Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jí _ _ _____________________— N ÉPE Cí ' s, ' • . '* ’ 1 *' AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 245. szám Ára: 90fillér 1978. október 17. kedd PETŐFI Felavatták az M-3-as első szakaszát Hétfőn délelőtt rövid ünnepség után megindult a forgalom az M—3-as autópálya első, Budapest —Gödöllő közötti szakaszán. Az ünnepségen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is részt vett. Kiss Dezső közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében emlékeztetett a hazai úthálózat fejlesztésének eredmé­nyeire, az autópályák, köztük az M—3-as jelentőségére. Elmondot­ta, hogy az ország ez idő szerint legkorszerűbb útját jól építették meg, ezért elismerését fejezte ki a tervezőknek, az építésben köz­reműködő kollektíváknak, Beszá­molt arról, hogy az útépítők már Aszód térségében dolgoznak, s 1980-ig Hatvanig eljutnak az autópályával. Ezután Fock Jenő átvágva az autópálya Gödöllő felé vezető ágán keresztül feszített nemzeti színű szalagot, átadta rendelteté­sének az autópálya első szakaszát. (MTI) VÉLEMÉNYCSERE A KÖZEL-KELETI RENDEZÉSRŐL Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin fogadta az algériai államfőt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben találkozott Huari Bumediennel, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársa­ság elnökével, a forradalmi tanács elnökével, aki baráti munkaláto­gatásra érkezett a Szovjetunióba. A találkozón a két felet kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről folytat­tak véleménycserét. Különös fi­gyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. A felek határozottan elítélték az egyiptomi és izraeli vezetők között az arab országok érdekei ellenére létrejött Camp David-i különalkut. Egyetértettek abban, hogy ez az alku nagy­mértékben megnehezíti a közel- keleti rendezést, bonyolítja á tér­ség helyzetét. A véleménycsere során érintet­ték a kétoldalú kapcsolatok kér­déseit. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél a kapcsolatok fej­lesztésére és erősítésére törekszik. A LIBANONI VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRÓL Külügyminiszterek tanácskozása Bejrútban BEI TEDDIN A további tárgyalások menetét meghatározó" munkaokmányt dol­goztak ki a libanoni arabközi békefenntartó erőkbe csapatokat delegáló vagy az azokat pénz­ügyileg támogató országok kül­ügyminisztereinek Bejirút köze­lében tartott konferenciáján. A konferencián mondott be­szédében Szárkisz libanoni elnök nagyobb segítséget kért a kon­ferencia résztvevőitől országa válságos helyzetének megoldásá­ra és rámutatott: a legutóbbi libanoni összecsapások a térség valamennyi országát veszélyezte­tik. Khaddam szíriai és Butrosz libanoni külügyminiszter hétfőn, a konferencia aznapi tanácskozá­sa előtt különmegbeszélést foly­tattak. A megbeszélésen módot kívántak találni a libanoni tűz­szünet állandósítására, amely — mint a diplomáciai források rá­mutattak — előkészítené a szembenálló felek közötti nem­zeti megbékélést. (Folytatás a 2. oldalon.) Olasz tanácsi delegáció látogatása Bács-Kiskun megyében • Dr. Gajdócsi István fogadta az olasz vendégeket. (Tóth Sándor (elvétele) gyei pártbizottság első titkára fo­A testvérmegyei kapcsolat to­vábbfejlesztése céljából vasárnap, az olaszországi Modenái Tarto­mányi Tanács hattagú delegációja négynapos látogatásra Bács-Kis­kun megyébe érkezett. Egidio Vez- zani, a tartományi tanács elnök- helyettese vezeti a küldöttséget, melynek tagjai Ernőre Gradellini, az elnökhelyettes személyi kísé- íője, Nino Santachiara, a tarto­mányi tanács szocialista tanácso­sa, dr. Giordano Boldrini prof., a tartományi tanács keresztényde­mokrata tanácsosa, dr. Giuliano Barbolini, a tartományi tanács kommunista tanácsosa, dr. Giorgio Ronchetti, a tartományi tanács vb-ti tkárh elyettese. A vendégeiket tegnap Kecske­méten dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke fogadta, a Bács-Kiskun megye társadalmi, gazdasági fejlődéséről tájékoztat­ta őket. Ezt követően Tohai László, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese a modenai tartomány, s Bács-Kiskun megye között létre­jött kapcsolat eredményeit érté­kelte. Mint mondta, a már ko­rábban kialakult hivatalos kap­csolatok bővítését célozta iaz 1973-ban kötött barátsági, együtt­működési szerződés, amelyben alapelvként szerepelt, hogy a me­zőgazdaság, ipar, művelődésügy, sport terén is célszerű a tapasz­talatok kicserélése. Az együttmű­ködés kereteit a tavaly aláírt programdofeumentum szabályozza. Ennek alapján az idén mező- gazdasági, élelmiszeripari, építő­ipari, szervezési és számítástech­nikai szakemberek cserélték ki ta­pasztalataikat, A napokban járt a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál a carpi építőipari szövetkezet küldöttsége. Az ÉP­SZER Vállalatihoz hamarosan egy másik építőipari szövetkezet kül­döttsége érkezik. Tapasztalatszer­zés céljából természetesen a Bács-Kiskun megyében dolgozó szakemberek viszonozták e látoga­tásokat. A nyáron osereüdültetésre is sor került, mintegy negyven tagú olasz csoport üdült a megyei ta­nács baílatondelílei üdülőjében, ha­sonló létszámú magyar csoport pedig az Adriai-tengerparton A nemrég megrendezett Unita-fesz- tiválon fellépett a kalocsai nép­táncegyüttes, s nagy sikert aratott a megye fejlődését tükröző kiállí­tás, valamint a magyar szakácsok által készített ételbemutató. Egidiio Vezzani, a tartományi tanács elnökhelyettese is nagyon hasznosnak értékelte az alapdo­kumentumban foglaltak végrehaj­tását, amely jól szolgálja a két nép közötti barátság erősítését. Délután Horváth István, a me­gadta a modenai tartomány taná­csi delegációját. A fogadáson rész* vett dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Tohai László, a me­gyei tanács általános elnökihelyet­tese és Gádor József, Kecskemét város Tanácsának elnöke. A ba­ráti hangulatú beszélgetésen Hor­váth István a társadalmi, politi­kai törekvéséinkről tájékoztatta a vendégeket. Városnézéssel folytatódott a program. A küldöttség egyebek között ellátogatott a naiv festők múzeumába, a Megyéi Művelődési Központba, és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe. Az olasz delegáció látogatásá­nak ellső napja a Szikrai Állami Gazdaságban fejeződött be. Ma a vendégek Kalocsára utaznak. T. L. ÉV VÉGÉRE ELKÉSZÜL A HOTELRÉSZ Télen is dolgoznak a kecskeméti kórház építői Pótolják az elmaradást a kecs­keméti új megyei kórház építői, s 1980-ra, határidőre átadást ígér­nek a nagyberuházás kivitelezői. Ez év végéig elkészül a 11 szin­tes hotelrész, és december elején üzembe helyezik a kazánházat, így télen is folytathatják az épít­kezést, a belső szereléseket. Az építők és az alvállalkozók képviselői a napokban pontosítot­ták a 680 ágyas egészségügyi in­tézmény soron következő mun­káit, ütemgyorsításának lehetősé­geit. Nemcsak a költségnövekedés indokolja — a három éve épülő létesítmény máris 200 millió fo­rinttal kerül többe az eredetileg tervezettnél — a nagyberuházás mielőbbi megvalósítását, hanem a szétszórt településű Duna—Tisza közének egészségügyi elmaradott­ságának pótlása is. A megyeszék­hely jelenlegi kórházában ágyan­ként több mint harminc beteg váltja egymást évente, ami kettő­zött feladatot ró az egészségügyi dolgozókra; ugyanakkor kevés a betegápolás ideje. Ebből adódik az is, hogy előjegyzéssel történik a betegbeutalás és sürgős esetek­nél állandósult a pótágyhasználat a várost és a megyét „kinőtt” kecskeméti kórházban. Ennek fi­gyelembevételével szorgalmazzák az új kórház mielőbbi átadását az építtetők. A legnagyobb gondot a gyógyászati és technológiai be­rendezések üzembe helyezése mel­lett a járulékos létesítmények gé­wisia«aT'-. 1 • Az épülő hotelrész. pi felszereléseinek beszerzése okozza. Ezek többsége ugyanis importból származik s várni kell behozatalára. Ezért késik a többi 1 között a mosoda üzembe helyezé­se, amely a jelenlegi kórház ilyén jellegű szolgáltatására is hivatott lenne máris. Az építők a kazán­ház átadásával, illetve üzembe he­lyezésével teret adnak a beU* szerelőknek, megkezdhetik az or­vos-gyógyászati eszközök, labora­tóriumok felszerelését is. Hozzáláttak az új kórház park­építéséhez is. A díszítő és pihenő övezetet a helyi Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet ker­tészeti részlege alakítja ki. V. E. Készülnek a jövő évre a megyeszékhely üzemeiben Az ősz a vállalatoknál a tervkészítés időszaka. Ilyenkor mérik fel az erőforrások, a kereslet várható alakulását, dolgozzák ki a termelési előirányzatokat. A jövő évi terv, miként a múlt évi és az előtte való, része a középtávú célkitűzések megvalósításának. Részleteiben mégis legtöbbször eltér a korábbi elképzelésektől, hiszen a tervidőszak első három esztendejében végbement gazdasági folyamatok módosították sok vállalat termékeinek piaci helyzetét. Változnak a termelési lehe­tőségek is, s növekszik a gazdaságosság, a jövedelmezőség szerepe. A változó körülmények figyelembevételével készülő jövő évi tervekről, azok teljesítésének feltételeiről érdeklődtünk három kecskeméti üzem­ben. Szükség lesz az új műhelyre A Szerszámgépipari Művek gyárálban 1979-ben is tetemes termelésnövelést valósítanak meg. Az idei 243,5-ről 280,5 mil­lió forintra emelik a légféksze- relvények és a pneumatikus szer­számok termelésének értékét. A terv megvalósításának feltétele, hogy az év folyamán elkészüljön az üzem új szerelőcsarnoka To­vábbi — ezúttal már vállalati, illetve gyári — feladat, hogy gondoskodjanak a szükséges alapanyagokról, melyek közül még néhány kovácsolt áru be­szerzése nem biztosított teljes egészében. Készülnek a SZIM-ben a go­lyósorsó gyártására is. Ennek je­gyében elsősorban az épülő üzem berendezésének előkészítésével foglalkoznak, ugyanakkor képe­zik a golyósorsó gyártására a műszakiakat és a szakmunkáso­kat. Bár a gyár terve még nem tartalmazza, az új termék gyár­tására is készül előirányzat a jövő évre. Több pénztárgép A termékösszetétel további módosítását tervezik az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárában a jövő évre is. Gyártmányaik kö­zül a Ratus pénztárgép-családot részesítik előnyben, ezek ugyanis az • üzem leggazdaságosabban előállítható és értékesíthető ter­mékei. Az idén húszezer darab készül belőlük — a tervezettnél (Folytatás a 2. oldalon.) Mesterségünk címere „Amerikából jöttünk, mes­terségünk címere ...” — ki ne ismerné ezt a népszerű gyer­mekjátékot, amelyben szótla­nul, csupán gesztusokkal, tag­lejtésekkel kell a szereplők­nek a kitalálandó foglalkozást megjeleníteni. Mert miként ezt a kedves játék is bizonyítja, minden szakma bír sajátos egyedi jellegzetességekkel. És ez a jellegzetesség az, amely megragadja a fiatalok fantá­ziáját akkor, amikor életpályát választanak közülük. A pályaválasztás, miként ez a köztudatban él, feltételez egy „passzív” gyereket — és szülőt —, és egy „aktív" társa­dalmi kínálatot. Ez utóbbi nép­szerűsítő kiadványokban, szak- maismertetö füzetekben, vagy tanári, illetve üzemi szervezé­sű rábeszélésekben jelenik meg. E kettőből jön létre az, amit munkaerő-tervezésnek ne­veznek. Az ennél bonyolultabb hely­zetet csak azért egyszerűsít­jük le ennyire, hogy érthető legyen: az ország, vagy a me­gye iparának évről évre meg­határozott számú képzett mun­kásra van szüksége meghatáro­zott szakmákban. Ezeknek a foglalkozásoknak a többségét érthető módon sem a szülők, sem a tanulók nem ismerik. A hazánkban gyakorlott, mint­egy százötven mesterség között számos olyan akad, mint mondjuk a galvanizáló, a me­zőgazdasági kovács, erősáramú berendezésszerelő, a magas­nyomó, a szerszámkészítő, vagy az építő gépszerelő, amelyről kevés az ismeret és ezért is rendkívül gyér irántuk a fia­talok érdeklődése, noha a vál­lalatok igen-igen nélkülözik az illető szakembereket. Miért tapasztalható gyakorta nehezen áthidalható ellent­mondás a szülők és a gyere­kek érdeklődése szándéka és az ipar, illetve a mezőgazdaság szakemberigénye között? Azért, mert a pályaválasztás fontos döntés a családok, gyerekek életében, és az ebben közre­játszó indokok érthetően sze­mélyes jellegűek. Tehát elha­tározásukban az játszik fontos szerepet, hogy milyen szakmát tanulnak a rokonok, ismerősök és barátok, és hogyan véle­kednek azokról. Milyen az el­helyezkedési és jövedelemszer­zési lehetőség a közelben, és nem utolsósorban milyen az a tanintézet, ahol a három év tanulmányi és gyakorlati időt kell eltölteni. Általános az a tapasztalat például, hogy 60—80 kilomé­teres távolságba már igen ne­hezen küldik el gyermekeiket a szülők, kínálhat a szakmun­kásképző intézet bármilyen szép. korszerű kollégiumot is. Vagy: ha egy városban, vagy közvetlen környékén nincsen olyan üzem, ahová a végzett Hatolok visszatérhetnek, ugyancsak hiába minden szép szó, ígérgetés, nehezen megy a toborzás. Egyszóval a lényeg az, hogy a nyolcadikosok nem elvont szakmai ideálok, csengő sza­vak. népszerűsítő ismertetések hatásának engedve döntenek egyik vagy másik mesterség kiválasztásakor, hanem na­gyon is lokális, helyi érdekek, adottságok, konkrét távlatok csábítják őket. Másképpen fo­galmazva: azon szakmák iránt kelthető fel az érdeklődés a községekben, városokban, ame­lyek ott, a környékben valóban élnek, el is sajátíthatók, és reális valóságuk érzékelhető mind a szülők, mind a tanulók számára. Mit jelent ez a pályaválasz­tás intézményes gyakorlatá­ban? Azt, hogy erősíteni kell az üzemek, iskolák közötti kapcsolatokat. Meg azt, hogy legalább annyi energiát cél­szerű a szülők meggyőzésére szentelni, mint amennyit a gyerekek érdeklődésének fel­keltésére fordítanak. A ma kezdődő megyei pá­lyaválasztási hónap ezeknek a gondolatoknak és célkitűzé­seknek a jegyében szerveződik. A városi pedagógiai, szakmai előadások elsősorban az isko­lák és a szülői ház közötti együttműködés kérdéseit vizs­gálják a tanulói döntések ki­alakításában. Az üzemi pá­lyaválasztási szakkörök bemu­tató foglalkozásai pedig azt jelzik Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Kiskunhalason, hogy néhány vállalatnál már kialakulóban van a gyermekek „beszoktatásának", a gyári lég­kör, termelési rendszer, a hasz­nálatos gépek és munkafogások megszerettetésének egyszerű, de annál hasznosabb gyakor­lata. Ügy is mondhatnánk: a pá­lyaválasztási tevékenység he­lyi és irányító szakemberei ke­resik és kutatják a népgazda­sági és egyéni érdekek össze­hangolásának célszerű és hatá­sos módszereit. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents