Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! n. Kádár János látogatása a BNV-n Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antalnak, Lo- sonczi Pálnak, Nemes Dezsőnek, Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak, Korom Mihálynak, a Központi Bizottság titkárának és Brutyó Jánosnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének társaságában hétfőit meglátogatta a fogyasztási cikkek bemutatóját, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ba£ küíkKSÍü . "" miniszter és Földes László, a XXXIII. évf. 227. szám Árat 90fillér 1978. szeptember 26. kedd HUNGEXPO vezérigazgatója fo- _„—m^^mmmgadta. Citerazenekarok Lajösmizsén Sok résztvevő, magas színvonal • A csoportvezetők karéjában hangzott el a megnyitó. • A mélykútiak a színpadon. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az egyik legátütőbb kulturális tömegmozgalomhoz méltó színvonalú megyed szemlén találkozott vasárnap Lajösmizsén Bács- Kislkun legjobb huszonnyolc ci- teraegyiiittese. (Nincs tíz esztendeje, hogy <Manga János sajnálkozva állapította meg: „a citerát a legtöbb faluban még ma is megtaláljuk, ha máshol nem a padlás vagy a lkamra valamely rejtett zugában, legtöbbször szakadozott húrokkal, gyakran már húrok nélkül.” Az első kecskeméti népzenei találkozóra csak hosszas keresgélés után találtak a rendezők Bács-Kiskun- ban néhány, így-úgy működő együttest. Az Ödry Árpád Művelődési Házban leginkább a helyszűkével küszködtek. Sokan jöttek a megye ‘minden részéből, egyikr másik zenekar a korábbinál nagyobb létszámban. Jöttek kísérők, vezeték, családtagok. így a nézőknek aldg-alig jutott hely, pedig hála a jó előkészítésnek, jókora érdeklődés routatkozottr ” Érdemes volna egyszer alaposabban feldolgozni ennek a gyönyörű tömegmozgalomnak a történetét, tanulságait más, tengődő közművelődési ágaknál hasznosítani. Annyit most is megállapíthattunk: a citerazenekarok fejlődése a népzenekutatók, előadó- művészek, népművelők, termelőszövetkezeti és állami gazdasági irányítók, és a sok száz citerajá- tékos harmonikus, . következetes együttműködésének tulajdonítható. Enéliküi a rádió, a tévé hatására a hatvanas évek második felében fellobbanó érdeklődés szalmalángként elhamvadt volna. Fölélesztették a 'hagyományokat ott, ahol voltak ilyenek és szakemberek segítségével megtanulták a oiterajáték fortélyait, ahol korábban kevésbé ismerték ezt a húros hangszert. Megnyitójában erre hivatkozott dr. Havasi László, a lajosimizsei Nagyközségi Tanács elnöke is. A nem utolsó Sorban az iparosítás révén gyarapodó településen már két együttes játszik a hajdan a parasztság körében elterjedt hangszeren. Kellemes meglepetést 'keltett a padkaporos bálák hangulatát idéző hetényegyházi együttes, a legteljesebb elismeréssel szóltak a nyárlőrmci gyerekcsoport üde műsoráról, dicsérték az onnan érkezett felnőtt együttest is. Méltán kapott hatalmas tapsot a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet lendületesen, férfiasán, igen jól szereplő zenekara. Már többször méltattuk a kunszentmiklősi, a bugaci együttest, most is rászolgáltak a jó szóra. A lajosmizsei Rózsa Sándor együttes tagjai nemes egyszerűséggel muzsikáltak, hatásosan. Nem az öltözéktől függ hogy ki mennyire érzi a népdal lelkét. Ezt a kiskőrösiek bizonyí(Folytatás a 2. oldalon.) • füv: paSfjjggS 'ga&j . A diákok felelősségvállalása A statisztika hasznos tudomány, ám olykor' egy-egy. fontos tényről nem ad számot. Ha el is készült a lehető legprecízebb kimutatás arról, hogy a nyári önkéntes építőtáborok öt. turnusában részt vett tizenkétezer középiskolás menynyi mindent milyen értékben végzett a két-két hét alatt, a táblázatok sok mindent nem tudnak ' kimutatni. Nem olvasható a rublikákban például az, hogy a diákok megszerett'ék-e a munkát — ámbár következtetni lehet, s a szakemberek meg is teszik. Közismert, hogy az építőtáborok a munkára nevelés fon* tos és hasznos eszközei; gazdasági hasznuk esetenként lehet, hogy kisebb pedagógiai eredményességüknél. Tapasztalt tanárok mondják, hogy egyik-másik diákjukra rá sem lehet ismerni az építőtábor után: megkomolyodva, már- már felnőtten érnek haza a diákélet örömei közé. Természetesen nem mind, de a többség mindenképpen érzi és éri ti munkája fontosságát. így ősz elején, tanévnyitó után összetartanak a nyáron jól összeszokott építőtábort diákok: már a tanévet bevezető, hagyományosnak is- nevezhető mezőgazdasági munkákra készülnek. Sok szó esik arról, hogy a mezőgazdaság ilyenkor nagyon számit a diákkezek munkájára, s voltak, akik äzt montlták, a tanulás rovására szednek krumplit, paradicsomot, almát a középiskolások. Olyanok is. szép számmal csatasorba álltak véleményükkel, akik az oktató munka pillanatnyi háttérbe szorulását örömmel üdvözölték, mert hiszen részint a nevelés került előtérbe, részint pedig a diákok részt kaptak a nép- gazdasági tervek teljesítéséből. S ha jól meggondoljuk e két, természetesen csaknem a végletekig leegyszerűsített álláspontot, nem kétséges, hogy az utóbbinak adunk igazat. Jó termést takarítottunk be kenyérgabonából az idén, de- rekas munkát végeztek az aratók. Sokan úgy is hiszik, hogy ezzel be is fejeződött a mezőgazdaság erőpróbája, s a továbbiakban minden zökkenőmentesen megy. Holott az őszi csúcs éppúgy próbára tesz embert és gépet, mint a nyári, ha ugyan nem jobban. Hatalmas területekről kell biztonságba helyezni a termést. Az egész ország termését, aminek betakarítása mindnyájunk érdeke. Épp ezért nem valamiféle „jótett”, ha a középiskolások a tanévet munkával kezdik, hanem egyfajta társadalmi kötelezettség is: részvállalás az egészre háruló munkákból. Természetesen nem ingyen szednek paradicsomot, vagy épp almát a diákok, teljesítményük arányában megkapják az őket megillető bért. A pénzből az év végén kirándulásra, az érettségizőknek ballagási bankettre telik — egyszóval mindenképpen valami hasznosra. Elképzelhető, hogy újabb kimutatások készülnek a diákok őszi munkája befejeztével, adatok bizonyítják, mennyi mindent végeztek el a földeken. De nem mindent lehet számokkal mérni. Ezek közé tartozik — például — a diákság társadalmi feladata, s felelősségvállal ása is. Mert az őszi munka: ennek bizonysága. . B. J. A vásárról szóló rövid tájékoztató után a vendégek a kiállítás legjellemzőbb árucsoportjainak gazdag választékát tekintették meg. Elsőként a háztartás-vegyipari termékek bemutatóját keresték fel; a vásárhoz kapcsolódó kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállításon Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter fogadta a látogatókat. Ezután a_ jövő év divatját, a legszebb hazai modelleket nézték meg a vendégek, majd a. jubileumi népművészeti kiállításon, valamint az Öltözködés és az Otthon pavilonjában jártak. Több szocialista országnak a ruházati termékek seregszemléjéhez kapcsolódó kiállítását is felkeresték a vendégek, akiket az NDK központi bemutatóján Gerhard Reinert nagykövet köszöntött. A lengyel kiállítók rögtönzött divatbemutatóval kedveskedtek a látogatóknak. A román kiállítók bemutatták azokat' az újdonságaikat, amelyék segítik a két ország fogyasztásicikk-forgal- mának bővítését Jugoszlávia árubemutatóján a vendégek figyelmét elsősorban a bútorújdonságokra, szobaberendezésekre hívták feL Soltéra István kohó- és gépipari miniszter kísérte a látogatókat az ágazat üzemeinek termékbemutatóján, ahol főleg hazai fogyasztásra kerülő termékek láthatók. A Szovjetunió központi kiállításán V. J. Pavlov nagykövet fogadta a pánt vezetőit. A látogatás után Kádár János a vendégkönyvbe emléksorokat írt, sok sikert kívánt legnagyobb gazdasági partnerünk, a Szovjetunió kiállítóinak munkájához; Váciav Moravec nagykövet kísérte a látogatókat Csehszlovákia kiállításán. A körséta utolsó állomása Kuba sok különlegességet kínáló bemutatója volt Jósé Antonio Talbares del Real nagykövet és felesége üdvözölte a vendégeket Bővül a szövetkezetek és az állami vállalatok együttműködése Az ipari szövetkezetek egyik feladata az állami nagyipar hasznos kiegészítése, erre hívja fel figyelmüket a párt XI. kongresszusának határozata. A kiegészítő szereppel — azáltal, hogy a népgazdaság számára szükséges, de a kis sorozat miatt a vállalatoknál gazdaságosan nem készíthető termékeket átvesznek, továbbá a termelési együttműködéssel — az állami vállalatok termék- szerkezetének előnyösebbé tételét segítik elő a szövetkezetek. Bács-Kiskun megyében az elmúlt évben 300 millió forint volt az állami ipar hasznos kiegészítése jégyében végzett termelés értéke. Ebből, a bérmunka — amikor a rendelt alkatrészekhez, termékekhez az anyagot a vállalat adja — értéke 35,5 millió forint volt. Mint Szabó Pál, az Ipari Szövetkezetek Szövetségének főmérnöke tájékoztatott, az idén tovább bővül a megye szövetkezeti iparának ez a tevékenysége. A szövetkezetek azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek hosszabb távra kötött szerződéseikkel garantálják az együttműködést. Előnyös számukra, ha a kooperációs partnertől gépeket kapnak a munkához. Az elmúlt években több olyan termék került az ipari szövetkezetekhez, amelyeket a kisebb üzemekben még gazdaságosan lehet gyártani. A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet így kezdte meg faipari gépek előállítását, amelyekből később már exportra is rendeltek tőle. A mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet színesfém-öntödét ‘vett át a Csepel Művektől, s az új tevékenységgel jelentős mértékben növelte árbevételét és nyereségét. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet három megyénkben vállalattal is kooperál. A MEZÖGÉP-nek lakatos- ipari termékeket szállít, az Epí• A jánoshalmi Bácska az idén tizenhét, 4,5 méter hosszú csigás Iéleválasztót gyárt a szekszárdi mezögEpnek. tési és Szerelőipari vállalat, viszont őt segíti cölöp-alapozási munkákkal. A Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalattal kölcsönösen támogatják egymást a gépi kapacitás jó. kihasználása érdekében. A Bajai Csökkent Munkaképességűek Szövetkezetének dolgozói a Flnomposztóval kialakított együttműködés alapján feldolgozzák a vállalatnál keletkező hulladék és maradék anyagokat. Az elmúlt évben csak az így előállított lányka-, bakfis- és bébi- farmerek értéke megközelítette a I millió forintot. A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet a járműprogram megvalósítását mozdítja elő a Csepel Autógyárral fenntartott kapcsolatával. Kapcsolószekrényeket, légfékszelepeket, munka- hengereket és egyéb alkatrészeket gyárt a vállalatnak. Tavaly. 10 milliónál több volt a kooperáció értéke. .A császártöltési Vegyesipari Szövetkezet az MMG Automatika Műveknek tavaly 320 ezer Zsiguli műszerfalat szállított. - Ezen kívül még többek közt 2,5 millió izzófoglalat és 120 ezer danaíb kilométeróra került ki. a szövetkezeti tagok kezéből. Az 5 Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának pénztárgépbidlentyű-garni- túrákat szerelnek. A kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet szakipari feladatok átvállalásával segíti a helyi építőipari vállalatot. A Ti- szakécskei Vegyesipari Szövetkezet lakatosai vasajtókat és ablakokat gyártanak a Báes megyei Álllami Építőipari Vállalatnak. A jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezet a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnak az idén 17 darab csigás léleváiasz- tót szállít, amelyek szőlőfeldolgozó gépsor részét képezik. Az állami vállalatok munkáját segítő megyei ipari szövetkezetek sorát természetesen még tovább lehetne folytatni. A. T. S. Őszi határszemlék a földhasznosítás ellenőrzésére parlagbírság—elhagyott tanyák A tavasszal talált 5390 hektár hasznosítatlan szántó és szőlő sorsát ellenőrzik újból néhány nap múlva az őszi földhasznosítási határszemlék során Bács-Kiskun megyében. Ennek előkészületeit vitatták meg hétfőn Kecskeméten a földhivatalok vezetői. A sajátos természeti adottságú 'Duna—Tisza közén, ahol változatos termőföldeken kiterjedt szik és homokbuckán kell megteremteni a hasznosítás feltételeit, csak részben indokait a sok műveletlenül hagyott terület. Magyarázható ez a földek széttagoltságával, a termőben tartás magas költségeivel. A megye szakirányítói ennek figyelembevételével kezdték meg az elhagyott, műveletlen területek célszerű hasznosításának megoldását. Módszeréhez a megyén belüli gazdaságok adják a modellt. Az állami gazdaságokban, s a pontosított üzemeszervezéssel működő termelőszövetkezetekben megoldották a teljes földihasznosítást, s a jövedelmezőség sem marad el. ' A leggyakoribb a területek gyepesítése, ami a hústermelés, az állattartás számára tartalékforrás még a gazdaságokban. Az izsáki Sárfehér Tsz-ben, a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homokbuckás területet — összességében 1000 hektárt — erdősítik. Másutt földcserékkel, a táblák összevonásával gondoskodnak a területek intenzív hasznosításáról, megműveléséről. Eddig 47 mező- gazdasági üzem alkalmazta ezt a módszert, ugyanennyi pedig átírással adta át a szomszédos mezőgazdasági üzemnek, illetve erdőgazdaságnak a szórványparcelláit. A helyi tanácsok, s a városhatár menti mezőgazdasági üzemek a települések közelében levő földjeiket évekre szóló bérbeadással hasznosítják. Általában az üzemi dolgozók, alkalmazottak veszik igénybe a 800 négyszögöles táblákat kertészkedésre, zöldségtermesztésre, a szabad idő hasznos eltöltésére. Ilyen feltételek mellett a jövőben bírságolják azokat a mezőgazdasági üzemeket, szakszövetkezeteket, amelyek nem gondoskodnak területeik célszerű jövedelmeztetéséről. Már az idén mintegy 600 ezer forint parlagbírságra köteleznek néhány szakszövetkezetei. A határbejárók összeírása szerint a vártnál gyorsabban bomlik a tamyavilág: a tavaszi szemlék során 1541 elhagyott tanyát jegyeztek fel a földhivatalok szakemberei. 988-nak felszólították tulajdonosát az épület és a tanyaudvar jog szerinti hasznosítására, valamint értékesítésére. A mezőgazdasági üzemekre hagyott tanyák sorsa nagy gondot okoz a gazdaságoknak: lebontásuk és területük termőbe vonása nagy költségekkel jár. Egy-egy gazdaságiban 80—.100 tanya vár felszámolásra. Noha a nagyüzemi .táblák kialakításánál akadályok a tanya- beékelődések, mégis célszerűbb lenne a jó állapotban levőket tovább hasznosítani, ha másképp nem, bérbeadással. Ez utóbbihoz népgazdasági érdekek is fűződnek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a külterületi kisgazdaságok további felszámolását: a következő három évben újabb 500 tanya elhagyásával számolnak Bács-Kiskun megyében. V. E.
