Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

1978. október 26. • PETŐFI NÉPE • 5

A SZÍNHÁZ ÚJ TAGJA

Blaskó

Balázs

Volt már a Katona József Színháznak premier előadása Kecskeméten, volt már megyei nagyközségben, a legközelebbit viszont pénteken, azaz holnap még messzebb rendezik meg; az évad következő bemutatója ugyanis Szentesen lesz. A kamaraszínpad elhúzódó átépítési munkálatai miatt ugyanis egyelőre nem tudják a kecskeméti nézők előtt eljátszani az eredetileg ide tervezett produkciókat. Így került Zorin: Varsói melódia című lírai drámájának első előadása Bácsalmásra, azután meg a megye több más művelődési házába, s ugyanezen okok játszanak közre akkor, amikor a szentesi közönség számára „rendezik meg" Osiecka: ö meg 0 című zenés játékának premierjét. A két darab a tervek szerint november végétől lesz látható majd Kecskeméten, az újjáalakított Kelemen László stúdiószínpadon.

A lengyel szerző kamara-musicalje Soproni Ági és Blaskó Balázs kettős szerepére épül. Soproni Ágit több sikeres alakítása után már nem kell bemutatnunk a színház barátainak, Blaskó Balázs viszont a társulat új tagja.

— Két éve végeztem el a főiskolát — mondja magáról. — A diplomaosztást követően Debrecenbe kerültem, ahol nem kisebb feladat várt rám, mint alig két hét szövegtanulás után beugrani Cserhalmi György helyére Euripidész: Oresztész című darabjába. Játszottam ott a Fáklyalángban, majd Budapestre tértem vissza. A Madách Színházba hívtak, ahol többek között Németh László Colbert-jében és az Egy szerelem három éjszakájá-ban kaptam szerepeket. Közben sokat filmeztem. A Galgóczi Erzsébet- regényből készült Közös bűnben például én voltam a gyilkos, és játszottam a Csillagszémű-ben is. Sok rádiós feladatot is vállal- •tam. Végül azért szerződtem el mégis vidékre, mert bár Budapesten sokat dolgozhattam volna, mégis hiányérzetem volt, mert nem tartoztam sehová. Az alkotói közösség, a barátok hiányoztak. Tavaly Miskolcra szerződtem, ahol Ibsen: Kísértetek és Musset: Lorenzaccio-jában

kaptam kitűnő szerepeket. Azután, hogy Beke Sándor Kecskemétre indult, jöttem vele én is. Abban a reményben, hogy egy

újjáalakuló színház szerveződésében már a kezdetektől részt vehetek. Az új főrendező színházteremtő elveit már Miskolcon megismertem, egyetértettem vele. így ltudtam tehát, mihez társulok. Az is világos előttem: borzasztóan nehéz új életet kezdeni egy olyan nagy múltú színházban, mint a kecskeméti. De hiszem, hogy a most „összerázódó” csapatunknak minden lehetősége megvan arra, hogy az emlékezetes régebbi előadások színvonalát elérjük.

P. M.

Világirodalom

oroszul

A szovjethatalom éveiben a francia szerzők több mint 6000 könyvét nyomtatták ki, az angol írók 4000, az amerikai szerzők 3928 művel szerepelnek a statisztikában.

*

Jack London írásai 38 millió példányban jelentek meg, Victor Huge 27 millió, Charles Dickens és Honoré de Balzac 26—26 millió példányban került az olvasók kezébe. Mark Twain, Emile Zola miivei 20 millió példányban kerültek a könyvesboltokba a Szovjetunióban.

*

Nagy figyelmet fordítanak a szocialista országok szerzőinek munkáira. Most kerül az olvasók kezébe a szocialista országok irodalmának 15 kötetes válogatása. Í977-ben fejezték be a Bolgár Népköztársaság, az NDK és más országok irodalmát bemutató könyvsorozat előkészítő munkálatait. Jelenleg dolgoznak a magyar, a rámán és a jugoszláv sorozaton, s folynak az előkészületek a Vietnami Szocialista Köztársaság, Mongole és Kuba irodalmát bemutató. sorozat megindításához. (BU- DAPRESS — APN)

Dagesztán

népművészete

Kiállítás

a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában, Budapesten

VI emrégiben beszámol- tunk már olvasóinknak arról, hogy megyénk ipari szövetkezeteiben milyen kulturális tevékenység folyik. Ez alkalommal — a megyei közművelődési bizottság legutóbbi ülésén elhangzottak alapján azt vizsgáljuk, hogy miképpen, milyen módszerekkel igyekeznek a lakosság művelődését gazdagítani, ízlését fejleszteni a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Megyénkben jelenleg huszonnégy általános fogyasztási és értékesítő, huszonkét takarék-, és hatvanhárom lakásépítő-, fenntartó és garázsszövetkezet működik. Csupán a fogyasztási típushoz tartozó három szövetkezeti ágazat taglétszáma meghaladja a kétszázezret. A fogyasztási szövetkezetek széles körű gazdasági és társadalmi tevékenysége tehát megtalálható Bács-Kiskun valamennyi községében, kiterjedt tanyarendszerében; sőt egyre növekvő mértékben a városokban is. Külön figyelmet érdemel, hogy a szövetkezeti tagságnak mintegy egyötöde fiatal.

Kulturális élet a fogyasztási szövetkezetekben

Növekvő

könyvforgalom

Az alapszabály előírja, hogy „A szövetkezet társadalmi, kulturális-nevelő tevékenységét a tagok és a dolgozók érdekében, igényeik kielégítése céljából végzi. Részt vesz a különböző rendezvények szervezésében, elősegíti a szocialista kultúra széles körű elterjesztését. Végzi a könyvterjesztési munkát, a tagok és dolgozók körében ismeretterjesztő előadásokat szervez, öntevékeny művészeti együtteseket tart fenn és támogat.”

Az áfészek kulturális tevékenysége köztudottan kétirányú. Egyrészt az össztagsághoz és a lakossághoz kötődik, másrészt a szövetkezeti munkahelyen dolgozók érdekét szolgálja. A bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban az áfészek dolgozói naponta találkoznak a lakossággal. Éppen ezért — és ez is művelődési téma — egyre több szövetkezetben arra is gondolnak immár, hogy az eladási, kiszolgálási és felszolgálási munka színvonala milyen, hogy az miként hat a közízlésre, a közerkölcsre, az esztétikai nevelésre. Az egyes kereskedelmi egységekben dolgozó szakemberek hatást gyakorolhatnak a lakás- és környezet- kultúrára, az öltözködési, szórakozási és étkezési szokásokra stb. Ezzel kapcsolatban elhangzott az említett értekezleten, hogy megyénk szövetkezeti, vendéglátóipari egységeiben összesen harminc műsoros divatbemutatót, húsz főzési, étkezési bemutatót, és huszonhat kozmetikai szaktanácsadást tartottak.

Az is jó, sőt egyenesen örömre késztető, hogy évről...évre nő a szövetkezeti könyvforgalom. Tavaly például Bács-Kiskunban megközelítette a harmincmillió forintot. Ez az összeg a megye összes könyvforgalmának több mint a fele. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ezek a boltok, illetve bolt-részlegek közreműködnek a tankönyvellátásban is, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a betű, a könyv, az olvasnivaló közkincesé tételében jeleskednek a szövetkezetek. Más kérdés, hogy sajnos, ezekbe a

boltokba az új kiadványokat legtöbbször több hetes, sőt több hónapos késéssel szállítják a

központi elosztó szervék.

Külön dicséret illeti megyénkben azt a mintegy négyszáz könyvbizományost, akiknek

mindegyike legjobb képessége szerint igyekszik terjeszteni a

műveltséget. Ide sorolható az is, hogy az elmúlt két esztendőben megyeszerte a szövetkezetek hetvennél több író-olvasó találkozót szerveztek, és ezeken mintegy száz író, költő és művész szerepelt.

Művészeti együttesek

Bács-Kiskunban jelenleg mint- egy félezer vendéglátó egység

működik. Ezeknek a fele olyan, ahol a vendégek kényelmes körülmények között tölthetik el szabad idejüket. Azzal is a szórakozóhelyek látogatóinak a kedvében igyekeznek járni, hogy hetvennél több ilyen helyen szolgáltatnak zenét. Huszonöt egységben televízió és nyolcvanötben rádió is található. És évente mintegy kétszáz műsoros rendezvényt terveznek. A nóta- és a táncdalestek mellett Örvendetesen szaporodnak a klubestek, és a különféle ifjúsági rendezvények. Egyes helyeken már arra is van példa, hogy bérletes irodalmi műsorokat tartanak. Az olvasási kedvet és a tájékozottságot szeretnék erősíteni azzal, hogy több száz Népszabadságot, Petőfi Népét, Szövetkezeti Életet, Szovjetuniót, Lobogót és más napi- és képes hetilapot bocsátanak a közönség rendelkezésére.

Gondolnak az áfészek vezetői és a közművelődés irányítói arra is, hogy ismeretterjesztő előadásokkal, előadássorozatokkal terjesszék a tudást, a műveltséget. Ehhez kapcsolódik a rendszeresen ismétlődő falu- és gazdagyűlések sora is, amelyeken megyénkben évente mintegy hatvan-hetvenezer szövetkezeti tag vesz részt.

Az öntevékeny művészeti együttesek pártolásának köszönhető, hogy támogatásukkal jelenleg mintegy huszonhárom igazán számottevő művészeti együttes munkálkodik. Az igaz, hogy ezeknek a színvonala erősen eltérő; és az is igaz, hogy aránylag kevés a jól felkészült művészeti vezető, ám ezek ellenére nyugodtan kijelenthetjük, hogy az amatőr művészeti mozgalom fellendítésében, rendszeres erősítésében a szövetkezetek a közművelődési törvény szellemében járnak el. Ezekhez hozzájárul a

szocialistábrigád-mozgalom megerősödése. Az áfészek keretében jelenleg négyszázhatvan brigádban mintegy négyezer dolgozó tevékenykedik. Csak örülni lehet annak, hogy köreikben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szocialista módon dolgozni, élni-isH i'ár-i vniwi

„A szövetkezeti tagok és hozzátartozók szakmai, politikai és kulturális színvonalának emelése, művelődésének előmozdítása, feladata a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknek is."

(A közművelődési törvényből.)

és tanulni jelszó megvalósítása. A rendszeres művelődéssel érthetően összefügg az a tény, hogy a szocialista brigádok évente csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a szocialista építéshez. E- mellett egyre többen részt vesznek ki mit tud vetélkedőkön, szavalóversenyeken és más közös kulturális megmozdulásokon. Kedvelték az országjáró kirándulások, a csoportos színház- és mozilátogatások is. Fellendülőben van a klubmozgalom: ma már tíznél több szövetkezeti ifjúsági klub működik megyénkben.

Tudatosan, tervszerűen

A pozitívumokhoz sorolható, hogy az egyes áfészekben már sikerült megszervezni, létrehozni a munkahelyi közművelődési bizottságot; ezek egyre alaposabban tervezik a kulturális munkát, és egyre inkább keresik a kapcsolatot a közművelődési intézményekkel, a társadalmi szervekkel. Ugyanilyen jó dolog, hogy a MÉSZÖV évek óta kitartó következetességgel igyekszik szervezni, irányítani, koordinálni, segíteni és ellenőrizni a szerteágazó közművelődési tevékenységet. Művészeti együttesek támogatására, a könyvtárak bővítésére, ismeretterjesztő előadásokra, színház- és mozilátoga- tásokra, társasutazásokra és különféle műsoros rendezvényekre csupán az elmúlt esztendőben több mint kétmillió forintot áldoztak. Ez többek között azt is jelenti, hogy a MÉSZÖV irányító testületé a közművelődést konkrétan segítő szakembereken és aktivistákon keresztül tudatosan és tervszerűen gondot fordít arra, hogy a tagság és a hatókörükben élő lakosság művelődési vágyát, igényét egyre jobban ki tudják elégíteni. Ilyen irányú tevékenységüket éppen ezért dicsérő elismeréssel nyugtázta legutóbb a Megyei Köz- művelődési Bizottság.

Varga Mihály

A TUDOMÁNY ARCKÉPCSARNOKÁBÓL

Sőtér István akadémikus

Írónak készülve került kapcsolatba az irodalomtörténettel, s gondolatgazdag irodalomtörténeti tanulmányainak sajátosan választékos stílusa mindvégig sejteti az írót, Azt az írót, aki néhány szép regényt már letett elénk, s aki nosztalgikusan féltékeny az irodalomtörténészre —, bár a kettő kivételesen egy személyben találkozik. („Elsősorban írónak vallom magam. — Író-voltom segít az irodalomtörténészi munkában is, mert az írói műhely oldaláról tudom nézni az írókat. Az irodalmat kritikának tekintem; a kritikát, az irodalomtörténet-írást pedig irodalomnak. Az irodalom, mint az élet kritikája — önmagunk kritikája — a kritika és az irodalomtörténet pedig, mint az irodalom megértése: ez a meggyőződés kapcsolja össze szépprózámat ?s tudományos munkáimat.”)

Szegedi születésű, de nem az ottani egyetemre, hanem a budapesti bölcsészkarra kérte fölvételét. magyar—francia szakra. A nagy hírű-rangú Eötvös Kollégium vonzotta Pestre. Kitűnő tanárok irányítása alatt „a Kollégium nevelt engem irodalomtörténésszé” — mondja mo9t. Eötvös kollégiumi esztendőim a gondolat és életöröm mámorának esztendei voltak. ahogy első regényem, az

1939-ben megjelent Fellegjárás kifejezi. Máig is csak egyetlen közös-égét ismertem, mely követel é-ei ben türelmetlenebb, igényeiben kíméletlenebb, ítéleteiben szigorúbb lehetett a Kollégiumnál: a párizsi École Normale Superiore-t, ahol egy évet töltöttem ösztöndíjasként, felkészülve disszertációmra, mely a XVII. «/ázadi francia klasszicizmus stílusé sármányéi vei f ogl a 1 k ozot t.”

.Disszertációja, melyet a francia nyelv nagy tudású, ismert professzorához, Eckhardt Sándorhoz írt, nagy feltűnést keltett; írtaik íóla a nemzetközi szakfolyóiratok is. De álláshoz mégsem jutott. Az előttük végzett három évfolyam is állás nélkül lézengett... Fizetés nélküli gyakornok lett az egyetemi könyvtárban — az idő tájt ez sem volt csekély dolog! —. s házitanítóskodásból élt. Hibátlan francia—angol—német nyelvtudását pedig idegennyelvű levelezőként kamatoztatta. Az állás- talanság három évig tartott. („Mégis, nemzedéktársaimmal együtt, ifjúságunknak ebben a szűkösségében voltunk a legtágabb szívűek, szegénységünkben a leggazdagabbak, korlátozott lehetőségeinkben a legkorlátlanabbak.”)

1940-ben jelent meg első nag>obb tanulmánya: „A francia szellem a régi Magyarországon”, mely a nálunk is ható francia eszmeáramlatokait követte végig. E mellett sóik kisebb tanulmánya, kritikája látott napvilágot az akkori irodalmi folyóiratokban az élő irodalomról, illetőleg francia írókról. Az első igazi tudományos állása a Történelemtudományi Intézet elődjénél, a Kelet-európai Történeti Intézetben volt. 1947- ben kezdett reformkori irodalmunkkal foglalkozni, először Eötvös Józseffel. 1948-ban kinevezték a szegedi egyetem világ- irodalmi tanszékére professzornak, 1952-ben pedig a budapesti bölcsészkarra tanszékvezető egyetemi tanárnak. Előadásait Petőfivel 'kezdte, ezt Arany- és Madách- tanulmányök követték. („Ezek az esztendők sokunk életében a legtermékenyebb, a legtöbbre vállalkozó, a legbizakodóbb korszak. Sohasem voltunk annyira felszabadultak, mint a felszabadulás után. Azokban az években nagyon sokat alkottam...”)

1953-ban Eötvös-monográfiá- jáért megkapja az irodalomtudományok doktora címet. Egy év múlva Kossuth-díjjal is kitüntetik.

1955— 56 közötti az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (majd 1903—66 között másodszor is);

1956- ban kinevezik oktatási miniszterhelyettesnek, s még ez évben megalakul a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete, melynek 1957 óta, mindmáig igazgatója. 1960—70 között a Pen Club elnökének tisztét is betölti. 1965 óta akadémikus. 1973-ban a Sorbonne díszdoktorává avatja, (ö az egyetlen magyar bölcsész, aki ilyen megtiszteltetésben részesült.)

Jelenleg irodalomtörténeti tanulmányai kiadásával foglalkozik, három egymást követő kötetben jelennek meg; tervszerűen átdolgozva a régebbi írásokat frissebbekkel bővítve. És hamarosan újabb regényét is olvashatjuk.

—y —a

Kecskemétről Bagdadba

Gátay Tibor, a zeneiskolai tanáriképző második évfolyamos növendéke már beleélte magát abba, hogy a nyáron a Hiltonban muzsikál. Éppen a végzősök báljára készülődött, amikor megtudta, hogy megváltozott a terv. oda a nyári szórakozás és a várt zsebpénz. A kecskeméti ének-zenei volt növendéke elszontyolodva ment el a mulatságba.

Akkor sem gondolt arra, hogy szebb nyári program várja, amikor az intézet igazgatója megkérdezte tőle, volna-e kedve egy négyhetes külföldi szerződésre?

Habozás nélkül igent mondott, noha sem a feltételeket, sem a feladatot nem ismerte. Három hét múlva már az iráki repülő- társaság gépén utazott Bagdadba. Az induláskor sem tudott sokkal többet küldetéséről. Valahol, valakiknek, valamit játszani kell az arab világ egyetlen szlm- fónikus zenekarában.

Kedves fogadtatás, luxusszálló, 45 fok meleg várta a kétmilliós fővárosban. Tizenhét magyar utazott, hogy két ünnepi koncerten erősítse az iraki szimfóm- kusökat. A betanítást a lengyel karmester vállalta, néhány szovjet muzsikus már régebben kisegítette az együttest.

Egy, számukra ismeretlen libanoni zeneszerző hosszú, szimfóniaszerű művét tanulták meg és adták elő. Az arabok egyik híres háborújáról szólt, eléggé hagyományos hangszereléssel. Mindkét koncerten nagy sikert arattak. A rendezvényekre az új I iraki rendszer fennállásának 10. évfordulója tisztéletére került sor. ,

Bagdadról viszont kevés benyomást szerezhették. Még ma is érződnek az angol gyarmatosítás nyomai. Az óriási kiterjedésű településen autóbuszok könnyítik a közlekedést, közülük sok emeletest az egykori megszállóktól örököltek, vagy vásároltak. Annyit láthattak, hogy kevés a korszerű ház, rengeteg az üzlet. A kisebb bazárokban kevés a vásárló, de ha négy-öt „kuncsaft” akad, már elégedett a tulaj. Feltűnt, hogy mennyire tisztelik a múltat. Múzeumaik állandóan látogatottak, főként helybeliek által.

Kint tudták meg, hogy meghívásukat Munir Basirnak köszönhetik. A világszerte jól ismert muzsikus Budapesten tanult, Farkas Ferenc növendéke volt a Zeneakadémián. Odahaza muzsikusként és politikusként is karriert csinált, a hírek szerint egy ideig miniszter is voll Ma is befolyásos ember, ő volt a zenei események védnöke. Hazánkban azóta csak látogatóban járt, felesége magyar származású.

Gátay Tibor nem bánta meg, hogy rossz kedve ellenére, elment a végzősök báLjára!

H. N.