Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

Várható időjárás ma estig: napköz­ben Időnként megélénkülő nyugati, délnyugati szél. A hajnali és a reggeli órákban párás levegő, helyenként kőd. Legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: általában plusz 1, plusz 6 fok között, néhány helyen gyen­ge fagy, legmagasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 252. szám Ára: 90fillér 1978. október 25. szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság el­ső titkára elnökletével kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A végrehajtó bizottság előterjesz­tése alapján a megyei pártbizott­ság a következő napirendet tár­gyalta : — Tájékoztató a Központi Bi­zottság 1978. október 12-i üléséről. Előadó: Horváth István, a me­gyei pártbizottság altső titkára. — Jelentés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fej­lesztésének feladatairól az MSZMP Központi Bizottságának 1978. már­cius 15-i határozata alapján. Előadó: Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság munká­jában részt vették a megyei párt- bizottság osztályvezetői,' a járási- városi pártbizottságok eflső titká­rai, a megyei pártbizottság politi­kai munkatársai, a kecskeméti városi pártbizottság, a megyei ta­nács és -a BM pártbizottságának titkárai, a megyei tanács tiszt­ségviselői, a Hazafias Népfront és az SZMT titkárai, az ÉDOSZ és a MEDOSZ megyei titkárai, a Kis­kunsági, a Bácskai és a Duna- melléki TESZÖV elnökei és tit­kárai, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője, az MNiB megyei igazgatója, néhány érintett mező- gazdasági, élelmiszeriparig üzem, és a kutatóintézetek ve>zetői. A napirend második pontja fe­letti vita keretében felszólalt Miklós János, az Állami Gazda­ságok Megyei Főosztályának ve­zetője, Boza József, a kalocsai já­rási pártbizottság első titkára, Kollár Józsefné, a bácsalmási Pe­tőfi Tisz üzemgazdásza, Király László, a megyei tanács osztály- vezetője, Szendrei Sándor, az MNB megyei igazgatója, dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Varga Antal, a Bácskai TESZÖV titkára és Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára. A vitában felmerült kérdésekre Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára adott választ. A megyei pártbizottság az írás­ban előre megküldött jelentésben és a vitaindító beszámolóban fog­laltakat határozattá emélte. A Petőfi Népe holnapi számá­ban közöljük a vitaindító beszá­moló, dr. Székér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Horváth István, a megyei pártbi­zottság első titkára felszólalásának legfontosabb megállapításait. Dr. Szekér Gyula látogatása Tegnap délután dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárá­nak és dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének társa­ságában a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetbe látogatott. A vendégeket Kása Antal, a szövetkezet elnöke fogadta, s tájékoztatta a gazda­sági munkák állásáról, az idei terméseredményekről, majd meg­tekintették a szennyvízelhelyező és -hasznosító telepet, a gabona­fogadó és -feldolgozó üzemet, va­lamint a szakosított szarvasmar­ha telepet. Az ember védelmében 4. oldal Sajtó posta 4. oldal Sport 7. oldal A KISZ Központi Bizottságának ülése Kedden ülést tartott a KISZ' Központi Bizottsága. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Ba­ranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az első napirendi pont keretében Maró- thy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ifjúsági szövetség Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a meg­jelenteket az MSZMP Központi Bizottságának október 12-i ülé­séről. A testület ezután megtárgyalta és elfogadta a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának a Világifjúsági és Diáktalálkozó­ról, a magyar delegáció tevé­kenységéről és a fesztivál hazai előkészítéséről szóló jelentését. A jövő évi értékelő és vezető­ségválasztó, illetve a mozgalmi évet indító taggyűlések, s a mun­kahelyi, tanintézeti, a fegyveres erőknél és testületeknél soron következő küldöttgyűlések meg­tartására szóló javaslatot Deák Gábor, a Központi Bizottság tit­kára terjesztette elő. A testület úgy határozott, hogy 1979 tava­szán tartsák meg szerte az or­szágban az értékelő, vezetőségvá- lasztó, és az új mozgalmi évet indító taggyűléseket és küldött- gyűléseket. A tanintézeti, kollé­giumi alapszervezetek tervező taggyűléseiket ősszel tartják meg. A KB meghatározta a szervezeti élet e fontos fórumainak idő­rendi ütemezését és napirendi pontjait is. A KISZ Központi Bizottsága az össz-szövetségi Lenini Kom- szomol fennállásának 80. évfor­dulója alkalmából levélben kö­szöntötte a Komszomol Központi Bizottságát. (MTI) Megkezdődtek a magyar-dán tárgyalások Egyezmény a kettős adóztatás megszüntetéséről Kedden az Országházban meg­kezdődtek a magyar—dán hiva­talos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport ve­zetője Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke; tagjai: Nagy János külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szőke György, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője, Oláh József, hazánk koppenhágai nagykövete. A dán tárgyaló csoport veze­tője: Anker Jörgensen miniszter­elnök; tagjai: Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hivatal államtit­kára, Hans Christensen, a kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője, Henning Gottlieb, a mi­niszterelnök külpolitikai tanács­adója, William Friis-Mölier a külügyminisztérium főosztályve­zetője, Henriik Holger Haxthau­sen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyaláson áttekintették a két­oldalú kapcsolatokat, megvizsgál­ták a gazdasági-kereskedelmi együttműködés alakulását. Délben a parlament Gobelin- termében a két miniszterelnök jelenlétében ünnepélyesen aláír­ták a kettős adóztatás megszün­tetéséről szóló magyar—dán egyezményt. — a teljesítmény korlátozása nélkül — a szükséges mértékre szállítható le a benzin-, gáz- és fűtőolaj-felhasználás. A Bácsal­mási Állami Gazdaságban pél­dául a gépek átcsoportosításával takarítottak meg nagy mennyi­ségű energiahordozót. A Hosszú­hegyi Állami Gazdaságban a fá­radtolajat hasznosítják évek óta a termények gazdaságos víztele­nítésére. Szabadszálláson, Város- földön, Baján, Csólyospáloson a szövetkezetek újítással takarítot­tak meg tonnaszámra gázolajat {Évekkel ezelőtt alakult meg az ÉLMSZOLG elnevezésű közös vállalkozás, amelynek Bács-Kis­kun megyében a szakmári Petőfi Tsz a képviselője. Szakemberei műszerekkel vizsgálják a vállal­kozáshoz társult rtagyüzemek fo­lyékony üzemanyag- és viilamos- energia-fogyasztó berendezéseit, s ahol túlfogyasztást észlelnek, be­állítják, javítják a gépeket. A Kiskunsági, valamint a Bácskai és a Duna melléki TESZÖV szol­gáltató ágazata terveket dolgozott ki a közös gazdaságok szakosí­tott állattenyésztő (telepeinek, terményszárító, takarmánykeverő üzemeinek energiatakarékos mű­ködésére. A Boroitai Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet tervet készíttet a TESZÖV kiskunhalasi szolgál­tató központjával fázisjavító be­rendezés létesítésére, amely a gazdaság terményszárítójának zavartalan működését teszi lehe­tővé. A rémi Dózsa Tsz-ben, ed­dig a fázisjavító kondenzátorok hiányában, gyakran leégtek a baromfitelep villamos motorjai, és évente százezer forintot köl­(Folytatás a 2. oldalon.) olyan ütemben nőtt a gazdasá­gok anyag-, energia- és eszköz- felhasználása is. A szakosított állattenyésztő, terményszárító, feldolgozó tele­pek létesítésével megszaporodtak a megye mezőgazdaságéiban a különböző gazdasági épületek. A korszerű technológiák, iparszerű termelési módszerek bevezetése, s helyenként az automatizálás, a mezőgazdasági gépek, berendezé­sek számát gyarapította. Ezzel együtt valamennyi energiahordo­zóból igen ,megnövekedett a fo­gyasztás. Megyeszerte számos lehetőség van azonban az energiatakaré­kosságra. A gépjárművek, trak­torok, egyéb berendezések üres­járatainak csökkentésével, a szál­lítóeszközök megfelelő átcsopor­tosításával. kellő beállításával • A Lenin Tsz Üzemeiben a fá­zisjavító automata felszerelése óta nem égtek le a villanymoto­rok. 0 A bátyai Pirospaprika Tsz-ben a műszaki dolgozók a gépek, be­rendezések rendszeres, szakszerű karbantartásával csökkentik az üzemanyag-felhasználást. A népgazdaság teljes termelé­séi tekintve, hazánk a 23. helyet foglalja el Európában. A mező­gazdasági termelésének nagysá­gával viszont a 13., az egy sze­mélyre számított mezőgazdasági termék kivitelével pedig a föld­rész 28 országa között a 4—5. helyre sorakozik fel. Ez az össze­hasonlítás jelzi azt, hogy milyen súlya van a népgazdaság életé­ben a mezőgazdasági termelés­nek. Bács-Kiskun mezőgazdaságá­ra még inkább vonatkozik ez a megállapítás, hiszen a termelés néhány ágazatában, mint a sző­lő-, a gyümölcs-, a zöldség-, a fűszernövény-termesztés, a ser­tés-, a juhtenyésztés egyre ki­emelkedőbb szerepet tölt be. Ahogy .korszerűsödött a megyé­ben a mezőgazdasági termelés. • A mélykúti cukorrépa-rakodó helyen időt és üzemanyagot takaríta­nak meg a szovjet gyártmányú, szállítógép-ürítő és -rakodó berendezés működtetésével. Megvalósítható az energiatakarékosság NEM LESZ FAGYSZABADSÁG Felkészült az építőipar a télre Bács-Kiskun megye építőipara felkészült a télre. A vállalatok jó előre gondoskodtak a téliesítiési eszközökről, a munka hideg na­pokon való végzésének feltéte­leiről. Régebben az építőipar hosszú fagyszabadságra küldte dolgozóit, de ma már — a kor­szerű berendezések és építőanya­gok korában — akár növelni is tudnák a létszámot, annyi télen a munka. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat 98 építkezésén tette lehetővé a téli munkát. A válla­lat vezetősége úgy ütemezte a munkát, hogy az idei esztendő utolsó hónapjaiban és az 1979. első negyedévében átadásra ke­rülő létesítmények téliesítése már végleges fűtőrendszerrel történ­jen. Ahol ez nem volt lehetséges, ott hőlégSbefúvó berendezéseket állítanak üzembe. Kiskunfélegy­házán kettő, Baján három lakó­épületben téliesítették hasonló módon az építkezést. Mintegy hatvan munkahelyen az alapozási munkákra, s a fo- gad'ószi.retek, szerkezetek építésé­re készültek fel. Ezeken a he­lyeken nádipailóikról, fóliasátrak­ról, vízmelegítő üstökről, fagyás- gátló és kötésigátló szerekről, a géipek biztonságos féli üzemelte­téséről gondoskodtak, és termé­szetesen arról, hogy megfelelő melegedő-, ebédlő-, öltözőhelyisé­gek álljanak a dolgozók rendel­kezésére. Bács-Kiskun második legna­gyobb építőipari szervezete — az ÉPSZER Vállalat — mintegy öt­ven munkahelyét téliesítetté. E vállálat vezetősége már az év elején úgy szervezte a munkát, hogy a hideg időszakban miinél több létesítményen lehessen majd végleges fűtőrendszer mellett dolgozni. Ilyen például Kecske­méten az Üjkollégium felújítá­sa, illetve átalakítása. A mun­ka első ütemét jövő év szep­temberére — az iskolakezdésre — szeretnék befejezni, ezért itt sok dolgozót foglalkoztatnak majd a télen. Jól téliesített körülmények kö­zött fejeznek be még az idén Kiskőrösön egy huszonnyolc la­kásos lakóépületet. Ennek igen figyelemreméltó előzménye, hogy júliusban (az alapok ugyan már megvoltak) kezdték építeni. Az első eset a vállalat fennállása óta egy ilyen nagy létesítmény fél év alatti komplett kivitele­zése. A második fokozatú téliesítés mellett dolgoznak tizenhat épít­kezésen. Ide tartozik több ex­portnövelő beruházás — mint Kecskeméten a konzervgyár bé­biétel-üzeme, Kalocsán a Fékon új gyára, K umszentm i'klóson a VÁV-gyár. Húsz építkezésien ké­szültek fel mínusz 5—10 fokig szabadban végezhető munkára. Ezeken a helyeken alapozást, szerelést végeznek fagyásgátló szerékkel, melegített anyaggal. Ezek közül is többet kiemelt lé­tesítményként kezelnek, mint a keceli nevelési központot, Kecs­keméten a városiközpontban az UNIVER-áruiházait, az MMG Au­tomatika Művek üzemcsarnokét. A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat (KUNÉP) dolgozói a kom­munista szombatot használták fel ama, hogy a fűtőberendezéseket, fagyásgátló anyagokat és egyéb téliesítés célját szolgáló eszközö­ket kihordják az építkezésekre. A hideg hónapokban is teljes létszámmal dolgoznak majd Kis­kunhalason a Baromfifeldolgozó Vállalat és a kórház rekonstruk­cióján és hatvamhat ’ lakás építé­sén. Kiskunfélegyházi építésveze­tőségük a kórház, a kenyérgyár és a Centrum-áiruház építésének téli munkáit készítette elő. Felkészültem várja a zord idő­szakot a Bajai Építő és Építő­anyagipari Vállálat is. Elsősor­ban a jövő évi befejezésre terve­zett Létesítmények építését télie- sítik. Ezek közé tartozik a kór­ház belgyógyászati pavilonja, a Fékon gyáregység üzemcsarnoka, a Petőfi-szigeten a KISZ' Oktatá­si szárnyépülete és az úttörő­ház. N. O. Több forrásból Fotocellás automata csoma­gológépet állított munkába a jóhírű konfekcióüzem. Amíg korábban huszonhármán dol­goztak itt, most mindössze ketten maradtak, huszonegyen átkerültek a termelő szalagok mellé. Mindez a félév elején történt, s hat hónap eltelté­vel az összesítés jelentős ter­melékenységnövekedést mu­tatott ki, hiszen való igaz, az egy foglalkoztatottra jutó áru- mennyiség meghízott; akik addig csomagoltak, most ter­meltek. Ha ilyen egyszerű lenne a* termelékenység, azaz a munka hatékonyságának növelése —, akkor mást sem kellene tenni, mint vásárolni az új, s a még újabb gépe­ket, rábízva ezekre a feladat megoldását. Idén, az első félévben a szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés — a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva — 6,3 százalékkal emelkedett. Ez az összefoglaló adat természete­sen eltakarja az egyes ipar­csoportok közötti nagy kü­lönbségeket — mert például a vegyiparban, a műszeripar­ban ennek kétszeresét érték el —, s arra végképp nem ad útbaigazítást, mi hogyan tör­ténik a vállalatoknál. Már­pedig az a döntő, a termelő­helyek miként hasznosítják az élőmunka takarékos felhasz­nálásának — s ezzel a ter­melékenység növelésének — adott lehetőségeit, kiterjed-e figyelmük valamennyire, vagy csak egyet-egyet ragad­nak meg. Sokféle ténnyel bizonyítha­tó a termelékenység bővülé­se, hiszen a közúti jármű­iparban a főegységek előállí­tásának időszükséglete a ne­gyedére, ötödére csökkent, a tartós fogyasztási cikkek kö­zött jónéhány ma tizedannyi idő alatt készül el, mint a gyártás kezdetekor. Sokféle ténnyel bizonyítható ugyan­akkor az is, hogy nemzetközi összehasonlításban a hazai ipar termelékenységi színvo­nala alacsony, s ennek oka a szervezés, az irányítás egye­netlensége. Elgondolkoztató eredmé­nyekkel, kellemetlen meglepe­tésekkel járt az a vizsgálódás, amelyet a nehézipari tárca nagyvállalatai folytattak, ter­melékenységi színvonaluk nemzetközi összevetésére. Ki­derült egyebek között, hogy a hazai kőolajfeldolgozásban Öt­ször, kilencszer több élőmun­ka jut egységnyi termékre, mint az élmezőnybe tartozó országokban. Ezt a technikai, technológiai színvonal kétség­telen különbségével már nem lehet indokolni. Gondjaink nem új keletűek, a termelékenység mindig is érzékeny pontja volt az ipar- fejlesztésnek, igaz, egy ideig különösebb figyelem nem ju­tott rá, hiszen magára a ter­méktömegre helyeződött a hangsúly, s nem arra, mek­korák a ráfordítások. Ennek az időszaknak azonban vége, az intenzív fejlődési szakasz­ra jellemző tényezők gyorsan előtérbe kerültek. Gondolko­dásmódunk azonban némi fá­ziskéséssel követi a változáso­kat, s véljük, ha gyarapszik az egy foglalkoztatottra jutó termékmennyiség, akkor sem­mi baj sem lehet, hiszen nö­vekszik a termelékenység. Igaz, csak éppen a tempó lassú. Lassú azért, mert túl­zott figyelmet kap az egysze­rű osztás — a termékmennyi­ség osztva az előállításra fel­használt idővel —, s alig va­lami törődést a termelékeny­ség emelésének sok más for­rása, így a termék használa­ti értékének javítása, a faj­lagos ráfordítások mérséklése, a jobb minőség. Ahogy a veszteségidők elemzése is a huszadrangú teendők között lelhető, a teljesítménykövetel­ményekkel összekapcsolt bére­zéssel együtt. L. G. \ KEZDEMÉNYEZÉS A SZÖVETKEZETEKBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents