Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
/ 1978. október 22. • PETŐFI NÉPE • 3 75 ÉVE ALAPÍTOTTÁK HETÉNYEGYHÁZÁT A környezetvédelem: önvédelem Ma már nemzetközi üggyé vált a környezetvédelem. A népek egymásra vannak utalva, hogy megóvjak a földet, a levegőt, a vizeket, a technikai fejlődést kísérő fizikai, kémiai, biológiai hatásoktól, szennyeződésektől, mérgezésektől. Ahhoz azonban, hogy ez az egységes védekezés létrejöhessen, előbb az országhatárokon belül, a hazai környezetben kell mérsékelni, megszüntetni mindazokat az ártalmakat, melyek veszélyeztetik az emberiséget, Földünk élővilágát. Egy éve, hogy a kormány — két intézmény összevonásával — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Célja,-hogy felmérje mindazokat a környezeti ártalmakat, melyek együtt jártak a gyors társadalmi és gazdasági átalakulással, az ipar és a mezőgazdaság nagyüzemi fejlődésével, az urbanizációval -r- .továbbá, hogy meghatározza a környezet és a természeti értékek védelmére a jelenlegi és a távolabbi feladatokat. Minderről dr. Gonda György államtitkárral, az OKTH elnökével folytatott - beszélgetést • munkatársunk. — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti felépítésétől a kezdeti Időszakban még nehéz képet alkotni, mert ezt a periódust az alakulás, a formálódás jellemzi... — Valóban, a hivatal most teremti meg azokat a szervezeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az 1976-ban életbe lé- t Jpétt» környezetvédelmi törvény' végrehajtását. ■ Megvalósításához . nagyon fontos társadalmi érdekek fűződnek. Mindenekelőtt a jelen és a közeljövő emberét szolgálja. A környezetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tartalmazza. Egy nagy egységnek két oldaláról van szó, s ezt szeretné a hivatal is a maga munkájában kifejezni. A magyar természetvédelemnek nemzetközilég elismert, nagy múltja van. A hazai közvélemény- is fontos, jó ügynek tartja. 400 ezer hektárnyi értékes területen — az ország területének .4 százalékán — gondoskodunk természeti értékeink védelméről. Nemzeti parkjaink — a Kiskunság, a Hortobágy, a Bükk- hegység — a tudományos kutatást és az idegenforgalmat egyaránt szolgálják. Ide sorolható a 103 természetvédelmi terület, a 25 tájvédelmi körzet és a megyék arborétumai, parkjai. Az élővilág és a táj védelme az állattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonatkozásában is fontos népgazdasági érdek, mivel a környezeti károsodással a régi kultúrfajták, őshonos állatfajok kipusztulása nagy veszteséget jelent a mezőgazdasági termelésben, nemesítésben. — A különféle környezeti szennyeződésből eredő károk nagysága becslések szerint éves szinten már a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékának felel meg. Az OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladatnak, melyek a legkritikusabb területek az országban? — A talaj, a termőföld védelme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása az a három alapvető terület, amellyel alaposan kell foglalkozni. Hazánk egyik legfontosabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét képezi. A földvédelem kapcsolódik a vizek jó minőségének megőrzéséhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés kemizálása, a koncentrált állattartás nagymértékben fokozza a folyók, a tavak, vagyis az élővizek szennyezettségét. De okként említhető még az ipar fejlődése, a lakosság életkörülméBeszélgetés dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökével nyeinek változása is, melyek a hulladékok és a szennyvizek mennyiségének növekedését idézték elő. Országosan naponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisztítás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kerüljön a szennyvizek kezelésének kérdése és a műsíaki megoldásokban is előbbre kell lepni.' Az elkövetkező tíz évben a lakossági ivóvíz-szolgáltatás megkétszereződik, s ezzel párhuzamosan megnő a szennyvíz-kibocsátás. Nem beszélve az ipar és a mezőgazdaság vízigényéről. Mindez elképzelhetetlen szennyvíztisztító telepek építése nélkül. Rengeteg a ténnivaló á levegő -tisztaságának megóvásáért is. A levegő minőségének állapota az ország iparilag fejlett területein — Miskolcon, Tatabányán, Dunaújvárosban, a budapesti agglomeráció térségében stb. — meglehetősen súlyos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a levegő szennyezettsége a vizek szennyeződését is fokozza. A közlekedés, a energiaipar, a vaskohászat, az építőipar, a vegyipar, a kommunális fűtés, kéndioxid-, szénmonoxid- és porszennyezésé káros hatással van levegőnk állapotára. Történtek intézkedések, s ma már csak védelmi berendezésekkel épülhetnek fel az új létesítmények. Magának az iparnak kell azonban arra törekednie, hogy környezetkímélő, hulladék- szegény technológiákat alkalmazzon, illetve a hulladékokat újra felhasználja. Szándékosan nem tértem ki a zaj, a vibráció, a különféle sugárzások kérdésére, mivel hazai viszonylatban a víz, a- levegő, a föld védelmét tekintem elsődlegesnek. — Hol tart ma Magyarországon a környezetvédelem, az OKTH hatáskörénél fogva hogyan segíti meggátolni a környezeti ártalmak továbbterjedését, fokozódását? — Ha a nemzetközi minősítést nézzük, valahol a közepes szintre helyezhető hazánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szin- teritartás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a népgazdaságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűén kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházá9 Kunfehértó (Straszer András felvitele) soknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások véleményezése, s mi élünk ezzel a jogkörrel. Intézményünk megfelelő szerepet kap az elkövetkező tervidőszak előkészítésében, vagyis részt veszünk a nép- gazdasági tervezésben. Feladatunk továbbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő- és információ-rendszer megszervezése. Részt ^Halunk a tudományos kutatásoK szervezésében, a szakemberek képzésében. A hivatal áttekinti, koordinálja az ország, a megyék környezetvédelmi tevékenységét. 500 millió forint összegű környezetvédelmi alappal rendelkezünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatartáson is. A hivatal társadalmi szerepe ott kezdődik ahol a munka- és lakóhelyi környezetről kell beszélni: az üzemekben, a lakóhelyi közössegekben. Kirívó példa az idegenforgalom Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánkban. Az autóspihenő helyek, a kempingek láttán felvetődik a kérdés: miért akar tiszta vizet a Balatonba az. aki a maga környezetében sem tudja megőrizni a tisztaságot. A környezetvédelmet mindenkinek a saját házá táján kell kezdeni: a gyárban, otthonában, ahol el. E magatartás kialakításában sokat tehet az ifjúsági mozgalom — a KISZ. az úttörőszövetseg. Mar az iskolás korban, a földrajz-, biológiaórákon el kell jutni a fiataloknak ahhoz a felismeréshez, hogy mit jelent a környezet, a természet. Keressük a kapcsolatot a főiskolákkal, az egyetemekkel Sokat tett. jó ügyet szolgál a Hazafias Népfront es vele együtt más társadalmi szerveze- tck — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hivatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzésében? _ Nagyon fontosnak érzem a t estületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésében mind nagyobb helyet kapjon a környezet- védelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mezőgazdasági, egészségügyi es mas osztályai között megosztodnak a környezetvédelmi feladatok. Fel tétlen szükséges lenne e munka összehangolása. • A legközelebbi tanácsválasztások ide jen szeret-’ nénk. ha létrehoznák a környezetvédelmi bizottságokat, melyek helyet kapnának a legfontosabb tanácsi bizottságok között. Örvendetes. hogy_ a tanácsüléseken gnyre gyakrabban tűzik napirendre a megye környezetvédelmi helyzetét. Éz is garancia arra. hogy erősödik az ügy fontosságának felismerése. — Aggasztó-e a jövő, menynyire lehetünk optimisták környezetünk megvédését illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Van rá példa a világban: Londonban megszűnt a szmog, Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába halakat telepítenek, Japánban a hulladékból gátakat építenek ... Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társadalmunk. Talán nincs messze az az idő sem, amikor tudatosul az emberekben, hogy ha földünk, vizünk, levegőnk — környezetünk — tisztaságát védjük akkor önvédelemről van szó! H. A. Virágzó község a hajdani homokbuckákon • A legrégibb hetényegyháziak egy csoportja. A csaik a magyar kubikosok által ismert töltéslábaik fontosságát bizonyító előadó váratlanul megkérdezte hallgatóságai; tud- ják-e mi ez, mikor, hogyan készült. Húszán is bólogattak a hetény- egyházi művelődési otthon nézőterén, a község alapításának 75. évfordulóján, tegnap délelőtt tartott, jól sikerült ünnepségen. Hogyne tudná fortélyait az öreg bandagazda, persze, hogy ismerik a még Dunaújvárost is megjárt kubikosok, a letelepítettek fiai szakmái kifejezéseket. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, és a községi tanács rendezésében tartott honismereti konferencia iránt örvendetes érdeklődés nyilvánult- meg a korosabb helybéliek és a megyeszékhely kulturális intézményei részéről. Az 1902-ben és a következő esztendőiben Mindszemtről áttelepített kubikosok földhöz juttatásuk Után sem mondták búcsút a ta- licskánák, a kezes ásónak, lapátnak: részt vettek a kecskeméti határ megszelídítésében, a lajos- r mizsei vasút építésén. Ezért d ön- tőitek úgy a rendezők, hogy az előadást a magyar kubikos társadalom kialakulásával, szokásainak,1 munkamódszereinek a bemutatásával kezdik. Jól választottak azért is. mert dr. Katona Ibi re személyében e réteg 9 A hajdani kubikosok szerszámai, eszközei. (Tóth Sándor felvételei) • „Megtöltené a Tiszát a magyar kubikosok verejtéké”. Dr. Katona Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szívhez és az észhez szól előadásában. legalaposabb ismerőjét sikerült rruegnyerniiök. A színvonalas, érdekes előadásból nyilvánvalóvá vált, hogy a sajátos magyar kubikosréteg a hazai forradalmi mozgalmaik leghívebb, legelszántabb serege volt. Heltai Nándor a Kada Elek polgármester által az országban először kezdeményezett mezőgazdasági munkás- telepítés körülményeit, alapelveit ismertette. Gerinczy György, a helyi honismereti szakkör vezetője, a rendezvény egyik előkészítője, az első telepesek küzdelmét méltatta. Martonosi József tanácselnök a virágzó község legújabb sikereiről számolt be, felsorolta, mi minden épült az utóbbi évtizedben. Az évfordulós ünnepség emléklapok kiosztásával zárult. Most kapott oklevelet özv. PutnokiFe- rencné Bárkai Veronika, az első helyi születésű hetényegyházi. Közvetlenül utána egy fiatal vette át az elismerést kifejező dokumentumot, mintegy kifejezve, hogy folytatják amit az elődök elkezdték. Rendészek tájértekezlete Kecskeméten Négy üres tányér Hogy miért volt érdemes négy üres tányérról cikket írni, az csak a végén derül ki. Történt, hogy az egyik nagy- vállalatnál úgy döntöttek az emberek: megküzdenek a szocialista brigád címért. Meg is alakították a brigádot, megtették a vállalásokat, brigádnaplót nyitottak és abba minden jelentősebb eseményt beírtak. Bekerültek a fényképek is. A brigádtagok rendszeresen részt vettek a kommunista szombatokon, külön társadalmi munkát vállaltak az egyik megye- székhelyi iskolában, rendszeresen megtartották brigádgyűléseiket, kirándulást szerveztek, hogy megismerjék a hazai tájakat, sőt egyszer külön autóbusszal külföldre is elmentek. Kirándultak a patronált iskola gyerekeivel is. Kisebb és nagyobb formátumú képek is bizonyították a naplóban: jól érezték magukat a brigád tagjai. Volt köztük, aki színjátszó csoportban szerepelt, kollektiv színház- és mozilátogatásokon is részt vettek. Segítettek egymásnak a lakásépítésben, a szőlőművelésben, az autójavításban, vigasztalták az elkeseredett brigádtagot, tanácsot adtak annak, akinek problémája adódott. Igyekeztek megismerni egymást. Sőt nemcsak egymást, egymás családját is. Hogy közelebb kerüljenek a családok is — rendszeresen ösz- szejöttek, hol kirándulás keretében, hol egy jó halászlét enni. Minden rendbenlevőnek látszott, csak egy valami hiányzott ahhoz, hogy a brigád közérzete valóban jó legyen. Ez a valami: ismerjék meg ők jobban a vezetőket, a vezetők pedig őket. Egy-két alkalommal meghívták a feletteseiket: szívesen látnák őket a brigádgyűléseken, lássák, mi foglalkoztatja őket, miben kérik a segítséget, hogy teljesíteni tudják a vállalásaikat. A vezetők nem mentek el egyszer sem a brigádgyűlésre. Kirándulásra is hívták őket, de elfoglaltságukra való hivatkozással, azt is lemondták. Miután egyetlen kísérlet sem sikerült már-már lemondtak a brigádtagok és • a vezetők közötti baráti találkozóról. Hogy végül is újabb kísérletet tettek, annak oka: elnyerték a szocialista brigád címet. És, mint ilyenkor lenni szokott, a jól végzett munka, az elismerés örömében valaki elkiáltotta magát: „Fiúk. ezt meg kell ünnepelni!" És megszületett a döntés: az ünnepséget az egyik vendéglő különtermében tartják. Az ünnepségen ott lesz minden brigádtag férje, illetve felesége és meghívják a két vezetőt is: ünnepeljenek ők is velük és hozzák magukkal a feleségüket is. A vezetők hímeztek, hámoztak: „Fehér asztal mellett nem illik termelési és üzemi problémákról beszélni"., meg, ha: „Elfogadjuk a maguk meghívását, akkor más brigádokhoz is el kell menni...” Ilyen és ehhez hasonló mentséget kerestek, de a brigádvezető a brigád revében ismételten kijelentette: „Várjuk. a kedves családjukkal együtt.” Elérkezett a szombat délután. Három órakor megállapodtak a brigádtagok: várnak még egy negyedórát és csak akkor kezdik el az ünnepséget, amelyre pontosan megérkezett minden brigádtag. Negyed négykor már nagyon feszélyezetté vált a légkör. Három óra húszkor megkezdődött a házastársakkal kibővített brigádgyűlés, amelyen a brigádvezető értékelte: miként is érték el a szocialista brigád megtisztelő címet. A beszámoló tartalmas volt. A vezetők és feleségeik még a végére sem értek oda. Sőt a tálalást is elhalasztották miattuk egy negyedórával, de tovább nem vártak. A halászlét elfogyasztották, a tányérokat elvitték. Utoljára azt á négy tiszta tányért, amely üresen maradt. A brigádtagok és hozzátartozóik úgy érezték: a halászlé egy kicsit keserű volt, pedig a szakács váltig állította: nem lehetett keserű, hisz minden pontynak kiszedték a keserű fogát. Sz. J. A SZÖVOSZ revizori iroda és az Országos Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi- tulajdon-védelmi osztálya a hét végén Kecskeméten, a MÉSZÖV székházában rendészeti tájértekezletet tartott. A megbeszélésen részt vettek a SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság képviselői, Congrád, Szolnok, Békés, Tolna és Bács-Kiskun áfész-einek és ZÖLDÉRT-válla- ilataiiiniaík rendészeti vezetői és rendészei. Az értekezlet célja az volt, hogy felmérje az áfész-ek és ZÖLDÉRT-ek hogyan hajtották végre a belkereskedelmi miniszter rendészeti feladatainak ellátásáról szóló utasítását, milyen módon látják el a társadalmi és a dolgozók személyi tulajdonának megóvásával kapcsolatos feladatokat. A vitaindító előadást Váradi Tibor, a SZÖVOSZ revizori irodájának munkatársa tartotta. Megállapította, hogy a miniszteri utasítást követően az áfész-ek, ZÖLDÉRT-vállalatok vezetői szorgalmazták a társadalmi tulajdon védelmének további javítását és megszilárdítását célzó intézkedéseket. a rendészeti szervek létrehozását. E gazdálkodó szervek vezetői felismerték, hogy a rendészet megfelelő irányítás mellett, a belső ellenőri apparátussal kiegészítve alkalmas a társadalmi tulajdon, a népgazdaság elleni cselekmények visszaszorítására, illetve megelőzésére. A vitaindító hangsúlyozta, hogy a rendészet feladatát csak úgy tudja maradéktalanul ellátni, ha megfelelő segítséget kap a gazdasági egység vezetőjétől, s jó munkakapcsolatot alakít ki az ellenőrzési apparátussal, a rendésszel. A megbeszélésen a rendészek Is elmondták tapasztalataikat. Esetenként előfordul, hogy a középvezetők elhanyagolják a társadalmi tulajdon védelmével összefüggő ellenőrzési kötelezettségeiket Sok gond van még a bizonylati fegyelemmel, az áruszállítás dokumentálásával. Tóth László rendőr százados, az Országos Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmitulajdon-vé- delmi osztályának munkatársa elmondta, hogy a szövetkezeti kereskedelemben a rendészeti szervezet csupán másféléves múltra tekinthet vissza. E rövid idő tapasztalatai alapján azonban megállapítható, hogv beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően útmutatást adott a rendészek gyakorlati tevékenységéhez. G. G. /
