Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

1978. szeptember 21. • PETŐFI NÉPE • 1 SR0RT * SPORT • SPORT CSELGÁNCS A kiegyenlített erők bajnoksága volt Két évvel ezelőtt rendeztek utoljára Kecs­keméten országos egyéni cselgáncsbajnoksá­got, nem egészen két hónapja felnőtt CSB-t, s mindössze két hete szerepeltek itt az ország legjobb ifjúsági és junior korú versenyzői. Most két napún át a sportág élvonalát láttuk, a válogatottakat csaknem teljes létszámban, s a régi, nagynevűnek számító cselgáncsozók mellett a jövő embereit. Akadt tehát látni-, tanulnivaló bőven a szakembereknek, a ver­senyzőinknek és a közönségünknek is. (Banczik István felvételei) # Kiss Endrének dr. Sárközi Dezső, a Magyar Cselgáncs Szövetség elnöke adta át a bajnoki aranyérmet. Nagy mezőnyök Nagy létszámú, s nagyon ki­egyenlített mezőnyök indultak Kecskeméten, szinte valamennyi súlycsoportban. Ez alól kivétel ta­lán a nehézsúly, áho.l a létszám sem volt nagy — csak ebben a súlycsoportban maradt 10 induló alatt — s az erőviszonyok sem voltak azonosaik. A Varga—Pet- rovszki kettős mögött legfeljebb a sérülése miatt most csak a pontért induló miskolci Tóth kép­zett versenyző. A többiek egyelő­re a súlyukat hozták, ám erőben, technikai tudásban és felkészült­ségben még messze vannak a legjobbaktól. Előretörnek a fiatalok Talán ezzel jellemezhetjük elő­ször a most lefolyt országos egyé­ni bajnokságot. A fiatalok pedig nemcsak küzdöttek, hanem sok­szor szép, mutatós és érett ver­senyzéssel nyertek is. Valaijieny- nyi súlycsoportban megtalálhat­tuk őket. A 60 kg-os döntőben például még sokáig emlékezünk majd a sokkal inkább „futtatott” Mészáros, és az ugyancsak hon- védos Petz küzdelmére. Az utób­bi képviselte a fiatalságot, ugyan­akkor a'nyugalmat, önbizalmat és a nagyobb technikai tudást is. A 65 kg-osok közt láttuk a ta­tabányai Gerencsér személyében a sportág egyik nagy reménysé­gét. A szőke fiú két hete, a ju­nior. bajnokságon. is közönségsi­kert aratott, s az azóta eltelt rö­vid idő alatt még fejlődött. A tavalyi EB ezüstérmes Szabó Fe­rencet — aki úgy hitte, hogy Tun- csik távollétében lehet egy kicsit, lazítani — ipponnal verte meg, ami pedig az újpesti Versenyző­vel ritkán fordult elő a magyar mezőnyben. Amikor az elődöntő­ben a csabai Radnait is megdob­ta, mindenki neki szurkolt. A cselgáncs fanatikusának számító Patek már túl nehéz ellenfél volt számára, de feltétlenül Gerencsér a jövő embere, s alighanem a ju­nior EB-n is hallunk majd róla. A 71 kg-ban Molnár sem szá­mít az idős versenyzők 'közé, s Nagyisolymosi. mellett ott van még a jelenleg újpesti színekben ver­senyző Hangyási. A 86 kg-ban Kiss Endre szilárdan áll az élen. Erről a szegedi Szabó Miklós tud­na mesélni. A 95 kg-ban junior versenyző nyerte a felnőtt baj­nokságot, bár ezért most nem kellet megküzdenie a nagyon te­hetséges, de sérülés miatt visz- szalépő szekszárdi Papp-pal.. Pontosabb rendezés» jobb bíráskodás A második összehasonlítási alap a rendezés, a bíráskodás színvo^ nala sem lényegtelen, hiszen eb­ben az évben Miskolcon ifjúsági és junior Európa-bajnokság- lesz, s az itteni közreműködők lesz­nek ott is a rendezők, versenybí­rók. Ami a rendezésből a kecske­métiek része volt, úgy gondoljuk, hogy nem esett kifogás alá. Pon­tos, gyors vdlt a verseny lebo­nyolítása, különösen szombaton — akkor volt lényeges — s va­sárnap is csak azért húzódott el, hogy a legjobbak küzdelmét a szabályos méretű és minőségű ta­tamira irányítsák. A korábbi bajnokságokon szin­te állandó központi téma volt a bíráskodás, a különböző érdekek összeütközése. Szóval ne kerül­gessük a témát! Eddig sokszor rossz volt a bíráskodás és nem is teljesen pártatlan. Különösen a vidéki szakosztályoknak volt okuk a panaszra. Nos, a mostani bajnokság so­rán örvendetes változást tapasz­talhattunk. A nemrég dr. Putnik Bálint ■ vezetésével újjáalakult versenybíró bizottság sokkal tár- gyilagosabban, lelkesebben és fő­leg mindenki által elfogadhatób- b'an látta el a feladatát. Nem ál­lítjuk persze, hogy nem volt té­vedés, vagy hogy az ítéletek min­dig találkoztak az érdekeltek, a közönség tetszésével, ám mégis el lehetett fogadni, s el is fogad­ták őket. A neves versenyzők, a válogatottak is ugyanúgy meg­kapták az intéseket, sőt le is lép­tették őket, ha rászolgáltak, s nem volt érezhető különbség budapes­ti, vidéki, vagy akár Honvéd, Dózsa és Spartacus versenyző kö­zött. Elmaradtak a máskor any- nyira megszokott panaszok és reklamálások, s a közönség is mindjárt jobban élvezte a ver­senyt. ­Helytálltunk örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben a nagy csatában me­gyénk két élvonalbeli szakosztá­lya, a BSK és a KSC becsülettel állt helyt. Ami a Bajai SK sze­replését illeti, természetesen Se­bők Albert ezüstérme a 78 kg- ban a legkiemelkedőbb teljesít­mény, hiszen ő elsősorban mint utánpótlás-nevelő edző ismert, s nyilván ideje és ereje nagyobb részét is erre fordítja, ám mégis jutott idő a saját felkészülésére is. Szalbics ellen a nagyobb ta- pasztaltsága segítette győzelem­re, s a döntőben is voltak esé­lyei. A 65 kg-os Beck, Szabó F. • Van-e még idő az egyenlítés­re? E. Kovács fogás közben az órát is nézi. legyőzésével, és 5. helyével ért el nem várt sikert. Tamás a 86 kg- ban azt nyújtotta, amit edzője, Gyurkó László várt tőle a fel­nőtt mezőnyben. Egy kis szeren­csével akár bronzérmes is lehe­tett volna. Edzés» munka plusz akaraterő.. . Egy nappal a nagy csaták után, hétfőn délelőtt már ugyanolyan kemény edzésmunka folyt Kecs­keméten, mintha Kiss E., Nagy- solymosi, E. Kovács vagy Kerekes nem is vívott volna „vérremenő”- küzdelmet az előző napokban. Valamennyien becsülettel lefutot­ták az előírt — s nem is éppen kevés adagjukat — s utána te­remben folyt a munka. — Ha az elért eredményeket nézem — mondta kérdésünkre Varga András edző —, akkor ter­mészetesen elégedett vagyok, hi­szen két bajnokságot nyertünk, s a tavalyi 21 ponttal szemben az idén 30 olimpiai pontot gyűjtöt­tünk. Ám, ha boncolgatom a dol­got, akkor kiderül, akár jobb is lehetett volna. Kincsestől és Kál­mántól én legalább 5. helyet vár­tam. A 71 kg-ban Deli- a -rossz sorsolás miatt esett ki. Bárme­lyik másik csoportból táblára ke­rülhetett volna. Kerekes szerin­tem igen jó formában volt, s tel­jesen érthetetlen módon elvesz­tette az önbizalmát. Nagysolymo- si a tőle megszokott harcos, küz­dőmodor mellett most a taktikai érettségének köszönheti a győzel­mét, pedig nem volt csúcsformá­ban, hiszen a CSB-n szerzett váll­sérülése miatt inkább erőnléti munkát végzett csak. A legegy­szerűbb eszközöket használta, s ezzel győzött. Nagyjából ez érvé­nyes Kiss Endrére is. Nemcsak kemény és erős volt, hanem meg­fontolt is. A 95 kg-ban E. Ko­vácsnak nem jött ki a lépés. A Papp elleni vereség után Szepe­sivel került össze, s érthetelenül tart az újpesti fiúktól. Más volt a helyzet az abszolútban, ahol Varga ellen győzelmet, s végül talán bajnokságot engedett ki a kezéből, hiszen Vargát előbb in­tették keikokuval, s ügyesebb taktikával elkerülhette volna -az egyenlítést. Persze érthető, nincs olyan rutinja, mint Vargának. — Minek tulajdonítható a fej­lődés? — Minden bizonnyal annak, hogy ma már a sportkörünk és az üzemek segítségével biztosíta­ni tudjuk a napi kétszeri komoly edzést, s ezzel megközelítjük az A-kategóriás szakosztályok szá­mára előírt nemzetközi szintű ed­zésmunkát. Az eredmény függött persze versenyzőink harcosságán, akaraterején, s nem utolsósorban a nagy számú és lelkes szurkolók buzdításán. Mindezek együtt tet­ték széppé, izgalmassá és emléke­zetessé ezt a bajnokságot. Szabó Zollán Barkácsolás A lakás tisztaságát csak akkor őrizhetjük meg, ha rend is ural­kodik otthonunkban. Minden fel- szerelési, tárgynak legyen meg az állandó pontos helye. Néhány ilyen mutatós felszerelési tárgy elkészítéséhez adunk ötletet. Az itt bemutatott eszközök egy. szerűek, sima vonalúak, elkészí­tésük nem igényel különösebb szakértelmet, vagy túlzott kiadást. A) Fürdőszobába való szárító, illetve törülközőtartó, amely ké­szülhet 10 mm-es fenyődeszkából, 12—15 mm átmérőjű hengerlé­cekből. B) Üvegpolc fém tartóval kom­binálva toalettszereknek, fogápo. lási eszközöknek. C) Falra akasztható, fából ké­szült kefe. és fésűtartó, D) Színesre festett fedőtartó a konyhában. E) Tűzifatároló és. szállító. A talpazat és a tartólécek kemény, fából, az oldala 10—12 mm-es fe­nyődeszkából. F) Fali fogas a takarítóeszkö. zöknek, amelyet éléskamra, W. C. falára is felszerelhetünk. Ä part­vis, söprű stb. nyelének végébe képakasztó karikát erősítünk. G) Asztal, fekvőhely fölé he­lyezhető kisebb fali könyvespolc. 1 cm-es fenyő- vagy hárslemez- bő), pácolva, fényezve. H) A bot- és esernyőtartó — kívül tapétával bevont — furnérr lemezből készült, célszerű belül olajfestékkel lekenni, így vízálló. Az aljába odaillő kerek tálcát szabunk horganybádogból. — B. K. — A VÉDŐNŐ TANÁCSOLJA A játék szerepe a csecsemő életében A játék szerepe igen jelentős a csecsemő életé­ben. A játék nagyon sok mindent tükröz, csak fi­gyelni kell, hogy a gyermek mivel és hogyan ját­szik. Ha játékot vásárolunk, több szempontot vegyünk figyelembe. Mindenek előtt az életkori sajátságo­kat. A kicsi korának és értelmének megfelelő já­tékot vásároljunk. A játékok anyaga lehet műanyag, fa, textil, vagy gumi. Nem mellékes a játék súlya és nagysága sem. Fontos, hogy a gyermek biztosan meg tudja fogni. A gyermekjáték színe esztétikai szempontból fontos. Lényeges, hogy a valóságnak megfelelő színű legyen, például a mackó barna és ne kék. Lényeges a kifogástalan minőség is, a fes­ték ne pattogjon le róla, ne legyen éles, vagy sértő. Csecsemőknél, de természetesen később is fontos, hogy könnyen tisztán tarthatók legyenek a játékok. Egy fajta játékból soha ne vegyünk sokat, legyen változatos a gyermek játékkészlete. Milyen játékokat adjunk a csecsemőnek? Két- három hónapos csecsemőnek elsősorban olyan já­tékot tegyünk látókörébe, ami élénk színű, nagy színfolt, például egy kendő. Három-öt hónapos cse­csemő már nyúl a madzagra felfűzött 'karikák után, .rángatja, játszik jvele. Nagyon szereti a csörgőt, már tudja rázni, a csörgést nevetésise! kíséri. Jók a gu­miból készült, hangot adó játékok. Ezeket lehetőleg akkor adjuk, amikor már biztosan tud fogni, és a kezében is elfér. Féléves csecsemő élvezi a zenélő hangokat, például a zenélő babát. Nyolc, kilenchó- napos csecsemő szívesen játszik a műanyag építő­kockákkal, üres dobozzal, műanyag babákkal. Ki- lenc-tíz hónapos csecsemő szereti a nagyobb mac­kót, egymásba rakható kockákat, poharakat. Külö­nösen a babáknál ügyeljünk arra, hogy mindig tel­jesen épek legyenek, ne hiányozzon semmijük. Egy éves kislánynak már adhatunk babatányéro­kat, poharakat, kanalakat. Ugyanilyen korú kisfiú szívesen játszik autókkal. Szinte minden életkornak vannak megfelelő mese­könyvek. Tanítsuk meg a gyermekeket a játék használatá­ra, ezért játsszunk sokat együtt a gyermekkel. Ezek az együttlétek szülőnek, gyermeknek egyaránt na­gyon kedvesek. A gyermekek igénylik is az együtt játszást. S. L. • Apu mesél. Tapétázás régen és ma A tapétázás körülbelül 500 éve ismert Európá­ban. Kezdetben fáradságos kézi munkával állítot­ták elő a tapétákat. Régen sok középkori kastély és hercegi palota falait díszítették drága anyagok­kal, aranyozott bőrrel. A 'bolyhos, vagy bársony tapétát a XV. század­ban kedvelték. Ezt a következőképpen állították elő: ecsettel és sablonnal vastag réteg színezett enyvvel kenték be a papírcsíkokat, majd igen fi­nom gyapjúporral szórták be. Spanyolországban az 1600-as években igen ked­velték a bőrrel bevont falakat, melyek bárány, bor­jú és kecske megnyúzott bőréből készültek. Ezeket összevarrták és fa nyomóformával mintázták. A bőrt aranyozták, ezüsttel vonták be, vagy festet­ték. Színés papírbevonatos falak a XVII. század­ban voltak divatosak, így díszítették a gazdag pol­gárok lakásuk falát. A viaszosvászon falbevonat a XVIII. században terjedt eL A lenvászon csíkokat olajfestékkel színezték és mintákat festettek rá. A XVIII. században és a XIX. század elején dívott a karton-, vagy szövet tapéta Ezeket az anyago­kat már magas-, vagy mélynyomásos eljárással mintázták és színezték. A XVIII. század második felében fejlődött ki a papírtapéta. Az ívpapírt 1830 körül a végnélküli papírtekercsek váltották fel. Ettől az időtől kezdve főleg papírtapétákkal díszítették a lakások falait. Széles választék állt rendelkezésre, az egyszínűtől a márványmintás, vagy bőr utánzaté tapétán át a nyomott brokát tapétáig. 1800 körül jelentek meg a képekkel illusztrált ta­péták, amelyeket kézi nyomással készítettek. A pol­gárság körében hamar elterjedt a szokás, hogy la­kószobáikat panoráma képpel díszítették, s ez a ké­zi nyomás a mai napig divatos maradt. □ □ □ Ma sokan szívesen tapétázzák lakásukat saját maguk. Mivel így olcsóbb és jó érzéssel tölt el, hogy csinosabbá tettük lakásunkat. A tapétázásnál elsősorban a szín kiválasztására kell nagy figyelmet fordítani. Sokan kedvelik a vi­lágos és pasztell színeket. A piros melegséget ad a szobának, a zöld nyugtatólag hat. A világos színek által nagyobbnak látszik; a helyiség, a sötét tó- nusúak kedélyessé teszik környezetünket. A minták és a színék kiválasztásánál legyünk mértéktartóak. A nagy mintás tapéták tágas he­lyiségekben, nagyméretű bútorokhoz illenek. Kis mintákat ajánlunk kisméretű modern lakások fa­lainak díszítésére. A tapéta kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy színtartó legyen. Az erős színek sok napsütés ha­tására kifakulnak. Ezért élénkebb színű tapétá­val északi fekvésű szobánkat tapétázzuk. Ma igen sokfajta tapétát gyártanak. Készülnek papírból, műanyagból, fatartalmú papírból stb. A tapéta lehet fényes, vagy matt felületű. Vannak lemosható és vízhatlan tapéták. Ezek nedves szivaccsal vagy száraz törlőruhával tisztít­hatok. Nem fakulnak, s a piszofcfoltok igen köny- nyen eltávolíthatók róla. Öntapadós tapéták házi tapétázásnál előnyösek. E tapétákról csak egyszerűen lehúzzuk az alapot és tapadás felét a falhoz nyomva szivaccsal a falra simítjuk. Minta nélküli egyszínű tapétát „kezdőknek? ajánljuk. Felragasztásánál nem kell nagy gondot fordítani a tapétacsíkok szabályos (minta szerinti) egymás mellé helyezésére. Elegendő egyszerűen egymás mellé ragasztani a papírcsíkokat Ilyen ta­péták használata gazdaságos is. Egyes tapéták szárazon eltávolíthatók a falról. Sok munkát fáradságot és pénzt takarítunk meg ezekkel'. A tapétát száraz állapotban csak lehúzzuk a falról. A falon vékony papírréteg marad hátra, ami az új tapéta felragasztásához jó alap. rnrnrnrnrnrnrnrnrnrnrnmimmmmmmmmmmmimimmmmmmmmmmm tmmmmmwmmmmm MÄ1 INIÍ'SÖR TELEVÍZIÓ 7.89: Tévétorna. (Ism.) (Színes.) 9.08: Iskolatévé: Matematika. (Alt. lsk. S. oszt.) 10.08: Élővilág. (Alt. lsk. 8. oszt.) 11.08: Honvédelmi Ismeretek. Osztályfőnöki éra. (Alt. lsk. 7—g. oszt.) A Magyar Néphadsereg fegyver­nemei és szakcsapatai. 18.08: Iskolatévé: Osztályfőnöki éra. (Ism.) 18.38: Matematika. (Ism.) 16.08: Élővilág. (Ism.) 16.28: Hírek. 16.30: Születésünk titkai. 8. rész: Íme, az ember. (Ism.) 17.28: A nyelv világa. 18.00: Reklám. 18.08: Telesport. 18.30: Életmentő veszélyek. Riportfilm. 19.00: Reklám. 19.10: Esti mese. (Színes.) 19.20: Tévétorna. (Színes.) 19.30: Tv-Hlradé. 20.00: KisfŰrnek a nagyvilágbői: Az orángután. Angol Is­meretterjesztő rövidfUm. 20.80: A vUág nagy hegyei. Az Alpok. Olasz fUmsorozat. 21.38: Reklámújság. 21.18: NYITOTT KÖNYV — Balázs Jézsef: Szeretők és szerelmesek. 22.18: Tanuljunk gyorsan, könnyen drámát Imi. II. rész. (Színes.) 22.88: Tv-Hlradé 3. 2. Műsor: 18.18: En Franc als. 39/3. Francia nyelvtanfolyam. 19.08: Orosz nyelv. (Alt. lsk. 8. oszt.) (Színes.) 19.30: Tv-Hlradé. 20.00: A bunker. Tévéjáték. m/1—2. rész. 20.88: Közben: Tv-Hlradé 2. KOSSUTH 8.30: Harsan a kürtszó! 9.00: Zenekari muzsika. 10.08: Az aranykezű legény. Magyar népmese. 10.32: Népi ellenőrök vizsgál­ták. 10.17: A Tátrai vonésnégyes Haydn-lemezelből. 11.39: Egy jenki Artur király udvarában. Mark Twain regénye folytatásokban. XXI. rész: A hlmlösök kunyhója. 12.33: Melódiákoktól. Közben: 13.18: Közelkép az előítéletről. 13.30: A Melód lakok tél folytatá­sa. 11.07: Mindenki Könyvtára. 11.37: Kéruspédlum. 15.10: Volt egyszer egy vad­nyugat. 18.28: Hívogató. 16.10: Draskéczy László népzenei feldolgozásaiból. 16.10: Puccini: PUlangéklsasz- i szony. — Jelenet az I. fel­vonásból. 17.07: Körmikrofon. 17.32: Francia operettekből. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: A döntés-pillanat és a je­lenidő. Részletek Juhasz Ferenc versprézájábél. 19.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.05: Bóbiskoló utca. Belga költők versel. kb. 20.24: A hangverseny köz ve­títés folytatása. 21.11: Köztársaság tér 1956. Dokumentumjáték. 22.20: Régi magyar dalok és táncok. 22.40: Metronóm. 23.00: Egy óra dzsessz. 0.10: Latzln Norbert táncdalai­ból. PETŐFI 8.05: Juhász Frigyes dalaiból. 8.26: Tíz perc külpolitika 8.33: Nótamuzsika. 9.33: Kalandozás a Felsó-Tisza táján. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Fúvósátiratok. 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55: Balettzene. 13.25: Édes anyanyelvűnk. 13.30: Szokolay Sándor: A fonó­ban. 14.00: Válogatott perceink. 17.00: Belépés nemcsak tornaci­pőben. * 18.05: Rádióvfzió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.03: A 101 Strings zenekar játszik. 21.11: Bellini: Az alvajáró. Két- felvonásos opera. 22.33: Világtörténelem dióhéj­ban. 22.43: Az opera folytatása. 23.28: Népdalok, néptáncok. 3. MŰSOR 14.05: James McCracken énekel. 14.34: Beethoven-művek. 16.03: Iskolarádió. 16.18: Magyar remekírók. 16.28: Nemzetközi zenei tábor Pécsett. 16.58: Ötórai tea. 18.04: Jacob Werner orgonaest­je a Bajor Rádióban. 18.45: A Ciprian Porumbescu Konzervatórium madrigál kórusa énekel. 19.00: Katedra. 19.33: Híres énekesek Budapes­ten. 20.33: Orosz romantikus mu­zsika. 21.20: Dzsesszfelvételekból. 22.05: Oj zenei irányzatok.

Next

/
Thumbnails
Contents