Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhflát- vonulások, csapadék nem valószínű. Helyenként viharos északi, északnyu­gati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok közOtt. Az előrejelzés szerint kedd reg- gelig nappali felmelegedés és felhOátvonulások várhatok. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 224. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 22. péntek Leonyid Brezsnyev Bakuban • Leonyid Brezsnyev megérkezése­kor átveszi a város szimbolikus kulcsát. (Telefotó— TASZSZ) Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksé­gének elnöke, Bakuban csü­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács törtökön meg­koszorúzta a város főterén álló Lenin-emlékművet. A koszorúzá­son részt vett Gejdar Alijev, az SZKP PB póttagja, az Azer- bajdzsáni Kommunista Párt KB első titkára, Konsztantyin Gser- nyenko, az SZKP PB póttagja, a KB titkára. Leonyid Brezsnyev csütörtökön ellátogatott a legendás 26. bakui komisszár emlékét őrző emlékmű­höz is. Brezsnyev koszorút helye­zett el az emlékműnél égő örök­mécsesnél, és a kíséretében levő pártvezetőkkel együtt egyperces hallgatással tisztelgett a szocialis­ta forradalomért életüket adó hő­sök előtt. A nap folyamán Leo­nyid Brezsnyev látogatást tett egy bakui üzemben és a kőolaj fino­mítóban. (TASZSZ) csütörtökön ülést tartott. . Lázár György^ a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt a Mongol Népköztársaság­ban tett hivatalos baráti látogatá­sáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. Az Országos Tervihivatal elnöke beszámolt a népgazdaság ez évi fejlődésének tapasztalatairól, s javaslatot tett a jövő évi nép- gazdasági terv előkészítésének feladataira. A pénzügyminiszter az ez évi pénzügyi helyzet várha­tó alakulásáról, valamint az 1979. évi állami költségvetés kidolgo­zásának feladataira tett előter­jesztést. A munkaügyi miniszter a munkaügyi helyzetről és a mun­kaügyi gazdálkodás egyes aktuá­lis kérdéseiről számolt be. A kor­mány a jelentéseket és az elő­terjesztett javaslatokat jóváhagy­ta. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter javaslatára a kormány megtárgyalta és elfogadta a köz­lekedéspolitikai koncepció végre­hajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló jelentést. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjá­nak 1977. évi végrehajtásáról. A kormány jóváhagyólag tudomá­sul vette a jelentést és a további megvalósítást elősegítő javaslato­kat. A Minisztertanács az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előter­jesztése alapján jóváhagyta a csongrádi vízlépcső beruházási ja­vaslatát. Az igazságügy miniszternek és a Minisztertanács Titkársága ve­zetőjének előterjesztése alapján á kormány rendéletet alkotott a gazdasági ágazati irányítás to­vábbfejlesztéséről. Az igazságügyminiszter beszá­molt a tartós földhasználati jog és az állami elővásárlási jog al­kalmazásának tapasztalatairól. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a fővárosi ipankitelepítésekre vo­natkozó határozatok teljesítéséről szóló beszámolót. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Az algériai lakás- és építésügyi miniszter látogatása Kecskeméten s.r. ält*" Tegnap Kecskemétre látogatott Abdel Madjir Aouchiche Algéria lakás- és építésügyi minisztere, valamint a kíséretében levő épí­tőipari tervező, kutató, kivitele­ző vállalatok vezérigazgatói. Ve­lük volt Székhelyi Zoltán, Ma­gyarország algériai nagykövete, és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium több főosztály- vezetője. Az algériai vendégeket dr. Gajdócsi István a megyei ta­nács elnöke fogadta, s tájékoztat­ta Bácsr-Kiskun gazdasági életé­ről, a városok, községek fejlesz­téséről. * Az algériai miniszter megkö­szönte a számára sok hasznos ta­pasztalatot nyújtó tájékoztatót, majd a küldöttség a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába lá­togatott. Itt Zsila Lajos, a vál­lalat vezérigazgató-helyettese is­mertette a Fémmunkás hét gyá­rának tevékenységét. A gyárak — köztük a kecskeméti is —, ha­zad és külföldi építkezésekre ké­szítenek épületszerkezeteket. Ter­mékeik több, mint 20 százalékát exportálják. Több algériai léte­sítményt említett, amelyek építé­séhez a Fémmunkás különböző fémszerkezeteket szállított. Ezután Tóth Mihály, a kecske­méti gyár főmérnöke az itt folyó munkáról és termékekről tájékoz­tatta a vendégeket, majd üzemlá­togatás következett. A küldöttség tagjai nagy figyelemmel tekin­tették meg a korszerű automata és félautomata gépekkel végzett gyártási folyamatokat, s elisme­rően nyilatkoztak a látottakról. Zsila Lajos vezérigazgató el­mondta, hogy a Fémmunkás tíz éve szállít különböző épületszer­kezeteket Algériába. Abdel Madjir Aouchiche és kí­sérete a déli órákban elutazott Kecskemétről. N. O. • A Fémmunkás kecskeméti gyárában az automata hegesztőgép mun­kájával Ismerkednek. (Tóth Sándor felvételei) Lakások, tantermek, óvodák Településfejlesztés a járásokban Alig pár nap van hátra a negyedik negyedév kezdeté­től, s lassan-lassan kirajzo­lódnak a tervteljesítés főbb vonalai: mivel gyarapodnak az idén a községek, városok, összeállításunkban négy járásból adunk helyzetjelentést. Milassin István, a kiskunhalasi járási hivatal elnökhelyettese ar­ról tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy a rendelkezésükre, álló pénzeszközök, valamin! a jelen­tős társadalmi összefogás húsz lakás, öt kilométer hosszú víz­hálózat, tízkilométeres villanyhá­lózat, ötven óvodai hely, nyolc általános iskolai tanterem, egy tornaterem, egy sportcsarnok lé­tesítését teszi lehetővé. A fejlesz­tési terv eddigi teljesítése alap­ján az válható, hogy hiánytalanul elvégzik a kiszabott feladatokat az év végéig, tehát az említette­ken kiviül elkészül egy gyógyszer- tár és elkezdődik' húsz lakás, négy tanterem, valamint egy OTP- és egy ÁB-fiőfc építése. A beruházások befejezése döntően az év második felére esik, így az avatásra szeptember—október— novemberben kerül sor. Persze már most is van jó pár átadott létesítmény. A többi közt Tompán 12 lakást vehettek birtokba tulajdonosaik, Szánkon tornaterem, Jánoshalmán sport­csarnok készült el — s a vízháló­zat három, valamint a villanyve­zeték 7 kilométeres bővítése is az idei eredmények közé tartozik. Várhatóan harmincötmilláó fo­rint értékű lesz a kiskunhalasi járás lakosai által az idén elvég­zett munka. Megkezdődött a kistérségi víz­mű távvezetékének építése, — adta hírül Király Kálmán, a ba­jai járási hivatal tervcsoport­vezetője —, Dávod határában már fektetik' a. vezetékeket. Süikösdön javában folyik az építés, Vas- kúton pedig most tervezik ' a tornatermet. Ez utóbbi nagyköz­ségben és Bátmonostoron össze­sen öt új tanterem építése kez­dődik meg Októberben. Szabó Pál, a kiskőrösi járási hivatal főelőadója arról számolt be, hogy az első féléviben több mint 9 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a lako­sok, kiemelkedik a sorból a solt- vadjcertiek lelkesedése: majdnem hárommillió forint értékű mun­kával segítették a községfejlesz­tési célok elérését. Egész hosz- szú lista kerekedne, ha az összes járásbeli, idei változást felsorol­nánk, ezért csak címszavakban a tervezett beruházásokról. Bócsán előkészítés alatt áll egy célcsoportos lakás és egy torna­terem építése, Császártöltésen az idén még átadják az új torna­termet, Csengődön egészségügyi központ építése fejeződik be. Fü­löpszálláson két pedagóguslakás van készülőiéiben, Kecelen a ne­velési központ beruházásának in­dítását tervezik. Első ütemben az iskola és a könyvtár valósul meg — harmincmillióért. Páhin bőví­tik a napközikonyhát, Soltvadker- ten előkészítik a gyógyszertár építkezését, valamint hozzálátnak az iskolabővítés tervezéséhez. A kalocsai járás V. ötéves ter­vi célkitűzései közt gyermekin - tézményi fejlesztés, járda- és út­építés, közműfejlesztés szerepel — közölte Veres Ottokár tervfőelő­adó. — Az 1975—1980 közötti időj. szakban kiemelt feladatnak te­kintik a művelődési házak kor­szerűsítését, felújítását is. Van­nak már eredményeik is: Tasson, Úszódon új köntöst kapott akul- túrközpont, Apostagon most dol­goznak az építők. Összesen 250 óvodai hely építése szerepelt a tervekben 1980-ig, de máris túl­teljesítették ezt, az év végéig Du- napatajon átadandó 25 személyes bővítéssel éppen hetvenöttel. Ti­zenhárom tantermet avattak fel eddig, további hét a tervidőszakból hátralevő bő két esztendőben ké­szül el. Tervszerűen halad a ka­locsai járásban a tanácsi kezelés­ben levő úthálózat korszerűsítése és bővítése is. Az elmúlt időben négy kilométer szilárd burkolatú út, 17 kiliométemyi járda készült el, négy kUométenrel bővítették a villanyhálózatot. B. J. A mostani az első olyan középtávú tervidőszak, amelyre a vállala­tok a termelési, gazdasági terveken kívül kötelező jelleggel szociális tervet is készítettek. Az új terv a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeivel való fokozottabb törődést szolgálja. Minden vállalatnak érde­ke volt az V. ötéves terv küszöbén, hogy nagy gonddal, a gazdasági előirányzatok teljesítésével megteremtődő lehetőségeket reálisan számba véve fektesse papírra az elképzeléseit. Nemkülönben érdeke a tervek következetes megvalósítása is, hiszen a munkáskezek meg­tartását a pénzben kifizetett kereset mellett egyre inkább elősegíti a szociális juttatások mennyisége és minősége, a munkakörüljmények kedvezőbbé válása is. Főfoglalkozású üzemorvos Időarányosan túlteljesítettük eddig a szociális tervünket — mondta Leskowsky Albert, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat munkásellátási osztályá­nak vezetője. A vállalat 57 mil­lió forintot irányzott elő a terv­időszakra dolgozói élet- és mun­kakörülményeinek javítására. Az osztályvezető úgy ítéli meg, hogy a megyei élelmiszeripari cégek közt jónak mondható a szociális helyzet vállalatuknál. Gyermek­intézmények tekintetében a Ba­romfiipari Trösztön bélül ki­emelkedik a vállalat. A kecske­méti üzemi óvodát az idén bőví­tették, s tervezik a további na- gyobbításáit. Sokat javultak a munkakörül­mények. A .baromfivágás tech­nológiájának korszerűsítésével ki­küszöbölték a - nehéz fizikai munkát. A dolgozók egészségének védelmére a kecskeméti gyárban szeptember 1-től főfoglalkozású üzemorvost foglalkoztatnak. Ha­lason szintén van, de egyelőre még nem főfoglalkozású üzemi orvos. Az utóbbi gyárban a nagy­méretű rekonstrukcióval folya­matosan javulnak a szociális kö­rülmények. A kecskeméti gyár területén tavaly művelődési házat építettek. Az idén létesített könyvtárba 34 ezer forint értékű olvasnivalót vásároltak, s ugrásszerűen nőtt a könyvtári tagok száma. Jelenleg az egyik fő feladat a kecskeméti gyárban — a halasi­aknak Harkányban van üdülőjük — a dolgozók üdültetéséhez több lehetőséget teremteni. Sportpályát építenek A Kecskeméti Konzervgyár már a korábbi tervidőszakokban is sokat áldozott dolgozói mun­ka- és életkörülményeinek javí­tására. Katona Gyuláné szb-tiifc- kár szerint ennek köszönhető, hogy a Konzervipari Trösztön be­lül az első helyek egyikén állnak a szociális körülményeket illetően. Bár az e célra költhető pénznek nincsenek bővében, ma már ott tartanak, hogy a fontosabb léte­sítmények után sportpályát épít­hetnék a kecskeméti I-es számú telepen a tömeges testedzéshez. Az építkezésnél a dolgozók sok társadalmi munkát végeztek. (Folytatás a 2. oldalon.) • A kecskeméti baromfifeldolgozó óvodája. (Pásztor Zoltán felvétele) S ( Hosszú időn át igen erőtel- * jes volt a BNV kiállítás jel­lege. Százezrek keresték fel évről évre csak a látványosság miatt, a műszaki érdekessé­gek, újdonságok megismerésé­nek kedvéért. Ebben az idő­szakban a budapesti vásárok­nál az információs szerep ke-' riilt előtérbe; akkoriban a ren­dezők — nem véletlenül — a vásár értékét ecsetelve nem is egyszer az első helyen emlí­tették a tájékoztatásban, a műszaki propagandában betöl­tött szerepét. Arról beszéltek, hogy mennyire hasznos megis­merni a nemzetközi műszaki színvonalat; tapasztalatcserére, „tanulmányútra” invitálták a munkásokat, műszakiakat a BNV-re. Persze, egy-egy ipari sereg­szemlének ezt a fajta funkció­ját sem szabad lebecsülni: va­lóban hasznos bárkinek végig­járni az élenjáró termékek be­mutatóját, az alaposabb össze­hasonlításra alkalmas keretek között. Űjitók és feltalálók, konstruktőrök és technológu­sok kaphatnak ötleteket, száz­ezrek érthetik meg ilyenkor I szemvillanásnyi idő alatt, mit jelent a gyártmányok verseny- képessége, s ennek függvényé­ben esetleg azt is, hogy példá­ul fogyasztásiiparcikk-igénye­I ik reálisak-e, különösen ahhoz mérten, amilyen termékeket ők állítanak elő. Az összehason­t---------" m indenkihez a hazai ipar fej­lesztési törekvéseit, például ép­pen a termékszerkezet-váltás programját. Ilyenformán hiba lenne kevésre értékelni egy ipari szakvásár kiállítási funk­ciójának hasznosságát. Node az sem jó, ha külön­böző okok miatt a vásári, a kereskedelmi szerep szorul a háttérbe. Ilyenkor válik meg­szokottá a kérdés: „...és ez hol, mikor kapható?” S nem jó, ha a válasz kitérő, elodá­zó, magyarázó. Mi tagadás, a 70-es évek ele­jéig a látogatók és á kiállítók között- gyakorta került sor az effajta párbeszédre. A BNV már csak azért is főként kiál­lításnak hatóit sokak szemé­ben ezekben az években, mert a boltok választéka és a BNV kínálata erőteljesen eltért egy­mástól. Vagyis, valóban új­donság volt, amit az ember a vásárokon megismerhetett. Az idei őszi BNV kínálata még a tavalyihoz képest is mintha „hétköznapibbá” vált volna. Ügy is mondhatjuk: a BNV termékei és a hétköznapi ellátás cikkei ugyanabba a „korszakba” tartoznak. A BNV-n látható termékek egy része talán újabb, korsze­rűbb, praktikusabb, mint a boltoké, de nem járnak tíz év­vel a honi üzletek mindenna­pos kínálata előtt. Ez minden­nél jobban jelzi, hogy az utób­bi évek nagyszabású ipari és kereskedelmi fejlesztési prog­ramjai végre termőre fordul­tak: hogy a gyárak jó részében megszűnt már a különbség a futószalagon az exportra és a belföldre kerülő termékek kö­zött; hogy a könnyűipari re­konstrukció valóban jelentő­sen bővítette a korszerű gyárt­mányok termelőkapacitásait, s hogy megindult a nemzetközi kooperációra alapozott terme­lés, ami ugyancsak bővitette a nemzetközi élvonalba sorolha­tó hazai fogyasztási cikkek körét. Az exportképes termékek mennyiségének növekedése le­hetővé tette a korszerű fo­gyasztási cikkek importjának bővítését is — különösen 1975—1976-hoz képest. Ez így együttesen eredményezi azt, hogy az őszi BNV-n senkinek sem lesz olyan érzése, hogy egy érdekes kiállításon néze- , lődik, amelynek magas az in­formáció-értéke, ám a felkel­tett „étvágyat” csillapítani, a megszerzett ismereteket vá­sárlóként gyorsan hasznosítani nehéz. Az idei őszi BNV-n 29 or­szágból csaknem 130Ó cég állít • ki. A legtöbb kiállító a ma­gyar ipart képviseli; 120 vál­lalattal több a magyar kiállí­tók száma, mint tavaly. A vá­sár valamennyi, 12 szakcso­portjában (tavaly 6 volt), s a Hoventa Kereskedelemtech­nikai Kiállításon mindenütt jelen vannak a magyar válla- • latok korszerű gyártmányaik­kal. A hazai vállalatok számá­nak jelentős növekedése is az utóbbi évek fejlesztési . prog­ramjainak köszönhető: egyre több magyar gyár termékvá­lasztéka közelíti meg, vagy éri el a legjobbak szintjét, s így egyre több magyar vállalat rakhatja ki a kudarc veszélye nélkül portékáit ország-világ szeme elé. G. F. mmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents