Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

\ A 1978. szeptember 27. • PETI hPf * Munkásasszonyok falun Munkásasszonyok? Hol va­gyunk mi még attól? — A laki­teleki Szikra Termelőszövetkezet gumiüzemében ( dolgozó Gigor Istvánná mondja ezt, legnagyobb meglepetésemre. -Tudtommal ugyanis a mintegy száz dolgozót foglalkoztató gumiüzem több mil­lió forintnyi értékű ipari termé­ket — cipőtalpakat, targoncake­rekeket, különböző méretű tömi-, tőgyűrűket állít elő- évente. Hamarosan tisztázódik, hogy mi váltotta ki a fentebb idézett, el­keseredett véleményt. Gigorné, mint az egyik szocialista brigád vezetője, közös programot szerve­zett, de. rajta kívül senki nem jelent meg a kijelölt helyen. Gi­gorné ebből azt a következtetést vonta le, hogy a falun élő em­berek még ma is befelé fordulók^, a háatáji munka érdekli őket. Persze, nem gondolhatta - ko­molyan mindezt ő maga sem, hi­szen ottjártamkor már egy újabb társadalmi akciót szervezett. □ □ □ A munkaidő nyolc órája ala­posan igénybe veszi a brigádtago­kat. S dolguk végeztével otthop a további tennivalók zöme várja a guimiüzemben dolgozó asszonyo­kat. A legtöbbjük délutáni prog­ramja úgy kezdődik, mint Kele­men Imrénéé, aki elmondja: mun­kaidő után az óvodába siet; on­nan pedig a falu túlsó végén le­vő másikba, ahol a kisebbik gye­reke van. Ezt követi a bevásár­lás, s bizony a legtöbbször el­múlik négy óra is, mire hazaér. Otthon — csak úgy, mint a töb­bi asszonyt — várja a vacsora­főzés, a mosás, a kerttel való foglalatosság; s a rengeteg mun­kával járó háztáji is. Ilyen szempontból Mócza Ist­vánná a szerencsések közé sorol­ja magát: — Nekem a kertben nincs sok munkám, mert a - férjem szinte mindent elvégez. Legfeljebb a háztájiba megyünk ki együtt, hétvégeken. Nem- véletlen, hogy kulturális jellegű időtöltésről szólva, a te­levízió qézésén kívül Móczáné említi meg először a könyvet. A férje is, ő maga is nagyon sze­ret olvasni, mondja kérdezés nél­kül. S az is kiderül, hogy az ol­vasás nem egyedül az ő szenve­délyük: minden brigádtag rend­szeres látogatója a községi könyv­tárnak. Az olvasási buzgalom legfőbb csiholója a termelőszövetkezet ágazat vezető je: Varga Sándor, ö szintén jelen volt a beszélgeté­sen, s egy néhány perces kitérő erejéig valóságos kiselőadást tart a környék múltjáról: — A Tanácsköztársaság idején a vörös matrózok egy brigádja itt, a falunk határában védte a Tisza vonalát. A legtöbbjük hő­si halált halt; a parancsnokuk sírja is itt van a temetőben. A jelenlevő asszonyok mint is­mert dolgokat, úgy hallgatják ezeket a mondatokat, s itt-ojt be is kapcsolódnak a beszélgetésbe. Figyelmembe ajánlották például a direktórium egykori, az ellen­forradalmárok által megkínzott vezetőjének fiát, aki a gyár szomszédságában él. és sókat tud mesélni a régi időkről. □ 1 I A brigád kulturális életének teljes feltérképezésére nem vál­lalkozhatunk ezúttal; nem sora­koztatjuk fel az adatokat a to­vábbtanulásról, a könyvvásárlás­ról és a kulturális érdeklődés más, számokkal is mérhető meg­nyilvánulásairól. . Csak annyit tennénk még az elmondottakhoz, hogy az asszonyok élményszerű beszámolót tartottak több író­olvasó találkozóról és kirándu­lásról, továbbá, hogy egyik-má­sik asszony két-három közösség­nek is tagja: Gigorné például nemcsak eredményes tekéző a kecskeméti Vörös Meteor Klub­ban, hanem a helyi énekkar egyik erőssége is. Mit mutatnak a fentiek? Töb­bek között azt, hogy ha vannak gondok még a művelődéssel a folyamatosan munkássá váló fa­lusi asszonyok körében — mint másutt is —, I itt Lakiteleken, ugyanakkor vannak ezzel kap­csolatban már biztató jelek is. Káposztás János Krúdy-szobor • Nyíregyházán, a Krúdy Gyula gimnáziumban az író születésé­nek 100. évfordulója alkalmából avatják fel Borbás Tibor szob­rászművész alkotását, Krúdy Gyula mellszobrát. A képen: A művész munka közben. (MTI- fotó — Pólya Zoltán felvétele — KS.) Mozi 1897-ből Az első bolgár mozielőadást 1897-ben rendezték meg Húszé városában. Az első bolgár filmet, „A gavallér bolgár” című bur- leszkbe hajló szatírát a kiváló Vaszil Gendov színésszel és ren­dezővel a főszerepben 1915-ben mutatták be. Az első bolgár filmmúzeumot is Gendov alapí­totta. A múzeum anyagát a ko­rabeli fotók, kéziratok, plakátok, vetítöberendezéseh, az első film­újság alkották. A múzeum örö­két vette át az 1960-ban mega­lakult Nemzeti Filmarchívum, amely idővel a F1AF, a Film­archívumok Nemzetközi Szövet­sége tagja lett. Jelenleg 10 ezer filmplakátot, 20 ezer képanya­got, számtalan kéziratot, forgató- könyvet, orosz, francia, angol, spanyol, német, rr^agyar, török, japán nyelvű cikkeket őriznek. Az archivált filmek száma pe­dig meghaladja a 17 ezret. A filmanyagban számos tör­ténelmi értékű hazai és külföl­di alkotás szerepel. Nem egy a világon csak itt található meg. (BUD APRESS—SOFIAPRESS) Reviczky Gábor Milyen színész az öt esztende­je diplomázott művész? Sohasem láttam azelőtt, a kritikákból pró­báltam képet alkotni róla. Pályi András szerint: „különös fogé­konysággal fedezi fel a drámai helyzetet. Ez az első látásra be­lénk vésődő tekintet, ezek a ka­rakterisztikus mozdulatok vissza­visszatérnek minden emlékezetes színpadi percében. (Színház, 1976 augusztus.) „Félelmetes Aston sze­repében. Imbolygó, lassú járásá­ban mindig érezni a kompenzációt': nehogy észrevegyék mozdulatai­nak bizonytalanságát... Ez a mo­nológ döbbenetes hatású, pedig semmiféle külső színészi eszközt nem vesz igénybe." (Nánay Ist­ván, Színház, 1978. augusztus.) A címszerepben Reviczky Gábor teljesen tisztában feladatának ka­rakterével.” (Fábián László, Film, Színház, Muzsika, 1978/4.) Személyes tapasztalásból, mon­dom, ogy erős, nem mindennapi, kereső, hajthatatlan egyéniség. Egyben-másban a fiatal Latino- vitsot juttatta eszembe. Évékig edződött, formálódott Éles Béla híres tatabányai amatőr színpa­dában. Megtanulta a félmegoldá­sok gyűlöletét, mindig is utálta a görbült hátat. A sikertelen főis­kolai felvételi után a Nemzeti Színház Stúdiójába hívták. A vizsgára várakozva megtudta, hogy fejenállva mondatják a vá­lasztott szöveget. Izmos, ügyes, mégis elviharzotf. „Velem ne bo­hóckodjanak.'” Fizikai munkát vállalt, esténként egy szobrásznál dolgozott, aki máig is sajnálja, hogy másodszorra ismét a Szín­művészeti Főiskolára jelentkezett. Most sikerült! 1973-ban végzett, osztályfőnöke, a tekintélyes színigazgató előnyös szerződéssel csábította Pestre az akkor már budai fiatalembert. Reviczkynek sohasem tetszettek volt tanárainak rendezései, in­kább lemondott a fővárosról. Két- két évadot töltött azóta Kapos­várott és Debrecenben, egyet Miskolcon. A Vígszínház , és Kecskemét között választhatott ezen a tavaszon. Főrendezőjével, Beke Sándor­ral és a két Blaskóval idejött, örömünkre. A közös munka so­rán vált világossá számukra, hogy egyet akarnak, hasonlóan vélekednek a színházról. Dolga: az érzelmek sűrített, nyomatékos kifejezésével a néző gyönyörköd­tetése, formálása. Órákig figyeltem a Káin és Abel próbáján. Tudom, annyira átadja magát, szerepeinek, any- nyira átéli a drámai helyzeteket, hogy egyik-másik előadásán ki­lókat fogy. A próbákat is azonos intenzitással csinálja végig. Gyötrődött, vitatkozott magával, másokkal, újrö> és újra nekigyűr- kőzött. — Pokolian nehéz az a ragyo­gó szerep. Nincs benne pihenő. Káin vagyok, aki nem nyugszik bele sorsába, a körülményekbe, mindig többet akar. Az emberek között sokkal több iaz Abel, ha nem így lenne, akkor örökké forradalomban lobognánk, de ha hiányoznának a Káinok, akkor máig a barlangban laknánk. Blaskó Péter Még a félhomályos folyosókon, az üres nézőtéren gyűlik a fő­próbákon vibráló feszültség, de egy kisportolt, erőteljes arcélű, sötét inges, farmernadrágos szí­nész igen keményen dolgozik a színpadon. Szusszanásnyi lazítást sem engedélyez magának. Olykor kétszer-háromszor is elpróbál egy mozdulatot, egy lépéskoreográfiát. „Tehetsége évadról évadra nö­veli hívei táborát. Nem kételke­dem abban, hogy az egész ország ismerni fogja.” A próbán látot­tak és máig ható, vele kapcso­latos tévé-élményeim nyatnatéko- sító felkiáltójeleket parancsolnak Szakonyi Károly megállapítása, köv.etkeztetése után. Már harmadéves főiskolásként mint Törőcsik Mari és Kállai Fe­renc partnere bizonyíthatta, hogy érdemes volt a bizalomra. A dip­loma megszerzése után \azonnal szerződtette a Nemzeti Színház. Ment. hogyne ment volna! Ma sem bánja, csak az időnkénti tét­lenség kedvetlenítette. Rendszer­telenül, váratlanul jutott egy-egy jobb szerephez. Hiányzott az ál­landó terhelés, tréning, a képes­ségek szüntelen fejlesztésének ■ a lehetősége. Ez is megadatott szá­mára Miskolcon. Vendégszerep­lésre hívták, a siker több évad­ra hosszabbította a néhány hó­napos kirándulást. Volt — egye­bek között — püffedt Andrej, Csehov Három nővérében, Prin- zivalle a Monna Vannában. A szebbnél szebb feladatok gyorsan érlelték tehetségét. Különösen Beke Sándor rende­zővel dolgozott együtt szívesen. Neki, a kecskeméti színház új főrendezőjének is része van ab­ban, hogy a hírős városba szer­ződött. Közös munkájuk során derül ki, hogy hasonlóan gondolkod­nak a színház küldetéséről, a korszerűségről. „A színház ma sem nélkülözheti a jó értelemben vett teatralitást. Ma is hozzátar­tozik az érzelmek tisztasága.” Ezért vár sokat Sütő András gyönyörű évadnyitó drámájától, Ábel szerepétől. Egyetért a ren­dezővel: a hétköznapok apró- cseprő ügyeire jobban odafigyelő praktikus ábeli magatartásnak is vannak értékei, bár az emberi­séget a mindent megkérdőjelező, forradalmi „káinság" hiszi előre. Tulajdonképpen — erről igyek­szik kecskeméti bemutatkozásán a nézőket meggyőzni — bennünk van Abel is, Káin is. Tőlünk, és a körülményektől függ, hogy me­lyik érvényesül. H. N. (Tóth Sándor felvételei) A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség munkája az elmúlt évek során jó ütemben és jó irányban haladt előre. A fejlő­dés* egyaránt vonatkozik a tevé­kenység tartalmára és a belső szervezeti életre. A KISZ tagjai, szervezetei és testületéi felada­taik végrehajtásával jól segítik gazdasági, társadalompolitikai, kulturális céljaink megvalósulá­sát és a konkrét tettek ezreiben ölt testet a KISZ IX. kongresz- szusának jelszava: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelős­ségünk a fejlett szocialista tár­sadalom építése”. A KISZ Köz­ponti Bizottságának 1974. áprili­si határozata nyomán erősödött a KISZ belső rendje, szervezeti fe­gyelme és szervezettsége is. A fejlődés jelentős részben an­nak köszönhető, hogy a párt- szervezetek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak az ifjúsági szervezetek életére, a párt ifjú­sági szervezetét megillető gond­dal irányították és irányítják munkájukat. A Politikai Bizott­ság ez év május 30-án behatóan vizsgálta a KISZ pártirányításá­nak kérdéseit és a továbbfej­lesztés feladataira megfelelő ha­tározatot hozott. A KISZ mun­kájáról és a KISZ pártirányítá­sáról mondott értékítélet összes­ségében pozitív, következéskép­pen a feladatok nem elsősorban a hibák kijavítására, hanem a munka továbbfejlesztésére irá­nyulnak. Közülük is a legfonto­sabb, hogy egyetlen KlSZ-szer- vezet se nélkülözze soha a párt irányító tevékenységét. A hatá­rozat ezt így fogalmazza: a párt minden szervének, szervezetének felelősségteljes kötelessége a mű­ködési területén dolgozó KISZ- szervek, szervezetek állandó, rendszeres politikai irányítása, munkájuk figyelemmel kísérése, a KISZ pártirányítására vonat­kozó érvényben levő határoza­tok következetes végrehajtása. Az irányító munka során a pártszervezeteknek néhány alap­vető tételt állandóan szem előtt kell tartaniuk. ’ -Ä párt' a KlSZ-t elvL politi­kai eszközökkel közvetlenül irá­nyítja. A közvetlenség azt je­lenti. hogy a párt határozatai — minden más tömegszervezettől eltérően — kötelezőek a KISZ- re mint szervezetre, tehát a KISZ tevékenységének ezek vég­rehajtását kell szolgálnia. Ma is előfordul még ennek félreértése és közvetlen irányítás ürügyén az aprólékos, felesleges beavat­kozó utasítgatás válik gyakorlat­tá. Látniuk kell a pártszerveze­teknek, hogy a KISZ saját prog­ramja, a Központi Bizottság éves akcióprogramjai, párthatároza­tokra épülnek, azokhoz kapcso­lódnák és a szervezetek ezek végrehajtásán szorgoskodnak. A pártszervezetek tehát akkor jár­nak el helyesen, ha egyrészt se­gítik a KISZ saját programjai­nak megvalósítását, másrészt — ezt kiegészítendő — olyan fela­datokat adnák a KlSZ-szerveze- teknek, amelyek végrehajtásával a munkahelyi, intézményi, lakó- területi, gazdasági és társada­lompolitikai célok valóra váltá­sában tudnak segíteni. Módszer­ként . azt ajánlja a Politikai Bi­zottság, hogy minden pártalap- szervezet évenként egyszer, a KISZ tavaszi értékelő és prog­ramkészítő taggyűlése előtt tűz­ze napirendre a KISZ-szervezet tevékenységét. Ez alkalommal értékeljék a KISZ-szervezet egé­szének, ezen belül a KlSZ-veze- tőségének és a KISZ-ben dolgo­zó párttagoknak a munkáját és ezt az értékítéletet tolmácsolják a KISZ értékelő taggyűlésén. Ugyancsak itt kell megfogalmaz­ni azokat a feladatokat is, ame­lyek végrehajtását a pártszerve­zet a KISZ-től várja, hogy eze­ket beépíthessék az új akció- programjukba. Ez a segítség biz­tosíthatja, hogy a KlSZ-szerve- zet éves akcióprogramja politi­kailag tartalmas, helyileg is ér­telmes feladatok összessége le­gyen, amelyek gyakorlatiasak, végrehajthatók, értékelhetők. * IV. Legyen a pártszervezet rend­szeres és állandó Jonunkakapcso- latban az általa irányított KISZ- szervezetekkel. Az évenkénti ér­tékelés nyilván nem elégítheti ki az irányítással kapcsolatos poli­tikai igényeket. Ezen túl szük­ség van arra, hogy a pártszer­vezet rendszeresen tájékoztassa a KISZ tagságát a legfontosabb párthatározatokról, a párttago­kat pedig a KISZ felsőbb szer­veinek jelentősebb döntéseiről. Gyakorlatilag ez több formában is megvalósítható, de a Politikai Bizottság- szükségesnek tartja, hogy ennek a közvetlen és rend­szeres kapcsolatnak minden pártszervezetben épüljön ki a szervezeti biztosítéka. Ezért ki­mondja, hogy a KISZ-szervezet titkárát — függetlenül attól, hogy párttag vagy sem — min­den párttaggyűlssre és vezetősé­gi ülésre meg kell hívni. Ez alól a középfokú tanintézetek KISZ- titkárai kivételt képeznek, amennyiben őket csak a tanuló- ifjúságot érintő napirendekhez hívják meg. Ahol egy pártszer­vezet több KISZ-szervezetet irá­nyít, ott a fentiek a KISZ-bi- zottság, illetve KISZ-vezető6ég titkárára vonatkoznak. A közvet­len munkakapcsolat erősítésére a jövőben jobban fel kell használ­ni a KISZ-ben dolgozó fiatal párttagokat. A KISZ-ben' végzett munkájuk egyben pártmegbíza­tásuk is legyen, amelynek telje­sítéséért felelősséggel tartoznak a pártszervezet előtt is. összefogá­sukat, rendszeres tájékoztatásu­kat, segítésüket a pártszervezet ifjúsági felelőse végezze. Egyben az ő feladata, hogy a pártszer­vezet vezetőségének megbízásá­ból ■ gyakorlatiasan segítse a KISZ-vezetőség munkáját, de az irányítást mint politikai felada­tot a vezetőségnek, illetve a tag­gyűlésnek kollektiven kell gya­korolnia. A KISZ szervezetileg önálló politikai tömegszervezet és eb­ből eredő jogait tiszteletben kell tartanunk. A KISZ tagjait — a párttagokat kivéve — a pártha­tározatok közvetlenül nem köte­lezik. A szervezeti életük belső dolgaiban — a KISZ szervezeti szabályzatában foglaltak szerint — demokratikusan, maguk dön­tenek. Ez vonatkozik a progra­mok elfogadására, a vezetőség és egymás munkájának megítélésé­re, dicséretére, felelősségrevo- násra stb., .nem utolsó sorban a tagfelvételekre és vezetőik meg­választására is. A pártszervezet ezekben a kérdésekben politikai eszközökkel, a KISZ-ben dolgo­zó párttagok útján nyújtson se­gítséget az ifjúsági szervezetnek és kerülje a szükségtelen, apró­lékos; az önállóságot sértő be­avatkozásokat. A Politikai Bizottság határo­zata a fentieken túl még több fontos kérdésre is kitért, ame­lyek felsorolására itt most nincs mód. Kötelezte viszont a Köz­ponti Bizottság Párt- és Tömeg­szervezetek Osztályát, hogy a ha­tározat alapján adjon -ki egy részletes útmutatót, amely mód­szertani tanácsokkal is szolgál a pártszervezeteknek. Ez a doku­mentum várhatóan októberben jut el a pártalapszervezetekhez. Dr. Petrovszki István az MSZMP KB munkatársa Érdekességek a televízió külpolitikai műsoraiból Gazdasági, társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó, egzotikus tájak életét bemutató műsorokat sugároz a televízió az év hátra­levő részében. öt év alatt világszerte átlago­san kétszeresére emelkedtek az élelmiszerárak. Ez a tendencia a világ egyes részein fokozza az éhínséget, amelynek következté­ben naponta tízezren halnak meg Földünkön. Mi a helyzet a. világ éléskamrájában? — erre a kér­désre keresik a választ a politikai rovat munkatársai a Kockázat IV. negyedévi adásainak egyiké­ben. A politikai terrorizmus társa­dalmi és gazdasági hátterét az NSZK-ban kutató műsorban több érdekes egyéniség nyilatkozik: Helmut Kohl, a CDU elnöke, Her­bert Mies, a Német' Kommunista Párt elnöke, a meggyilkolt Hanns Martin Schleyer fia, Hans Eber­hard Schleyer, a riportjairól híres író, Günter Wallraff, valamint Ulrike Meinhof egykori védőügy­védje is. A Tájak, városok emberek so­rozat Panamában járt forgatócso­portja — az ott készített filmet már bemutatták — eljutott Ha­waiira is, amelynek életéről szí­nes riportfilm számol majd be. A világ második legnépesebb országáról, Indiáról háromrészes színes film kerül a nézők elé. (MTI) Honvédelmi rejtvény (második forduló) Kérdések 1. S X. Válasz 1. A felszabadulás után a köz- biztonsági erők első szervezett formája mi volt? Politikai rehdőrség Vörösőrség Államrendőrség j 2. Mikor alakult meg Kecskemé­ten a polgárőrség, és- ki volt a szervezője? 1944. nov. 1. dr. Molnár Erik 1944. nov. 4. Imre Gábor 1944. .dec. 1. Bánó Mihály 3. Hol és mikor alakult meg az első rendőr-főkapitányság? Budapest, 1945. jan. 23. Debrecen, 1945. márc. 15. Miskolc, 1945. máj. 8. 4. Mikor alakult meg a Bács- Kiskun megyei Rendőrkapitány­ság? 1950. nov. 1. 1951. márc. 15. 1950. nov. 15. 5. Hol és mikor alakult meg az első gépesített közlekedési őrs? Debrecen, 1946. Budapest, 1948. Budapest, 1947.' 6. Mikor jelent meg az első köz­lekedési szabályokat tartalmazó könyv? 1910. 1890. 1903. 7. Mikor lépett életbe a jelenlegi KRESZ? ,1976. jan. 1. 1975. jan. 1. 1976. jún. 1. 8. A KRESZ szerint'hogyan kell általában közlekedni? Másokat soha ne zavarjon. A személy- és vagyonbiztonsá­got soha ne ve­szélyeztesse. Másokat az út használatában soha ne akadá­lyozzon. 9. A KRESZ szerint mikor érvé­nyes a szeszes ital fogyasztásá­nak tilalma? Ha bármilyen járművet vezet. Ha bármilyen járművet vezet, kivéve a kerék­pározást. Ha gépjárművet vagy segéd- motoros kerék­párt vezet. 10. Vasúti átjáróban és közvet­lenül előtte gépjárművel melyik jármű előzhető? lovas kocsi lassú jármű kerékpár ti t

Next

/
Thumbnails
Contents