Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
1978. szeptember ?í & PEtÖF? NÉrfc ® § Munkavédelem - embervédelem A mezőgazdaság is használja • Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat idén hatvan millió forint értékben állít elő betonelemeket. Termékeit nemcsak a közműépítéseken használják, hanem a mezőgazdasági épületekhez is. (MTI-fotó) Nemzetközi TIT-konferencia Kedden a TIT Bródy Sándor utcaii székházában megkezdődött a szocialista országok ismeretterjesztő társulatainak nemzetközi módszertani konferenciája. A tanácskozást Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese nyitotta meg. üdvözölte a kilenc szocialista ország ismeretterjesztő társulatainak delegációit, külön is köszöntve a konferencián először részt vevő vietnami' küldöttséget. Ezután Kurucz Imre, a TIT főtitkára számolt be a társultat tevékenységéről, közművelődési feladatairól. A szocialista országok társulataival való 'kapcsolatokról szólva elmondta: kialakulták a szervezeti keretek, formák, sokat haladt előre egymás munkájának megismerése, a tájékoztatás. A háromnapos tanácskozás ma az ismeretterjesztő munka hatékonyságának növelésével foglalkozó előadásokkal folytatja munkáját. (>MTI) Az üzemi baleseti statisztikák mindig lehangoló olvasmányok. Július 3Í-lg 240 halálos baleset volt; a tavalyi év azonos időszakában 198. Tavaly az első hét hónapban 25 tömeges baleset történt, az idén viszont 39. A súlyos csonkulásos sérülések száma pedig pontosan kétszerese a itavalyinaik. Különösen a mezőigazdaságban súlyosbodott a helyzet. A termelőszövetkezet akiben lés állami gazdaságokban 90-en ihattak meg, üzemi baleset következtében. A statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy megtorpant az a hét-nyolc éve tartó folyamat, amelyben — ha lassan is — fokozatosan csökkent iá balesetek száma. Az illetékes szervek — írni misztériumok, szakszervezetek !— az elmúlt néhány hónapban felfigyelték erre a jelenségre, s itöbb ágazatban is vizsgálatokat indítottak az ökok kiderítésére, a megfelelő intézkedések kidolgozására és bevezetésére. A vélemények egybehangzónak abban, hogy újra erősödőben van a termelés és a munkavédelem szempontjait szembeállító szemlélet. A gazdasági vezetők sok helyen úgy siettetik az exportot, a határidőket, a műszaki fejlesztést, hogy közben a munkavédelmi teendők elvégzésére •(már ■ nemigen hagynak elég időt, •pénzt és energiát. ( A baleseti helyzet súlyosbodásának Okai közé tartozik az is, hogy helyenként a munkavédelem nem tud lépést tartami a műszaki, technikai haladással. Néha azért, mert az új beruhá- ‘zások, fejlesztések tervezésekor, megvalósításakor rosszul értelmezett takarékosságból éppen azokból a költségekből faragnak le, amelyek a biztonságot szolgálják, illetve azért, mert szaktudásban, szemléletben nem tudják nyomon követni a fejlődést. Vannak olyan vélemények is, hogy a szabályok egy részét tulajdonképpen meg sem lehet tartani, mégpedig két okból: először azért, mert túl sok a rendelkezés, málsrészt pedig azért, mert a szabályok egy része fölött már eljárt az idő. Ezek az okok és érvek valamiképpen összefüggésben állnak a fejlődéssel. Hiszen | vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben támasztott követelmények állandó emelkedése miatt erősödik fel időnként és helyenként az úgy-, nevezett „termeléscentrikus szemlélet”, amely rosszalló értelemben azt fejezi ki, hogy a gazdasági vezetők és maguk a dolgozók is elfeledkeznek sok fontős dologról, egyebek közt a biztonságról is. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy fokozottabb felelősségrevonással, a munkavédelmi propaganda fokozásával, jobb meggyőzéssel háttérbe lehet szorítani a káros szemléleteket. Erre van szükség most is, jobban, mint korábban. Má már a tervezők, a beruházók és a kivitelezők is egyre inkább felismerik, hogy a korszerű technika fokozott biztonságot követel. E felismerésben nagy szerepet játszott és játszik ma is a munkavédelmi felügyelők, szakemberek szigorúsága, s az, hogy egyre kevésbé engednek működni olyan üzemeket, gépeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Ebből természetesen sok vita származik, különféle érdekek csapnak össze. A súrlódásokat egyre több helyen úgy próbálják elkerülni, hogy a munkavédelmisek részt vesznek a beruházások előkészítésében, tervezésében, figyelemmel kísérik a kivitelezést, menet közben teszik meg észrevételeiket, s ezzel is hozzájárulnak a mielőbbi befejezéshez. Néhány iparágban ugrásszerű technológiai változás ment végbe, szinte egyik napról a másikra. A mezőgazdaságban a szakosított nagyüzemi .termelés elterjedése, á gépesített -vegyszeres növényvédelem, a vegyiparban az üzemek automatikus irányítása, a szénbányászatban a gépesített jövesztés és szállítás, a textiliparban a vetélő nélküli szövőgép, s még hosszan folytathatnánk a sort, mind óriási fejlődést hoztak egy-egy gyár, vagy ágazat életében. A gyors technikai haladás ellenére azonban' — néhány kivételtől elteldntve — évről évre javul a munkavédelmi helyzet. Az, hogy most átmenetileg romlott a statisztika, egyáltalán nem varrható a műszaki fejlődés „nyakába”. Való igaz az is,' hogy'a munkavédelmi szabályok egy része elavult. Ezért most a Szakszervezetek Országos Tanácsa az érdekelt szervekkel együttműködve megkezdte a munkavédelmi szabályok korszerűsítését. A szabálytervezet 1979-re készül el. Kialakításánál arra törekszenek, hogy rugalmas és egyértelmű követelményeket tartalmazzon, biztosítsa a helyi megoldások, kezdeményezések lehetőségét, köny- nyítse meg az irányítást, a végrehajtást és az ellenőrzést, határozza meg a vezetők felelősségét, biztosítsa a szakszervezetek jogi és hatáskörének érvényesülését. Ágazati-jogszabályok, szabványok, vállalati munkavédelmi szabályok, technológiai, műveleti és gépkezelési utasítások készülnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a ma még érvényben levő szabályokat nem kell megtartani azon az alapon, hogy úgyis megváltoznak. 'Ma talán a legnagyobb gond az, hogy helyenként nincs egységben egymással a munka és a munkavédelem. Gyakran különböznek egymástól a termelés. és a baleset-megélőzés felelősei, szempontjai, szemléletei. Pedig a munka és a munkavédelem édestestvérek, nem is létezhetnek egymás nélkül. S az új szabályok is csak akkor lehetnek majd igazán hatékonyak, ha betartásukat az emberek védelmeként, a termelés alapvető feltételeként fogják fel. K. L. Megyei kiállítók a BNV-n Változatlanul nagy az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár iránt. Sokan keresik fel a bútoripari, vállalatok, szövetkezetek kiállításait. Nem véletlenül, hiszen hazánkban nagyarányú lakásépítkezés folyik, ugyanakkor számosán régi berendezéseiket kívánják újabbra felcserélni. A választék bőséges, amihez Bács-Kiskun megye ipara is hozzájárul. • Az idén is nagy sikerrel szerepel a Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet kolóniái bútoraival. (Tóth Sándor felvételei) • A BNV egyik színfoltja a kalocsai nép.művészet. Állandóan nagy közönsége van Szabó Éva kalocsai kézif estének. w 'ß 0 A Kalocsai Asztalos- Építő- és Elektromos- ipari Szövetkezet York bútorcsaládja már külföldön is nagy keresletnek örvend. 0 A Bajai Lakberendező-. Építő- és Vasipari Szövetkezet egyszemélyes francia- és emeletes ágyakat, valamint egy kerti- bútor-családot állított ki a BNV-n. 0 A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában készült a Sába IV. fantázianevű kárpitozott garnitúra. ttRÁTAfilÍ*LETÉB®L A csodálatos Umzuri-tajga A szovjet tudósok összeállították a Távol-Kelet délkeleti tengerparti részén levő védett terület térképét1, amely az Usszuri- tajgának, Földünk páratlan természeti csodájának egy részét ábrázolja. A Föld harmadkorában bekövetkezett nagy eljegesedés nem érte el az Usszúri-taj- gát, ezért ezen a vidéken fennmaradtak) azok a különféle növény- és állatfajok, amelyek már az ember megjelenése előtt is léteztek. A hatszáz éves, 40 méteres, vörös kérgű cédrusok a tajga ökológiai szabályozói: termésüktől függ a tajgát benépesítő állatvilág. léte. Ha bő a termés, több az állat. A cédrusnál csupán a topolya magasabb a tajgában. Körülfogni is csak három ember képes. Az északi nyírfa mellett nő fel ez a bársonyos tapintású fa. Az északi, fenyőket futómagnóliák indái nőtték be. A fagyai, amely Moszkva környékén bokor, itt 30 méter magas, terebélyes fává növekszik. A tavak vizén a lótusz virágzik. Az Usszuri-tajgában a botanikusok 570 féle gyógynövényt, 580 ipari, 330 élelmezési és több száz, egyéb célokra szolgáló növényt számláltak össze. Ugyanilyen gazdag és változatos a vidék állatvilága, is. A tajga „brilliánsa” a coboly, és rettenetes uralkodója a tigris; óriási vadkanok vezérletével vaddisznócsordák kóborolnak itt, amelyek elől páni félelemmel menekülnek a medvék. Óriási szarvas- csordák élnek itt és az ember minden tavasszal leszedi e gyönyörű állatok kifejletlen agancsait, amelyek gyógyhatású, bioaktiv anyagokat tartalmaznak. A legendás hírű ginszengről ábrándozik minden távol-keleti. A hagyomány szerint a szerencsés ginszeng keresőnek előbb el kell vetnie a talált növény mag0 A távol-keleti tajga gazdája — az usszuri tigris 0 Az erdős tajga lakója, az értékes coboly vait, és csak ezután áshatja ki az „élet gyökerét”. A tengermelléken jelenleg már ültetvényeken is eredményesen termesztik ezt az értékes növényt. A tenger meghódítása Kubában A horgász nem szereti a halat — tartja a mondás. Ez persze csak a csendes sport kedvelőinek rovására elsütött tréfa. Az étkezési szokások, a halfogyasztás inkább megszökés, hagyomány kérdése. Így van ez Kubában is. Bármilyen furcsa, az 5700 kilométernyi tengerparttal rendelkező szigetország lakossága csak most barátkozik a halételekkel. Egészen a néhány évvel ezelőtti időkig hiányzott a lehetőség ahho?, hogy a halfogyasztás sajkása kialakuljon. A forradalom előtti Kubában ugyanis nem használták ki a tengerben rejlő kincseket. A halászok olyan körülmények között és olyan eszközökkel dolgoztak, mint Hemingway öreg halásza. 1958-ban t izenhárom ezren voltak, többségük analfabéta. Maguk fabrikálta léiekvesztőkön küszködtek az eieme.okel és a cápákkal a megélhetésért, • pontosam úgy, ahogy az öreg Santiago. Nem kímélték őket a szárazföldi cápák, a felvásárlók sem. Egy halász évente 150—200 dollárnyi jövedelemre tett szert. Egy év alatt 20 ezer tonna halat fogtak ki egész Kubában. s ezzel körülbelül ötpnil- lió dollár értékű exporthoz juttatták a nagykereskedőket. A nagy fordulat 1983-ban vette kezdetét, öt évvel a forradalom győzelme, a legsürgetőbb feladatok megoldása után Kuba nekilátott, hogy .„meghódítsa” a tengert. S nem is akármilyen sikerrel tette: ma Havanna büszkélkedhet Latin-Amerika legnagyobb halászkikötőjével. - Szovjet segítséggel, 40 millió peso költséggel ’(I peso = 13 forint) épült. A havannai halászflotta 40, átlagosam 2003 tonnás hajója a Mexikói-öböl, az Atlanti- és a Csendes-óceán nemzetközi vizein halászik. Valóságos úszó kombinátok ezek: a halrajokat lokátorokkal derítik fel, nemcsak kifogják, hanem tisztítják és hűtőterükben raktározzák a zsákmányt. A Havannával átellenes parton, Cienfuegosban épül a második halászkikötő; a cienfuegosi flotta hamarosan felzárkózik a havannai mellé. A sekély partmenti vizek, gazdag állatvilágukkal a rákhalász .flotta kis motorosainak a vadászterületét alkotják. A mai 35 ezer halászati dolgozó — a parti rakodókat leszámítva — legalább szakmunkás-képesítéssel rendelkezik. A technikusi, a felsőfokú végzettségűek aránya is gyorsan nő, mert a modem technika több szakértelmet követel, amelyet ma már a hazai tanintézetekben szereznek meg. Munkájuk eredménye a fejlődés ékesszólö bizonyítéka: tavaly közel 200 ezer tonna kifogott hal és több 'mint 70 millió dollár értékű export. A tengeri ínyencségekből ma már Kubában bő választékot, elegendő mennyiséget kínálnak az éttermek, az üzletek. Ez igen fontos, nemcsak azért, mert a hatfélék ízletesek és a húséval azonos tápértékűek, hanem azért is, mert a hústermelés egyelőre korlátozott, a hús árusítását még nem vonhatták ki a jegyrendszer keretéből. Mégis, a lakosság proteinfogyasztásának • egyelőre csak 18—20 százaléka tengeri eredetű. De az egykor kényszerű megszokásból eredő hágyomány már nem tarthatja magát sokáig. A te.ígér meghódítása az emberek ínyének meghódítását is maga után vonja. (haszonits) A természet gyógyszertára ősidők óta ismertek Bulgáriában a növények gyógyító tulajdonságai. A régi, gyógyítással foglalkozó kéziratok — a damasz- ; kínok — sok érdekes adatot tartalmaznak Bulgária gyógyfüvei- gröl és azok alkalmazásáról, az 'ország zöld gyógyszertáráról. I A népi gyógyítók évszázadokon át gyűjtötték a tapasztalatokat. Érdekes adat, hogy a mellhártya- gyulladás gyógyítására régtől fog- 'va zászpát, valamint a nyárfa- és a füzfakérget alkalmazták. A tudomány alátámasztotta ezeknek a növényeknek a gyógyhatását. Például a fűzfakéregben szalicil- sav található, amely az aszpirin fő komponense. Nagy jelentőségű volt a tudomány számára Ivan Rajev felfedezsse, aki a Parkin- son-kór gyógyítására nadragulyagyökeret használt. Bulgária területén 3200-fajta növény lelhető fel, közülük csaknem 300-ból készítenek gyógyszereket. A gyógynövények értékes alapanyagok a gyógyszeriparban, az illatszergyártás és a kozmetika számára, ezenkívül alkalmazzák őket különböző gyógyteák készítésére is. A bolgár gyógyszeripar számos készítményt gyárt a gyógynövényekből. Például olyan készítményeket, mint a köhögéscsillapító Glauvent, a Nivelin, amelyet az agyhártyagyulladás. különböző neurttisék, jaj poliomyelitis, a spasticus parezis gyógyításában alkalmaznak, vagy a Magyarországon is népszerű Tabex, amely megfelelő alkalmazás esetén rendkívül hatásos a dohányzás elleni küzdelemben. Szófiában az Orvostudományi Akadémíh mellett működik az a klinika, ahol főként gyógynövényeket alkalmaznak a vese. a húgyutak, a gyomor- és bélrendszer. valamint.a légúti szervek megbetegedéseinél.
