Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

)

J

avult a vállalat propagandatevékenysége és a vásárlók informálása. Különösen nagy figyelmet fordítanak a termelési rendszerek igényeinek kielégítésére. Az agrokémiai társulásokban manapság már anyagi erőforrással is részt vesznek. Itt kell megjegyezni, hogy javult a vállalat vevőszolgálati tevékenysége, szerviz- és garanciaszolgáltatása. Erősödött a piackutató és a közgazdasági elemző munka, amelyek külön-kfilön es együttesen is éreztetik pozitív hatásukat a megye mezőgazdasági üzemei igényeinek és érdekeinek jobb kielégítésében.

Közismert, hogy a termelő- szövetkezetek gépesítése egészében lépést tartott a mező- gazdasági népesség átrétegző- dési folyamatával és lehetővé tett bizonyos mértékű intenzi- fikálást is. A modern technika térhódítása, az iparszerű

termelési rendszerek terjedése, a munkaerőgondok súlyosbodásával párhuzamosulva mind nagyobb teljesítményű gépek és géprendszerek használatát tette szükségessé. Ezeket az igényeket a vállalat beszerzéseivel és kínálatával egyre inkább ki tudja elégíteni. Korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a legkorszerűbb nagy teljesítményű Kába-erőgépek (Rába-Steiger, Rába 180), valamint a hozzájuk kapcsolódó legkorszerűbb amerikai IH-licenc alapján a Magyar Vagon- és Gépgyár által gyártott munkagépek (eke, tárcsa, kombinátor, stb.). Ezen túlmenően a szovjet piacról beszerzett K—401 típusú 300 LE erőgép, valamint a T 150 K, MTZ-80, MTZ—82, valamint a Zetor 12045, és a Zetor 5748-as összkerékmeghajtású erőgépek. f

Különösen a termelőszövetkezetek gépesítésének alakulása, folyamatos cseréje a közös gazdaságok egy részében azonban elsősorban anyagi kérdéssé vált. Ettől függ a pótlások üteme, a dinamikus szinttartás, vagy kapacitásnövelés. A problematikus gazdaságok gyakran nem képesek az időszerű pótlások teljesité- sére, különösen olyan esetekben, amikor amortizációs alapjaikat más természetű, kiemelt fejlesztési célokra kötik le. Egy időben, vagy még manapság is az állattenyésztési férőhelyek építése, vagy az ültetvények pótlása, s korszerűsítése vitte el a pénzt (az utóbbi ma is időszerű). Ki kell mondani, hogy a termelőszövetkezetekben viszonylag sok a ténylegesen és az erkölcsileg elavult, de termelésben tartott és így gazdaságtalanul üzemeltetett gép. a géppark felújítása ciklikus.

Wmmm&ii

A statisztika visszaigazolja ezt a helyzetet. Az állami gazdaságokban egy trakitoregységre 37 hektár jutott az elmúlt évben, a termelőszövetkezetekben 48. Ebiből némi további adatfelsorolással felsorakoztatható a termelékenység növekedésének fotka is, hiszen nyilvánvalóan ebben rejlik az, hogy míg az összes traktorok száma 1970-ben az állami gazdaságokban 1259 volt, ez 1977-ben 941-re csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 3928-ról 3650-re változott. Ezért a gépesítési színvonal az állami gazdaságokban egyes termelési ágiban szinte teljesnek mondható. Az aratás gépesítési foka 100 százalék, hasonló a cukorrépa- betafltarításé is. A burgonya betakarítás a termelő- szövetkezetekben 98,3 százalék, a kukoricacső-be- tákairítás az állami gazdaságoknál 100 százalék, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 98,7 százalék.

Mindebből az következik, hogy a gépesítettség színvonailát — a dinamikus fejlődés érdekében — tovább kell tartani, és a meglevő fogyatékosságokat megváltoztatni szükséges. Ebben a vonatkozásban a Bács-Ki&kun megyei AGROKER Vállalat nagy segítségére van Bács-Kiskun megye több szektorú és sokrétű egész mezőgazdaságának. Hiszen a vállalat alapvető feladata az, hagy megfelelő mennyiségű géppel, pótalkatrésszel, műtrágya- és növényvédő szerrel biztosítsa a megye mezőgazdasági üzemei és kisgazdaságai termeléséhez szükséges műszaki, anyagi hátteret.

Nem kis méretű anyagi értékekről van szó, hiszen az elmúlt évben 2,5 milliárd forintnyi gép, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer és egyéb anyagokat értékesítettek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a megye mezőgazdaságának kiemelkedő terméseredményeit, az iparszerű gazdálkodás folyamatos megvalósulását, a megyei AGROKER Vállalat magas színvonalú áruválasztékkal és egyre emelkedő mennyiségű anyagi, műszaki ellátással segíthesse. Ez a segítség továbbra is változatlan méretben, a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére áll, hiszen az AGROKER év eleji induló készlelte már évék óta megközelíti az egy milliárd forintnyi értéket és ennek a készletnek mennyiségi és minőségi összetétele egyre inkább megfelel a mezőgazdasági üzemek igényének, áruellátásának. A vállalat egyre inkább olyan helyzetet igyekszik teremteni, hogy beszerzéseit a szezonális időkre összpontosítsa, amivel minden bizonnyal jobban szolgálhatja a megye mezőgazdasági üzemeinek érdekeit.

A gépese dós, a mecharaizáció az emberiség egyik legnagyobb előrelépése volt a modern élet irányába. Ha végigtekintjük múltjai, olyan folyamat tökéletesedésének lehetünk tanúi, amely legalább a már ismert mértékben, de még nagyobb sebességgel jár velünk. Ha ennék csupán mezőgazdasági vonatkozásait említjük, közismert, hogy a termesztés gépesedése nem találkozott mindig az érdekelt közvélemény egyetértésével. Mármint annak a közvéleménynek az egyetértésével, amelyik a mezőgazdáságban kézi miinkát végzett, küszködve a foglalkoztatottság ciklikusságával, a temérdek, munka nélkül eltöltött idővel, az alacsony létszínvonallal. Az agrártörténet bőséggel tud adatokat szolgáltatni olyan eseményekről, amikor a népesség tiltakozott például! az araittágépek működése ellen, ami sok munkáskezet tett nélkülözhet övé. De az ipartörténet is' feljegyez a modernizálás elleni lázadásokat És báj-menyire így volt ez a régi idők hajnalán, a technikai progresszió utalt tört miagának és bizonyította létének jogosultságát. Ezt még a félfeu- dális magyar mezőgazdaság is kénytelen volt tudomásul venni, hát akkor miként fejlődhettek az ebből a szempontból korlátmenltesébb nyugati mezőgazdasági üzemek?

Hazánkban e téren igazi fordulatot csak a fel- szálhadiulás utáni időszak hozhatott és különösen az esztendők, amikor" — ha még kezdétle- is —, megkezdődött a szocialista átszerve- megjelentek — mindössze tíz traktoros gépcsoporttal is — az első gépállomások. Sok volt akkor még a baj, a kínlódás, a szakórtelemhiány és a gépek minősége körül. Egy körültekintőbb reálpoliitika eredményezhette azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével fokozatosan lépést tartson a sokvonatkozású gépesítés is. Mégis ez tette lehetővé, hogy az elmaradott, kézi és fo- gaterőre épült kisparaszti gazdálkodást felváltotta a szocialista nagyüzem, a gépesített, sok helyen már ipars^erű termelés. Ezek közül legfontosabbak a földek megmunkálását biztosító vontatótraktorok és a munkagépek voltak. Ha a történelmet egy kicsit is ismerő Visszatekint a harminc láwel előbbi körmöstnaktorok világára, akkor az aziöta eltelt időszak fejlődésének léptéke szinte mérhetetlen. A terméseredmények, az üzemek egyre modernebb gépekhez való vonzódása, az áillaimi és pártvezetés szándékai, a helyes agrárpolitika mind azt igazolják, hogy a mezőgazdaság iparjellegű termesztése nemcsak hogy szükséges, hanem egyszerűen elkerülhetetlen társadalmi igény.

GÉPPARKFELŰJlTÁS AZ AGROKER-NÉL

' .... .... t

létén való lekötése (fejlesztési amortizáció) lehetetlenné teszik, gátolják, vagy csak részben teszik lehetővé a géppark felújítását.

És annak ellenére, hogy a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat tároióudvarán mai napon is 250 tráktor munka nélkül van, illetve eladatlan, a kiskunmajsai MEZŐGÉP udvarán is mintegy 30 ezer lóerőnyi gép (Rába, Rába—Steiger) tétlenül parkíroz, az AGROKER Vállalat nem rendelkezik olyan tartalékalappal, amely lehetővé tenne pénzügyi könnyítéseket a mezőgazdasági üzemek részé- . re, igy nem élhet olyan kereskedelmi módszerek- 1 kel amelyek alkalmazásával átsegíthetné a mezőgazdasági üzemeket egy-egy 'kedvezőtlenül alakuló, közgazdasági környezet által kiváltott fizetésképtelenség esettében. Sajnos, tartalékalapok hiányában, az AGROKER Vállalat számára nem engedélyezett a szezonvégi kiárusítás, nem alkalmazhat szezonális árakat, inem léptethet életbe jelentősebb árengedményeiket, vagy nem hitelezhet a vásárolni akaró mezőgazdaságú üzemeknek. Hasznos volna egy olyan célkitűzés megteremtése, hogy a vállalat rendelkezzen ilyen alapokkal, s aminek következtében jobban élhetne a kereskedelem módszereivel is.

! A zt is meg kell mondani, hogy az említett gé- peknek az ára lényegesen — legtöbbször a teljesítmény növekedését meghaladóan — magasabb a korábbi típusokénál. Ez természetesen n^m jelentheti azt, hogy használatuk nem kifizetődő. A nagyobb beruházási költség megtérül a tefimlelékenység emelkedése, a munka rövidebb idő aljút történő elvégzéséből származó hozamnövekedés, a termelés nagyobb biztonsága és a veszteségek csökkenése révén.

Gond azonban változatlanul az, hogy a gazdaságok jelenítő» része napjainkban nem elég tőkeerős a legmodernebb gépek megvásárlására. Éppen ezért pontosan megfogalmazható, hogy a termelőszövetkezetek további gépesítési szintjének alaku- láia a közös gazdaságok jelentős részében elsősorban anyagi kérdés. Ettől függ a pótlások üteme, vagy egyáltalán a szinten tartás dinamizmusa és a kapacitás növelése. Közös gazdaságaink jó része még a múlhatatlanul szükséges időszerű pótlások teljesítésére sem képes. A mai kínálat szerint az AGROKER Vállalat ajánlata és választéka lehetővé tenné a termelőszövetkezeteik gépesítésének mágasabb szinten való megújítását. A jelenlegi közgazdasági környezet, a megszorított hitelezési lehetőségek, a saját pénzügyi eszközök -más terű-