Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

@ 7,978. «September 33. « ® psTör* rr5’5’5 TAPASZTALATOK AZ ÉPSZER MUNKAHELYEIN A kommunista műszak igazi haszna A Kecskeméti Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói 91388 forintot fizettek be az óvodai alap­ra. Kevés? Még a felfelé kúszó építésianyag-árak ismeretében is tekintélyes összegnek számít. Jól tudjuk, minden fillérre szükség van a gyermek- intézmények bővítéséhez. Jócskán gyarapodott a közös vagyon, lévén a kommunista műszakon előállitott termelési érték többszöröse a felajánlott munkabérnek. Haszna számtalan. Időben átadhatják az új kecskeméti AFOR-állomást, a fülöpszállási postahivatalt, jól haladtak a Veszprémben vállalt munkával a Kecs­keméti Konzervgyárban. Oj telepükön hamarosan megkezdődhet egy 64x33 méteres csarnok szerkeze­tének összeszerelése. Tiszaalpáron elkészültek a tér­betonozással, megszépült a vállalat központi iroda­háza. Az eredmény közvetlen és közvetett; azonnal mutatkozó, csak később érzékelhető; nehéz lenne felelősséggel kijelenteni; hogy ennyit és ennyit ho­zott az önkéntes műszak. • Teljes létszámmal dolgozott a Szabó Lőrinc szocialista brigád (vezetője Fábián János) a vállalat konzervgyári építkezésénéL A világért sem becsülöm le a vázlatosan sorolva is elismerésre méltó teljesítményeket, az ado­mány jelentőségét, de mégsem ebben látom a kommunista mű­szak értelmét, fontosságát. Ta­pasztaltam, megtudtam, hogy mindenki a szokottnál figyelme­sebben, szorgalmasabban dolgo­zott, a maga jószántából, másokért áldozta fel szabad idejét. Ez a dolog lényege. Igen nehéz helyzetben volt a Szovjetunió, am'ikor a moszkva—kazáni vasút­vonal munkásai először szervez­tek ■ kommunista szombatot. Élet- szükséglet volt minden púd ke­nyér, tüzelő, szinte mindenben hiányzott. Lenin mégsem 'a napi gazdasági gondok enyhítéséért tartotta „nagy kezdeményezés­nek” Azért méltatta, „mert a munka ellenértékét nem közvet­lenül a dolgozó, _ vagy családja kapja, hanem a ’távolállók’, azaz a társadalom egésze.” Önmagunkat vezetnénk félre, ha ilyen forradalmi lelkesültsé- get vélnénk felfedezni, láttatni a mostani kommunista szombato­kon. Mások a körülmények, az adottságok, az emberek. Feltehe­tő, hogy nem mindenki tapsolt a kezdeményezés hallatán. Néhá- nyan bizonyára társaik nehezte­lésétől, a közhangulattól félve vállalták az önkéntes munkát. (Persze, ez .gyönyörű, örvendetes és nem elszomorító, mivel a bri­gádok, a munkahelyi kollektívák erejét, felfogását tükrözi.) Az is elképzelhető, ’ hogy egyesek köte­lezőnek vélték a felhívást, noha az ÉPSZER gazdasági és politikai vezetői hangsúlyozták: a részvé­tel nem jár sem előnnyel, sem hátránnyal. Kérdezem Harangozó Mihályt, az egykori tiszakürti kubikost, miért kelt fel ilyen korán ezen a szabadnapon. Mi hozta ide? Ter­mészetesnek tartja, hogy a töb­biekkel tart. „Nem maradhat szé­gyenben az a vállalat, ahonnan négy esztendeje a kenyeremet ka­pom. Az asszony se engedte vol­na, hogy otthon maradjak, ő a saját munkahelyén ajánlott fel ingyenmunlkát. Sviderszki József fiatal víz- és gázszerelő már a műszakot előkészítő KlSZ-gyűlé- sen helyeselte az akciót. „Kívá­natos, hogy közösségi társadalom­ban a dolgozók ilyen módon is bizonyíthassák hovatartozásukat.” A fafaragásairól ismert Kalmár Pál csőszerelő lelkesen bólogat, így gondolkodik Körmendi Gás­pár anyagbeszerző, Torma Amb­rus szakmunkástanuló, Varga Gyula gyárításelőkészítő, és mind-mind, akikkel beszéltem. „A mi érdekünk!, hölgy mielőbb átköltözzünk, kényelmesen, jobb körülmények között dolgozzunk.” Ezt a véleményt az új telep első létesítményének alapozásánál dolgozóktól 'hallottam. Majd mindenki dicséri a jó elő­készítést. „Hónapokkal ezelőtt el­határoztuk a pártszervezetben, hogy ekkor és ekkor jövünk, eh­hez igazítottam teendőimet”, mondja egy idősebb szaki. Volt, aki huncutul mosolygott, „elég­gé jól szervezett vállalat a mienk, de talán soha nem ment ilyen flottul a munka, mint ma”. Mindenkivel külön-külön be­szélgettek a szerveződ. Elmond­ták, hogy mit kell csinálni, miért. Az egységes szemlélet, a jó „hoz­záállás” kialakítását nem bízták a véletlenre. (Legközelebb, re­mélhetően a felajánlott munkabér hovafordításáról is tájékoztatják az érdekelteket. .Talán még na­gyobb lelkesedéssel dolgoznak, ha kivétel nélkül mindenki tudja: fo­rintjaik az óvodai gondokat csök­kentik.) Gondosan, óráról órára meg­tervezték a teendőket, hogy a fel­ajánlott munkaórák minél többet hozzanak. Nem ragaszkodtak az eredeti munkakörökhöz — a mű­szaki irányítók például a terepen készítették elő a munkát, de ha kellett, lapátoltak, hegesztettek —, de hűhós látszatokért nem keltet­ték fel az íróasztaloktól, akik ott használhattak a legtöbbet. Pél­dául: a most befejezett időszakos ellenőrzéssel járó többletmunkák miatt a pénzügyi osztály elma­radt a napi teendőkkel. Máskor fizetett túlórákkal tüntették el a restanciát, most a kommunista szombaton „ingyen” érték utol saját magukat. Felesleges bizonygatnunk-ezek-' után,, hogy nem ..az átutalj,, majd, százezer forintos hozzájárulás a kommunista műszak egyetlen, vagy legfőbb haszna. A közös munkában részt vevők, olykor önmagukat is legyőzők öröme, az együvé tartozás tudatának az erő­södése a dolog lényege. Ki emlékszik arra, hogy mit csinált tavaly, vagy azelőtt egy bizonyos napon? De az kétségte­• Itt épül az új csarnok, Varga Gyula egyelőre az alapozás ter­veit tanulmányozza. (Pásztor Zoltán felvételei) len, hogy aki. maga is dolgozott a központi épület homlokzatának megfiatalításában, az új nagy­csarnok alapozásánál, a tiszaalpá- ri üzemrész bővítésénél, bárhol ezen a napon, az mindig büszke lesz arra, hogy mivel járult a közös ügy sikeréhez. így válik ösztönző emlékké a kommunista műszak. Az ÉP- SZER-nél is, másutt is, mindenütt, ahol jól szervezték, készítették elő. Heltai Nándor AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL Az állami gondozottak érdekében Az állami gondozottak és az in­tézeti elhelyezettek önálló élet­kezdésének támogatását rendezi az oktatási miniszter nemrég megjelent rendelete. A rendelet kimondja, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intéze­tek, a nevelőotthonok és más gondozó intézmények feladata, hogy a nagykorúságuk eléréséig állami gondozott, intézeti elhe­lyezett, vagy a családi támoga­tást valamely ok miatt nélkülöző gyermekek önálló életkezdésének megalapozását előkészítsék. Arra kell törekedni, hogy az állami gondozottak tanulmányaik sike­res befejezésével valamely szak­ma elsajátításával készüljenek önálló életkezdésükre. Akik kere­settel, ösztöndíjjal, vagy más jö­vedelemmel rendelkeznek — a ti­zennegyedik életévük betöltése után — ifjúsági takarékbetéttel is biztosítsák jövőjük megalapozá­sát. A fenti célok elérése érdekében kimondja a rendelet, hogy az ál­lami gondozott az önálló életkez­déshez anyagi támogatásban ré­szesíthető, ha a tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy előtte há­zasságot kötött és magatartása, munkája példamutató volt. Ilyen feltételek mellett támogatásban részesíthető az a volt állami_gon- dozott is, aki továbbtanul és ta­nulmányait eredményesen befe­jezte. Az anyagi támogatást az állami gondozott legkorábban a tizen­nyolcadik életévének betöltése; a yolt állami gondozott pedig ta­nulmányai befejezése előtt fél év­vel kérheti annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek az igazga­tójától, amelynek kötelékébe tartozik, illetve tartozott. Aki há­zasságot kíván kötni, házasság­kötése előtt 30 nappal kérheti a támogatást. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a támogatást mire kívánják fordítani. A kére­lem elbírálásához be kell mutat­ni a fiatal iskolai bizonyítványát, oklevelét, esetleges takarékbetét­könyvét, a munkaviszonyban ál­lóknak pedig mellékelnie kell a kereseti igazolást. A kérelmet bizottság bírálja el, . gondosan vizsgálva, hogy a ren­delet alapján ötezer forinttól húszezer forintig, kivételes eset­ben harmincezer forintig juttat­ható anyagi támogatáson felül munkáltatója, illetőleg más szerv még mivel segíti a fiatal önálló életkezdését. Nem részesíthető anyagi támo­gatásban az, aki olyan vagyonnal, rendelkezik, melynek összege az anyagi támogatásnak ismertetett felső határát eléri. Amennyiben a vagyon értéke nem éri el a fel­ső határt, az anyagi támogatás ■ a szükséges mértékben kiegészít­hető. Az egészségügyi törvényhez kapcsolódóan az egészségügyi mi­niszter a jövő év elején hatályba lépő — rendelettel módosította a gyógyító-megelőző ellátásról szó­ló korábbi rendeletét. Az alkoho­listák gyógykezelésével kapcso­latban a módosító rendelet je­lentős eljárási egyszerűsítéseket tartalmaz. Az alkoholistával szembeni kötelező gondozás irán­ti eljárás továbbra is hivatalból, vagy kezdeményezésre indul. Az eljárás kezdeményezésére jogo­sultak körét a rendelet kiszélesí­tette. így a házastárs, az egyenes­ági rokon, valamint a testvér kezdeményezési jogosultságának már nem feltétele, hogy az alko­holistával együtt éljen. Az eljá­rást bármely állami szerv, szövet­kezet vagy társadalmi szervezet is kezdeményezheti, továbbá más ér­dekelt személy is. A kötelező gondozás elrendelését kezdemé­nyező beadványban elő kell adni mindazokat a körülményeket, amelyek a gondozásbavételt in­dokolják. Ha a gondozásra kötelezett személy az egészségügyi előíráso­kat nem tartja meg, az egészség- ügyi hatóság a gondozás kötöt- tebb formáját írhatja elő, sőt a feltételek fennállása * esetén kez­deményezheti a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelésére irá­nyuló eljárást. Ismert, hogy kötelező intézeti (munkaterápiás intézeti) kezelés­re az az alkoholista kötelezhető, aki rendszeres és túlzott alkohol- fogyasztásából eredő magatartá­sával családját, kiskorú gyerme­kének fejlődését, a közrendet vagy munkahelyén a munkát is­mételten súlyosan zavarja. (1974. évi 10. számú tvr.) Ennek végrehajtására új rende­letet adott ki együttesen az igaz­ságügy miniszter és az egészség- ügyi miniszter. Fontos új rendel­kezés, hogy a bíróság a beutalt alkoholista arra ráutalt gyerme­kének tartásáról kérelemre, az ügyész indítványára — szükség esetén hivatalból is — dönt; az intézeti kezelés tartamára. A tar­tásdíj mértéke a beutalt keres­ményének — különböző jogcíme­ken történő levonások után — fennmaradó teljes összege ha 3 vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni; két gyermek esetén kétharmada, egy gyermek esetén fele. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes ÉVKEZDET ELLENKEZŐ ELŐJELEKKEL A jánoshalmi általános iskolában iAz udvaron gyerekek sora­koznak, másokat még csak most terelgetnek csoportokba a taná­rok; a déli órákban nagy a sür­gés-forgás Jánoshalmán, az ál­talános iskoláCan. A nyüzsgés talán azért is nagyobb a szoká­sosnál, mert — mint később meg­tudtam — átmeneti nehézségek támadtak a diákok étkeztetésé­ben. A napközis csoportok szá­mát ugyanis az intézmény igaz­gatósága az idén kettővel meg­emelte, s a konyhai kapacitás elégtelensége miatt hatvan egyné­hány „többletgyerek” étkeztetését a helyi ÁFÉSZ vállalta el. Igen ám, de szeptember elején nem várt problémák támadtak az étterem konyháján is, s kétséges­sé vált az éhes gyermekek sor­sa... Végül a gimnázium segített rajtuk; a két osztály felsorako­zott tanulói tehát a középiskola felé végzik az útjukat délidőben. Szabados József igazgatóval a tanévkezdet gondjairól és örö­meiről beszélgettünk. — Az étkeztetési nehézségek ellenére fejleszteni tudjuk a nap­közit és így az ezerháromszáz •tanuló közül az idén már az öt- hatodikosok is igénybe vehetik a tervezett délutáni foglalkozá­sokat. Igaz, hogy igényelnék még a. VII—VIII. osztályosok is, de egyelőre többet nem tudunk ebédeltetni. Gondot okoz még az épület külső tatarozásának hiánya, az iskolánk kívülről ked­vezőtlenebb benyomást kelt, mint amit a folyosók és az osz­tálytermek mutatnak. Néhány tankönyv; a hatodikos történe­lem és matematika sem kapható a boltban. Fel kell kutatnunk még jó néhány cigánycsaládot is, néhány helyen ugyanis, úgy • A déli órában nagy a sürgés-forgás a jánoshalmi általános iskola udvarán. látszik, elfelejtették iskolába kül­deni a gyerekeket a tanév kezde­tére. Végezetül s ez csak részben gond, hiszen öröm is; hét „kis- miamajelölt” pedagógusunk van. Ez utóbbi egy kissé megmásít­ja az intéamény munkaerőhely­zetéről kialakult kedvező képet; a hetven nevelői állás mindegyike szakképzett pedagógusokkal volt betöltve szeptember elején... Bi­zonyos viszont már, hogy he­lyettesítéssel, a hét, időlegesen ki­eső szakembert nem lehet pótolni Jánoshalmán sem. — Idén hat „friss” diplomás pedagógus kezd dolgozni nálunk. Közülük négy viszont nem „új” kolléga, hiszen levelező tagozaton végzett tanulmányaik alatt már itt tanítottak az iskolában — mondta az igazgató. — Ha tehát az örömökről van szó; ezt a tényt említem elsőként... Aztán a köz­ségi sportcsarnok következik, amely november elejére bizonyo­san készen lesz. Az új, igen tet­szetős építmény megoldja a ml téli testnevelési gondjainkat is. Két száktanteremmel is bővült az intézmény. A nyáron kialakítot­tunk egy fizika szaktantermet az épületben, a művelődési házban pedig egy ének-zene oktatást cél­zó helyiséget rendeztek be. Ez utóbbit is rendszeresen használ­juk majd... Végezetül jól halad a hagyományos őszi iskolai „nagyrendezvényünk” előkészíté­se; ötszázötven tanulóval ugyanis Budapestre utazunk. Az úttörő- csapat a Várban tart majd ünne­pélyes csapatgyűlést szeptember 29-én... A tizenkét nagy Ikarus buszt már megrendelték, s a gyerekek is készülődnek az . eseményre. A fegyveres erők napját évről évre az ország egy-egy nevezetes tör­ténelmi eseményének színhelyén ünnepük meg a jánoshalmi diá­kok. Jártak már Visegrádon, Pusztaszeren, Fákozdon és Szi­getváron, érthető tehát, hogy izgatottan várják a budapesti in­dulás reggelét is. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents