz Villamossági Művek bajai gyárában az idén érték el először, hogy az első negyedévben is a többi időszakkal csaknem azonos értékű terméket állítottak elő. Az egyenletes munkának jövőre is nagy szerepe lesz a tervteljesítésben — ennek pedig feltétele, hogy az év hátralevő hó• Kiss Zoltán esztergályos dolgozik az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének új DRT típusú esztergapadján, melynek teljesítménye jóval nagyobb, mint a korábban használt gépeké. MÚZEUMI ÉS MŰEMLÉKI HÓNAP 1978. Gyönyörű kiállítás, hasznos tanácskozás Hétfőn • délután Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeum udvarán felállított szélmalmot, nép- művészeti értékű, egykori útszéli kereszteket tanulmányozták a megyei honismereti tanácskozás résztvevői. Tulajdonképpen már vasárnap megkezdődött az eszmecsere. Többen részt vettek a Kiskunság népi fafaragása című kiállítás hangulatos megnyitóján. Szemléletesen érzékeltette dr. Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője az ilyen kezdeményezések jelentőségét, értékfeltáró, -megőrző funkcióját. Véleménye szerint valójában kétszer alkotják meg a népművészeti tárgyakat. Először ügyes parasztmesterek, takácsok, fazekasok, szövők készítik el az eszközöket, másodszor azok a költők, etnográfusok, képzőművészek, akik felfedezik ezek szépségeit. Petőfi például sok szélmalmot látott a Kiskunságban, de ezek belső kiképzése természetes volt számára. Csak mostanában, nem utolsósorban a mostani kiállítás révén válik nyilvánvalóvá sokak számára harmóniájuk, formaviláguk gazdagsága, motívumaik élénksége. Az itt látható molnárfaragások ezentúl benne lesznek a népművészetről, a Kiskunságról kialakított képünkben, mondta többek között az Etnográfia szerkesztője. A jól csoportosított, eredeti kutatásokra is épülő kiállítást Korkes Zsuzsanna, Sümegi György és Sztrinko István rendezte. Ma délelőtt a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte a megjelenteket. — Öröm számunkra, hogy abban a városban rendezhetjük meg a tanácskozást, ahol ennek időszerűségét nemcsak a kapcsolódó kiállítás, hanem következetes, színvonalas helytörténeti, honismereti tevékenység adja. Dr. Hofer Tamás módszertani tapasztalatait összegezte, majd Sztrinko István kecskeméti néprajzkutató — egyebek között — azt vizsgálta, hogy Kecskemét milyen szerepet játszott a Kiskunság népművészetében. Fekete János helytörténész fejtegetéseit sok értékes adat, dr. Novák Lászlóét (nagykőrösi múzeumigazgató) összefüggések taglalására irányuló törekvése tette figyelemre méltóvá. A fiatal Bács- Kiskun megyei néprajzosokat képviselte Korkes Zsuzsa is, aki a kiskunsági molnárfaragások eredetéről, motívumvilágáról mondott el új gondolatokat. Sümegi György művészet- történész a kiskunsági madonnák eredetét vizsgálta, míg dr. Bálint Sándor nyugalmazott egyetemi tanár ismét példamutatóan foglalta össze a kiskunsági népművészet egyes területeit. Kiskunfélegyházán különösen helyénvaló volt az előadásokban előforduló, a Jászsággal kapcsolatos sok-sok utalás. A jászok és a kiskunok kutatásának tap>asztalatait összegezte dr. Szabó László, míg dr. Tálasi István akadémikus tanszékvezető tanár úgy foglalta össze a Kiskunság népművészete című tanácskozás tapasztalatait, hogy mintegy összképet adott a félegyházi honismereti napon elhang- zottakróL H. N. • A sikeres tanácskozás elnöksége figyelemmel hallgatja Fekete János érdekes előadását. (Tóth Sándor felvétele.)
