Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-06 / 236. szám
<■ * íM NÉPE 8 1978. október 6. HÁZUNK TÁJA Ligetszépe Tataházán. „Ae idén permeteznünk is kellett” Esős, nyálkás, hideg, igazi kellemetlen őszi időben érkeztem Tataházára, így hát ,nem is csodálkoztam nagyon, amikor a Petőfi Termelőszövetkezetben panasszal fogadtak: Nem érik be sose a virágunk, még mindig fehérek a magok! A virág, amit emlegetnek, az árokpartokon, a homoki legelőkön gyomnövény. Itt, Tataházán azonban egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy egyik változata köztiszteletnek örvend. Az oenothera-ról, magyar nevén a ligetszépéről van szó. Ezt a növényt hazánkban egyedül Bács- Kiskun megyében termesztik, egy angol céggel kötött szerződés alapján, a magból valószínű, gyógyszeralapanyagot vonnak ki. Először 1972-ben foglalkoztak a kistermelők a háztáji földeken, a kertekben a ligetszépével, az idén Tataházán már 40 hektárról várják az apró, sötétbarna színű magot. Jánosi István és Mészáros Márton szívesen beszél az oenothera termesztésének házi módszereiről, hiszen ők is, és a többi kistermelő is csupán saját tapasztalataira és egy 1976-ban sokszorosított és azóta kézről kézre adott „technológiára-’ hagyatkozhatnak. — Ez a hűvös, esős idő bizony nagyon visszavetette a munkánkat. Tavaly ilyenkor már zsákban volt a mag nagy része, most még mindig van olyan növény, amelyik virágzik. Ha jól emlékszem, két éve kaptuk a vetőmagtermeltető vállalattól az első magokat, azóta mindenki a saját, terméséből tart vissza valamennyit a vetéshez. Éppen gondolkoztunk, ugye, Márton — néz Jánosi István a társára —. hogy a ligetszépe magtermesztéséhez úgy 250 munkanapra lenne szükség, ha hektárra számoljuk. Tudja, októberben elvetjük, és aztán minden szombat-vasárnap. meg amíg látunk munkaidő után, kint vagyunk a virágunknál. Mondtam a feleségemnek, hogy most már a saját bőrömön érzem, milyen lehetett a régi szőlőmunkások fáradtsága egy-egy kiadós kapá- lós nap után. — Abból pedig van éppen elég — veszi át a szót Mészáros Márton —, a kapálást egyelés. azt meg tolózás követi. Egészen addig, amíg az oldalhajtások meg nem jelennek. Aztán már csak kézzel lehet csupálni a gyomot. Az idén ráadásul megkedvelte a ligetszépét a repcefénybogár, így kénytelenek voltunk négyszer, sőt néhol még ötször is permetezni. Természetesen háti permetezővel. — Nincs kedve megnézni, hogy milyen most a ligetszépe? Piuko- vicséknál a kertben is az van. Szólj csak Marikának, Márton, légy szíves. — Marika á tsz-ben gépkönyvelő, a szüleivel együtt gondozza ezt a virágot, inekik még egy olyan saját átalakítású gépük is van ... de majd meglátjuk — magyarázza Jánosi István. — Indulhatunk — szól be az ajtón Mészáros Márton, és invitál a vadonásúj, világoszöld Wart• Ezi a ligetszépe-magot már vihetik is a vetőmagtermeltető vállalathoz. burg felé. — Marika már vár bennünket. — Mi 1975 óta ligetszépézünk a háztájiban, meg a kertben is. Maguk szedték már, Pista bácsi? Mi már egyszer vertük a kertit. Ugyanis szedni szálanként kell, vigyázva, hogy ne hulljon a mag. Aztán fóliára, vagy ponyvára borítjuk úgy, hogy a térdünkön egy kicsit megpaskoljuk, így az érett mag sem megy kárba. Utána laza kúpba tesszük, és várjuk, hogy tovább érjen. — Én inkább sort rakok. Emlékeztek, tavaly egy nagyobb szél még az ötödik szomszédba is elvitte a kúpokat — szól közbe Jánosi István, majd ő folytatja. — A magokat háromszor verjük, így marad legkevesebb a kis tokokban. azaz így megy a legkevesebb veszendőbe. Aztán már alig van munkánk. Csak néhányszor rostálni kell, ritkább, sűrűbb és még sűrűbb rostán. Vagy ha poros a mag. mosni kell, megszárítani. De megérkeztünk. Itt a Piukovics-ház. — Ez az a gép. Egy régi. azt hiszem búza-, vagy talán napraforgórostából lett átalakítva — vezet Mária a baromfiudvaron keresztül a betonos, fedett épületbe. — Villanymotor hajtja, és itt fölül a port, meg a léhát, emitt a még tisztítandó magot adja. Itt is van édesanyám, majd ő megmutatja a zsákokban mi van. — Hát ilyen a ligetszépe magja. pici, mint a mák. de nem gömbölyű, hanem egy kicsit hasonló a babocskához. Az idén nem tudom miért, nem olyan sötét a színe. A tavalyi nagyon szép, szinte fekete volt — meríti meg a kezét a zsákban Piukovicsné-. Vajon mit jelent a községnek, az itt élő embereknek a liget- széne termesztése? — > Nehéz lenne meghatározni, hogy a virágmag termesztéséből, vagy más munkából származik-e, amit a tataháziak magukra fordítanak — mondja Túri Antal tanácselnök. — Egy biztos, itt szorgalmas, dolgos emberek élnek. Nézzen körbe, több mint 600 ház van a községben, és ezek fele már fürdőszobás. Az itteniek is szeretnek utazni, százötvennél több a gépkocsi. Mindezeket elérni segít a ligetszépe is. persze, nem úgv, hogy akik azzal foglalkoznak, ölhetett kézzel lesik, vajon mi lesz belőle. Mit gondol, igazam van? Gál Eszter „NAGY LEHETŐSÉGEK IDEJÉT ÉLJÜK” Jubilál a Budapesti Rá- diótechnikai Gyár: jogelődjét, a Vörös Szikra Gyárat 1953-ban alapították. Mai nevén huszonegy esztendeje szerepel a vállalat, amelynek eredményei és gondjai már csak azért sem lehetnek közömbösek számunkra, mert tizenhét évvel ezelőtt megyén^ székhelyére telepítette a közszükségleti magnetofonok készítésére kijelölt egységét. A negyedszázados cég az előző tervidőszakban két és félszeresére növelte termelését. A híradástechnikai iparágon belül első az egy dolgozóra jutó termelési érték tekintetében, önálló külkereskedelmi joga van, s a megyénkén kívüli gyáregységei — a fővárosban és Salgótarjánban — professzionális mágnesszalagos jelrögzítő berendezéseket, számítástechnikai perifériákat, URH-rádiótelefonokat és hírhálózatokat gyártanak. E cikkek nevei inkább csak a szakembereknek mondanak valamit, viszont az MK kazettás magnókat jól ismeri az ország apraja-nagyja. Ezeket a hírős városban készítik. A jubileum alkalmából a megyénkbeli — s ami ezzel egyenlő: a hazai — közszükségleti magnógyártásról beszélgettünk Rudasi Károllyal, a magnetofongyár igazgatójával. A negyedszázados BRG magnetofongyárában — Kérem, érzékeltesse a kecskeméti magnetofongyártás fejlődését! — A vidéki ipartelepítési politika révén idekerült üzem minden tekintetben korszerűtlen, nehéz körülmények közt kezdte meg a magnetofonszerelványek és erősítők előállítását. Ennek a munkának semmi hagyománya sem volt a városban, hiányoztak a szakemberek, de a dolgozókban volt lelkesedés. Sokszor éjt nappallá téve termeltek a munkások, hogy a havi tervet teljesíteni tudják. A hatvanas évek derekán a Mambó, a Calypsó és a Qualitcn orsós magnetofonból havonta 300—400 darabot állított elő a kollektíva. Ma egyetlen nap alatt 1500. sokszorta korszerűbb készüléket gyártunk. Akkor egy magnó előállítási ideje 35 óra volt. Jelenleg 5 óra ez az idő. de két éven belül ezt is a felére csökkentjük. — Beszélhetünk-e kiugróan fontos állomásokról a gyár történetében? — Én ilyennek tartom a forgácsoló. majd a sajtoló, később pedig a műanyag üzem létrehozását a gyárban. Kezdetben kizárólag szereléssel foglalkoztunk, ezeken az állomásokon keresztül viszont oda jutottunk, hogy a készülékekhez szükséges valameny- nyi mechanikus alkatrészt itt helyben tudjuk készíteni, kivéve néhány gumirészt, •Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével. 196í!-ban a vállalat önállóan kezdett gondolkodni. Ez az év jelentős mérföldkő a kecskeméti gyár történetében. mert ekkor vásároltuk meg az NSZK-beli Woelke cégtől a kitűnő magnetofonfejek ücencét. Ezeket korábban importból szereztük be. A gyártás meghonosításának a saját szükségleteink kielégítése volt az elsődleges célja, de az átvétel olyan jól sikerült, hogy később már nem csak a készülékekbe beépítve, hanem önálló, termékként is értékesítettünk magnófejet. Jelenleg pedig már milliós nagyságrendben exportálunk belőle. NSZK-beli. . svéd, szovjet, NDK-beli és csehszlovák megrendelőink vannak. — Milyen törekvései vannak napjainkban a BRG-nek és a gyárnak? — A fejgyártással nőtt a magnetofongyártás nyereségessége, amit az exportálás tovább fokozott. Rájöttünk, szakosodni kell, magas színvonalú részegységekkel be kell kapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba, ez a jövő útja. Elhatároztuk, hogy a fejen kívül futóműveket gyártunk még önálló termékként. Kifejlesztettünk egy műanyag vázas, korszerű mechanikát, amely a világon bármelyik kazettás magnetofonrendszerbe beszerelhető. Ezzel a termékünkkel is sikerült betörnünk a világpiacra. Az a törekvésünk, hogy a készmagnetofonok előállításának szin- tentartása mellett a kis anyaghányadú. gazdaságos fejek és mechanikák gyártását fokozzuk. Tovább növeljük a sorozatnagyságot. s ezzel még nyereségesebbé tesszük a termelést, A jövedelmezőség fokozására a gazdasági szabályozók kényszerítik is a vállalatot. Ha a növekvő termelési költségek és az állami elvonás mellett több nyereséget akarunk a r^ejlesztésekhez é.s a .munkabérei^ emeléséhez, akkor többet kell produkálni.'Az*új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a. BRG évről évre növelni tudta eredményét. — A vállalat piaci helyzete jó? — A szocialista országok közül elsőként kezdtük meg a korszerű kazettás magnetofonok gyártását s erre büszkék vagyunk. Előnyt is szereztünk ezzel a piacon. A szocialista országokban a közszükségleti magnók még nincsenek úgy elterjedve, mint a kapitalista országokban, ezért főként az ö körükben vannak nagy értékesítési lehetőségeink. Az igényeket a szerelvények termelésének 40—50 százalékos növelésével sem tudjuk kielégíteni. A tőkés üzletfelek szintén többet # Rudasi Károly Kovács Sándorné munkahelyénél, aki futóművek végbeállítását végzi. (Tóth Sándor felvétele) kérnének fejből és futóműből, mint amennyit képesek vagyunk szállítani. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom: a nagy lehetőségek idejét éljük. És ezt nem szabad kihasználatlanul hagynunk. A gazdaságos exporttal elért nyereség nem csak a vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is kedvező, hiszen az számára biztos nyereség. — Mit tesznek a világszínvonalú fejek és mechanikák gyártásának gyors fölfuttatásáért? — Automatizálunk. Az alkatrészek jelentős részét már ma is ilyen gépekkel állítjuk elő. A jövő évtől kezdődően a szerelést fokozatosan célgépekkel látjuk el. Ebben az ötéves tervben százmillió. a következőben pedig 300 millió forintot költünk a magne- tofongyártás fejlesztésére. Az idén a tavalyi 200 ezerrel szemben 300 ezer futóművet állítunk elő. A következő tervidőszakban egyedül a Szovjetunióba évi 500 ezer darab mechanikát kell szállítanunk. amelyekért színestelevízi ó-alkat részeket kap az ország ellentételként, A gépeken kívül ekkora felfutáshoz. természetesen munkaerőre is szükségünk lesz. A Kecskeméthez közel eső községekben, Nyáriőri tjeen, Orgoványon bedolgozó rendszert építettünk ki. A legjobb eredményt e téren Tisza- alpáron értük el, ahol megkedvelték az alkatrészszerelést. La- kiteleken az idén átvettünk egy üzemet, ott már naponta 500 futóművet szerelnek össze a dolgozók. — Azt hallottam, előfordulhat, hogy a kész magnetofonok gyártását elviszik a megyéből, s itt csak a fej és a mechanika marad ... ? — Megtörténhet. A vállalatnak még több munkaerőre van szüksége a rohamosan növekvő feladatokhoz. A felügyeleti szervek sürgetnek bennünket, gyors felkészülésre. Kaptunk már ajánlatot Sátoraljaújhelyről, Celdö- mölkről és más helyekről is. Véleményem szerint az lenne ésszerű és gazdaságos megoldás, ha az említett megyei településeken szert tudnánk tenni a szükséges munkaerőre. * Engedtessék meg, hogy a szokástól eltérően megjegyzést fűzzünk az interjúhoz. Nem közömbös, hogy a megye iparán belül egy termékei paramétereit, szolgáltatásait és az előállítási költségeket tekintve világszínvonalon termelő gyár zöld utat kap-e a továbbfejlődéshez. Idézhetnék ehhez a párthatározatokból és az ötéves tervtörvényből. Ám ehelyett inkább a kiskőrösi példát szeretném fölemlíteni, amikor a megyei vezető szervek ésszerű döntéssel lehetővé tették egy varroda dolgozóinak átirányítását a finommechanikai gyárba. Az idő igazolta a lépés helyességét. Meg kellene vizsgálni, van-e- lehetőség a környéken hasonló megoldásra. A. Tóth Sándor r i ! ( 1 I íl < I SZAKSZERŰ TALAJMŰVELES, TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS, KORSZERŰ FAJTÁK Időszerű a búzatermesztési tapasztalatok hasznosítása • A korszerű eszközzel jó magágyat készítenek a süküsdi Május 1. Termelőszövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele) A megye bácskai és Duna melléki gazdaságaiban az őszi búza az egyik legjelentősebb szántóföldi növény, amelyet több tízezer hektáron termesztenek a szövetkezetek. Az őszi vetés előkészítésének időszakában célszerű az ágazat korábbi tapasztalatait hasznosítani, hogy a kenyérgabona-termesztés színvonala tovább emelkedjen. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV szakemberei — a szövetkezetek közreműködésével — nemrég összegezték a búzatermesztés eredményeit, megszívlelendő tanulságait. Bebizonyosodott, hogy a termésátlag növelése csak minden részletre kiterjedő munkával valósítható meg. A körzetben az idén 11 szövetkezet ért el 50 mázsánál magasabb kenyérgabonatermést, ami a helyes vetési sorrend, a fajtaváltás, valamint a helyes fajtaösszetétel alkalmazását igazolja. A bácskai és a Duna melléki sajátos talajviszonyok között a 3—400-as FAO számú kukorica után vetett búza termésátlaga a legkedvezőbb. Fontos, hogy a kukorica betakarítását úgy kövesse a munka, hogy az őszi magágykészítést októberben el lehessen végezni. Az idén a kukorica érése késik, ezért változtatni kell a kenyérgabonának kijelölt területet. Ha búzát búza után vetnek, és fajtát is változtatnak, a termésátlag általában nem csökken. Nagyon lényeges a fajtának megfelelő hektáronkénti csíraszám meghatározása. Több év tanulsága szerint a Jubilejna- ja négyzetméterenként 400—440 csíraszám mellett is rekordtermést adott, ezzel szemben a Száva fajtának négyzetméterenként tapasztalatok alapján a szovjet Jubilejnaja fajta a legbiztosabb, mert bírja a szélsőséges viszonyokat, és biztonságosan terem. Kedvező tapasztalatokat szereztek a bajai, a kalocsai és a kiskunhalasi járás szövetkezetei a jugoszláv Rana I. és II. fajtával. A marton- vásári nemesítésű búzák közül a 4-es és az 5-ös fajta érdemel figyelmet, a Bácskában és a Duna mellékén. A fajtaarányok megválasztásánál legalább a búza 60 százalékának korai, 38 százalékának középkorai érésűnek kell lennie. A szomszédos gazdaságok között jelentős különbségek vannak a kenyérgabona-termesztésben. A legalacsonyabb és a legmagasabb termésátlag között hektáronként 35 mázsás eltérés is volt. A hozamkülönbség oka többek között a vetőmag minősége. A vetőmag-előállító szövetkezetek előnyben vannak azokkal szemben, akik csak vásárolt harmadfokú, vagy utántermesztett búzát vetnek. A termésátlagok növelése érdekében szükséges volna a mezőgazdasági szövetkezetekben is az első- és másodfokú szaporítású búza vetése árugabona termesztésére. A kenyérgabona a jó talajelőkészítést, vetést, a megfelelő magágyat meghálálja. A bácskai és a Duna melléki körzetben az eddigi tapasztalatok szerint a búza alá 22 centiméternél mélyebbre nem szabad felszántani a talajt, mert 600 csíraszám esetében volt kielégítő a termése. A szövetkezeti mélyszántáskor a tápanyagok lekerülnek az alsó talajrétegekbe és a növény nem tudja megfelelően hasznosítani. A termelési tényezők összhangjának van a legnagyobb jelentősége abban, hogy az egyes búzafajták genetikai termőképessége érvényesüljön. A műtrágyázás idejének arányának, meny- nyiségének szintén nagy a szerepe. A szövetkezetek gyakorlata szerint 380—420 kilogramm hatóanyag kell egy-egy hektár szántóterületre akkor, ha a tápanyagfeltöltés már megtörtént. A káli- és a foszforműtrágyát a szántás előtt, a nitrogént, alap- és fejtrágyaként ajánlatos kiszórni. A bácskai és a Duna melléki szövetkezetek kenyérgabona-termesztésének fejlődését elősegítette, hogy valamennyi gazdaságban óvek óta megvannak azok a nagy teljesítményű gépsorok, amelyek a termelési folyamat gépesítését lehetővé tették. A korszerűen végrehajtott technológia, a tápanyagvizsgálaton alapuló talajerőpótlás. a helyes fajtamegválasztás, korszerű üzemszervezés és a képzettségét folyamatosan gyarapító szakgárda a további biztosítéka a kenyérgabona magas hozoma elérésének. Dr. Németh István KEVESEBB TÁPANYAG VESZTESÉGGEL A szilázskészítés gondjai A kérődző állatok korszerű takarmányozásához jó minőségű erjesztett tömegtakarmányra is szükség van. Ennek alapanyagául a silókukorica szolgál. E növényt Bács-Kiskun megyében mintegy 14 ezer hektáron termesztik. A kukoricaszilázs előállítása a növény egészének, azaz mind a szárnak, mind a szemnek er- jesztéses tartósítása. A jó szilázs- ban az egységnyi területről betakarított tápanyagmennyiség lényegesen több. mint a szemesként termesztett kukoricában. A szilázs etetése nagy mennyiségű abrak-megtakarítást eredményezhet. Ezért is kellene jobban odafigyelni az erjesztett takarmánynak szánt silókukorica termesztésére, betakarítására. A tömegtakarmány-termelés színvonala igaz, az utóbbi években javult, de a kívánt szintet még mindig nem éri el, a korszerűtlen betakarítási, tárolási körülmények és a megfelelő szállítási kapacitás hiánya miatt. A tápanyagveszteség így 25—30 százalékra tehető. A silókukoricatermesztés elégtelenségei következtében a korábbi években a kérődző állatokkal foglalkozó ágazatokban indokolatlanul 10—15 százalékkal nőtt meg az abrakfelhasználás. A silókukoricánál a szemes kukoricáéval megegyező technológiát kell alkalmazni, hasonló gondossággal, csupán a tőszám menynyiségében szükséges az eltérés. A megfelelő termés érdekében a betakarítást a szemek viaszérésének kezdetén, 30 százaléknál nagyobb szárazanyag-tartalom- mal kell megkezdeni. A szecska 2—3 centiméterre való aprítását az NDK E-típusú gépekkel akkor lehet elérni, ha azokat rendszeresen karbantartják. A kazlak taposásához gumikerekes traktorok alkalmasak, a napi rendes munkaidőn túl azonban mintegy két órahosszás járatásra van még szükség. Egy kazal elkészítését 5—6 nap alatt kell elvégezni. Megyénk szövetkezeteiben szeptember elején kezdték meg a silózást. Az időjárás okozta időbeli eltolódás itt is, mint a más szántóföldi növényeknél, 2—3 hétre tehető. Egyes üzemek azonban nem választották meg szerencsésen a betakarítás időpontját. A silókukorica szárazanyag-tartalma nem mindig érte el a 30 százalékot sem. Ennek az a következménye. hogy a szilázs etetésekor az állatok kevesebb energiát nyernek belőle, és így a gazdaságokban az abrakfelhasználást kénytelenek növelni. A betakarítást nehezíti a gépek nem megfelelő üzemeltetése és az alkatrészhiány. Már most célszerű lenne gondolni a jövő évre és megrendelni a vetőmagot, és a betakarító gépekhez szükséges alkatrészeket is. V. E. A.