Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

) J avult a vállalat propa­gandatevékenysége és a vásárlók informálá­sa. Különösen nagy figyelmet fordítanak a termelési rend­szerek igényeinek kielégítésé­re. Az agrokémiai társulások­ban manapság már anyagi erőforrással is részt vesznek. Itt kell megjegyezni, hogy ja­vult a vállalat vevőszolgálati tevékenysége, szerviz- és ga­ranciaszolgáltatása. Erősödött a piackutató és a közgazdasá­gi elemző munka, amelyek külön-kfilön es együttesen is éreztetik pozitív hatásukat a megye mezőgazdasági üzemei igényeinek és érdekeinek jobb kielégítésében. Közismert, hogy a termelő- szövetkezetek gépesítése egé­szében lépést tartott a mező- gazdasági népesség átrétegző- dési folyamatával és lehetővé tett bizonyos mértékű intenzi- fikálást is. A modern techni­ka térhódítása, az iparszerű termelési rendszerek terjedése, a munkaerőgondok súlyosbo­dásával párhuzamosulva mind nagyobb teljesítményű gépek és géprendszerek használatát tette szükségessé. Ezeket az igényeket a vállalat beszerzé­seivel és kínálatával egyre in­kább ki tudja elégíteni. Kor­látlan mennyiségben állnak rendelkezésre a legkorszerűbb nagy teljesítményű Kába-erő­gépek (Rába-Steiger, Rába 180), valamint a hozzájuk kap­csolódó legkorszerűbb ame­rikai IH-licenc alapján a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár által gyártott munkagépek (eke, tárcsa, kombinátor, stb.). Ezen túlmenően a szovjet piacról beszerzett K—401 típusú 300 LE erőgép, valamint a T 150 K, MTZ-80, MTZ—82, vala­mint a Zetor 12045, és a Zetor 5748-as összkerékmeghajtású erőgépek. f Különösen a termelőszövet­kezetek gépesítésének alakulá­sa, folyamatos cseréje a közös gazdaságok egy részében azonban elsősorban anyagi kérdéssé vált. Ettől függ a pótlások üteme, a dinamikus szinttartás, vagy kapacitásnö­velés. A problematikus gazda­ságok gyakran nem képesek az időszerű pótlások teljesité- sére, különösen olyan esetek­ben, amikor amortizációs alapjaikat más természetű, ki­emelt fejlesztési célokra kö­tik le. Egy időben, vagy még manapság is az állattenyész­tési férőhelyek építése, vagy az ültetvények pótlása, s kor­szerűsítése vitte el a pénzt (az utóbbi ma is időszerű). Ki kell mondani, hogy a termelőszö­vetkezetekben viszonylag sok a ténylegesen és az erkölcsileg elavult, de termelésben tar­tott és így gazdaságtalanul üzemeltetett gép. a géppark felújítása ciklikus. Wmmm&ii A statisztika visszaigazolja ezt a helyzetet. Az állami gazdaságokban egy trakitoregységre 37 hek­tár jutott az elmúlt évben, a termelőszövetkeze­tekben 48. Ebiből némi további adatfelsorolással felsorakoztatható a termelékenység növekedésének fotka is, hiszen nyilvánvalóan ebben rejlik az, hogy míg az összes traktorok száma 1970-ben az álla­mi gazdaságokban 1259 volt, ez 1977-ben 941-re csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 3928-ról 3650-re változott. Ezért a gépesítési színvonal az állami gazdaságokban egyes terme­lési ágiban szinte teljesnek mondható. Az aratás gépesítési foka 100 százalék, hasonló a cukorrépa- betafltarításé is. A burgonya betakarítás a termelő- szövetkezetekben 98,3 százalék, a kukoricacső-be- tákairítás az állami gazdaságoknál 100 százalék, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 98,7 szá­zalék. Mindebből az következik, hogy a gépesítettség színvonailát — a dinamikus fejlődés érdekében — tovább kell tartani, és a meglevő fogyatékossá­gokat megváltoztatni szükséges. Ebben a vonatko­zásban a Bács-Ki&kun megyei AGROKER Válla­lat nagy segítségére van Bács-Kiskun megye több szektorú és sokrétű egész mezőgazdaságának. Hi­szen a vállalat alapvető feladata az, hagy meg­felelő mennyiségű géppel, pótalkatrésszel, műtrá­gya- és növényvédő szerrel biztosítsa a megye me­zőgazdasági üzemei és kisgazdaságai termeléséhez szükséges műszaki, anyagi hátteret. Nem kis méretű anyagi értékekről van szó, hi­szen az elmúlt évben 2,5 milliárd forintnyi gép, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer és egyéb anyagokat értékesítettek. Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy a megye mezőgazdaságának kiemelkedő terméseredményeit, az iparszerű gazdálkodás fo­lyamatos megvalósulását, a megyei AGROKER Vállalat magas színvonalú áruválasztékkal és egy­re emelkedő mennyiségű anyagi, műszaki ellátás­sal segíthesse. Ez a segítség továbbra is változat­lan méretben, a mezőgazdasági vállalatok rendel­kezésére áll, hiszen az AGROKER év eleji induló készlelte már évék óta megközelíti az egy milliárd forintnyi értéket és ennek a készletnek mennyi­ségi és minőségi összetétele egyre inkább megfe­lel a mezőgazdasági üzemek igényének, áruellá­tásának. A vállalat egyre inkább olyan helyzetet igyekszik teremteni, hogy beszerzéseit a szezonális időkre összpontosítsa, amivel minden bizonnyal jobban szolgálhatja a megye mezőgazdasági üze­meinek érdekeit. A gépese dós, a mecharaizáció az emberiség egyik legnagyobb előrelépése volt a mo­dern élet irányába. Ha végigtekintjük múlt­jai, olyan folyamat tökéletesedésének lehetünk ta­núi, amely legalább a már ismert mértékben, de még nagyobb sebességgel jár velünk. Ha ennék csupán mezőgazdasági vonatkozásait említjük, köz­ismert, hogy a termesztés gépesedése nem talál­kozott mindig az érdekelt közvélemény egyetér­tésével. Mármint annak a közvéleménynek az egyetértésével, amelyik a mezőgazdáságban kézi miinkát végzett, küszködve a foglalkoztatottság ciklikusságával, a temérdek, munka nélkül eltöltött idővel, az alacsony létszínvonallal. Az agrártör­ténet bőséggel tud adatokat szolgáltatni olyan ese­ményekről, amikor a népesség tiltakozott példá­ul! az araittágépek működése ellen, ami sok mun­káskezet tett nélkülözhet övé. De az ipartörténet is' feljegyez a modernizálás elleni lázadásokat És báj-menyire így volt ez a régi idők hajnalán, a technikai progresszió utalt tört miagának és bizo­nyította létének jogosultságát. Ezt még a félfeu- dális magyar mezőgazdaság is kénytelen volt tu­domásul venni, hát akkor miként fejlődhettek az ebből a szempontból korlátmenltesébb nyugati me­zőgazdasági üzemek? Hazánkban e téren igazi fordulatot csak a fel- szálhadiulás utáni időszak hozhatott és különösen az esztendők, amikor" — ha még kezdétle- is —, megkezdődött a szocialista átszerve- megjelentek — mindössze tíz traktoros gép­csoporttal is — az első gépállomások. Sok volt ak­kor még a baj, a kínlódás, a szakórtelemhiány és a gépek minősége körül. Egy körültekintőbb reálpoliitika eredményezhette azt, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével fokozatosan lé­pést tartson a sokvonatkozású gépesítés is. Mégis ez tette lehetővé, hogy az elmaradott, kézi és fo- gaterőre épült kisparaszti gazdálkodást felváltotta a szocialista nagyüzem, a gépesített, sok helyen már ipars^erű termelés. Ezek közül legfontosab­bak a földek megmunkálását biztosító vontató­traktorok és a munkagépek voltak. Ha a törté­nelmet egy kicsit is ismerő Visszatekint a har­minc láwel előbbi körmöstnaktorok világára, ak­kor az aziöta eltelt időszak fejlődésének léptéke szinte mérhetetlen. A terméseredmények, az üze­mek egyre modernebb gépekhez való vonzódása, az áillaimi és pártvezetés szándékai, a helyes ag­rárpolitika mind azt igazolják, hogy a mezőgazda­ság iparjellegű termesztése nemcsak hogy szüksé­ges, hanem egyszerűen elkerülhetetlen társadal­mi igény. GÉPPARKFELŰJlTÁS AZ AGROKER-NÉL ' .... .... t létén való lekötése (fejlesztési amortizáció) lehe­tetlenné teszik, gátolják, vagy csak részben teszik lehetővé a géppark felújítását. És annak ellenére, hogy a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat tároióudvarán mai napon is 250 tráktor munka nélkül van, illetve eladatlan, a kiskunmajsai MEZŐGÉP udvarán is mintegy 30 ezer lóerőnyi gép (Rába, Rába—Steiger) tétlenül parkíroz, az AGROKER Vállalat nem rendelkezik olyan tartalékalappal, amely lehetővé tenne pénz­ügyi könnyítéseket a mezőgazdasági üzemek részé- . re, igy nem élhet olyan kereskedelmi módszerek- 1 kel amelyek alkalmazásával átsegíthetné a mező­gazdasági üzemeket egy-egy 'kedvezőtlenül alakuló, közgazdasági környezet által kiváltott fizetéskép­telenség esettében. Sajnos, tartalékalapok hiányá­ban, az AGROKER Vállalat számára nem enge­délyezett a szezonvégi kiárusítás, nem alkalmazhat szezonális árakat, inem léptethet életbe jelentősebb árengedményeiket, vagy nem hitelezhet a vásárol­ni akaró mezőgazdaságú üzemeknek. Hasznos vol­na egy olyan célkitűzés megteremtése, hogy a vál­lalat rendelkezzen ilyen alapokkal, s aminek kö­vetkeztében jobban élhetne a kereskedelem mód­szereivel is. ! A zt is meg kell mondani, hogy az említett gé- peknek az ára lényegesen — legtöbbször a teljesítmény növekedését meghaladóan — magasabb a korábbi típusokénál. Ez természetesen n^m jelentheti azt, hogy használatuk nem kifize­tődő. A nagyobb beruházási költség megtérül a tefimlelékenység emelkedése, a munka rövidebb idő aljút történő elvégzéséből származó hozamnöveke­dés, a termelés nagyobb biztonsága és a veszte­ségek csökkenése révén. Gond azonban változatlanul az, hogy a gazdasá­gok jelenítő» része napjainkban nem elég tőke­erős a legmodernebb gépek megvásárlására. Éppen ezért pontosan megfogalmazható, hogy a termelő­szövetkezetek további gépesítési szintjének alaku- láia a közös gazdaságok jelentős részében elsősor­ban anyagi kérdés. Ettől függ a pótlások üteme, vagy egyáltalán a szinten tartás dinamizmusa és a kapacitás növelése. Közös gazdaságaink jó része még a múlhatatlanul szükséges időszerű pótlások teljesítésére sem képes. A mai kínálat szerint az AGROKER Vállalat ajánlata és választéka lehe­tővé tenné a termelőszövetkezeteik gépesítésének mágasabb szinten való megújítását. A jelenlegi közgazdasági környezet, a megszorított hitelezési lehetőségek, a saját pénzügyi eszközök -más terű-

Next

/
Thumbnails
Contents