Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiii. évi. 217. szám Ára:90fillér 1978. szept. 14. csütörtök J. M. Tyazselnyikov látogatása Kalocsán - KilÉll Tegnap a Bács-Kiskun megyében tartózkodó Jevgenyij Mihaj- lövics Tyazselnyikov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és felesége, Horváth Istvánnak, a megyei párt- bizottság titkárának kíséretében Kalocsára látogatott. A vendégeket a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára fogadta, majd Molnár Gábomé, a szövetkezet elnöke ismertette a népművészeti ház történetét, s bemutatta a kalocsai népi hagyományok ápolását. A program kedves színfoltja volt, amikor Szvitek Antalné népi iparművész egy éppen akkor készült alkotásával megajándékozta a vendégeket. Ezt követően J. M. Tyazselnyikov és felesége felkereste a művelődési házaV ahol a népi együttes gyermekcsoportja adott műsort. Innen a vendégek ellátogattak az érseki könyvtárba. Köveshegyi András 'könyvtáros tájékoztatta őket a könyvgyűjteményről, s megmutatta a kódex- ritkaságokat, s egyéb érdekességeket. A kora délutáni órákban a vendégek hajóval Bajára utaztak, majd felkeresték a gemenci erdőgazdaságot, ahol Papp László igazgató adott tájékoztatást a gazdaság munkájáról, eredményeiről. J. M. Tyazselnyikov és felesége ma a reggeli órákban visszautazott Budapestre. T. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Púja Frigyes hazaérkezett Hollandiából Hollandiai látogatásának utolsó napján, szerdán Púja Frigyes külügyminiszter és a magyar küldöttség tagjai meglátogatták Delft városát, majd hajókörutat tettek a rotterdami kikötőben. A holland és a magyar külügyminiszter kora délután sajtó- konferenciát tartott. A tárgyalások — mondotta Van der Klaauw — konstruktív légkörben folytak és megállapítható, hogy a magyar-holland kapcsolatok jók. Hangoztatta, hogy örömmel fogadta el a Magyarországra szóló meghívást, mert nagyon hasznosnak tartja a kapcsolatok további szélesítését. Púja Frigyes elmondotta, a Holland Királyságot fontos partnernek tartjuk politikailag, kulturális és főleg gazdasági téren. Növelnünk kell az erőfeszítéseket, hogy szélesítsük a gazdasági kapcsolatokat. Kérdésekre válaszolva a magyar külügyminiszter kifejtette, Hogy a kis országok jó kapcsolatai kedvezően hatnak a nemzetközi helyzet alakulására. A holland külügyminiszter ugyancsak kérdésekre válaszolva hangoztatta, hogy Hollandia is elkötelezte magát az enyhülés mellett és nagy érdeklődéssel várja Belgrád után a madridi találkozót. A magyar külügyminisztert az amszterdami repülőtéren holland kollégája, a külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői búcsúztatták. Púja Frigyes fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) 9 Látogatás a népművészeti házban. (Tóth Sándor felvételei.) 9 Az érseki könyvtárban hosszasan egyéb érdekességek között. időztek, a kódexritkaságok és Az élelmezési szolgálat egy napja 3. oldal A császártöltési Kossuth Tsz munkája <. oldal Zsúfoltak a megye óvodái Hatvanniilliós felajánlást teljesítenek a brigádok Hozamnövelés, költségmegtakarítás az állami gazdaságokban Kiterebélyesedett a munkaverseny a megye állami gazdaságaiban. Újabb brigádok alakultak azzal az elhatározással, hogy túlszárnyalják üzemük tavalyi termelési eredményét, a tervezett föllé emeljék a növénytermesztés, állattenyésztés hozamát, ésszerű megtakarítással csökkentsék a termelési költséget, és társadalmi hozzájárulásukkal támogassák a közérdeket szolgáló térvek, létesítmények megvalósulását. Négyszáznegyverikilenc brigádban csaknem kilencezren szorgoskodnak azon, hogy munkájukkal megérdemeljék a szocialista brigád, munkahely, üzemrész címet, vagy újból megszerezzék, ha egyszer már birtokában voltak. Az idén már nemcsak a brigádok, hanem az üzemek nagyobb termelési egységei, az állami gazdasági kerületek, telepek között is kialakult a nemes vetélkedés, amelynek folytatása 69,9 millió forintot érő eredményjavító munkafelajánlás lett. A legtöbbet, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 55 szocialista brigádja vállalt, de igen jelentős a Bájai Mezőgazda- sági Kombinát, a Helvéciái, valamint a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozóinak munkafelajánlása. A hosszúhegyi brigádok azon fáradoznak, hogy 15,2 millió forintot érő terménnyel, termékkel növeljék a vállalat eredményeit A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódik, hogy év közben csak következtetni lehet a várható eredményre. Annyi azonban bizonyos, hogy az állami gazdaságok szántóföldi növénytermesztésében dolgozó szocialista brigádok eddig teljesítették a termelési technológia követelményeit és kenyérgabonából hektáronként két mázsával takarítottak be többet mint az elmúlt esztendőben. Az aratási versenyben élenjáró valamennyi kombájnős, gépkezelő, szállítási és szárító üzemi dolgozó méltán megérdemli az elismerést A Bácsalmási Állami Gazdaságban a közelmúltban értékelték a versenyt, s kiosztották a jutalmakat. Szalai János kombájnvezető gépével 10 779 mázsa búzát aratott-csépelt s munkabérén kívül 3000 forint jutalmat kapott Váltótársának, Szűcs Józsefnek 2400 forint lett a jutalma. Albert József és Rittgasser István bácsalmási kombájnost szintén a legeredményesebben dolgozó szocialista brigádtagok közé lehet, sorolni, akik társaikkal együtt az őszi betakarításban is átlagon felüli teljesítményre vállalkoztak. Bács-Kiskun valamennyi állami gazdaságában a munka neheze ezután következik. Az őszi betakarítás sokrétű teendői többszörösen felülmúlják a kalászos- gabona-aratás derekasan elvégzett feladatait. A megyében a Kunbajai Állami Gazdaságnak van a legjelentősebb szőlőterülete. Áz itt dolgozó brigádokra, a nagyüzem 406 dolgozójára, valamint az őszi munkában részt vevő külső segítségre 2172 hektár szőlő termésének a leszedése hárul, hiszen ebből 100 hektárnál alig nagyobb terület alkalmas még a gépi szüretélésre. A több község határára kiterjedő üzemi ültetvény termését a kunbajai, báessz ől ősi brigádok 30 munkanap alatt akarják leszedni. K. A. A lakás után legfeszítőbb társadalompolitikai gondunk az óvodai elhelyezések kérdése. Így szeptember közepe táján azok a szülők, akilknek gyéreikét bem vették fel, sűrűn emlegetnek igazságtalanságot, becsapottnak érák magukat. Tegyük azonban hozzá, hogy minden ok nélkül, hiszen csak annyi gyereket lehet óvodába íratni, ahány hely van. S a fő gond épp ez: kevés a hely. Annak ellenére nem elegendő, hogy hihetetlen méretű, s mértékű óvodaépítésnek lehetünk szemtanúi nemcsak Bács-Kiékunban, de szerte az országban. Közismert példa a kecskeméti. Az V. ötéves tervidőszakban 600 hely létesítésére van célcsoportos keret, de a vállalatok, termelőszövetkezetek hatékony segítségével ezer apróság számára teremtenek elhelyezési lehetőséget. Az viszont ez esetben sem hagyható figyelmen kívül, hogy az új lakótelepek építésével sajnos, nem tart lépést az úgynevezett járulékos beruházások — óvodák, iskolák, üzletek, szolgáltató létesítmények — létesítése. Ez alkalommal néhány Bács-Kiskun megyei város, illetve nagyközség óvodáiról adunk tájékoztatást. Kiskőrösön — tudtuk meg Nedró Mihály osztályvezetőtől — tíz óvoda működik, amelyekben ösz- szesen ötszáz kis-, közép-, és nagycsoportos gondozható. Az idén kétszázhatvanketten szerették volna fiukat, lányukat oviba íratni. A társadalmi bizottság százötven gyermeket vett fel végül, ami azt jelenti, hogy ebben a tanévben összesen 717 apróság jár óvodába. Nem kétséges, hogy a 143,5 százalékos „helykihasználás” óriási munkát ró a pedagógusokra, s nehezíti az oktató-nevelő munkát. Nem kis feladat megfelelő mennyiségű felszerelési tárgy beszerzése, illetve az élelmezés megoldása sem. Talán jövőre enyhül a helyzet, mivel akkor készül el a városi tanács és a Kossuth Szakszövetkezet együttműködésével épülő 75 személyes intézmény, illetve, a város többi szövetkezeteinek, üzemeinek segítségével a tervidőszak utolsó évében 50 személyes óvoda. Kapitány István, Kalocsa város Tanácsának elnökhelyettese jóval szebb eredményekről számolhatott be szerkesztőségünknek. A tíz tanácsi és egy üzemi óvodában összesen 855 gyerek számára van hely, s kilencszázötveriketten kérték felvételüket. A tanácsi kezelésű intézménybe 885. az üzemi oviba 61 kisfiút és kislányt vettek fél, amivel a megyei átlagnál jóval alacsonyabb „kihasználtságot” érték el, 106,4 százalékosat, s mindössze hat gyermek felvételét kellett elutasítani. Jövőre két óvodát 25—25 hellyel bővítenék, amivel valószínűleg hosszabb időre megoldják az elhelyezések ügyét. Háromszázhatvaimégy lajosmi- zsei kisgyerek szeretett volna óvodába járni, de csak háram- százhúszan lehettek kis-, közép-, illetve nagycsoportosak. A kihasználtság meglehetősen magas: 132 százalékos. Jövőre Félsőlajo- son a tanács és az Almavirág Szakszövetkezet ötvenszemélyes óvodát épít, ahol a környező tanyavilág lakosainak gyermekei számára is lesz hely. Ismeretes a megyében, hogy Lajosmizsén az efféle beruházások gyorsan megvalósulnak — tavaly alig fiél év alatt építettek százszemélyes óvodát — így vélhetően a felsőlajosi intézmény . is hamarosan, gond nélkül élkészül. Siroki Sándor, a Kunszerrtmik- lósi Nagyközségi Tanács előadója munkatársunk kérdéseire azt válaszolta, hogy tizenhat csoportban négyszáz gyermek elhelyezése lenne ideális. Az idén négyszázhuszonnyolc apróságot írattak óvodába a kunszentmiklósiak és a környéken lakók —, s egyetlen gyerek felvételét sem kéBett elutasítani. Sajnos, azonban — ez nem jellemző a Bács-Kiskun megyei helyzetre... —I —f A vásárlások hullámzása 9 A szüret előtti karbantartás egyik fontos mozzanata a feldolgozóüzemi gépek, berendezések javítása. Hajagos Mihály szerelő a borszeparátort helyezi üzemkész állapotba. 9 A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 104 szocialista brigád tett mnnkafelajánlást, közöttük a tajól borkombinát szakemberei Is. Eredmény: minden berendezés kifogástalanul működik. A tervezettet meghaladóan nőtt az év első felében a kiskereskedelmi forgalom. Az egyes hónapok között azonban igen nagy a különbség, a forgalom növekedési üteme igen hullámzó volt. így például a ruházati cikkek forgalmának növekedése a májusi 8,5 százalékos ütemről június—júliusra csaknem duplájára, 15,8 százalékra nőtt, ugyanakkor a vegyesiparcikkek forgalmának dinamikája a májusi 14,4 százalékról júniusra majdnem harmadára, 5,3 százalékra csökkent, hogy aztán júliusra ismét megduplázódjon: 10,7 százalékra nőjön. Elgondolkoztató ez a jelenség, ha figyelembe vesszük, hogy eközben a jövedelmek növekedési ütemében nem volt lényeges változás, s hogy a bolti forgalom hullámzása nemcsak az utóbbi hónapokra, de az év eddig eltelt egész időszakára jellemző: a havi növekedési ütem 1,1 és 15,9 százalék közöt ingadozott. Mi okozhatja a nagy kilengéseket? A kereslet hullámzása? Aligha, hiszen ha a ruházati cikkele iránti igény változásait részben magyarázhatjuk is a tavalyitól eltérő időjárással, a vegyesiparcikkeknél ez értelmetlen lenne. Az okokat a kínálat zavaraiban, a beszerezhető termékek és a kereslet eltérésében, az áruszállítás ütemtelenségében és a meglevő készletek kedvezőtlen összetételében kell keresnünk. Pontosabban — mivel ezek nem új jelenségek — abban, hogy a fogyasztók ma már inkább elhalasztják vásárlásaikat, ha nem találnák kedvükre való árucikket a boltokban. A vásárlónak ugyanis — s ezt a forgalom hullámzása mellett a megtakarítások növekvő aránya is bizonyítja — nem annyira mennyiségi, hanem elsősorban minőségi igényei vannak. Hogyan lehetne javítani, folyamatosabbá tenni a lakosság ellátását? — ez a kérdés az irányító szerveket is foglalkoztatja. Közismert, hogy a termelő vállalatok rendszeresen szerződéses kötelezettségeiktől eltérő időpontban szállítják a megrendelt termékeket a kereskedelemnek. Ennek megszüntetése volt a célja az Országos Anyag- és Árhivatal ez év elején megjelent, az ütemes szállításokkal kapcsolatos áralkalmazásról szóló rendeletének. Eszerint, mivel a termelői árakat havi, sőt esetenként ennél is rővidebb szállítási ütemezést feltételezve alakították ki, az ennél hosszabb határidejű szállítás esetén a szálUtónak árengedményt kell adnia, a szokásosnál kedvezőbb ütemezés esetén viszont felár érvényesíthető. Az idei második félévi és 1979. első félévi szállításokra vonatkozó tárgyalásokon már figyelembe kellett venni az új jogszabályt. A kezdeti tapasztalatok kedvezőtlenek, tipikusak az ipari és kereskedelmi vállalatok közötti viták, a termelők általában nem vállalják a szigorúbb feltételek melletti szállítást. Vannak olyan iparvállalatok is, amelyek szerződést sem hajlandók kötni. A belkereskedelmi vállalatok pedig — hisz érdekeltségük elsősorban az árualap megszerzése — feltehetően ezentúl sem fog- 1 nak következetesen fellépni a szerződést megkötő, de nem teljesítő vállalatokkal szemben. Ügy tűnik, hogy a jószándékú rendelkezés aligha lesz elegendő a belkereskedelmi áruforgalom hullámzásának csi- titásához, a szükséges árualap és -választék folyamatos biztosításához. — «I —
