Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1978. szeptember 8. KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER Drága, de kell , Acélh áló-szö vők ’ ’ /1 \ Ügy szokták mondani, hogy V**/ az istálló élé kitett hidetg- vizes vödörtől indultunk, és a fekete-fehér öltözőig jutottunk el. Sajnos, azonban az egyik nem általánosan múlt idő és a másik nem általánosain jelen idő. .Ma az' állami gazdaságokban a helyzet valamivel' jobb, a téesz- ekben .kicsit hátrébb tart, de az „ősállapotokat” már nagyon ke­vés helyen lehet tetten érni. Szinte minden munkahelyen, ahol erre csak minimális lehető­ség is mutatkozott, építettek, fel­szereltek öltözőket, étkezőhelyi­ségeket, de melegvizes bojlereket is. És nyomban kiderült, hogy a mezőgazdasági dolgozó nem ide­genkedik az. ilyen „úri nyava­lyáktól”. Bent hagyja már a munkaruháját, használja a zu­hanyt, és amikor kilép a major­iból, .őt sem lehet az irodistáktól megkülönböztetni. Néhány részletkérdésben azon­ban nem jelentéktelenek a prob­lémák. Ilyen például az étkezte-' tés. Minden mezőgazdasági mun­kahely igyekszik ezt megoldani. Nem mindig .tudják azonban le­küzdeni az anyagi és hatósági nehézségeket. Ha egy téesz vagy állami gazdaság új telepet épít, akkor az állami támogatás ma­gától értetődően kiterjed nem­csak a termelő létesítményekre, de a kiegészítő beruházásokra is. Ha azonban egy régi telepen akar modernizálni, akkor konyhára, ebédlőre stb. már nem kap ál­lami támogatást. Saját erőből pe­dig nem bizonyos, hogy meg tudja valósítani. Sokszor azonban ennél is több gondot okoznak a hatásági elő­írások. Elnézést, ha túlságosan ál­talánosítok, de a gyakorlatban az a nézet él, hogy egy húsz éve működő nagyüzemi konyha olyan, amilyen. De ha újat akar­nak építeni, akkor végeérhetet­len a KÖJÁL kívánságainak lis­tája. Ezért terjed újabban az a módszer, hogy a mezőgazdasági .üzem inkább a helyi ÁFÉSZ se­gítségével igyekszik az étkezte­tést megoldani. Másik nagy gond az úgyne­vezett „változó * munkahelyen dolgozok” szociális ellátásai Min­den dűlőút kereszteződéséhez azért mégse lehet szociális épü­letet emelni. Sokáig az a nézet .uralkodott, hogy aki szántóföldön, erdőn, paprikatáblán dolgozik, az megérti, hogy nem tudnak róla ugyanúgy gondoskodni, mint a zárt telepeken munkálkodókról. Maradt tehát a nagy fa árnyéka, ahol hűvösre lehet tenni az ivó­vizes korsót, el lehet költeni az1 otthonról hozott hideg kosztat. Csakhogy a táblarendezés során a nagy fát már sok helyen ki­vágták és egyébként még az idénymunkások igényei is -meg­növekedtek. Joggal. Ebben a pillanatban inkább csak próbálkozásokat tudunk sorolni. Az erdőgazdaságokban gyakori, hogy egy régi lakókocsit átalakí­tanak „szalonkocsivá”, ahol a holmit hagyni lehet, és a dolgo. zóknak egész hétre konzervdobo­zokban adják ki a kosztat. Vál­tozatos étrendet lehet így biztosi, tani. A MEZŐGÉP Tröszt egyik vállalata nekirugaszkodott, hogy ugyanezt a vontatható öltöző- és étkezőkocsit újonnan állítsa elő. Kiderült, hogy lehetséges, de egy példány legalább' kétszázezer fo­rintba kerül. Ennyit már nem is olyan könnyű áldozni, hiszen nem egy darabra lenne szükség. Marad tehát a javaslat, hogy az üzemek maguk gondoskodjanak sátorról, vágy faházról, de legyen a változó munkahelyen dolgozók, nak is valami helyük a nagy fa árnyékának modernebb pótlására. Magánvéleményem szerint talán nem is kellene mindenütt beru­házni, építeni, nagyon sok helyen megtenné, ha egy-egy kiüresedett tanyát hoznának rendbe erre -a célra. A legújabb időkben ez a prob, léma hirtelen kiéleződött. A mun­kaerő fogytával ugyanis egyre több idénymunkásra van szükség, elsősorban a gyümölcsösökben, kertészetekben. Az idénymunká­sok: katonák, diákok, nyugdíja.’ sok, háziasszonyok, ipari munká­sok. Rendszerint nem ugyanab­ban a faluban laknak, és gyakran nem is könnyű rábeszélni őket, hogy vállaljanak mezőgazdasági elfoglaltságot. Más módszer azon. ban nincs. Az üzem jól felfogott érdeke te­hát nem csupán az, hogy tisztes­séggel fizesse meg ezt a tevékeny, séget, de az is, hogy gondoskod­jék elfogadható munkahelyi vi­szonyokról. Kétségtelen, hogy drá. ga megoldás, hiszen külön költ­ség a szállítás, külön az elszállá­solás stb. Mégis be kell rendez, kedni az ilyen típusú munkaerő fogadására, és az üzemhez szok­tatására. Bocsánat, ha ez nem szép kifejezés, de arra gondolok, hogy egy diákcsapat egy őszön többé-kevésbé megtanulja, hogyan kell az almával bánni. Nagy előny tehát, ha a következő őszön ugyanaz a diákcsapat jön segíte. ni, tehát a betanítást már nem kell az abc-vel kezdeni; Ez az is- * kola azonban csak akkor jön el még egyszer, ha előző ősszel nem. csak némi készpénzre tettek szert a fiatalok, de a gyümölcsösben jól is érezték magukat. (Folytatjuk) F. B. Következik: Orvos a mezőgaz­daságban ... • Miskolcon, a December 4 Drótműveknél július 10-e óta két új osztrák, EVG gyártmá­nyú gépen - készítik a hegesz­tett acélhálókat. Az autópálya építésétől a paksi atomerőműig egyre több helyen használják fel terméküket. ’ (MTI Fotó— Kerényi László felvétele—KS) Űj turbinacsalád-Középnyomású expanziós tur­binák gyártást kezdték meg Cseh­szlovákiában. Az új turbinák vi­lágszínvonalon álló termékeik, je­lentősen hozzájárulnak az oxigén- és nitrogéntermelés növeléséhez. •A KGST-országok közül ez idő szerint a Szovjetunión kívül csu­pán Csehszlovákia gyártja ezt a típust. Az EXT—366-os középnyomású expanziós turbina előállítására • eddig világszerte csak kevés nagyüzem vállalkozott. Az új tur- bdnacsalád a korábbi alacsony nyomású hasonló gyártmányok­hoz képest tízszeres nyomást ké­pes kifejteni egészen 50 atmosz­féráig, és az expanzió hatásfoka is sokszorosa az eddig ismerteké­nek. Az expanzió a turbina meg­hajtású, kívül a hirtelen lehű­tésére alkalmak. Jelentős saját­sága az EXT—366-nak, hogy .igen alacsony hőmérsékleten működik. Ez lehetővé teszi, hogy járulékos analizátor berendezés nélkül, egy egyszerű berendezés beépítésével a turbina termelje meg az ele­gendő minőségű oxigént és nit­rogént. A Kassai Kohászati Kombinát-^ ban, ahol az EXT—36670s turbi­nákat, el^nej^pr^ljít^jijd, á(i számítások, szerint mintegy 70 mil­lió cseh koronát tudnak megtaka­rítani azáltal, hogy a turbina tel­jesen fedezi a kohászatban szűk. séges nagyobb mennyiségű oxi- génszükségletet, anélkül, hogy új oxigéngyárat kellene létesíteni. A turbinák iránt nagy az ér­deklődés a KGST-országok köré­ben. (BUDAFRESS—ORBIS) TEJ- ÉS HÚSTERMELÉS A MEGYÉBEN Sokat fejlődött a háztáji állattartás Bács-Kiskun megyében az ál­lattenyésztésben is törekednek a gazdaságosabb, nagyobb tömegű, jobb minőségű termékek előállí­tására, azaz a hús, a tej, a gyap­jú termelésére. A megye 74 termelőszövetkeze­tében tenyésztenek szarvasmar­hát. Az elmúlt év első félévéhez hasonlítva az eredményeket, az átlagos tehénlétszám 0,4 száza­lékkal emelkedett. A tejtermelés növekedése ennél jóval nagyobb, meghaladja a 10 százalékot, kö­szönhető ez a mind nagyobb mérvű tejelő fajtává való átala­kításnak. A számadatok szerint azokban a tehenészetekben, amelyekben a tehénlétszám nem éri el a 330-at, a termelés nem gazdaságos. Ezek a gazdaságok inkább a hústehén tartására vállalkozzanak. Ugyanis a szarvasmarha-férőhelyek már a gazdaság rendelkezésére állnak, tehát semmiféle új beruházásra nincs szükség. A legtöbb helyen kihasználatlan, vagy alig hasz­nosított gyepterületek vannak, amelyek termése a húsmarhának megfelelő lenne. Bács-Kiskun megyében mint­egy 7 ezer húshasznú tehén ta­lálható. A felmérések szerint a mezőgazdasági üzemekben 30 ezer hektárnyi olyan gyepterület van, amelyet nagyüzemi módszereikkel lehetne művelni. A tervek azt mutatják, hogy 1980-ig mintegy 5 ezer hústehénnel nő meg a lét­szám, ezzel azonban még mindig nem használják ki a gazdaságok a lehetőségeiket a szükséges mér­tékben. A háztáji gazdaságokban a szarvasmarhatartás viszont meg­növekedett, jelenleg 25 ezer te­henet számlálnak. Egyedül Bács- Kiskunban keresztezik a háztáji teheneket. A tejhasznú fajták mellett ma már a húshasznú ke­0 Legelnek Balázspusztán a húshasznú tehenek. (Méhesi Éva fel­vételei) resztezéseket is folytatják és el- Az említett két állatfaj, a terjedőben van a limusin-fajtával szarvasmarha és a sertés tártá­vá ló keresztezés. sában a háztáji gazdaságok gond­A sertéstenyésztő gazdaságok jai nem szűnnek. Nem a terme- új szakosított telep létrehozására lésben, hanem ezek gépellátásá- nem vállalkoznak: Rekonstrukciót ban. A munkáikat könnyíteni a azonban 27 gazdaság hajt végre, ’ háztájiban is a gépeikkel lehet, ennek az ágazatnak a fejlesztése Sajnos, a háztájikban dolgozók a érdekében. A rekonstrukciók a fejőgépet, az önetetőket és önita- megyei sertésállomány létszámé- tókat sokszor hiába keresik, nak növekedésével nem járnak, A mezőgazdasági és az élelmi- hiszen több mezőgazdasági üzem szeripari üzemekből kikerülő mel­számolja fél elavult, sertéstartás- léktermékek a juhtenyésztésben ra már nem alkalmas épületeit. használhatók fel leggazdaságosab- A megye termelőszövetkezeteiben ban. A racionális földhasználat a kocalétszám alig kevesebb, jegyében a gyenge termőképessé- mint 15 ezer. A háztáji gazda- gü gyepék fűtermésének felhasz- ságokban a takarmányozási gon- nálása szintén ezzel az ágazattal dók megszűnése azt eredményez- oldható meg legjobban. A megyé­ié, hogy a múlt évhez képest 7 ben egy év alatt mintegy 18 szá­szá zalékkal emelkedett az álló- zalékkal emelkedett a juhállo­mány, így most közelíti az öt- many. Most a tenmelőszövetkeze- venezret. A gazdaságokban első- tekben közel 100 ezer anyajuhot sorban a KAHYB és HUNGÄ- tartanak; Elterjedt a némert hús- HIB technológiákat és fajtákat, merinó kosokkal termékenyítés a hibrideket keresik. A háztáji gaz- kedvező pecsenyebárány-értéke- daságokban sem ragaszkodnak sites, illetve a gyapjúhozam ér- már egyértelműen fehér hússer- dekében. tésekhez. Gál Eszter 0 Űjtelepítésű nyárfaerdővel szegélyezték Ágasegyházán a háromszáz hektárnyi gyepet. Napkutatás Debrecenben AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL Kivételes kártalanítás Szeptemberi növényvédelem Szeptember általában a szüret, a termés beérésének ideje. A nö­vények védelmét ebben az idő­szakban sem szabad elhanyagolni. A szeptember hónapban végzett védekezésekkel már a következő évi termésünk biztonságát ala­pozzuk meg. Almafáinkat az almailonca és a kaliforniai pajzstetű ellen kell védeni. DDVP hatóanyagú szere­ket használjunk ellenük. Ameny- nyiben a fákat még szüreteljük, akkor természetesen növényvédő szereket használni tilos. Körtefáinkat a varasodás és a kaliforniai pajzstetű veszélyezte­ti. Sevin 85 WP 0,2 százalékot, Fundazol 50 WP 0,08 százalékos szert használjunk. Amennyiben a szüret még nem múlott el, illetve már nagyon közeli az időpont, akkor a hét nap várakozási. ide­jű UNIFOSZ 50 EC 0,1 százalé­kos növényvédelmi szert hasz­náljuk. A cseresznye-, meggy- kajszi­szüret már elmúlott. Fokozottan kell azonban védekezni a kalifor­niai pajzstetű második lárvanem­zedékének rajzása miatt. Foszfo­ron 0,3 százalék vagy Safidon WP 0,25 százalékos -szerrel per­metezzünk. Az őszibarackfáknál csak a szeptember végén, októ­ber elején érő fajtákat kell a ke­leti gyümölcsmoly utolsó hernyó­nemzedékének kártétele miatt permetezni. Unifosz 50 EC 0,1 százalékos szerrel védekezzünk. A ringló és szilvafáknál Dime- toál hatóanyagú szerrel védekez­zünk. A ringló- és szilvafáknál Dime- toál hatóanyagú szerrel perme­tezzük. A ribizkebokroknál fő hangsúly a mechanikai védekezé­sen van, de nem szabad elfeled­kezni az üvegszámyú ribizke- lepke hernyóinak a veszélyéről sem. A fertőzött hajtásokat ok­vetlenül távolítsuk el és égessük el. Veszélyt jelent továbbá a ka­liforniai pajzstetű második lár­vanemzedéke is. Foszfotion 0,3 százalék + Bi 58 0,1 százalékos oldattal védekezzünk ellenük. Amennyiben a szamócabokrain- kon a levélfoltosság vagy sodró­molyok hernyóinak a kártételét észlelnénk, akkor gomba- és ro- varölőszer-kombinációt használ­junk. (Orrthocid 0,2 százalék + Satox P.—50 0,2 százalék.) A szőlőgyümölcsösben is érik • már a termés. Nagyon fontos szerepe van ilyenkor a mechani­kai védekezésnek. A fertőzött, le­hullott szemeket és < leveleket szedjük össze és égessük el. Sok munkát és időt jelent, de ha mó­dunk van rá, akkor vágjuk ki a fürtökből* a szürke- és fákórotha- dással fertőzött szemeket. Ameny- nyiben ez a betegség komoly mé­reteket öltött, akkor a szünetelést azonnal kezdjük meg. Ebben az időszakban kell már gondolni a szőlő szaporítására és pótlására is. Okvetlenül jelöljük meg e cél­ból a fajtaazanos tőkéket. Most van alkalmunk örökzöldet, dísz­cserjéket és fenyőféléket ültetni. Földlabdával együtt, jó porhanyós talajba helyezzük el az ültetésre szánt fákat, illetve bokrokat, és hetente legalább egy alkalommal jól öntözzük meg. A rózsákat és dísznövényein-' két a tetvek veszélyeztetik'. „Kom­bi” dísznövény csomagban levő szert használjunk. Ez a szer a tetvek és a lisztharmat ellen Is biztos védelmet jelent. Nagyon meghálálja a rózsa, ha a növény­védő szerhez Wuxál lombtrágyát Is keverünk. Az elnyílott virágo­kat vágjuk le és égessük el. Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia napfizi­kai obszervatóriumában alapkutatásokat végeznék. Mivel a napkitörések igen sok észlelési lehetőségre adnak al­kalmat, az ott dolgozó tizenkét kutató felkészülten várja az újabb jelentéseket. A képen: Az óriástávcső, amellyel ' a Napot vizsgálják. (MTI Fotó—Bajkor József felvétele—KS) A foglalkozási betegség miatt megrokkant dolgozók kivételes kártalanítását írja elő a Minisz­tertanács most szeptember else­jén hatályba lépett határozata. A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási rendeletének ez év ja­nuár elsejével történt módosítá­sát megelőzően foglalkozási megbetegedésért a vállalat nem tartozott kártérítéssel, ha bizonyí­totta, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elhárít­hatatlan volt. Az új határozat szerint szilikózis vagy más foglalkozási betegség miatt baleseti rokkantsági nyug­díjban részesülő személyeket, akiknek munkáltatójukkal szem­beni kártérítési igénye 1978. ja­nuár elseje előtt elévült, vagy akiknek igényét jogerős bírói ítélet elháríthatatlanság címén elutasította, most szeptember el­sejétől havi 1000—2000 forint já­radékkal kártalanítani kell. A kártalanítási járadékot mél­tányossági alapon, az adott szakmától, az abban jelenleg ki­alakult átlagkeuesettől, a nyug- díjbavonulás időpontjától és a munkaképesség csökkenésétől függően külön kérelem nélkül, hivatalból kell megállapítani. A kártalanítási járadék megállapí­tásáról és folyósításáról a SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tóság a Munkaügyi Minisztéri­ummal egyetértésben gondosko­dik. A kártalanítási járadék össze­gét az átlagos bérfejlesztéssel arányosan a nyugdíjkorhatár be­töltéséig emelni kell. Ezt követő­en a járadék és a rokkantsági nyugdíj együttes összegét emelni a nyugdíjak évenkénti rendszeres emeléséről szóló jogszabályok szerint. A kivételes kártalanítást meg­állapító határozatot jogorvoslat­tal megtámadni nem lehet. A kártalanítási járadékra való Jo­gosultság megállapítása, vagy a járadékösszeg felemelése iránt munkaügyi vita nem kezdemé­nyezhető. A munkáltatókat érinti a ha­tározat azon rendelkezése, mely szerint a kártalanítási járadék ki­fizetésre kerülő összegét köteles a SZOT Társadalombiztosítást Főigazgatóságnak évenként előre megtéríteni A belkereskedelmi miniszter rendelettel korlátozta az egyes egyéni védőeszközök, munka- és védőruházati cikkek forgalmát. A rendelet melléklete részletesen felsorolja a korlátozás alá tarto­zó cikkeket, s kimondja, hogy ezeket sem új, sem használt ál­lapotban nem lehet forgalomba hozni. A munkaügyi miniszter rende­letével újonnan szabályozta az állami szerveket kártérítés cí­mén terhelő egyes járadékoknak a nyugdíjfolyósító igazgatóság által történd folyósítását. A rendelet szerint az állami szerveket a Polgári Törvény- könyvben szabályozott szerződé­sen kívül Okozott károkért, a Munka Törvénykönyve által sza­bályozott, a dolgozónak munka- viszonyban okozott kárért, vagy külön jogszabály alapján kárté­rítés címén terhelő pénzben! já­radékot a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság folyósítja, kivéve az egy összegben fizetendő kártérítést, a visszamenőleg fizetendő jára­dékot, valamint a perköltséget A rendelet a kártérítési jára­dék folyósításával összefüggő — az állatni szerveket terhelő — bejelentési, befizetési stb. köte­lezettségeket részletesen meg­szabja. Ugyanakkor kimondja, hogy a kártérítési járadékfizetés átvételével együtt jár 6 ügyinté­zésnek a rendeletben meghatáro­zott Időtartama alatt az állami szerv fizeti a kártérítési jára­dékot, tehát az érintett személy járadékához folyamatosan hoz­zájut A kártérítésijáradék-fizetés át­vétele nem érinti az állami szer­veknek azokat a jogait és kö­telezettségeit, amelyek a jára­dékossal szemben megilletik, Il­letőleg terhelik. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents