Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szolgáltatás ellátás helyzeti A Hazafias Népfront megyei bizottsága ülésének napirendjén Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Farkas Jó­zsef megyei titkár bevezető szavaiban kö­szöntötte az ülésen részt vevő dr. Szentist- ványi Gyulánét, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a Népfront Országos Ta­nácsának titkárát, és Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. és a kereskedelmi AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évt. 229. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 28. csütörtök Fairkas József bevezető szavai keretében megemlékezett a kö­zelmúltban elhunyt dr. Bodóczky László megyei népfrontéinak közéleti érdemeiről, javasolta an­NAGY ERŐ A TÁRSADALMI MUNKA §| Kecskemét fejlesztéséről tárgyalt a város tanácsa Tegnap délután Kecskemét város Tanácsa ülésének kezdete előtt a megszokottnál többen gyülekeztek a díszterem előtti folyosón, ugyanis az eseményre meghívták, várták a kecskeméti lakosokat, akiket a közérdekű ítémák megvitatása érdekelt. A teremben körülnézve kiderült, hogy a tanácstagokon 'kívül aki csak tehette, érdeklődőként eljött a tanácsülésre. Érthető volt a nagy érdeklődés, hiszen Gádor József tanácselnök .megnyitó szavai után Veliczky István általános tanácselnök-he­lyettes előterjesztésében az V. ötéves területfejlesztési terv idő­arányos teljesítését vitatták meg a résztvevők. Természetesen minden kecskeméti lakost köz­vetlenül érint a megyeszékhely kereskedelmi ellátásának alaku­lása, a tömegközlekedési gondok megoldása; a nők otthoni mun­káját segítő szolgáltatás fejlesz­tése, s nem utolsósorban említ­ve a bölcsődei, óvodai helyek bővítését, vagy az albérlők, il­letve a nem megfelelő körülmé­nyek között élők gondjának fo­lyamatos megoldását, vagyis a lakásépítést. A tanácsülés hangulata is azt bizonyította, hogy a fentebb csak példaként kiragadott téma­csoportokat nem lehet különö­sebben rangsorolni, hiszen vala­mennyinek a fejlesztése egyaránt fontos, több tízezer lakost közvet­lenül érint. Ezért is jólesően vették tudo­másul a szóbeli kiegészítés ama lényeges megállapítását, misze­rint az elért eredlftiémyak alapján reális lehetősége van annak, hogy a feladatok az V. ötéves tervben teljesülnek, örvendetes tény, hogy a tervezettnél kedve­zőbben alakult eddig a lakásépí­tés. S természetesen az sem kö­zömbös, hogy a pénzeszközök jó biztosítékot adnak a tanács ezzel kapcsolatos terveinek további tel­jesítésére. Az OTP-lakásberuhá- Zás is az előirányzottnak megfe­lelően halad. A villamos- és fű­tőén ergia-ellátás további fejlesz­tésére az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Az elhangzott kérdéseik, majd az ezt követő hozzászólások je­lentős része a bölcsődei, ’ óvodai fejlesztéssel foglalkozott. Dr. Me­ző Mihály, a megyei tanács osz­tályvezetője hozzászólásában egyebek között említette, itt-ott a tervezettnél lassabban készül­nék el ezek az intézményék. 'Való igaz, hiszen például a Bocskai utcában tervezett 100 személyes óvoda építése áthúzó­dik a következő ötéves tervidő­szakra. Ám az elmaradásnak azért jogos indoka van: a hunya­divárosi lakótelepen nagyon hiányzott egy ilyen létesítmény, ezért itt százötven gyerek szá­mára alkalmas óvodát építenék, összességében is kedvező a hely­zet, hiszen az elmúlt év végéig a tervezettnek több mint duplá­ját, vagyis 600 óvodai helyet ala­kítottak ki. Hasonló eredmények említhetők a bölcsődék fejleszté­sével, új tantermek kialakításá­val kapcsolatban is, noha he­lyenként lemaradás tapasztalha­tó. Az eddigi lendület, széles körű társadalmi összefogás szükséges a megyeszékhely további fejleszté­séhez. A lakosságnak szóló tele-, pülésfejlesztési felhívást a ta­nácsülés valamennyi résztvevője megkapta, így a szünetben sokan e kis füzetecskét lapozgatták. Felhívásában Kecskemét város Tanácsa segítséget kér a megye- székhelyen működő gyárak, üze­mek, vállalatok, közös gazdasá­gok, intézmények dolgozóitól, va­lamennyi kecskeméti lakostól, hogy társadalmi munkával se­gítsék a bölcsődék, óvodák, isko­lák építését, a járdák, utak fel­újítását, a parkok, terek, játszó­terek gondozásál A kecskemétiek közül több ez­ren tavaly is becsületesen kivet­ték részüket a településfejleszté­si munkából. A tanácsülés máso­dik részében ennek jelentőségé­ről esett szó részletesen, majd a legtöbb társadalmi munkát vég­ző munkahelyek, szocialista bri­gádok és dolgozók jutalomban ré­szesültek. Kecskemét város Tanácsának ülése bejelentések tárgyalásával ért véget. • Horváth István beszél. (Tóth Sándor felvétele.) nak jegyzőkönyvben vhló rögzíté­sét és a bizottság egyperces nSna felállással tisztelgett emléke előtt. Ezután Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, a nép­front megyei bizottságának tagja kért szót, és érdemei felsorakoz­tatása és több évtizedes népfront- munkásságának méltatása után dr. Dobos Lászlót javasolta a megyei bizottság új elnökévé, amelyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. Majd a napirend megtárgyalá­sára került sor, amelynek kere­tében Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese tartott előadást a szolgáltatás és a kereskedelmi ellátás Bács-Kis­kun megyei helyzetéről. Előadásában többek között el­mondotta, hogy az elmúlt évben a lakosság a rendelkezésére álló pénzösszeg 87 százalékát vásár­lásokra és szolgáltatásokra köl­tötte. A fennmaradó összeg felét lakásépítésre fordították, másik felét pedig megtakarították. Ez természetesen azt Is jelzi, hogy a megye kereskedelme az elmúlt években dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött. Növekedett az árukí­nálat, a változó kereslethez ru­galmasabb az alkalmazkodás, fo­lyamatosan bővíti az áruválasz­ték, fejlődik az üzlethálózat mennyiségi és minőségi vonatko­zásban egyaránt, és színvonala­sabb a kereskedelmi tevékeny­ség. Ha a megye kiskereskedelmi forgalmát összehasonlítjuk az 1970-es esztendővel, akkor meg­kétszereződésről adhatunk szá­mot. Természetesen az egyes áru­cikkcsoportok forgalmának nö­vekedése eltérő mértékű. Az életszínvonal alakulására legin­kább jellemző vegyesipari cik­kek értékesítésének emelkedése jóvá! meghaladja az országos át­lagot összességében jó árukínálatról lehet számot adni. Vannak azon­ban gondok is, például Kecske­mét kereskedelmi ellátása ma még gyenge, hiszen egy lakosra 30 ezer forint forgalom jut éven­te. Baján 1976-ban 35 800 forint volt a forgalom. Kiskunfélegyhá­za viszont 10 ezer forinttal ma­radt el Baja forgalma mögött. A beszámolóban részletesen szó esett az egyes árufőcsopor­tok kereskedelmi forgalmának jellemzőiről. Így az élelmiszerel­látásról, a vendéglátásról, a ru­házat, a vegyesiparc ikk forgalma­zásáról, s ezzel együtt természe­tesen a hálózat fejlődéséről is. A hálózat méretei nagyot léptek előre, hiszen míg 1970-ben ezer lakosra 260 négyzetméter bolti alapterület jutott, ez az elmúlt esztendőben már 350 négyzet­méterre növekedett. Es még egy jellegzetesség: a bolti kereskede­lem üzleteinek 55 százaléka ön- kiszolgáló rendszerű. Sok nehézséggel jár azonban az új lakótelepek ellátása. Ezek a lakásépítéshez viszonyítva két- három évet késnek. Ebbe a kése­delembe nem lehet belenyugodni még akkor sem, ha nem könnyű megoldást találni. Az előadás második része a lakossági szolgáltatásokkal foglal­kozott, ahol ugyancsak sikerült jelentősen előbbre lépni. Jelenleg a megyében egy lakosra évente 850 forint értékű szolgáltatás jut, és ez több mint a megyék átla­ga, amely 732 forint A tervidő­szakban a tanácsok, a gazdálko­dó szervek összesen több mint 200 millió forintot fordítanak szolgáltatásfejlesztésre. Az előadás részletesen taglalta a szolgáltatások különböző faj­táit Szó esett a gépjárművek ja­vításáról és karbantartásáról, mint egyik legerőteljesebben növekvő gondról. A híradástechnikai be­rendezések és elektromos háztar­tási gépek javításáról, a textil- tisztításról, lakáskarbamtartásról és a hagyományos ipari szolgál­tatásokról is: a cipőjavításról, a fodrászat-kozmetikáról, és a fény­képészet színvonalának, kulturált­ságának emeléséről. Majd végül az előadó megállapította, hogy a nem kellően fejlesztett szolgálta­tó létesítményhálózat kihasznált-: sága nagy mértékben megnöveke­dett: a beruházások időbeli el­húzódása ellenére a lakosság el­látása megoldott. Az előadást követő beható vita után bejelentések előterjesztésére és Indítványokra került sor. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés az egész emberiség közös érdeke Pnja Frigyes beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán NEW YORK Szerdán délelőtt mondotta el beszédét az ENSZ-közgyűlésen Púja Frigyes külügyminiszter. Púja Frigyes egyebek között a következőket mondotta: A közgyűlés 32. ülésszaka óta eltelt időszak eseményei újból és világosan bizonyították, hogy az emberiségnek nincs fontosabb és sürgősebb feladata, mint a béke megvédelmeaése, az alkotó mun­kához szükséges normális nem­zetközi körülmények biztosítása. Ilyen körülményeket csakis a bé­kés egymás mellett élés, az eny­hülés elmélyülése szavatolhat. Ez minden nép, az egész emberiség közös érdeke. Nem véletlen te­hát, hogy az enyhülési folyamat alapvető szerepet játszik a nem­zetközi politikában. Az enyhülés szükségszerűség Ámde tanúi lehetünk annak is, hogy a fegyverkezés haszonélve­zői, a"nemzetközi feszültség csök­kentését ellenző erők fokozzák aktivitásukat, s ellentámadást szerveznek e pozitív folyamait fel­tartóztatására. Szándékaikat ha­mis érvekkel, a nem létező szov­jet katonai fenyegetéssel, a Varsói Szerződés állítólagos katonai fö­lényével igyekeznék igazolni. Sem­mi sem indokolhatja azonban a bé­ke és a biztonság, a nemzetközi megértés elleni akciókat, a fegy­verkezési hajsza újabb felszításá­ra irányuló próbálkozásokat, a NATO washingtoni csúcsértekez­letének azt a döntését, amely hosszú távú fegyverkezési progra­mot irányoz elő. Tagadhatatlan, hogy a békés egymás mellett élés, a2 enyhülés éllen fellépő erők aknamunkája következtében az enyhülési folya­mat az utóbbi időben lelassult, megtorpant, ez a nemzetközi po­litika számos jelenségén megfi­gyelhető. Mi azonban a jövőt illetően mégis optimisták vagyunk. Fő­képp azért, mert azt tartjuk, hogy az enyhülés a nemzetközi erővi­szonyokból következő szükség­szerűség. Meggyőződésünk: ha a (Folytatás a 2. oldalon.) A cigánycsaládok otthonteremtése , Érdemes körülnézni a kis­kunfélegyházi Üj Élet utcában — javasolták többen is a me­gyei cigányügyi koordinációs bizottság legutóbbi ülésén, amelyen egyebek között a ci­gánycsaládok új otthonterem­tési lehetőségét elemezték a résztvevők. Való igaz, jó ér­zés végigsétálni <a fentebb említett virágos utcán, de te­gyük hozzá, hogy nem egye­dülálló az itteni kedvező ta­pasztalat. Az V. ötéves tervidőszak alatt Bács-Kiskun megyében 330 úgynevezett csökkentett értékű lakás építésére van le­hetőség. Az elmúlt évben csaknem 120 ilyen típusú la­kásba költöztek be a cigány- családok. Kiskunhalason, Ka­locsán és még több városban, községben körülnézve a ci­gánycsaládok új otthonaiban örvendetes, hogy nemcsak az életkörülményük változott meg, hanem a korábban ta­pasztalt igen általánosnak mondható életvitelük is, szinte valamennyi új lakásban rend és tisztaság, gondozott beren­dezés látható. A Bács-Kiskun megyében még meglevő 16 ci­gánytelep putrijai lényegesen más képet mutatnak. Megyeszerte itt is, ott is igen fontos feladat tehát ezek­nek a lakásoknak folyamatos építése. Sajnálatosan több te­lepülésen például Baján, Kis­kőrösön, de még Kiskunhala­son is lemaradás tapasztalha­tó. Igaz ugyan, hogy még nem alakult ki megfelelő gyakorlat az ilyen típusú lakások építé­sének megszervezésére, sok­helyütt a kivitelezők sem tud­ták hatíridőre vállalni a munkát, s egy rendelet is be­folyásolja az ezzel kapcsolatos tervek dinamikus megvalósí­tását. Pontosabban arról a gond­ról van szó, hogy a tanácsok csak a telep felszámolását kö­vetően kaphatják meg az anyagi támogatást, viszont célszerű lenne, ha a 20—25 ezer forintot az évenként meg­épített lakások után megkap­nák, hogy a pénzből fedezni tudják az újabb lakások épí­tésének előkészítését. A kiskunhalasiak mellett több város tanácsi vezetőinek is az a véleménye, hogy a rendelet módosítása nagy anyagi segítséget jelentene. Egy-egy ilyen lakás építése mintegy 150 ezer forintba kerül. Jelentős az állami kölcsön, hiszen a cigánycsaládoknak a fenti összeg alig 10 százalékát kell összegyűjteni ahhoz, hogy a putrikból elköltözhes­senek új otthonba. A Bács-Kiskun megyei ta­pasztalatok azt is bizonyítják, hogy az eddigi lemaradásnak van egy másik oka is. Azok, akik nem dolgoznak rendsze­resen, s korábbi életvitelükön nem változtatnak természete­sen nem tudják összegyűjteni a „beugrót”, tehát saját ma­guk akadályozzák meg azt, hogy családjukkal jobb, egész­ségesebb környezetben éljenek. A rendszeresen dolgozó ci­gányok is bizonyíthatják, hógy munkahelyüktől segítséget kapnak. Akik jó néhány éve állandó munkaviszonyban vannak, gyakran 5—5 ezer forintnyi kamatmentes köl- I csont vehetnek fel a vállalat­tól, s olyan esetek is előfor­dultak, hogy jó munlcajuk, szorgalmuk jutalmaként visz- sza sem kell téríteni a lakás­építéshez kapott pénzt. A városi, községi tanácsok­tól is jelentős segítséget kap­nak új otthonteremtésükhöz. Csupán példaként említjük a kiskunhalasi tanácsot, amely I a szanált épületek anyagait, I rendszeresen odaadja a cigány- I családoknak új otthonaik ki­alakítására. Érdemes tehát az alapvető feltételnek, az állandó munka- viszony létesítésének eleget tenni, szépek, modemek az új lakások. Az éves tervekhez viszonyí­tott lakásépítési lemaradásnak tehát több oka van. A még meglevő gondokat csakis kö­zös összefogással lehet megol­dani. Az egyre gyakrabban tapasztalható jó példák ösz­tönző erőt jelentenek. T, L. Pritaminpaprika huszonöt hektáron • Egy hete kezdték el a pritaminpaprika szedését az érsekcsanádl Búzakalász Termelőszövetkezetben. Huszonöt hektárról mintegy há­romezer mázsa termésre számítanak, amelyet a Szigetvári Konzerv­gyárba szállítanak. A szedésben a szövetkezet dolgozóin kívül részt vesznek a község általános iskoláinak tanulói, valamint a (él éve kötött együttműködési szerződés szerint, e hét végén, a Bajai Taní­tóképző Főiskola hallgatói. (Straszer András felvétele.) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents