Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-19 / 221. szám
•5e> Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Rács-Kiskun megyei Bizottsága VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 221. szám Ára : 90 fillér 1978. szeptember 19. kedd A KORSZERŰ TERMELÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYE Tizenegy termelőszövetkezetben 50 mázsa fölötti kenyérgabona-termés Nyilvánosságra hozták a kenyérgabona-termesztés idei eredményeit. Eszerint Dusnokon hektáronként 59,3, Boro- tán 57,8, Fajszon, 57, Bácsborsódon 51,2, Kisszálláson 50,1 mázsa búzát takarítottak be a termelőszövetkezetek, összességében a Bácska és a Duna mellék 11 gazdaságában haladta meg az 50 mázsát a kenyérgabona termésátlaga, ami elsősorban az iparszerű eljárások elterjedésének az eredménye. A bácskai és a Duna melléki 59 téesz közül ebben az esztendőben már 54 gazdaság vált tagjává valamelyik növény- termelési rendszernek, amelyek az új technológia kidolgozásával és a helyi viszonyokra átültetésével nagy szolgálatot tettek a szövetkezeteknek a terméshozam növelésében. A Bácskában és a Duna mellékén a búzát a vetésterület 57 százalékán termesztették ipair- szerűen a közös gazdaságok. A többi szántóföldi növénynél még jelentősebb az arány az iparszerű eljárás javára. A kendert teljes egészében, a szóját 92, a kukoricáit-több mint 80, a napraforgót 72, a cukorrépát a vetésterület 67 százalékán termesztik a korszerű technológia szerint. E számottevő előrehaladás mellett hibák is akadnak, amelyeket minél előbb meg kell szüntetni. A körzet szövetkezetei jogosan kifogásolták, hogy egyes, rendszergazdák főként a hozamok növelését • szorgalmazzák, és ennek megfelelően dolgozták ki termelési technológiájukat. Abban nem érvényesül jelentőségének megfelelően a gazdaságosságra, a termelés jövedelmezőségére való törekvés. Ezért gyakran előfordul, hogy a szövetkezet még a tervezett hozam elérése esetén sem jut olyan eredményre, amelyet jogosan elvárt. Az ipairszerűen termelt növények betakarítása közben sok és nagy értékű melléktermék megy veszendőbe, mert hiányzik a szükséges gép, valamint a betakarítási és feldolgozási technológia. A rendszergazdák e tekintetben, valamint a legújabb kutatási eredmények elterjesztésében még inkább segíthetnék a közös gazdaságokat. E tevékenységnek valamennyi érdekelt hasznát látná. A jobb hatásfokú és olcsóbb növényvédelem bevezetése szintén időszerű, s ezt a szövetkezetek a rendszergazdák segítsége nélkül aligha képesek megoldani. A szántóföldi növénytermesztő gépek, géprendszerek jobb kihasználására teremtenek lehetőséget azok az ágazattársítá- si törekvések, amelyek az egyes növények sorrendiségének, arányainak megállapítását is megkönnyítik a szövetkezetekben. Még hasznosabb lehet a rendszer- gazdák szolgáltató tevékenysége, ha arra is vállalkoznak,' hogy a termelési rendszerükhöz az átlagosnál nagyobb szántóterülettel társult szövetkezeteknek elkészítsék a minden részletre kiterjedő, A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága szeptember 18-án, hétfőn ülést tartott. Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével megtartott ülésen részt vett Czank János, a Központi Bizottság munkatársa. A párt- bizottság tagjain kívül jelen voltak a megyei pártbizottság osztályvezetői, a megyei tanács tisztségviselői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai is. • Hektáronként 50 mázsánál több kenyérgabonát termesztett a vas- kúti Bácska Tsz, amely a kalászos gabona és a kukorica gazdaságosabb felhasználására keverőüzemet létesített. Képünkön': Erdős Ééla tsz-tag ellenőrzi a gép működését. középtávú, növénytermesztési technológiát a meghatározott növényi arányok figyelembevételével.. K. A. A végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva a megyei pártbizottság a következőket tűzte napirendjére: 1. A párt káderpolitkiájáról, a káder- és személyzeti munkáról szóló határozatok végrehajtásának tapasztalatai. 2. Jelentés a végrehajtó bizottság 1978. I. félévi munkájáról. 3. Személyi kérdés. Pártbizottságunk feladatának megfelelően rendszeresen és felelősséggel elemzi a megye legfontosabb társadalmi, gazdasági kérdéseit, s döntéseket hoz a közös feladatok gyakorlati megvalósítására. E napirend kapcsán választ kaphatunk egy alapvetően fontos kérdésre, arra, hogy Bács-Kiskun megyében a meghatározott célkitűzések eredményes végrehajtása érdekében rendelkezünk-e a szükséges személyi feltételekkel, milyen mértékben érvényesül a gyakorlati munkánkban pártunk politikája. Csaknem öt éve, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a korábbi évek tapasztalatainak összegezésével, általánosításával határozatot hozott a káder- és személyzeti munka alapelveiről, feladatairól és módszereiről. Ezeket az elveket pártunk XI. kongresszusa is megerősítette. A megyei pártbizottság 1974. május 3-án tárgyalta meg a párt káderpolitikájának megyei megvalósulásáról, a káder- és személyzeti munkáról szóló jelentést, s intézkedési tervet fogadott el a Központi Bizottság határozatának megyei végrehajtására. Mint ismeretes, a Központi Bizottság ez év április 19—20-i ülése is hangsúlyozottan foglalkozott e feladatokkal. Megyénk pártszervei és pártalapszervezetei rendszeresen elemezték a határozat végrehajtását, a területükön szerzett tapasztalatokat, segítették ennek alkalmazását a mindennapi életben. A kádermúnka minden területen nagy figyelmet kapott. A határozat óta a megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság 18 olyan napirendet tárgyalt, ami a kádermunka egy-egy fontosabb területével foglalkozott. Most, amikor az ezzel kapcsolatos határozat időarányos végrehajtását tekintjük át, a végrehajtó bizottság joggal állapíthatta meg: a párt káderpolitikájának elveit itt Bács- Kiskun megyében is az élet helyeslőén visszaigazolta, a káder- és személyzeti munkánkban nincs szükség fordulatokra. E munka elveinek hatékonyabb, színvonalasabb és következetesebb érvényesítését kell tovább erősíteni. E felfogásban adunk számot a káder- és személyzeti munka helyzetéről és a végrehajtás további feladatairól. Szólnunk kell, ha csak vázlatosan is arról, hogy a beszámolási időszakban jelentős, a kádermunkára is nagy hatást gyakorló változások mentek végbe Bács-Kiskun megyében. Az elmúlt években értek be olyan folyamatok, amelyek az utóbbi évtizedekben indultak el. Megváltozott megyénk gazdasági szerkezete. A mezőgazdaság további fejlődése mellett számottevő ipar létesült. Az élelmiszeriparon kívül ma már egyre korszerűbb gépiparral, könnyűiparral és építőiparral rendelkeA napirend megtárgyalása előtt Horváth István kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülés óta elhunyt ár. Bodóczky Lászlóról, a megyei pártbizottság tagjáról, aki az igazságügy területén és a közéletben végzett munkásságával szerzett elévülhetetlen érdemekét. A megyei pártbizottsági ülés résztvevői egyperces néma felállással tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. zünk. Mindezek megváltoztatták a foglalkoztatottság összetételét. Ismert az a tény is, hogy hosszú időn át megyénk népessége csökkenő tendenciát mutatott. Ez a folyamat megváltozott, és tanúi lehetünk egy lassú, de egyenletes növekedésnek. Ebben a helyzetben a korábbinál sokkal több ember számára teremtődött biztonságos megélhetési lehetőség a megyében. .• '-i Egyidejűleg fejlődött, gazdagodott az itt élő emberek gondolkodásmódja is. Magasabb követelmények A gazdasági, társadalmi, politikai életben jelentkező új, a korábbinál magasabb minőségi követelmények nagyobb feladat elé állították a vezetőket is. Tapasztaljuk, hogy a vezetés színvonala mennyire befolyásolja, hogy egy adott vállalat vagy üzem tud-e élni saját lehetőségeivel, tud-e újat létrehozni, megújulni, kezdeményezni. Igen nagyok a megyében dolgozó, mintegy húszezer vezető lehetőségei — de felelősségük is nagy. Ezt világosan fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk gazdálkodni azzal a hatalmas értékkel, amelyet vezetőgárdánk, káderállományunk képvisel. A megyében dolgozó pártszervek és szervezetek ezeket az élet által, a fejlődés által támasztott követelményeket többségében felismerték, jól értelmezték és alkalmazták a kádermunka céljainak megvalósításában. Arra törekedtek, hogy ez a munka a változó társadalmi, gazdasági feladatokat hatékonyabban, a megváltozott magasabb követelményeknek megfelelően szolgálja, Ennek eredménye és bizonyítéka, hogy minden területen meggyorsult a fejlődés, erősödött a párt politikája melletti kiállás, fokozódott e célok érdekében végzett munka, hatékonyabbá vált a párt- határozatok végrehajtása. Egyértelműbbé vált a párttagság és a közvélemény előtt, hogy a kádermunka alapvetően hatalmi kérdés, a szocialista építés személyi feltételeinek biztosítását jelenti. Egységesebb a felfogás abban is, hogy a kádermunka a párt szövetségi politikája érvényesítésének fontos eszköze, meghatározó szerepe van a párt tömegkapcsolatában. A megye társadalmi, gazdasági fejlődésének számbavétele alapján elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a megye káderállománya a magasabb követelményeknek megfelel, alkalmas feladatai ellátására. Az elért fejlődést egy politikailag, szakmailag képzett, jó vezetői készséggel rendelkező személyi állomány biztosította. Olyan állomány, amely képes volt a megyében a fejlődés által elénk tűzött új kérdéseket felismerni, s azokra helyes választ adni. Képes A napirendnek megfelelően Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára a párt káderpoltiká- járól, a káder- és személyzeti munkáról szóló határozatok végrehajtásának tapasztalatairól készített jelentés vitaindítójaként tartott szóbeli referátumot. Az alábbiakban ennek legfontosabb megállapításait ismertetjük. volt és tudott kezdeményezni, a fejlődéssel együttjáró ellentmondásokra reagálni, azokat feloldani; rendelkezett olyan készségekkel, amelyek révén a feladatok megoldására mozgósítani tudta a lakosságot. A dolgozó emberek elfogadják a párt programját, munkálkodnak érte, ami egyben a jó tömegkapcsolatokat is jelzi. A megye kádéráüományára vonatkozó megállapítások akkor is érvényesek, ha tudjuk, hogy a vezetők egy kisebb része nfem képes ilyen színvonalon dolgozni, s egy részük, különösen hosszabb távon, nem tud eleget tenni kötelezettségének. Szükségesnek tartjuk, hogy szóljunk a vezetőkkel szemben, támasztott követelmények értelmezéséről A mi társadalmunk mindenkit, a vezetőket is, tevékenységük és magatartásuk alapján ítéli meg. Mit tett, mit ért eL hogyan fejlődött irányításával a vállalat, á szövetkezeit, a város, a megye? Ezekre a kérdésekre a gyakorlatban, tehát tetteivel, munkájával, magatartásával kell választ adnia nap- ról-napra minden vezetőnek. A politikai követelményekhez tartozik a szocialista erkölcs normáinak betartása, a megfelelő életmód, magatartás és jellembeli tulajdonságok kialakítása és megőrzése. Amikor a politikai alkalmasságot ellenőrizzük, ezekre a követelményekre is nagyobb figyelmet kell fordítani. A gyakorlati munkában nem gyakran, de még tapasztalhatók hogy az erkölcsi követelményt a politikai alkalmasságtól elvá-’ lasztva értelmezik. Pedig ez a legszorosabban véve a politikai követélmények közé tartozik. Az erkölcsi normáinkat megsértő esetekre rendkívül érzékenyen reagál a közvélemény is, elsősorban a közvetlen környezet. Az ilyen vétség korántsem csak morális természetű, hanem nyilvánvaló, hogy politikai jelentősége is van. Szakértelem és vezetői készség Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a vezetők szakmai képzésében jelentkező elmaradást pótoljuk megyénkben. Az eredményes munkát, amit e területen végeztünk, jól tükrözik az adatok is. Míg 1966-ban a vállalatok, gyáregységek, telephelyek vezetőiből 54 fő rendelkezett egyetemi, főiskolai végzettséggel, jelenleg csaknem ugyanennyi első számú vezetőnek van tudómé nyos fokozata. Jelenleg a pártapparátus 60 százalékának felsőfokú állami, főiskolai végzettsége van, a jelzett korábbi időpontban csak (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A korszerű, nagy teljesítményű talajművelő eszközökkel jobb a magágykészités. Az ősziek alá szántanak a hartai Lenin Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvételei) A káder- és a személyzeti munkáról Népszerű a jogsegélyszolgálat A munkásosztály helyzetével foglalkozó KB-határozatok egyike szabta meg — 1974-ben —, hogy meg kell teremteni, majd ki kell szélesíteni a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. Ezt követően Bács-Kiskun megyében 94 szakszervezeti és 6 ipari szövetkezeti jogsegélyszolgálat szerveződött és kezdte meg működését minisztertanácsi határozat, illetve SZOT-, s illetékes minisztériumi irányelvek alapján. Pnia Frigyes Norvégjában Púja Frigyes magyar külügyminiszter. hétfőn délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Norvégiába érkezett. Külügyminiszterünk Knut Frydenlund. norvég külügyminiszter meghívásának tesz eleget, aki két évvel ezelőtt hivatalos látogatást tett hazánkban. A magyar és norvég nemzeti zászlókkal fellobogózott oslói repülőtéren a norvég diplomácia irányítója és a vezetése alatt álló minisztérium számos magas rangú tisztségviselője köszöntötte Púja Frigyest Fogadására a re-' pülőtéren megjelent Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság oslói nagykövete, Magyarország oslói diplomáciai képviseletének több magas rangú tisztségviselője és Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. Több mint tizenötezer halálos áldozata van az iráni földrengésnek Az SZMT Titkárságának legutóbbi értékelése szerint a szakszervezeti jogsegélyszolgálat beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Vonzerejét növeli, hogy nagyrészt mentesíti az embereket a személyes utánajárással kapcsolatos időkieséstől, — ami egyúttal munkaidő-megtakarítást is jelent. A jogsegélyszolgálat a tájékoztatáson, felvilágosításon és segítségnyújtáson túl gyakorlati térre iá kiterjed, hiszen — például — beadványok készítésével, konkrét ügyintézéssel is foglalkozik. Ez a szakszervezeti „szolgáltatás” azzal is igazolja életre- hívásának szükségességét, s a .dolgozók növekvő bizalmát, hogy megyénkben a 94 jogsegélyszolgálat 5044 üggyel foglalkozott 1977- ben. ,A forgalom közel egynegyedét a munkajoggal és társadalombiztosítással összefüggő ügyek aránya teszi ki. Ez viszont nem tükrözi azt a központi várakozást, hogy a jogsegélyszolgálat a fő hangsúlyt a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyek intézésére helyezze. A munka további javítása indokolt tehát ebben a vonatkozásban, hiszen a vállalati munkaügyi döntőbizottságok ennél lényegesen több üggyel foglalkoznak. A tapasztalatok arra . vallanak, hogy a jogsegélyszolgálat — egyeztető jellegű megelőző intézkedésekkel' — a jelenleginél lényegesen több munkajogi vitát tudna megelőzni. \ Az emberek segítségkérése legnagyobb arányban a polgári jog, illetve a családjog körében mutatkozott — 28,2, illetve 16,6 százalék —, tehát az összes ügyek közel fele ebben a két jogágban adódott. Ezt tovább boncolva, — a polgári jog területén ingatlan- és lakásügyek fordultak elő legnagyobb mértékben, míg a család jogi ügyek megoszlásának aránya 59 százalékban gyermektartással, 23 százalékban pedig házassági perekkel alakult ki. A jogsegélyszolgálat eddigi tevékenységében az ingyenesség elve maradéktalanul érvényesült. A jövőben is meggátolnak minden olyan törekvést, próbálkozást, amivel esetleg hasznot akarnának húzni a dolgozók ügyeinek intézéséből. Ennek garanciáját is szolgálja, hogy a jogsegélyszolgálat, általában 3—5 tagú, bizottság formájában működik, így a szakmai megalapozottság, a teherviselés megoszlása, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szolgálata mellett a korrektségen sem eshet csorba. Kielégítő a külső szervekkel való munkakapcsolat, a bíróságok, ügyészi szervek, tanácsok komoly segítséget nyújtanak a jogsegélyszolgálatnak. Több helyütt kötnek megállapodást a tanács szak- igazgatási szervével a közeli övő- ben; kihelyezett fogadóórák, soron kívüli félfogadás, nyomtatvány- űrlapjuttatás jelzik majd ennek előnyeit. Kedvezően alakul a vállalati gazdasági • vezetéssel kiépült kapcsolat. S a jogsegélyszolgálat jövőbeni helyes irányú és tartalmú működésének is biztosítéka, hogy mindenütt a szakszervezeti választott testület irányítása és ellenőrzése mellett fejti ki tevékenységét. Az SZMT — a megalakulás, a feltételek biztosítása, az oktatás megszervezése, a területi koordinálás mellett — azzal is biztosítja a folyamatos segítséget, hogy megalakította a megyei jogsegélyszolgálati bizottságot. T. I. Több mint tizenötezer halálos áldozata van az Irán északnyugati részében pusztított elemi erejű földrengésnek — jelentették ki vasárnap a súlyos károkat szenvedett Tabas város egészség- ügyi megbízottai. A tizenhárom- ezer lakosú mezőgazdasági városban mindössze kétezren élték túl a szombat esti természeti csapást. A PANA iráni hírügynökség szerint a Tabas környéki települések közül negyven a földdel vált egyenlővé, hatvan pedig súlyos károkat szenvedett Az iráni légierő a legsúlyosabban sérülteket (Folytatás a 2. oldalon.) f
