Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

1978. szeptember 22. • PETŐFI NEPE 0 5 Kompozíciók kicsiben és nagyban TANULMÁNYI SZABADSÁG ÉS PÉNZJUTALOM Felnőttek az iskolapadban Szeptember első napjaiban nemcsak a vidáman csivitelő, kék köpenyes diákok, hanem a csendesebb léptű, inkább be­felé figyelő felnőttek látványa is megszokott már a Piarista Gimnázium Komszomol téri épületének környékén: itt mű­ködik ugyanis a dolgozók iskolája, ahol az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan kezdték meg az új tanévet. can szereznek általános iskolai végbizonyítványt. De rajtuk kí­vül igen sok diák van, aki a Lampart Zománcipari Műveket, a MEZŐGÉP Vállalatot, vagy a MÁV kecskeméti állomásíönöksé- gét vallja munkaadójának. A gimnáziumok és a szakkö­zépiskolák esti, illetve levelező tagozatain a BRG kecskeméti magnetofongyára, a Cipőgyár, és a megyei kórház dolgozói 'közül tanulnak legtöbben. Ez utóbbi in­tézményben például egy idő óta kihelyezett osztály működik, több mint ötven tanulóval. Kovács Tibor és Fehér István igazgatóhelyettesekkel beszélgetve kiderül, hogy ez a tanévkezdés egyfajta értelemben bizonyíték is. 'Hiszen a tanulásban részt ve­vők létszáma, munkahelyi hova­tartozása, a választott tanulási forma milyensége egyértelműen mutatja azt is, hogy a vállalatok­nak és intézményeknek .milyen mértékben sikerült elősegítendők a párt oktatáspolitikai határoza­tának végrehajtásált. A számok, az ilyenkor szokásos statisztikai összeállítások azon­ban önmagukban rideg érvek csupán. Képtelenek érzékeltetni azokat a lelki tusákat, amelyeket a gyári futószalagokon, az eladó- pulitok mellett, valamint az indí­tókarokkal, a mikrométerekkel dolgozó embereknek kellett megvívniok önmagukkal, meg a családjukkal. És a munkahelyü­kön is sokszor. Igaz, nem mindig győzött ' á tiszteletre méltó elszánás. Sőt, esetenként hiába győzött, mert végül is nemet kellett mondani sokak tanulási szándékának. Et­től függetlenül a kecskeméti helyzetkép kedvező; s ebben igen fontos szerepe van annak, hogy a munkahelyi vezetők egyre ha­tározottabban felismerik: a fej­lett technikával dolgozó üzemek­nek művelt munkásokra van szükségük. Ilyen szempontból is említésre méltó a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, ahol a tanulás­ra jelentkező munkások egész se­reg juttatásban részesülnek: egy- egy álltalános iskolai osztály el­végzése után hat-hat napi sza­badságot kapnak, térítésmentesen jutnak a tankönyvékhez, vállala­ti költségen mennek évente egy- egy alkalommal tanulmányi ki­rándulásra és színházba, a taní­tási napokon egyórás, munkaidő­kedvezményt élveznek, s a tanul­mányaik befejezésekor ötszáz fo­rint jutalomban részesülnek. A hasonló példákat tetszés sze­rint sorolhatnánk, s kiegészíthet­nénk ezt azokkal az erőfeszíté­sekkel, amelyeket a város legna­gyobb iskolájának tantestülete tesz a fizikai dolgozók sikeres ta­nulása érdekében. Ezek sorában az egyik legfontosabb, hogy a ta­nítási időt mindig gondosan, a helyi körülményekhez igazítják. A nyomdászok és a cipészek pél­dául tetszés szerint mehetnek a délelőtti vagy a délutáni órára, mivel az előadásokat — a mű­szakbeosztásra való figyelemmel — 'kétszer tartják meg a tanárok. A ménteleki Kossuth Tsz tagjai számára pedig úgy szervezték meg az oktatást, hogy a jelentke­zők novembertől februárig ta­nulnak, s így szerezhetnek vég­bizonyítványt az általános iskola elvégzéséről. Ezek után valóban azokon a sor, akik szorgalmas munkájuk­kal eddig is bizonyítottak, és a most elkezdett tanévben még in­kább bizonyítani szeretnének. K. J. 0 Tóth Sándor felvételei. A képzőművészeti világhét rendezvényei sorában Bócsán, a Petőfi Termelőszövetkezet központjában Pólyák Ferenc matkói fafaragó állította ki munkáit. A szabadtéri kiállítá­son több nagyméretű kompozíciója és kisebb faragványa is látható. A népművészek ifjú nemzedéke Hímzett térítők, párnák, kézi csomózású szőnyegek, fafaragá­sok, mázas kancsók, tálak, vázák: mind-mind a népművészet reme­kei. Aligha találunk olyan lakást, melyet ne díszítene belőlük egy- egy szép darab. Ezek a tárgyak hozzátartoznak mindennapi éle­tünkhöz, de csak ritkán gondo­lunk alkotóikra, akik között sok fiatal is van. Népművészetünk hagyományait mentette át a jelenkornak az a felismerés, hogy a szövetkezeti mozgalom keretein belül ezek az értékek nemcsak megőrizhetők, hanem tovább is fejleszthetők. Ezért alakították meg huszonöt évvel ezelőtt a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Or­szágos Szövetségét, amely kezdet­től fogva fő feladatának tekinti a szövetkezetek alapszabályszerű működésének segítését, a tagok tulajdonosi érzésének erősítését, a szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítését. Ma a HISZÖV-höz 71 szövetke­zet tartozik, tagjaik és alkalma­zottaik száma meghaladja a 40 ezret. A dolgozók egyharmada 30 éven aluli fiatal. A szövetkezetek választott ve­zetőségi tagjainak 21 százaléka 30 éven aluli fiatal, s ezt az arányt a jövőben még fokozni kívánják. Az előmenetel lehetősége nyitva áll a népművészetet élethivatás­ként vállaló fiatalok előtt. Je­lenleg 110 Népművészet Mestere és 22 Népművészet Ifjú Mestere elmet viselő fiatal dolgozik a szö­vetkezetekben. S jó a fiatalok versenyszelleme: soraikból kerül ki a szakmai vetélkedők részt­vevőinek 90 százaléka. A legutóbbi negyedszázad alatt kialakultak a HISZÖV tevékeny­ségének, szervezeti életének és szellemi irányításának sajátos for­mái. A népi Iparművészet kereté­be tartoznak a szőttesek, a fafara­gások, a fazekasság, a népi ke­rámia, a hímzés és a vaskovácsok, szűrszabók, bőrdíszművesek munkái. A másik csoportba a ha­gyományos háziipari tevékenység sorolható: a kosárfonás, a sző­nyegkészítés, a gyermekruhavar- rás. — Somogybán szegényes a ke­rámiakészítés múltja, nem úgy, mint a fafaragásé, ezért a sár­közi népi cserepet hoztuk át Ka­posvárra — mondja Tamás 0 Ifj. Fazekas István nádudvari népművész. László, a népművészet mestere, aki a Kaposvári Fazekas Szövet­kezet művészeti vezetője és el­nökhelyettese. Később felújítottuk a habán fazekasságot és kömében ma is habán edényeket készítünk. Sok fiatalt szeretnénk felkészíte­ni arra, hogy méltóképpen foly. tassák a szakmát. Most 26 ta­nulónk van, szeptemberben 12 fiatalt szerződtetünk. A kaposvári szövetkezetben a tagság 83 százaléka 30 évnél fia­talabb. Rendszeresen foglalkoz­nak velük, ezért szívesen dolgoz­nak a szövetkezetben. Az ősz. tályfőnök festő, képzőművész, így a tanulóknak nagyobb lehe­tőségük van arra, hogy. megis­merkedjenek a különféle művé­szetekkel. — A Népművészek Háziipari Szövetkezetének félezer dolgozó­ja van. Tavalyi árbevételük el­érte a 43,2 millió forintot — tá­jékoztat Kelen Béla elnök, aki maga is fiatal ember. A fővárosi központú szövetkezet az ország egész területén — Debrecentől Zalaegerszegig — foglalkoztat népművészeket. Tagjai közül 21-en a Népművészet Mestere, 69-en pedig a Népi Iparművész címet viselik. Nagy figyelmet fordít a szövetkezet a bedolgo. zók és a fiatalok foglalkoztatásá­ra, helyzetének javítására. Mind kedvezőbbé teszi a munkakörül­ményeket, ösztönöz a tanulásra, a szakmai továbbképzésre. A szö­vetkezet tagságának 10 százaléka állami oktatásban vesz részt és sokan látogatják a különféle tan­folyamokat. — A mi fiataljaink a saját ha. zájukban is próféták lehetnek — mondja Farkas Jenő, a Kiskun­félegyházi Háziipari Szövetkezet elnöke. — A műszaki gárda és a kiszolgáló személyzet _80 százalé­kának szövetkezetünk az első munkahelye, sokan az általános iskola elvégzése után kerültek hozzánk. A velük való törődést igen fontos feladatunknak tart­juk. A HISZÖV-höz tartozó szövet, kezetekben mind többen vannak a főiskolai és egyetemi végzett­ségűek. Mindemellett bőven van még tennivaló is. Erre utal az, hogy a fiatalok öt százaléka még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Ez természetesen gá­tolja a továbbtanulást. Főként a szövetkezetek vezetői és KISZ- szervezetei tehetnek sokat azért, hogy a fiatalok gyarapíthassák is. méreteiket, folytathassák tanul­mányaikat. A szakmai fejlődés, a közművelődés elősegítése a nép­művészetben is bőségesen kama­tozik. A népművészeti és háziipari szövetkezetekben még sohasem tevékenykedett annyi fiatal, mint napjainkban. Munkájukkal, te­hetségükkel jelentékenyen hozzá, járulnak az arra érdemes hagyo­mányok ápolásához. S ahhoz, hogy itthon és külföldön egyaránt még népszerűbbek legyenek a kalo­csai hímzések, a halasi csipkék, a békésszentandrási szőnyegek, a hódmezővásárhelyi és karcagi cserépedények, hogy csak néhá­nyat említsünk a gazdag válasz, tékból, az ő munkájuk is hozzá­járul. A fiatalok méltóképpen akar­ják és tudják folytatni a népmű­vészeti és háziipari szövetkeze­tekben mindazt, amit hírneves elődeik hagytak rájuk örökségül. Si. E. r A felszabadulás óta nem csi­náltak hasonló nagyságú freskót a megyében, mint most a bajai tanácsháza dísztermében. A terem két falát boritó, egyenként három és félszer tizméteres alkotás éle­tünket, népszokásainkat, mun­kánkat mutatja be. A freskók el­készítésére kiirt pályázatot a her­cegszántói születésű, Munkácsy- díjas Szurcsik János festőművész nyerte el. A hatalmas munka most érkezett el a kivitelezés idő­szakába. Lassan kibontakoznak (Pásztor Zoltán felvétele) az életnagyságúnál nagyobb ala­kok. A száradó vakolatba ivódott festék nyomán táncosok, egy la­kodalom vidám vendégei kelnek életre. A freskókészítés — a fal előké­szítésétől, a több rétegű vakolat felrakásáig, rendkívül gondos, aprólékos munkát igényel. Ha mindez tökéletesen sikerül, akkor az utolsó, márványporral kevert nedves vakolatra elkezdheti a festést az alkotóművész. Kaput nyitnak az úttörőházak Amint tudjátok, megyénkben négy úttörőház várja a kék- és vörösnyakkendősöket. A bajai, a kalocsai, a halasi és a kecskemé­ti úttörőházban ezekben a napok­ban kezdődnek a mozgalmi év­hez, tanévhez kapcsolódó úttörő- házi programok. Az úttörőházak kapui minden kisdobos és úttörő előtt nyitva állnak! Ha pedig tanulmányi ki­rándulásra indultok a négy város valamelyikébe, és ezt előre jelzi- tek az úttörőház vezetőivel — bizonyára lehetőségeitek nyílik arra, hogy körülnézzetek, s az ottani pajtásokkal elbeszélgesse­tek. * * A kecskeméti úttörőházban ösz- szesen 17 szakkör vár bennete­ket. A tagság nem a jó tanulók kiváltsága, de a rajvezető javas­lata és a szülő beleegyezése min­den esetben szükséges. Érdemel­jétek ki a lehetőséget! A modellezők — bajó, repülő —, a báb, képzőművész, fotós, bé­lyeggyűjtő, rádiós, zenész, könyv­táros és csillagász szakkörök mel­lett felhívjuk figyelmeteket a díszműlakatos szakkörre is, aho­va lányok is jelentkezhetnek! A nyolcadikosok számára továbbra is megszervezik a kispolitikusok szakkörét és egy ismeretterjesztő klubot: Helyünk a világban elne­vezéssel. Az utóbbit az idén első alkalommal kereshetitek fel. Rendkívül érdekes politikai és tu­dományos kérdésekkel foglalkoz­hattok Pap István főiskolai ta­nár vezetésével. A rendezvények közül érdekes­nek ígérkezik az október 7-én, szombaton, a továbbiakban két­hetenként sorra kerülő „12. na­pon az úttörőházban” elnevezésű foglalkozás. A hagyományos Bé­ke napi szavalóversenyre az idén november 4-én kerül sor. A ház névadójának, Szalvai Mihálynak életével ismerkedhettek meg, és vehettek részt az ezzel kapcso­latos vetélkedőn jövő március­ban. Az úttörőházban a tisztségvi­selők képzése is folyamatos — ide azok járhatnak az esztendő folyamán, akiket erre a csapatuk vezetősége méltónak talál. « A kalocsai Csupó Imre Úttörő- ház számos szakköre közül a nép­táncosok csoportja a legnépesebb. Sokan érdeklődnek azonban a modellezők, fotósok és díszítő­művészek munkája iránt. Nagy­szerűen érzik magukat a kisdo­bos-színjátszók is, de örvendete­sen sokan érdeklődnek a képző- művészeti ismeretekkel foglalko­zó szakkörök iránt. A ház az el­múlt napokban sztereolemezját- szóval és magnetofonnal gazda­godott. Kiskunhalason, a megye leg­nagyobb alapterületű úttörőházá­ban összesen tizenhat szakkörre járhattok! Ezek között nyolc mű­vészeti jellegű, három honvédel­mi, kettő technikai, illetve sport, egy pedig hobbi-szakkör. A leg­nagyobb érdeklődés a művészeti szakkörök iránt nyilvánult meg eddig is — bizonyára ezután is így lesz. A kerámiafestők népes csoportja mellett az új szakkö­rön, a dekorációson, a pajtások a tervek szerint lakásberendezés­sel, színelmélettel, betűírással foglalkoznak majd. A fiúk főként a technikai szak­körök iránt érdeklődnek, különö­sen a rádióépítőknél várják a je­lentkezőket. A szakkörökre csak­nem háromszáz kisdobos és út­törő kérheti felvételét! A halasi úttörőházba hozzáve­tőlegesen kétezer gyermek jár rendszeresen. Összességében nyolc—tíz „szabad idő” programot terveznek havonta — különös fi­gyelemmel azokra, akik napkö­ziben töltik idejük legnagyobb felét. A tavasszal sorra kerülő mes­terek napján az idén is a legjob­ban sikerült szakköri munkákat mutatják be a látogatóknak. * Baján, ahol az új ház már épül, bizony szűkösen vannak a pajtá­sok. Dicséretére legyen mondva a ház vezetőinek, a gyermektanács­nak és az odajáró kisdobosok­nak, úttörőknek: ügyes időbeosz­tással áthidalják a nehézségeket. Az eddig is jól bevált mese­klubon, báb-, fotós, riporter, di-, szitőművész és barkács szakkö­rön kívül több üj szakkört indí­tanak. Űj lesz például a szabad szombatra tervezett klub is, a tu­ristáké és a nyolcadikosoké. Felvették a kapcsolatot két ba­jai vállalattal, ahol ■— főként fiúknak — famegmunkáló szak­kört hoztak létre. Kiemelkedő rendezvényeik: a hatodikosok honismereti vetélke­dője, a hetedikesek felszabadulá­si akadályversenye és a nyolca­dikosok politikai vetélkedője. „Jelentjük a pártnak” — cím­mel kiállítást terveznek a KMP évforduló tiszteletére —, a Ma­gyar Tanácsköztársaság évfor­dulójára pedig irodalmi pályá­zatot hirdettek. Nagyszerűnek ígérkezik a terv, amely szerint kapcsolatot keres­nek a ház névadójának. Bokányi Dezsőnek az özvegyével, aki Moszkvában él. Távolabbi tervük, hogy a tőle kapott és a pajtások által összegyűjtött emlékekből kiállítást rendeznek. Egyértelmű örömöt váltott ki valamennyi bajai és környékbeli úttörőből, kisdobosból és úttörő­vezetőből, hogy az új ház átadá­sára előreláthatóan jövő szep­temberben kerül sor. Selmeci Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents