Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

1978. október 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Ifjúmunkások vetélkedője Az ifjú fehérneműkészítő szak­munkások versenyének bajai döntőjén megkértem Tóth Mar- gitot, aki a kalocsai FÉKON szí­neiben állt rajthoz, hogy írja bele jegyzetfüzetembe az ingké­szítés legfontosabb mozzanatait. Igaz, nem bolihiabetűkkel, de hat lap telt meg. Az olvasó talán elnézi, iha nem idézem a gyártá­si folyamatot a -kellő precizitás­sal; mindenesetre nyugodt lélek-’ -kel kijelenthetem, hogy nem egyszerű dolog az ingkészítés. Sőt, ha mindössze másfél óra alatt, kell „legyártani” a ruhada­rabot, kifejezetten bonyolult, leg­alábbis a hozzá nem értő számá­ra. S ha még csak ingkészítésről lett -volna szó! A FÉKON bajai gyárában, az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok kereté­ben megrendezett -versenyen nemcsak gyakorlati küzdelem döntött a helyezésekről, hanem egy sereg elméleti, pontijai, munkavédelmi kérdésre adott vá­lasz is. Mert, hiába ismeri valaki bármily tökéletesen a stircelés rejtelmeit, -nem biztos, hogy ka­pásból válaszol arra, hogy mi­kor is alkották meg az ifjúsági törvényt; márpedig a végelszá­molásnál mindkét dolog keltő súllyal esik a latba. Pogány Béla gyáriigazgató pél­dául azzal indokolta a verseny szükségességét, -hogy ezzel is se­gítsék a textiliparban dolgozó fiatalok szak mai-politikai isme­reteinek növelését. Ami a bajai gyárat -illeti, dicséretes módon készültek a nagy -napra, még házidöntőt is tartottak a legjob­bakat kiválasztandó. Nehéz hely­zetbe kerültek viszont a Habse­lyem kecskeméti gyárának kép­viselői, hiszen legutóbb valami­kor a tanulóéveikben olvastak az ingvarrásról, s gyakorlati tapasz­talatok -nélkül ültek a gépek -mel­lé, sorstársakként -a. -kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet döntősei­vel. Terrainé Ifjú Erzsébet főmér­nök Taba Ferencné szakoktató­val hatvan pontot szavazhatott meg egy-egy elkészült ingért. De ennyit senkinek sem adtak, va­lami apró kifogásolnivalót min­den munkadarabban találtak. No, nem olyasmit, hogy netán valaki -nem varrt volna ujjat az apacsszabásúra, va-gy, hogy bár­ki is gallér nélkül adta volna át készre jelentve a műremeket. Nem. De ha itt-ott egy-két mil­liméterrel arrébb volt a zseb, AZ ING VARRÁS REJTELMEI esetleg a cégjelzés nem a meg­határozott helyre került, levon­tak egy pár pontot. így aztán a végén joggal fogalmazhatott úgy a zsűri, hogy toön-nyű helyzetben volt. A politikai, szakmai -mun­kavédelmi tesztre adott válaszai­val, s mintaszerűen elkészített ingjével Kenyeres Katalin lett az első, a szintén -hazai pályán versenyző Becsvárdi Erzsébet jobb -időeredménnyel szorította a harmadik helyre a kalocsai Tö­rök Bálintnét. Gyuris Ferenc ezenkívül a legjobb politikusnak, Tóth Margitnak -is átadta a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának különdíját. Mit lehet szeretni a fehérne­mű-készítésben, egyáltalán a varrásban ? Becsvárdi Erzsébet még csak el sem gondolkozott a kérdésen. Egy röpke pillanatra megvonta vállát, majd elmosolyodott. — Mit?! Hát azt, hogy van egy marék kiszabott anyag, ami­ből ruhát varr az ember ... Tulajdonképpen ilyen egyszerű ez az egész. S ha valaki mást hinne, bonyolultabb választ ta­lálna ki magában, az még nem látta versenyezni a fehérnemű- készítőket. Akkor ugyani-s rájött vol-na, hogy csak szóban ily ne­mesen egyszerű a dolog, a gya­korlatban némileg összetettebb. Nem sokkal, annyival csak. amennyivel nehezebb cselekedni a beszéd helyett... B. J. • Tóth Margit nemcsak ingvar­rásban, de politizálásban is je­leskedett. • A meósok sem lehetnek szi­gorúbbak, mint Taba Ferencné és Terrainé Ifjú Erzsébet — igaz, olyan jóakaratúak sem. • Kenyeres Katalin ezer forintos első díjat vehetett át. Titokzatos tengerek 4. Lebegő falvak Clarence Zener, a Carnegia- Mellon egyetem fizikus profesz- szora azok egyike, akik sokat vár­nak a tenger felszínén a napsu­gár hatására keletkezett hőtől. Ügy gondolja, könnyen párolgó folyadékot, például ammóniát vagy hűtőszekrényben használt freont lehetne zárt csővezetéken lebocsátani. A felszín körüli me­legebb vízben ezek az anyagok légneművé válnak, nagyobb mély­ségben, a hidegebb vízben viszont ismét folyékony, cseppfolyós hal­mazállapotot vesznek fel. A re­mélt eredmény: állandó áramlás, amely turbogenerátorokat hajthat — méghozzá légszennyezés nélkül. Ily módon előbb-utóbb szüksé­gessé válik a nagy, nyílt tenge­ren épült mesterséges települések (munka- és lakóhelyek) létesíté­se. Az energiát nukleáris reakto­rok szolgáltatnák. A hűtővíz itt eleve nem okozna problémát, rá­adásul az államok kormányai könnyebben adnak engedélyt a nagy, sűrűn lakott központoktól távoli helyeken atomreaktorok építésére. New Jersey partjaitól öt kilométerre már évek óta mű­ködik ilyen erőmű. Halálos hulladék Idegenforgalmi szakemberek is mind többet foglalkoznak az új­fajta tengeri lehetőségekkel. Ké­szülnek a tervek úgynevezett „le­begő vízifalvak” létesítésére. Mi­vel a turisták száma évi kétszáz- millió körül van máris, a pem nagyon távoli jövőben telítődhet­nek a fürdésre és vízisportokra alkalmas tengerpartok. A világóceán egyik ősi funk, ciója, hogy elnyelje az ember­lakta helyek hulladékát. Egyre világosabb azonban, hogy ez nem folytatódhat a végtelenségig bün­tetlenül. Laikus szemmel a ve­szély talán túlzottnak tűnik, hi­szen a tudósok becslése szerint a tengerekben 1 349 929 köbkilomé­ter (!!) víz van. Ez a mennyiség ne tudná elnyelni az emberiség hulladékát — kérdezi az Econo­mist szakértője —*, amikor a Temze például a hatalmas Lon­donnál még ma is jórészt megbir­kózik ezzel a feladattal? A szakértő válasza: hosszabb távra — nem! Az óceánok élete ugyanis szerves része a földi lét teljes biológiai egyensúlyának. Ennek megbontása a szárazföldi lényekre, az emberre is, óriási veszélyt jelent. Az óceánok bioló­giai életének kilencven százaléka ia felszín közelében zajlik és en­nek során újul meg a földkerek­ség oxigénkészletének mintegy hetven százaléka! Hogy a civilizációs mérgek ho­gyan terjedhetnek, arra jó példa a DDT-vel fertőzött déli-sarkvi­déki pingvinek esete, vagy éppen Thor Heyerdahl szomorú tapasz­talatainak gyűjteménye a messzi, ember által alig járt tengereken. És egyedül az Egyesült Államok­ban az elmúlt két évtized során megötszöröződött a zömmel ten­gerbe kerülő hulladékok mennyi­sége. Huszonötezer esztendő Ezek között nemcsak a mű­anyag és az olaj jelenti a ve­szélyt (halpusztulás, elnéptelene­dett fürdőhelyek stb.), hanem a radiokatív anyagokat tartalmazó hulladék is. A természet körfor­gásába került plutónium ötven százaléka hozzávetőleg huszonöt- ezer (!) esztendő alatt veszti el rendkívül ártalmas tulajdonságait. Ezért lehetnek veszélyesek a ten­geri atomerőművek is. Egy ezer megawattos reaktor baleset nyo­mán annyi radioaktív anyagot bo­csátana ki, mint egy huszonhárom megatonnás nukleáris bomba. Sok szennyeződés juthat és — például Japánban — már jutott is az emberi szervezetbe a megfer­tőzött halak és más tengeri álla­tok fogyasztása útján is. A ten­gerről egyébként, mint az embe­riség nagy táplálójáról és e funk­ció jövőbeni alakulásáról, kötete­ket írnak össze. 1950 óta világ­viszonylatban több mint kétsze­resére emelkedett a tengeri ter­mékek fogyasztása. A korszerű halászati módszerek — helikopte­rekkel kombinált ultramodern nagy halászflották tevékenysége — nyomán a zsákmány örvende­tes, de egyben aggasztó gyorsa­sággal nő. Néhány közkedvelt halfajtát már a kihalás veszélye fenyeget, nem is beszélve a bál­nákról. Létkérdés! A szakemberek egy csoportja mégis derülátó. Szerintük jelenleg a tengerek szolgáltatják az állati fehérje 13 százalékát és ez a szám akár a közeljövőben megdupláz­ható. Méghozzá veszélytelenül, mert a mostanában évente kifo­gott rengeteg hal és más állat is az óceánok .„össztermésének” mindössze két ezreléke. Az ember tengeri térhódításá­val több szempontból is létkérdés­sé vált az óceánok tisztaságáért vívott küzdelem megszervezése — írja világszerte érdeklődéssel fo­gadott tanulmányában két szov­jet szakember, Grankov és Pus.Z; tovoj. Emlékeztetnek arra, hogy húsz éve a tengeren szállított olaj mennyisége évi 200 millió tonna volt, ma napi (!) százmillió tonna. Egyetlen 200 ezer tonnás tankha­jó tartalma megingathatná a Bal­ti-tenger egész biológiai egyensú­lyát! De a hajótörés korántsem az egyetlen veszély. Kirakodásnál az olaj egy százaléka marad a tartá­lyok falán 'és fenekén. Kimosás­nál ez bekerül a tengerbe. Rá­adásul a kiürített tankhajó el­veszti stabilitását, ezért számos tartályába tengervizet szivattyúz­nak, amit új rakomány felvétele előtt — a benne levő olajtarta­lommal együtt — kiengednek. Itt az ideje, állapítják meg a szovjet tudósok, hogy nemzetközi döntésekkel védjék meg az óceá­nok tisztaságát. Az ember csak egészséges közegben hódíthat to­vább a felszínen és a mélyben. Harmat Endre (Vége) C okán úgy ^ tartják, a körzeti orvos a falu lelkiisme­rete. S hogy milyen ez a lelfóismeret, mennyire őszinte és mennyire .tükrözi a valóságot, az sokban múlik az orvos kapcso­latteremtő képességén és környe­zetformáló erején. A falusi kör­zeti orvos számára ugyanis két lehetőség adott: vagy beillesz­kedik fenntartás nélkül a köz­ség már kialakult tradicionális közösségiébe és életformájába (vállalva annak minden előnyét és hátrányát) vagy megpróbálja a rábízott emberék szemléletét és életvitelét úgy formálni, ahogy azt ő helyesnek találja társadal­mi és egészségügyi szempontból. Ez utóbbi kétségtelenül nehe­zebb. Szép számmal vannak falusi körzeti orvosok, akik szociográ­fiákat készítenek, felmérik és keresik a bajok okait és indíté­kait, :mert fogékonyak a (társa­dalmi jelenségekre. A szakorvo­si rendelőintézetek és kórházak orvosaival szemben előnyben vannak, hiszen naponta megfor­dulnak a családi otthonokban, s közvetlenül tapasztalják azokat a szociális körülményeket, melyek eleve meghatározói lehetnek be­tegségeknek vagy lelki sérülések­nek. Kapcsolat a tanácsokkal Ezek után kézenfekvő a kérdés: könnyű, vagy nehéz falun körzeti orvosnak lenni? Mindenesetre más, mint városban. De szűkítve a kört, más-más minden me­gyében és más minden községben is, hiszen a helyi adottságok mindenhol mások. S a különbö­ző körülmények között 'is min­den orvos a maga szakmai fel- készültségétől, etikai és emberi magatartásától függően másként látja el feladatát. Orvosok falun (Folytatás az 1. oldalról.) adat: Kalocsán és Bácsalmáson a körzeti GELKA-szerviz, Lajos- mizsén, Du.navecsén, Tiszaalpá- ron és Kiskunmajsán pedig a fiókszerviz, bár előre látható, hogy .némely feladat teljesítése áthúzódik a következő tervidő­szakra. — Viszonylag jelentős az el­maradás a tervezetthez képest, a textiltisztító szolgáltatás fejlődé­sében, csak a mosásban van növekedés — tájékoztatott az osztályvezető, S hozzátette: a le­maradás az építőipari kapacitás- hiánnyal függ össze. Nevezete­sen azzal, .hogy a célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó szol­gáltató létesítményeik nem épül­nek meg a tervezett időre. Kecs­keméten a Széchenyi városban például részben az idén, teljesen azonban csak jövőre valósul meg a szolgáltatóház, amelynek eredetileg 1975-ben kellett volna elkészülnie. Falun nincs szakrendelés, ezért a körzeti orvosnak kell ellátni a gye nmekbe teg eket is, .több a közegészségügyi és járványügyi feladatokkal kapcsolatos tenniva­lójuk, mint városi kollégáiknak, s ahol nincs patika, ők kezelik a kézigyógyszertárat is. A taná­csok előtt ők képviselik a kör­zeti egészségügyi szolgálatot. A tanácsok viszont — s ez a lakos­ság érdeke .is, támogatják a kör­zeti orvosok munkáját: rendelő­ket építenék, felújítanák, bizto­sítják a lehető .legkorszerűbb fel­szerelést. (Tolna .megyében pél­dául EKG-berendezéssel látják el a .rendelőket.) Korszerű orvos- lakásokat építenek — a fiatal diplomások számára talán ez a legnagyobb vonzerő —, így ked­vező körülményeket teremtenek a letelepü lésükhöz. Új ügyeleti rendszer Ebben az ötéves tervben orszá­gos szinten megoldották az ügye­letek .rendszerét is. Azelőtt a fa­lusi orvos éjjel-nappal készenlét­ben volt, hiszen rázörgethették az ablakot este tízkor és haj­naliban háromkor Is, hétköznap csakúgy, mint -ünnepnap. Ügy jellemezték a körzeti orvosok ezt az időszakot, hogy „kötetlen a munkaidejük”, s ez a meghatá­rozás .nem is állt messze az igaz­ságtól. Tavaly viszont megszüle­tett .az új ügyeleti -rendszer, amely szerint a legközelebbi já­rási, városi, -megyei szakrende­lőkből vagy kórházakból telefo­non vagy URH segítségével hív­hatnak a községekbe orvost, sür­gős esetekben. S az úton levő or­vos az autóban ugyancsak URH-n veszi az újabb hívásokat. Folytatódik azonban a Kecske­méti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet központi üzemeinek bővítése és korszerűsítése, s az eddig megvalósult négy után to­vábbi négy gyorstisztí-tószalon lét­rehozása. Jövőre várható a széohenydváirosi szalon üzembe helyezése, 1980-ig pedig elkészül a bajai, -bácsalmási és a tisz-a- kécskei ugyanilyen szolgáltató- hely. A Jánoshalmán, Kalocsán és Kisikunimaj.sán létrehozandó szalon megvalósulása áthúzódik a következő tervidőszakra. A teljesség igénye nélkül hadd említsük meg: az összes lakos­sági szolgáltatásnak mintegy a feliét a magánkisipar látja el. Az V. ötéves tervelőirányzat e szek­tor teljesítményértéke némi csökkenésével számolt. Ezzel szemben -növekvő irányú a ma­gánk! siiparosok -nyújtotta szolgál­tatás. Alighanem az ipari tör­vénynek és a szolgáltatást vég­zők adókedvezményének köszön­hetően az 1975. éviihez képest Ahol ez még nem megvalósítha­tó, továbbra is a körzeti orvosok látják el az ügyeletet -külön dí­jazva. Eddig az szolgálati köte­lességük volt. A körzeti orvosok leglényege­sebb feladata az alapellátás és a megelőzés. Betegségcsoportok szerint .nyilvántartást vezetnek a községek lakóiról, akiket időn­ként .behívnak kontrollvizsgála- tokra. Tehát nem csupán a gyó­gyítással, hanem betegségmegelő­zéssel is foglalkoznak. A körzeti egészségügyi szolgálat feladata a betegek felkutatása1, a gondozás­ra szorulók folyamatos megfi­gyelése, valamint ellenőrzik az állapotukra ható környezetet. Betöltetlen állások Ezért is fontos, hogy a körzeti orvosOk állandó kapcsolatban le­gyenek a rendelőintézetekkel és kórházakkal, így figyelemmel kí­sérhetik az oda beutalt betegeik további sorsát, kiket hazatértük után a megfelelő ellátásban ré­szesíthetnek. 11952-iben létesült a körzeti egészségügyi szolgálat. Ma 3092 körzeti orvos -dolgozik az or­szágban, közülük 2191 Vidéken. A legtöbb betöltetlen állás Bor­sod, Szabolcs és Békés me­gyében van. Viszonylag jobb a helyzet Baranyában, Csongrád- ban és Pest megyében. Az orvost váró -falivak betöltetlen állásai ar­ra utalnak, hogy az orvosok kö­rében még nem oldódott fel tel­jesen — az egy re kedvezőbb kö­rülmények ellenére sem — a vi­dékkel, pontosabban a vidéki életformával szemben tanúsított előítélet. -Noha a körzeti egész­ségügyi szolgálat az utóbbi tíz év alatt az ország minden ré­szében sókat fejlődött, s ma már orvosi körökben is egyre ritkáb­ban lllet-ik „istenhátamőgötti” jelzővel a vidéki orvosi pályát. A. T. mintegy ötszázzal nőtt a főfog­lalkozású, illetve nyugdíj mellett iparengedéllyel rendelkező szol­gáltató kisiparosok száma. Szak­mák szerint főleg az építő-, vas- és faipari, végül a személyi szol­gáltatásokat végző — fodrász, fényképész stb. — szakmákban gyarapodott a szolgáltatást vég­zők szárma. — Nem utolsósorban azzal a meggondolással, hogy az előre­láthatóan áthúzódó, szolgáltatást fejlesztő (beruházásokban ne álljon a ipénz, s hogy a magán- kisiparosok is részeljenek az ál­lami támogatásból, Baján és Kecskeméten úgynevezett lakó­telepi társulás szervezése van folyamatban. Ennék lényege, hogy a gyorsjavító szakmát gya­korló kisiparosok bérleti díj el­lenében — két-két, garázsból ki­alakítható — műhelyhez jutnak — fejezte be a tájékoztatást Vá­gó Iván, a megyei tanács ipari osztályvezetője. Perny Irén Üj szervizek, javítóműhelyek épülnek Széchenyivárosi gondok Bekövetkezett az, amire csak kevesen számítottak: péntektől a kecskeméti Széchenyiváros 15 ezer lakója nem kap meleg vizet. A tény több, mint megdöbbentő, hiszen városnyi városrészről van szó, ahol nagyon sok kisgyerme­kes család él, persze nemcsak ők, hanem a gyermekintézmények, tehát a bölcsődék, óvodák sem nélkülözhetik ezt az alapvető szolgáltatást. Hogyan, alakulhatott ki ez a helyzet? — kérdeztük Csibrány Páltól, a kecskeméti IKV igazga­tójától. Elmondta, hogy az ese. mények kezdetéig több mint egy évet kell visszalépni. Tavaly két kazán kezdett üze­melni, majd — a fűtési idény kö­zepe táján — bekapcsolódott egy harmadik is, ám ez csak ideigle­nes működtetési engedéllyel, mi. vei a biztonsági szeleprendsze. re nem volt egészen szabályos. Ez a három kazán teljesen elegendő a 2600 széchenyivárosi lakás fű­téséhez és melegvíz-ellátásához. Azaz, csak elég lenne, mert az új kazánok szerelési munkái megakadályozzák a régiek hasz. nálatát is. Most csak négy kis­teljesítményű termokonténerrel rendelkezik az IKV. ezzel kelle­ne fűteni és meleg vizet adni is. Nézzük meg a jegyzőkönyveket, szépen sorban egymás után. Tavaly szeptember 29-én az IKV levelet írt a BÁCSBER-nek, a generál kivitelező BÁCSÉP-nek és a Csőszerelő Vállalatnak, amelyben tudomásukra hozta, hogy a fűtési idény után, 1978. május 1-től átadják a hőközpont területét az építőknek, akik hoz­záláthatnak az újabb három ka. zán beépítéséhez. Mivel május 16-ig nem jelent­FÜTÉS TALÁN LESZ, MELEG VÍZ NEM kezett senki, az IKV újabb levél­ben sürgette az említett három vállalatot, hogy a terület szabad, elkezdhetnék a munkát. Feleletet azonban erre a levélre sem kap. tak. Legalábbis jó ideig nem. Végül július 25-én válaszolt a CSŐSZER, és megígérte, hogy július 31-e és augusztus 2-a kö. zott megkezdi a munkát. De a CSŐSZER éppen három hetet ké­sett. Az IKV-t sürgette az idő — tudva, hogy a fűtési idény nagy feladata áll előtte —, szakértőt hívott. A kazánbiztos megállapí­totta, hogy az ideiglenesen enge­délyezett harmadik kazánt meg kell javítani. Ekkor már dolgoz­tak a szerelők, de látszott, hogy a rendelkezésre álló idő kérés lesz. Szeptemberben az időjárás hidegre fordult, és bár a fűtési idény még nem kezdődött meg,* fűteni kellett. Az a négy teimo. konténer, amely nyáron a meleg vizet adja, átállt a fűtésre — en­nek következtében viszont szü­netelt a melegvíz-szolgáltatas. Ez az állapot mindössze néhány na­pig tártott, majd — mivel az idő megjavult — felfüggesztették a fűtést és újra lett meleg víz. Az idén szeptember 29-én — az első levél megírása után ponto. san egy évvel — a kecskeméti IKV újabb kazánbiztosi ellenőr­zést kért. A szemle során az el­lenőr kifogásolta, hogy a koráb­ban tapasztalt hibákat nem javí­tották ki; megállapította, hogy á hőközpontban olyan szerelési munkák folynak, amiket a fűtési idény kezdetére nem lehet befe­jezni. így a kazánfelügyelec a ka. zánok üzembe helyezését megtil­totta! Nem járult hozzá a kazá­nok felfűtéséhez az SZMT mun. kavédelmi főfelügyelősége sem. Ahhoz, hogy a hőközpont meg­kezdhesse a szabályszerű műkö­dést, újabb hatósági szemlét kell kérni, ahol az üzemelési engedélyt megadják, vagy — további hibák esetén — elutasítják. Az IKV-nak nem szabad fűte­nie, de szükséges: 2600 széche. nyivárosi lakás nem maradhat hi­degen. Ezért az IKV igazgatója és a városi tanács elnökhelyettese megállapodtak: ha elkerülhetet­lenné válik, akkor — a tilalom ellenére is — két kazánt munká­ba állítanak! Jelenleg ott tartunk, hogy a termokonténerek fűtenek. Ezek azonban — szerény ötmillió Kiló. kalória hőenergiájukkal — nem tudják a meleg vizet és a fűtést is kiszolgálni. Ráadásul csak ak­kor hatásos a fűtésük, ha a kin­ti hőmérséklet 0 és plusz 5 fok­nál nem kevesebb. — Minden körülmények között fűteni fogunk — ígéri Csibrány Pál. — Nem rajtunk múlik, hogy meleg vizet viszont nem tudunk adni. A kérdés, hogy mindez igy ma­radhat-e, felesleges. A széchenyi- városiak joggal várják el, hogy összkomfortos lakásuk valóban összkomfortos legyen, azaz télen legyen meleg az otthonukban, s a fürdéshez ne fazékban forral, ják a vizet. De nemcsak ezt vár­ják el. Hanem azt is, hogy a hiányosságokat haladéktalanul megszüntessék az érdekelt válla­latok. Elvégre tizenötezer embert érintő közszolgáltatásról van szó. V. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents