Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

, ..i^ jF| NgPE • 1978 október 7. Energia ötvenmilliárdért A NÉVADÓ GÁRDOS MARISKA Modern gazdaság nem létezhet energia nél­kül — a növekvő termeléshez természetesen egyre több energiára is szükség van. De nemcsak az ipar, a mezőgazda­ság, a szállítás — hanem az ember mindinkább korszerűsödő életformája is egyre több energiát igényel. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel töb­bet. Ebben az évben a népgazdaság energiaigényeinek kielé­gítése — beleértve a termelés, az import, a feldolgozás és a szállítás költségeit is — körülbelül 50 milliárd forintba kerül. Ha ez a tetemes költség csak egyetlen százalékkal emelkedik, az is 500 millió forint. Egyre többe kerül És ez a számítás még mindig nem jelzi elég pontosan a hely­zetet. Jelenleg ugyanis teljes energiaszükségletünknek csak­nem a felét importáljuk. És bár a hazai energetikai ágazatok nagy erőfeszítéseket tesznek termelé­sük növelésére, erre — akár a szén-, akár a kőolaj- és földgáz­bányászatot nézzük — a termé­szeti körülményeket is figyelem­be véve, csak korlátozott mérték­ben van mód. Az energiaigények túlzott növekedése tehát az im­port növekedését vonja maga után. A kérdésnek azonban ez még mindig csak az egyik oldala. A növekvő- energiaigények kielégí­téséhez ugyanis beruházásokra is szükség van. A negyedik ötéves tervidőszakban például az összes ipari beruházásoknak 33 száza­lékát fordították energetikai cé­lokra, ez az arány az ötödik öt­éves tervidőszakban már 43 szá­zalék. És minél nagyobb befekte­téseket igényel az energiaigények kielégítése, annál kevesebb pénz jut más ágazatok fejlesztésére. A cél tehát az, hogy úgy nö­vekedjék az ipar, a mezőgazda­ság termelése, úgy elégítsék ki az állandóan emelkedő szállítási igé­nyeket, hogy közben az energia- fogyasztás ne, vagy csak igen kis mértékben emelkedjék. Ennek a célnak érdekében azonban még igen sok a tennivaló — jól mutat­ják ezt az idei adatok is. A tervezettnél is nagyobb fogyasztás Az első félév eredményeire támaszkodó előrejelzések szerint ugyanis az ország összes energia­hordozó-felhasználása körülbelül 2 százalékkal meghaladja a ter­vezettet. Természetesen vannak ennek objektív okai is — például a túlságosan hosszúra nyúlt fű­tési idény, vagy a mezőgazdaság­nak az esős aratás miatti nagyobb energiaigénye. De jelez ez a ma­gas energiafogyasztás még vala­mit: minden jelentékeny ered­mény ellenére a vállalatok tevé­kenységében még mindig nem kapott helyet az energiával való ésszerű gazdálkodás, a takarékos­ság. Természetesen vannak ezen a téren eredmények is. Példa erre a rendszeresen megfigyelt 250 nagyvállalat csaknem egymilliárd forint értékű megtakarítása, vagy azok az energia-racionalizálási beruházások, amelyek az elmúlt években valósultak meg, s ener­giahordozó-megtakarítást ered­ményeztek. Csakhogy ezek az eredmények elsősorban a nagy energiafogyasztó vállalatoknál születtek, azoknál a vállalatoknál, ahol az energiaköltség kis ará­nyú, kevesebb figyelmet fordíta­nak a takarékosságra. Elpocsékolt kalóriák Pedig még bőségesen vannak olyan lehetőségek, amelyek ki­használásával csökkenthető a fo­gyasztás. És korántsem csak a fe­leslegesen égő villanykörtékről, az üresen járó gépekről, az üze­mek kitört ablakain a levegőbe kiengedett melegről van szó. Sok helyen elhanyagolt állapotban vannak a kazánok, nincs megfe­lelő műszerezés, nem fordítanak figyelmet a tüzelőberendezések hatásfokának növelésére. Sok még az üresen futó gépkocsi, pedig ezek jobb kihasználása koránt­sem csak az energiafogyasztást csökkentené. De van az energiatakarékos­ságnak közvetett útja is. Gondol­junk például arra, hogy ha egy építkezésen egy kiló cementet szétszórnak, 900 kalória energiát is elpocsékolnak. Ha 100 kiló mű­trágyát feleslegesen, rossz idő­pontban vagy nem a megfelelő helyen szórnak a földekre, csu­pán az elpazarolt energia költsé­ge 70—80 forint. És végül még egy tényező: két­ségtelen, hogy nemcsak az ener­gia előállítása, hanem megtaka­rítása is pénzbe kerül, hiszen az energiafogyasztás jelentékeny csökkentése beruházásokat igé­nyel. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a takaré­kosságot célzó fejlesztések ol­csóbban „termelik” az energiát, mint a bányák és az erőművek. Sajnos, a vállalatok ezt nem mindig érzékelik mert olcsóbban jutnak az energiahordozókhoz, mint a népgazdaság, s ezért alig- alig kezdeményeznek energia­fogyasztást racionalizáló intézke­déseket és fejlesztéseket. Pedig ezekre mindinkább szük­ség van az energiafogyasztás mérséklése, a népgazdaság kiadá­sainak csökkentése, egyensúlyi helyzetének javítása érdekében. K. J. Üzem- és munkaszervezés a bajai járásban A termelés hatékonyságának, valamint a minő­ség javításának nagy szerepe van az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtásában. Ezzel is kapcso­latosak a Központi Bizottság határozatai, s különö­sen hangsúlyozta ennek fontosságát, a mezőgazda­ság és élelmiszer-termelés helyzetével és feladatai­val foglalkozó 1978. március 15-i határozat. Ahhoz, hogy a hatékonyságét és a minőséget javítani le­hessen, elengedhetetlenül szükséges a tervszerű és fegyelmezett munka, amelyet az üzem- és munka­szervezésiben rejlő lehetőségek feltárása, gyakorlati hasznosítása segíthet. A bajai járásban a termelőszövetkezetek igye­keztek gazdálkodásukat ’úgy irányítani, létrehozni azokat a feltételeket, amelyek között megvalósítható á hatékonyabb termelés, Valamint nagyobb lehető­ség van a minőségi munka növelésére is Az elmúlt három esztendőben kialakultak azok az optimális üzemnagyságok, amelyek jó alapot ad­nak az üzem- és munkaszervezés legújabb módsze­reinek bevezetésére. A közös gazdaságok átlagosan négyezer hektáron végzik a növénytermelést, vala­mint a -kerteszkedést. Fokozatosan növekedett a bruttó jövedelem és a nyereség is annak ellenére, hogy 1975-höz képest 7,2 százalékkal csökkent az aktív tagok száma. A szervező munka hatásaként javult az álló- és forgóeszközök összhangja és ki­használtsága. Egyszerűsödött' a termelésszerkezet, s növekedtek a hektáronkénti hozamok. A munkaerő­gazdálkodás iák is köszönhető a termelékenység ja­vulása, amit bizonyít, hogy egy munkaórára jutó termelési érték a három évvel ezelőttihez képest 53, a nyereség pedig 60 százalékkal emelkedett, s a termelési ráfordításokban két-három százalékkal csökkent az élőmunka aránya. A főbb növényeket általában iparszerűen, terme­lési rendszerekhez csatlakozva termesztik. E rend­szerek kedvező hatásúak, ugyanakkor ösztönzőek is a jobb üzem- és munkaszervezés kialakítására. Lét­rejöttek az ágazati társulások és együttműködések. A. termelési szerkezet változásával együtt a veze­tési módszerek és ennek szerkezete is módosult. Legtöbb gazdaságban szakképzett vezetők irányít­ják ma már a termelési A felsőfokú képzettséget szerzett szakemberek száma öt év alatt megkét­szereződött. Ma már a járás tsz-eiben több mint kétszáz egyetemet, főiskolát végzett szakember dol­gozik. A jó üzemi Légkör kialakításához, fejlesztéséhez, valamint az új kezdeményezések felkarolásához jó keretet nyújt a szocialista brigádmozgalom, amely a bajai járás szövetkezeteiben az elmúlt években általánossá vált. Ez ideig 166 brigád nyerte el a szo­cialista címet. Kedvező eredmények tapasztalhatók az üzem- és munkaszervezés terén a járás közös gazdaságaiban, néhány szövetkezetben azonban a gazdasági szak­emberek nem tartanak lépést a jelenlegi követel­ményekkel, s olyan hibák is előfordulnak, amelyek kárt okoznak az egész szövetkezetnek. Főként ezek­ben a gazdaságokban szükséges a személyi felté­telek javítása, amit egyebek között ösztöndíjsizer- ződésekkel, fiatal szakemberek letelepítésével, ezek anyagi és erkölcsi megbecsülésével lehet elérni. Cs. I. Brigádnaplót lapozgatva- 4®r« Enciánkék, piros, sötétkék szi­vacs anyag, csíkos oldalbetét, mű­bőr bokavédő — szívesen haza­vinnék egyet a sínadrógok közül, amelyeket itt, a Habselyem Kö­töttárugyár félegyházi gyárának tiszakécskei üzemében varrnak a lányok és asszonyok. Az üzletek­ben ilyeneket még nem láttam. — Nem hazai megrendelésre dolgozunk, hanem egy NSZK-beli cégnek, bérmunkában — világo­sít föl Nagy Mária meós. — A tő­kés üzletfél adja a termékhez szükséges anyagot, az összes kel­léket. Nagyon szépen meg kell varrnunk minden egyes darabot, mert nagyon kényesek a minő­ségre. A délutános szalagban dolgo­zik a Gárdos Mariska szocialista brigád, amelynek helyettes^ veze­tője a meós lány. A brigádveze­tő Pásztor Lászlóné, aki éppen nincs szolgálatban. Megtudom róla, hogy már alapítása óta az üzemben dolgozik. Nem a mosta­ni - korszerűben, hanem még a régi zsúfoltban kezdett. Részben innen az a tekintély, amely miatt őt választotta vezetőjévé a kis közösség tizenöt tagja. No, és közrejátszik ebben természetesen a számos emberi jó tulajdonsága is, s hogy munkatársnői és a kö­zösség gondját-baját mindig a sa-. jáljának érzi. A Hazafias Nép­front községükben munkájában is részt vesz. Ifjú helyettese. Nagy Mária az egyetlen szakmunkás a brigád­ban. egyelőre, mert a jövőben le­hetőség nyílik rá, hogy a betaní­tott munkások megszerezzék a szakmunkás-bizonyítványt. Az üzemben reá figyelnek a fiatalok, nemregiben KISZ-titkárukká is őt választották, flegy évvel ez­előtt fölvették az MSZMP-be, ami arra vall, hogy már akkor a fel- nőttes gondolkodású fiatalok kö­zé tartozott. Rajta kívül még né­gyen' tagjai a pártnak a brigádból. — ötven-hatvan'nadrág közül általában tízet visszaadok javí­tásra — mondja a meós nő, ami­kor a brigádtársai iránti szigorá­ról kérdezem. — Az a helyzet, hogy a gépeknek vastag egy ki­csit ez az anyag, meg rá kell dolgozni a műbőrt is, ezért kisebb, javítható hibák könnyen előfor­dulhatnak. Viszont a kezünkből q$ak minőségileg kifogástalan termékek kerülhetnek ki, erre tettünk felajánlást a munkaver­senyben. Értékes numizmatikai gyűjtemény A világ egyik legértékesebb, egymillió darabból álló pénz­éremgyűjteményét őrzik a Prá­gai Nemzeti Múzeum Numizmati­kai Osztályán. Elsősorban Cseh- és Morvaország, valamint Szlová­kia területén fellelt pénzérméket tartalmazza a gyűjtemény, a leg­régibb időktől napjainkig. Ugyan­akkor ritka görög, római és kelta fizetőeszközök is láthatók. A gyűjteményben helyet kapnak papírpénzek, bankjegyek és ok­mánybélyegek is. A legújabb kort, időnket a művészi emlékplakettek dokumentálják. Az egyedülálló, világhírű ritka­ságok közül kiemelkedik III. Fer- dinánd pénzérméje, az 1629-ben ki­adott százdukátos, amelyből egyet­len darab található egész Európá­ban. (BUDAPRESS — ORBIS) Megrendelő a MÁV A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kecskeméti ipari üzemének 170 dolgozója a vállalati igények kielégítésén túl je­lentős munkát végez külső megrendelők részére. A közelmúltban szá­moltunk be arról, hogy részt vállaltak a Margit-híd felújításában, s ők készítették a hídra a világítótesteket tartó, 56 hatalmas vasoszlo­pot. Hosszú évek óta megrendelőik közé tartozik a MÁV. s jelenleg egyik legnagyobb munkájuk a kelebiai vasútvonal villamosításához a vezetéktartó oszlopok gyártása. • A szalagon együtt dolgoznak a Gárdos Mariska és a Vietnami Béke szocialista brigád tagjai. (Tóth Sándor felvétele) A brigádtagoikkal, Zámbori Irénnel, Varga Jánosnéval, Miklós Ildikóval és a többiekkel beszél­getve a mennyiségről is szó esik. A százszázalékos teljesítést vál­lalta mindenki a kis közösségből, de bizony ilyen minőségi követel­mények mellett van, akinek nem sikerül azt elérni. Egyébként elég gyakori az üzemben a termékvál­tás, és mindegyik cikkhez kell egy kis idő, amíg jól begyakorol­ják a készítését. Más gondok is előfordulnak, amelyek gátolják a magasabb teljesítmény elérését. A szépen vezetett brigádnaplóban olvasom a júliusi bejegyzést: „A brigád munkáját most na­gyon nehéz összefoglalni, mert ez a hónap igazi próbára tette az idegeket. Először szabvány nem volt, és aztán jött a nagy hajrá. Ez is csak a minőség rovására megy, és nem lehet tudni, hogy ki a felelős érte. A brigádgyűlésen elhangzott, hogy a szervezésben van a üoa. Javasolni nem tudunk semmit, mert éppenhogy csak meghallgatnak bennünket, de változtatni nem változtatnak semmin sem. Ennek ellenére még­is mindenki vállalta, hogy határ­időre készen lesznek a nadrágok.” A minőségjavítás ösztönzésére az idén prémiumrendszert vezet­tek be az üzemben. Ha valaki hi­bátlan minőségben — pontosab­ban egyetlen visszavetés nélkül — teljesíti a száz százalékot, töb­bet kereshet, maximum száztíz forinttal. Hát ez bizony nem túl Ösztönző összeg. És a szervezés­beli hibákon nem javít. Vidámabb témák is előkerül­nek. A Gárdos Mariska brigád kapcsolatban áll a tanácsköztár­sasági nőmozgalom kiemelkedő alakjának, a névadónak a leányá­val. Évente egyszer .az ország összes Gárdos Mariska brigádja összejön Budapesten, tisztelgésre és tapasztalatcserére. Ott voltak a kécskeiek tavaly és az idén is. Nagyon kedves élményben volt részük. A női szocialista brigád tagjai részt vesznek a nagyközség szé­pítését segítő társadalmi munká­ban. A szalagon velük együtt dol­gozó Vietnami Béke szodálista brigáddal közösen gondozzák a Szabolcska Mihály parkot. — Együtt voltunk 'kirándulni Miskolcon is — kapcsolódik be Tóth Lajosné, a Vietnami Béke brigád vezetője. — összetartunk mindenben. Együtt varrunk a sportkörnek társadalmi munká­ban, együtt járunk a művelődési ház eseményeire. A kis Habselyem-üzemben ta­pasztaltak arról beszélnek, hogy a községi üzemekben is erősödik a brigádmozgalom. A. T. S. Mit és hogyan olvasnak a kiskőrösiek? • Az üzem legszorgalmasabb dolgozói közé tartozik Dósa József és Nagy Imre hegesztő. Nem utolsósorban az ő munkájuknak köszön­hető, az üzem terveinek mennyiségben és minőségben való teljesítése. • A MAV-nak nemcsak vasoszlopokat, hanem akkumulátoros kézi jelzőlámpákat is gyártanak, évente 3—4 ezret. Felvételünkön Dani Sándorné és Kovács Mária a lámpák szerelését végzi. (Opauszky László felvételei) Nemrégiben hallottam valaki­től egy megkapó hasonlatot, mi­szerint az olvasás: a művelődés ekéje. Az alábbi sorokban e szerint arról esik majd szó, hogy miként tartják, s milyen mélyre eresztik „ekéjüket” a kiskőrösi olvasók? Kemény időkről — kemény fekhelyen Takács Antal nyugdíjas kato­natiszt. Nem meglepő tehát, hogy naponta több órányit olvas. Leg­feljebb az lepi meg az embert, ahogyan ő ezt teszi: — A padlón heverve olvasok. Hogy miért éppen így? Ha ülök, hamar elzsibbad a lábam. Ter­mészetesen van a lakásunkban kényelmes fekhely is, rajtuk is felüthetném a tábort, de azon pe­dig hamar elálmosodom. „Felüthetném a tábort” — mondja Takács Antal, fölöttébb stílszerűen, ugyanis az utóbbi években szinte kizárólag háborús témájú könyveket olvas. — Pontosabban: a második vi­lágháború történetével foglalkozó műveket. Különösen Szimonov regényeit kedvelem: a Nem szü­lettünk katonának című munkája életre szóló élmény volt számom­ra. Rendkívül megragadóan sike­rült ábrázolnia azokat a helyze­teket és azokat a pszichológiai folyamatokat, ahogy az egyszerű emberek hősökké váltak. Bizony, nagyon kemény idők voltak azok. Az első mozdulat... Staller Judit a Kiskőrösi Mű­velődési Központ művészeti elő­adója. Az olvasási szenvedély az ő esetében szinte „foglalkozási ár­talom”. — Reggel, ahogy kinyitom a szemem, az első mozdulatommal a könyvért nyúlok, ami ott hever a földön, ahogy este kiesett a ke­zemből. Mivel közel lakom a munkahelyemhez, és korán kelő vagyok, elég sokat olvasok reg­gelente is. — Mit? — A történelmi regényeket és a különböző tanulmányokat ré­szesítem előnyben. — Milyen könyvet vásárolt legutóbb? — Balázs József regényét: a Magyarok-at... „Szeretem a változatosságot” Sasváriné Szabó Klára bolti el­adó nemrégiben ment férjhez, ám a férjét hamarosan behívták ka­tonának. Azóta Klára életében különösen előkelő helyet foglalt el a könyv. — Valóban, az utóbbi időben rákaptam az olvasásra. Csak az a baj, hogy nagyon beleélem ma­gam, s valósággal belebetegszem, ha a főhős a végén nem lesz bol­dog. Éppen ezért inkább vidám könyveket olvasok. Nagyon tet­szett például a „Svejk, a derék katona” című regény. De a re­gények mellett szívesen olvasok drámákat is. A külföldiek közül Sartre és Normann Mailer, a ha­zai szerzők közül Németh László a kedvencem. — Sikerült meglepnie ezzel a névsorral... — Lehet, hogy kicsit távol áll­nak egymástól... szeretem a vál­tozatosságot ... — Milyen könyvet vett leg­utóbb? — Egy francia szerző művét, aminek a címe: Ubu király. „Kikapcsoljuk a televíziót” Pálinkás Pálné az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárában dolgozik. Bár munkája fárasztó, szinte nem múlik el nap, hogy pár oldalnyit ne olvasson: — Gyakran előfordul, hogy ki­kapcsoljuk a televíziót és a csa­lád minden tágja könyvet vesz a kezébe. — Kiknek a műveit olvassa a legszívesebben? — Szabó Magdáét és Raffai Saroltáét. — Előfordult már, hogy meg­siratott egy-égy r^gényhőst? — Óh, nagyon gyakran. Én egy kicsit szentimentális természetű vagyok, nagyon hamar elérzéke- nyedem, és sokszor hónapokig iudok gondolkodni azon, hogy mit tettem volna én a főhős helyé­ben ... Káposztás János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents