Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-17 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jí _ _ _____________________— N ÉPE Cí ' s, ' • . '* ’ 1 *' AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 245. szám Ára: 90fillér 1978. október 17. kedd PETŐFI Felavatták az M-3-as első szakaszát Hétfőn délelőtt rövid ünnepség után megindult a forgalom az M—3-as autópálya első, Budapest —Gödöllő közötti szakaszán. Az ünnepségen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is részt vett. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében emlékeztetett a hazai úthálózat fejlesztésének eredményeire, az autópályák, köztük az M—3-as jelentőségére. Elmondotta, hogy az ország ez idő szerint legkorszerűbb útját jól építették meg, ezért elismerését fejezte ki a tervezőknek, az építésben közreműködő kollektíváknak, Beszámolt arról, hogy az útépítők már Aszód térségében dolgoznak, s 1980-ig Hatvanig eljutnak az autópályával. Ezután Fock Jenő átvágva az autópálya Gödöllő felé vezető ágán keresztül feszített nemzeti színű szalagot, átadta rendeltetésének az autópálya első szakaszát. (MTI) VÉLEMÉNYCSERE A KÖZEL-KELETI RENDEZÉSRŐL Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin fogadta az algériai államfőt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben találkozott Huari Bumediennel, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökével, a forradalmi tanács elnökével, aki baráti munkalátogatásra érkezett a Szovjetunióba. A találkozón a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytattak véleménycserét. Különös figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. A felek határozottan elítélték az egyiptomi és izraeli vezetők között az arab országok érdekei ellenére létrejött Camp David-i különalkut. Egyetértettek abban, hogy ez az alku nagymértékben megnehezíti a közel- keleti rendezést, bonyolítja á térség helyzetét. A véleménycsere során érintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél a kapcsolatok fejlesztésére és erősítésére törekszik. A LIBANONI VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRÓL Külügyminiszterek tanácskozása Bejrútban BEI TEDDIN A további tárgyalások menetét meghatározó" munkaokmányt dolgoztak ki a libanoni arabközi békefenntartó erőkbe csapatokat delegáló vagy az azokat pénzügyileg támogató országok külügyminisztereinek Bejirút közelében tartott konferenciáján. A konferencián mondott beszédében Szárkisz libanoni elnök nagyobb segítséget kért a konferencia résztvevőitől országa válságos helyzetének megoldására és rámutatott: a legutóbbi libanoni összecsapások a térség valamennyi országát veszélyeztetik. Khaddam szíriai és Butrosz libanoni külügyminiszter hétfőn, a konferencia aznapi tanácskozása előtt különmegbeszélést folytattak. A megbeszélésen módot kívántak találni a libanoni tűzszünet állandósítására, amely — mint a diplomáciai források rámutattak — előkészítené a szembenálló felek közötti nemzeti megbékélést. (Folytatás a 2. oldalon.) Olasz tanácsi delegáció látogatása Bács-Kiskun megyében • Dr. Gajdócsi István fogadta az olasz vendégeket. (Tóth Sándor (elvétele) gyei pártbizottság első titkára foA testvérmegyei kapcsolat továbbfejlesztése céljából vasárnap, az olaszországi Modenái Tartományi Tanács hattagú delegációja négynapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett. Egidio Vez- zani, a tartományi tanács elnök- helyettese vezeti a küldöttséget, melynek tagjai Ernőre Gradellini, az elnökhelyettes személyi kísé- íője, Nino Santachiara, a tartományi tanács szocialista tanácsosa, dr. Giordano Boldrini prof., a tartományi tanács kereszténydemokrata tanácsosa, dr. Giuliano Barbolini, a tartományi tanács kommunista tanácsosa, dr. Giorgio Ronchetti, a tartományi tanács vb-ti tkárh elyettese. A vendégeiket tegnap Kecskeméten dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta, a Bács-Kiskun megye társadalmi, gazdasági fejlődéséről tájékoztatta őket. Ezt követően Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a modenai tartomány, s Bács-Kiskun megye között létrejött kapcsolat eredményeit értékelte. Mint mondta, a már korábban kialakult hivatalos kapcsolatok bővítését célozta iaz 1973-ban kötött barátsági, együttműködési szerződés, amelyben alapelvként szerepelt, hogy a mezőgazdaság, ipar, művelődésügy, sport terén is célszerű a tapasztalatok kicserélése. Az együttműködés kereteit a tavaly aláírt programdofeumentum szabályozza. Ennek alapján az idén mező- gazdasági, élelmiszeripari, építőipari, szervezési és számítástechnikai szakemberek cserélték ki tapasztalataikat, A napokban járt a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál a carpi építőipari szövetkezet küldöttsége. Az ÉPSZER Vállalatihoz hamarosan egy másik építőipari szövetkezet küldöttsége érkezik. Tapasztalatszerzés céljából természetesen a Bács-Kiskun megyében dolgozó szakemberek viszonozták e látogatásokat. A nyáron osereüdültetésre is sor került, mintegy negyven tagú olasz csoport üdült a megyei tanács baílatondelílei üdülőjében, hasonló létszámú magyar csoport pedig az Adriai-tengerparton A nemrég megrendezett Unita-fesz- tiválon fellépett a kalocsai néptáncegyüttes, s nagy sikert aratott a megye fejlődését tükröző kiállítás, valamint a magyar szakácsok által készített ételbemutató. Egidiio Vezzani, a tartományi tanács elnökhelyettese is nagyon hasznosnak értékelte az alapdokumentumban foglaltak végrehajtását, amely jól szolgálja a két nép közötti barátság erősítését. Délután Horváth István, a megadta a modenai tartomány tanácsi delegációját. A fogadáson rész* vett dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Tohai László, a megyei tanács általános elnökihelyettese és Gádor József, Kecskemét város Tanácsának elnöke. A baráti hangulatú beszélgetésen Horváth István a társadalmi, politikai törekvéséinkről tájékoztatta a vendégeket. Városnézéssel folytatódott a program. A küldöttség egyebek között ellátogatott a naiv festők múzeumába, a Megyéi Művelődési Központba, és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe. Az olasz delegáció látogatásának ellső napja a Szikrai Állami Gazdaságban fejeződött be. Ma a vendégek Kalocsára utaznak. T. L. ÉV VÉGÉRE ELKÉSZÜL A HOTELRÉSZ Télen is dolgoznak a kecskeméti kórház építői Pótolják az elmaradást a kecskeméti új megyei kórház építői, s 1980-ra, határidőre átadást ígérnek a nagyberuházás kivitelezői. Ez év végéig elkészül a 11 szintes hotelrész, és december elején üzembe helyezik a kazánházat, így télen is folytathatják az építkezést, a belső szereléseket. Az építők és az alvállalkozók képviselői a napokban pontosították a 680 ágyas egészségügyi intézmény soron következő munkáit, ütemgyorsításának lehetőségeit. Nemcsak a költségnövekedés indokolja — a három éve épülő létesítmény máris 200 millió forinttal kerül többe az eredetileg tervezettnél — a nagyberuházás mielőbbi megvalósítását, hanem a szétszórt településű Duna—Tisza közének egészségügyi elmaradottságának pótlása is. A megyeszékhely jelenlegi kórházában ágyanként több mint harminc beteg váltja egymást évente, ami kettőzött feladatot ró az egészségügyi dolgozókra; ugyanakkor kevés a betegápolás ideje. Ebből adódik az is, hogy előjegyzéssel történik a betegbeutalás és sürgős eseteknél állandósult a pótágyhasználat a várost és a megyét „kinőtt” kecskeméti kórházban. Ennek figyelembevételével szorgalmazzák az új kórház mielőbbi átadását az építtetők. A legnagyobb gondot a gyógyászati és technológiai berendezések üzembe helyezése mellett a járulékos létesítmények géwisia«aT'-. 1 • Az épülő hotelrész. pi felszereléseinek beszerzése okozza. Ezek többsége ugyanis importból származik s várni kell behozatalára. Ezért késik a többi 1 között a mosoda üzembe helyezése, amely a jelenlegi kórház ilyén jellegű szolgáltatására is hivatott lenne máris. Az építők a kazánház átadásával, illetve üzembe helyezésével teret adnak a beU* szerelőknek, megkezdhetik az orvos-gyógyászati eszközök, laboratóriumok felszerelését is. Hozzáláttak az új kórház parképítéséhez is. A díszítő és pihenő övezetet a helyi Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet kertészeti részlege alakítja ki. V. E. Készülnek a jövő évre a megyeszékhely üzemeiben Az ősz a vállalatoknál a tervkészítés időszaka. Ilyenkor mérik fel az erőforrások, a kereslet várható alakulását, dolgozzák ki a termelési előirányzatokat. A jövő évi terv, miként a múlt évi és az előtte való, része a középtávú célkitűzések megvalósításának. Részleteiben mégis legtöbbször eltér a korábbi elképzelésektől, hiszen a tervidőszak első három esztendejében végbement gazdasági folyamatok módosították sok vállalat termékeinek piaci helyzetét. Változnak a termelési lehetőségek is, s növekszik a gazdaságosság, a jövedelmezőség szerepe. A változó körülmények figyelembevételével készülő jövő évi tervekről, azok teljesítésének feltételeiről érdeklődtünk három kecskeméti üzemben. Szükség lesz az új műhelyre A Szerszámgépipari Művek gyárálban 1979-ben is tetemes termelésnövelést valósítanak meg. Az idei 243,5-ről 280,5 millió forintra emelik a légféksze- relvények és a pneumatikus szerszámok termelésének értékét. A terv megvalósításának feltétele, hogy az év folyamán elkészüljön az üzem új szerelőcsarnoka További — ezúttal már vállalati, illetve gyári — feladat, hogy gondoskodjanak a szükséges alapanyagokról, melyek közül még néhány kovácsolt áru beszerzése nem biztosított teljes egészében. Készülnek a SZIM-ben a golyósorsó gyártására is. Ennek jegyében elsősorban az épülő üzem berendezésének előkészítésével foglalkoznak, ugyanakkor képezik a golyósorsó gyártására a műszakiakat és a szakmunkásokat. Bár a gyár terve még nem tartalmazza, az új termék gyártására is készül előirányzat a jövő évre. Több pénztárgép A termékösszetétel további módosítását tervezik az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárában a jövő évre is. Gyártmányaik közül a Ratus pénztárgép-családot részesítik előnyben, ezek ugyanis az • üzem leggazdaságosabban előállítható és értékesíthető termékei. Az idén húszezer darab készül belőlük — a tervezettnél (Folytatás a 2. oldalon.) Mesterségünk címere „Amerikából jöttünk, mesterségünk címere ...” — ki ne ismerné ezt a népszerű gyermekjátékot, amelyben szótlanul, csupán gesztusokkal, taglejtésekkel kell a szereplőknek a kitalálandó foglalkozást megjeleníteni. Mert miként ezt a kedves játék is bizonyítja, minden szakma bír sajátos egyedi jellegzetességekkel. És ez a jellegzetesség az, amely megragadja a fiatalok fantáziáját akkor, amikor életpályát választanak közülük. A pályaválasztás, miként ez a köztudatban él, feltételez egy „passzív” gyereket — és szülőt —, és egy „aktív" társadalmi kínálatot. Ez utóbbi népszerűsítő kiadványokban, szak- maismertetö füzetekben, vagy tanári, illetve üzemi szervezésű rábeszélésekben jelenik meg. E kettőből jön létre az, amit munkaerő-tervezésnek neveznek. Az ennél bonyolultabb helyzetet csak azért egyszerűsítjük le ennyire, hogy érthető legyen: az ország, vagy a megye iparának évről évre meghatározott számú képzett munkásra van szüksége meghatározott szakmákban. Ezeknek a foglalkozásoknak a többségét érthető módon sem a szülők, sem a tanulók nem ismerik. A hazánkban gyakorlott, mintegy százötven mesterség között számos olyan akad, mint mondjuk a galvanizáló, a mezőgazdasági kovács, erősáramú berendezésszerelő, a magasnyomó, a szerszámkészítő, vagy az építő gépszerelő, amelyről kevés az ismeret és ezért is rendkívül gyér irántuk a fiatalok érdeklődése, noha a vállalatok igen-igen nélkülözik az illető szakembereket. Miért tapasztalható gyakorta nehezen áthidalható ellentmondás a szülők és a gyerekek érdeklődése szándéka és az ipar, illetve a mezőgazdaság szakemberigénye között? Azért, mert a pályaválasztás fontos döntés a családok, gyerekek életében, és az ebben közrejátszó indokok érthetően személyes jellegűek. Tehát elhatározásukban az játszik fontos szerepet, hogy milyen szakmát tanulnak a rokonok, ismerősök és barátok, és hogyan vélekednek azokról. Milyen az elhelyezkedési és jövedelemszerzési lehetőség a közelben, és nem utolsósorban milyen az a tanintézet, ahol a három év tanulmányi és gyakorlati időt kell eltölteni. Általános az a tapasztalat például, hogy 60—80 kilométeres távolságba már igen nehezen küldik el gyermekeiket a szülők, kínálhat a szakmunkásképző intézet bármilyen szép. korszerű kollégiumot is. Vagy: ha egy városban, vagy közvetlen környékén nincsen olyan üzem, ahová a végzett Hatolok visszatérhetnek, ugyancsak hiába minden szép szó, ígérgetés, nehezen megy a toborzás. Egyszóval a lényeg az, hogy a nyolcadikosok nem elvont szakmai ideálok, csengő szavak. népszerűsítő ismertetések hatásának engedve döntenek egyik vagy másik mesterség kiválasztásakor, hanem nagyon is lokális, helyi érdekek, adottságok, konkrét távlatok csábítják őket. Másképpen fogalmazva: azon szakmák iránt kelthető fel az érdeklődés a községekben, városokban, amelyek ott, a környékben valóban élnek, el is sajátíthatók, és reális valóságuk érzékelhető mind a szülők, mind a tanulók számára. Mit jelent ez a pályaválasztás intézményes gyakorlatában? Azt, hogy erősíteni kell az üzemek, iskolák közötti kapcsolatokat. Meg azt, hogy legalább annyi energiát célszerű a szülők meggyőzésére szentelni, mint amennyit a gyerekek érdeklődésének felkeltésére fordítanak. A ma kezdődő megyei pályaválasztási hónap ezeknek a gondolatoknak és célkitűzéseknek a jegyében szerveződik. A városi pedagógiai, szakmai előadások elsősorban az iskolák és a szülői ház közötti együttműködés kérdéseit vizsgálják a tanulói döntések kialakításában. Az üzemi pályaválasztási szakkörök bemutató foglalkozásai pedig azt jelzik Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Kiskunhalason, hogy néhány vállalatnál már kialakulóban van a gyermekek „beszoktatásának", a gyári légkör, termelési rendszer, a használatos gépek és munkafogások megszerettetésének egyszerű, de annál hasznosabb gyakorlata. Ügy is mondhatnánk: a pályaválasztási tevékenység helyi és irányító szakemberei keresik és kutatják a népgazdasági és egyéni érdekek összehangolásának célszerű és hatásos módszereit. P. M.
