Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
^ X V lal/IBjgI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az irányító szervek munkájának összehangolása és egyeztetése a napi feladatok tükrében «* > Ülést tartott a megyei tanács AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 211. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 7. csütörtök A Bács-Kiskun megyei Tanács tegnap ülést tartott. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a napirend előtt kegyelettel méltatta a legutóbbi ülés óta elhunyt két megyei tanácstag emlékét. Bisztriczki Mihályné, mint a Bajai Finomposztó Vállalat munkása, többszörösen kitüntetett szocialista brigádvezető, dr. Bodóczki László, a megyei bíróság nyugalmazott elnöke, a Hazafias Népfront megyei elnöke és két évtizede a megyei tanács tagjaként szerzett elévülhetetlen érdemeket a közéletben. Munkásságukat jegyzőkönyvileg örökítette meg a tanácsülés és egyperces néma felállással adózott emléküknek. Nagygyűlés a darhani húskombinátban Lázár György és Zsambin Batmönh mondott beszédet A végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva a következő napirendet hagyta jóvá a megyei testület: Az időközi választások kitűzése. Jelentés a megyei tanács és szervei belső és külső koordinációs tevékenységéről. Interpellációk. Az első napirendi ponttal kapcsolatosan elhangzott tájékozta- 'tás szerint a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban 1978. október 8. napjára időközi országgyűlési képviselőválasztás kitűzéséről határozott a' Bács-Kiskun megyei 14. választókerületben a képviselői hely megüresedése miatt A megyei tanács az időközi helyi tanácstagi választást is erre a napra tűzte ki. Az erről szóló határozat szerint a megye városaiban és községeiben összesen 34 megüresedett tanácstagi hely betöltése céljából tartanak időközi helyi tanácstagi választást. Az előbbiekről szóló határozat meghozatala után a megyei tanács és szervei belső és külső koordinációs tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalására került sor. DARHAN Izsák ■ Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó Lázár Györgj^, a Minisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvonat- tal Darhanba érkezett. Lázár Györgyöt elkísérte Zsambin Batmönh,. a mongol kormány elnöke. Az, Ulánbátortól 220 kilométerrel északra fekvő Darhan Mongólia második legnagyobb és egyben első szocialista városa. Alapkövének elhelyezésekor 17 évvel ezelőtt, ezen a helyen 1500 állattenyésztő élt és mindössze 13 ház állt. Ma 57 ezer lakosa van, akiknek egy része korszerű lakótelepen él és a város ipari üzemeiben dolgozik. A komfortos lakások és a tíz ipari üzem — közöttük erőmű, házgyár, szénbánya, valamint könnyű- és élelmiszeripari gyárak — egyaránt példázzák a mongol nép eredményes munkáját és a szocialista országok internacionalista segítségét. A gyárak ugyanis a KGST-országok anyagi-műszaki közreműködésével jöttek létre és szakmai tanácsaikkal működnek most is. Méltán nevezik tehát Darhant a „barátság városának”. Darhan egyébként testvérvárosa Kaposvárinak: a két város között rendszeres a személyes találkozásokra is kiterjedő kapcsolat. Délután a magyar segítséggel épült darhani húskombinátban magyar—mongol barátsági nagygyűlésre került sor, amelyen a két miniszterelnök beszédet mondott. Zsambin Batmönch beszéde Zsambin Batmönh bevezetőben a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Mongol Népköztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, méltatta a Magyar Népköztársaság eredményeit, majd a magyar— mongol kapcsolatokról szólt. — Országsainknak a szocialista internacionalizmus szilárd elvein alapuló testvéri barátsága — mondotta — az 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés szellemében állandóan bővül és fejlődik. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy párt- és állami vezetőink találkozói és megbeszélései jelentős ösztönzést adtak és adnak a pártjaink, országaink és népeink közötti szövetség, testvéri együttműködés további fejlesztésének. Pártjainkat, népeinket a többi testvéri szocialista országgal, elsősorban 'közös barátunkkal, a Szovjetunióval az internacionalista szövetség és barátság szálai fűzik össze. A továbbiakban hangsúlyozta: — A mongol népet, a mongol kommunistákat nagy hálával tölti el, hogy a Magyar Népköztársaság — a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt — testvéri segítséget nyújt szocialista építőmunkánkhoz. — Nem véletlen, hogy most a darhani húskombinátban tartjuk barátsági nagygyűlésünket. Ez a kombinát az egyike áz utóbbi néhány évben magyar segítséggel épült üzemeknek, mint amilyen az Ulánbátort ruhagyár, a szom- ginói biokombinát, vagy a har- horini malom. Ezek, a mongol és a magyar nép testvéri barátságának és együttműködésének szimbólumaivá Vált üzemek, fontos szerepet töltenek be a mongol lakosság, illetve a népgazdaság növekvő igényeinek kielégítésében. Bővül országaink együttműködése a geológiai kutatások terén. Évről évre növekszik országaink kereskedelmi forgalma. Ugyancsak nagy támogatást kap országunk a Magyar Népköztársaságtól a szakmunkás- és szakemberképzésben. (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentés a koordinációs tevékenységről A tanácsülés elé terjesztett írásbeli jelentés vitaindítójaként dr. Árvay Árpád, a napirend előadója bevezetőként hangsúlyozta: Az eredményes szocialista állami munka nélkülözhetetlen feltétele a különböző területeken működő állami, államigazgatási szervek tevékenységének összehangolása. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista állam fejlesztésének programjában egyebek mellett fontos feladatként jelölte meg a tanácsi szervek operatív együttműködésének javítását. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a tanácsok és szerveik munkáját bármilyen nézőpontból is vizsgálják, az együttműködés problémája mindig a figyelem, az érdeklődés középpontjában álL Egyértelmű az a társadalmi igény, hogy a tanácsi szervek, a napi, a távlati célok szolgálatában, a feladatok, a hatásköri jogosultság és kötelezettség észszerű elosztása mellett, kerülve a felesleges párhuzamosságot, vagy egymással ellentétes intéz- - kedést, egymást segítve, összehangoltan végezzék munkájukat. Figyelemmel az összehangolt állami munka iránt jelentkező, fokozódó társadalmi igényre, az állami munkamegosztáshoz kapcsolódó feladatok fontosságára, a tanácsi szervek koordinációs Javult a gazdálkodás a szakosított sertéstelepeken Az elmúlt években szakosított sertéstelep nem épült Bács-Kiskun megyében, s így jelenleg számuk 18, annyi, mint a IV. ötéves tervet záró esztendőben. Napjainkban a sertéstelepek rekonstrukciója a feladat, összesen 27 gazdaságban fejezik be ezt a munkát 1980-ig. Legtöbb helyen az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozás (ISV) technológiáját alkalmazzák a rekonstrukció so- . rá.n azzal a céllal, hogy növeljék a telepek, hízósertés-kibocsátását, valamint a higiénikusabb malacneveléssel és hizlalással csökkentsék az elhullást. Szakosított sertéstelep működik a megye hat állami gazdaságában, kilenc termelőszövetkezetében, három pedig szövetkezeti közös' vállalkozás keretében. Az itt folyó munkákról, termelésről nemrég felmérés készült. Közülük tíz telepen vizsgálták a ser- téshízlalás hatékonyságát és gazdaságosságát. A tapasztalatok szerint 1974-hez képest valameny- nyi szakosított sertéstelepen lényegesen javult a kapacitáskihasználás, és eléri a 98 százalékot. Ez jórészt abból adódik, hogy növelték a kocák számát, van elegendő szaporulat, így a tervezettet csaknem feléri az évi hízósertés-kibocsátás. Ugyancsak javult az átlagos, eszközarányos nyereség, amely négy évvel korábban még csupán | százalék körül mozgott, jelenleg azonban már eléri a 7—8 százalékot. Gazdaságossági szempontból jelentős az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány níennyiségének csökkenése, amely ma már 3,9—4 kiló közötti, megegyezik az országos átlaggal. A malacelhullás aránya azonban továbbra is kedvezőtlen, amelynek okai közé sorolható a nem megfelelő tenyészamyag, a vemheskocák szakszerűtlen tartása és takarmányozása. E hibák javítása a már említett rekonstrukcióval történik a megye több gazdaságában, közöttük a bajai, a kiskőrösi és a bácsalmási állami gazdaságban, valamint a bácsbokodi Aranykalász Tsz-ben és a BAFAMI közös vállalkozásnál. Az említett gazdaságok őszHí • Bács-Kiskun megye 18 szakosított sertéstelepén az elmúlt két és fél évben javult a gazdálkodási eredmény. tevékenységének e szinten történő megvitatása és áttekintése a további előrehaladás szempontjából nagy jelentőségű. A tanácsülés elé terjesztett anyag képet ad arról, hogy az együttműködés miként szövi át a tanácsi szervek kapcsolatait, hogy e bonyolult kapcsolatrendszerben hatékony eszköz az ösz- szehangolt tevékenység. Érzékelhető az a véleményünk is, hogy az alá- és fölérendelt, vagy irányító és irányított szervek között is nélkülözhetetlenül szükség van áz együttműködésre, mert a kapcsolatok nemcsak utasításokból, és azok végrehajtásából állnak, hanem az élet sokszínűségének megfelelően, bonyolult rendszert alkotnak. A tanácsi szervek közötti együttműködés a célkitűzések, feladatok egyeztetésében, az együttes cselekvés irányának és módjának meghatározásában, egymás munkájának kölcsönös segítésében, támogatásában és mindezt elősegítő kölcsönös információk szolgáltatásában határolható körül. A jelentés az együttműködés szükségességét a feladatok nagyságával is érzékelteti. Röviden kiemeli az ismert tényt, hogy Bács-Kiskun megye az . ország területileg legnagyobb megyéje, 106 községben, nagyközségben, 6 városban 570 ezer lakos él. A megye szerepe jelentős az ország gazdasági életében, mert a mezőgazdasági termelésből 11—12 százalékos, az ipari termelésből 3,2 százalékos a' részesedése. Évente mintegy 3,5 milliárd forint költségvetési és fejlesztési célú pénzeszközzel gazdálkodik. A Bács-Kiskun megyei Tanács . és szakigazgatási szervei vállalatok, intézmények felügyeletét látják el, hangolják össze tevékenységüket. A központi célok megvalósítása, a területi feladatok ellátása során a szakigazgatási szervek rendszeresen tárgyalnak. véleményt egyeztetnek minisztériumokkal, főhatóságokkal, a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteivel. A megyei tanács és szervei tevékenységét, funkcióit és feladatát a tanácstörvény határozza meg és alapvetően szabályozza az együttműködési formákat. A nagy jelentőségű ágazati jogszabályok, mint például tervtörvény, közművelődési törvény, az állami ellenőrzésről szóló minisztertanácsi szabályrendelet ki- , fejezetten előírják az érdekelt állami, társadalmi, gazdasági szervek munkájának összehangolását. A közel három évtizedes tanácsi munka a szabályozás különböző eszközét alkalmazta a szervek együttműködésére. Ez tükröződik az 1973-ban elfogadott szervezeti és működési szabályzatban, a tanács és a végrehajtó bizottság, valamint a szak- igazgatási szervek éves munka- tervében, az osztályok ügyrendjében, munkaköri leírásokban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben külön napirendként foglalkozott az apparátus belső és külső koordinációs feladataivaL Megállapította, hogy a nagy jelentőségű, az átfogó jellegű feladatok meghatározása és végrehajtása során általában kielégítő a tanácsi szervek együttműködése. Ugyanakkor számottevően kell javítani a napi feladatok, az egyedi és hatósági ügyek intézésénél jelentkező összehangoló munkát. A koordináció nélkülözhetetlen eszköze a párt- és állami döntések maradéktalan végrehajtásának, az irányítás szerves része, a zavartalan együttműködés feltétele, amely meghatározó módon befolyásolja eredményeinket az élet minden területén. Az előterjesztett jelentés a tanácstörvény szerkezetét követve beszámol a megyei tanács és szervéi belső és külső koordinációs tevékenységéről, a szőkébb értelemben vett államigazgatási területen érvényesülő koordinációról, a megyei tanács szervezetén belüli munka összehangolásáról, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a minisztériumokkal, főhatóságokkal meglevő kapcsolatról, a megyei tanács és a helyi tanácsok közötti koor.di- nációróL Kitér a Hazafias Népfront megyei bizottságával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsággal és az MHSZ megyei szervezetével kialakított kapcsolatra, Szól továbbá a megyei tanács kapcsolatáról a megyei főügyészséggel, a megyei bírósággal, a megyei rendőr-főkapitánysággal, valamint a megyei tar - nács egyéb szervekkel kialakított kapcsolatrendszerérőL A bizottságok szerepe A megyei tanács és a tanácsi bizottságokról szólva hangsúlyozza: A konkrét egyeztető és összehangoló tevékenység az egyes ágazatokkal foglalkozó tanácsi bizottságok munkájában jelenik meg. így pl. a Tervgazdasági Bizottság a helyes fejlesztési irányok kialakítása mellett fontos egyeztető tevékenységet végez tanácsi és nem tanácsi területen egyaránt. Javaslataival nagymértékben hozzájárul a helyes testületi döntések kialakításához olyan fontos tennivalókban, mint pL az építőipari kapacitáshiány csökkentése, a fejlesztéshez szükséges pénzesz• ■■/'(Folytatás a 3. oldalon) szesen 164 millió forintot költenék a korszerűsítésre. A városr földi társulás közös telepének rekonstrukciója is megkezdődik, amelyhez 10 millió forint központi támogatást vesznek igénybe, azonban ez sem lesz elegendő a tervezett fejlesztésre. A hizlalása és egyéb költségek a telepeken még magasak, s emiatt nem érik el a tervezett 10—15 százalékos eszközarányos nyereséget. Hogy ez kedvező irányban módosuljon, az elkövetkezendő időszakban, elsősorban a takarmány minőségét kell javítani. Több sertéstelepen már elkészítették, illetve rövidesen felépítik a takarnjányke- verő üzemet, ahol fehérjedús koncemtrátumokkal keverik a gazdaság által megtermelt takarmányt. A hatékonyság további javításához feltétlenül szükség van a telepeken alkalmazott technológia fegyelmezett betartására és a tenyésztői munka javítására. Ez utóbbit többféle módon oldhatják meg a sertéstelepeken. Kettőt említünk, amelyek a jelenlegi ismereteink szerint a legcélravezetőbbek: hibridkocák vásárlása és mesterséges vagy természetes fedeztetése, illetve az anyai és apai vonalak tisztavérű tenyésztése és egyszerű keresztezése. A kisebb telepeken ez utóbbi kedvezőbb. Cs. I. Kötelességünk, hogy minél jobb körülményeket teremtsünk utódaink számára, minél jobban felkészítsük őket az életre. Húsz-huszonöt év múlva ugyanis, fizikai, szellemi teljesítőképességük, magatartásuk, szemléletük határozza meg a mi életszínvonalunkat. Az ifjú apák, anyák túlnyomó többsége a legjobbat akarja gyerekének, arra törekszik, hogy erős, egészséges legyen. Az akarat azonban önmagában kevés. Ezért is becsülik mind többen a védőnők áldozatos munkáját, ezért fogadják meg tanácsaikat. Néhány esztendő óta főiskolán sajátítják el a tanácsadáshoz szükséges ismereteket, igy nagyon hatékonyan hozzájárulhatnák a társadalom egészséges fejlődéséhez. Szocialista államunk is mind többre értékeli tevékenységüket. A közelmúltban vezették be a munkahelyi pótlékot, október 1-től fizetés- emelésben részesülnek. De még ezek után is a kis keresetűek közé tartoznak és inkább a hivatástudat tartja őket e nehéz pályán. Az egészségügy országos és megyei irányítói különféle kitüntetésekkel, elismerésekkel méltányolják fáradozásukat. Bács-Kiskunban különösen nehéz a dolguk, részben a létszámhiány, részben a tanyavilág miatt. Képesítés nélkül senkit sem alkalmaznak, még rokon szakmákban dolgozók sem helyettesíthetnek. Mivel az állások mintegy 15 százaléka betöltetlen, sok a gond. Kecskeméten a legrosszabb a helyzet. Egyik-másik szé- chenyivárosi körzethez 170 csecsemő tartozik! Sok fiatal él a lakótelepen, az átlagosnál jóval nagyobb a várandós asszonyok aránya. Szinte képtelenség ekkora feladatnák megfelelni. 'Ügy látszik, hogy minden tekintetben felül kellene vizsgálni a városok, különösen a megyeszékhely ellátási létszámnormáit. A betöltetlen állások többségét mégis falun találjuk. Sajnos nem mindegyik tanács törődik fontosságának megfelelően a védőnők munkájával, a feltételek megteremtésével. A legritkább esetben juthatnak szolgálati lakáshoz. Van olyan húsz éve dolgozó védőnő, aki gyermekével ma is albérletben lakik. Sokan 20— 30 kilométert kerékpároznak naponta. Üdvös és hasznos lenne az is, ha a körzeti orvosokhoz hasonlóan, soron kiírni, kedvezmény esen gépkocsit vásárolhatnának. A legképzettebb, legügyesebb védőnők sem tehetnek semmit, ha az érdekeltek nem igénylik segítségüket. Tapasztalataink szerint általában jó az együttműködés az orvosok és a védőnők között. Mind erőteljesebben érvényesül az egymásra utaltság tudata. Mindennek része van a csecsemőhalandóság csökkenésében is. Az volna az ideális, ha a terhesség kezdeti időszakától létrejönne a leendő kismama, s a védőnő között oly kívánatos kapcsolat. Sajnos, nagyon sokan csak az utolsó hónapokban jelentkeznek. Szerencsére, az emberek többsége hálás a segítségért és kiki alkatától és akaraterejétől függően, igyekszik betartani az útmutatásokat. Egykét évtizede babonás szokások rontották az apróságók egészségét, veszélyeztették testi épségüket. Hála a felvilágosító szónak, ma már ilyenek ritkák, mint a fehér holló. Munkájuk eredménye csak közvetve mérhető, érzékelhető. Nehezen mutatható ki, hogy mennyivel több az egészséges apróság, mennyivel gyorsabban fejlődött a védőnő „felügyelete alatt” növekvő kisfiú, kislány. Különféle statisztikákból és mindennapi tapasztalatainkból mégiscsak kiviláglik, hogy betegségeket, kórokat megelőző tevékenységük igen hatékony. A követelmények azonban mind nagyobbak. Most az iskolai védőnőhálózat kiépítése a soron kővetkező feladat. Némely megyében már előbbre tartanák, sikeres munkálkodásuk, jó példájuk ösztönzi az itteni erőfeszítéseket. Egyelőre csak egy szervezett státusz jelzi nálunk ezt a törekvést, de remélhető, hogy a közeli években már több nagyobb iskolában is dolgozhatnak. H. N.
