Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
4 • PETŐFI Nf?PE 9 1978. szeptember 2. Méhfullánktól a pempőig Álszerénység nélkül mondhatom, hogy édesszájú vagyok. Ab- szoliút tárgyilagos tanúként azt a méhecskét idézem meg, „aki” felejthetetlenné tette pár évvel ezelőtti nyaralásomat. Fönt, a budai hegyoldalban ékeskedő vállalati üdülő teraszán — éppen ebéd közben szemelt ki naktár- itermő virágnak ama drága kis rovar, és . egy kenyérfalaton lovagolva hatolt be a számba. Szerencsére csak az ajkamba ful- lánkozott — belül —, mert ha hanyatt fekve a nyelvemmel cse- lekszi ugyanezt, aligha emlékezhetnék most őrá. Pillanatok alatt Így is „vértesszöllősi Sámuelt”, itehát ősembert csinált belőlem, akinek láttán megkövültén ejtették le kanalaikat az üdülőtársak. Ö\D □ De ha ez sem elég érv édes- szájúságom mellett, megkérdezem: a szintén emlékezetes minapi Hírős Napok vasútkerti kiállításán vajon miért az Észak- Báes megyei Méhész ÁFÉSZ szerény pavilonszekciójánál időzítem él legtovább? S írtam fel legyökerezetten, hogy a szövetkezet 562 tagja évente 30 vagon mézet termel. Ámuldoztam — mi tagadás. Képzeletem látómezején méltóságteljes ‘tempóban húzott el előt- tem az a tekintélyes hosszúságú vasúti szerelvény, 30 vagonjában a nemesfém-cslllogású mézzel. Micsoda pompás szövetsége ez annak az 562 embernek az ősidőktől fogva „háziállatokként” tartott méh-társadal ómmal! Hogy (tudtak ebben a gépolajos, -füstös, Vegyszerezett világban is összedolgozni? — Most csak huszonhárom- huszonöt kilót (tudtak produkálni családomként. — Szálait meg mellettem halkan egy barna öltönyös, őszbe csavarodott hajú öregúr, mintegy meditációmba fűzve közölnivalóját. A bátyáim is nézelődik, töpreng, ,— gondoltam magiamban. Ám ő folytatta. , — Mindenünk az akác, s a méh nagyon érzékeny az időjárásra ... Rosszkor jött a sok eső... Most már oda kellett figyelnem, s fél perc múlva paroláz- tunk is Ónodi József méhész- éíész-taggal. Információs szolgálatban volt. — Természetesen kecskeméti? — Természetesen Szabadszállásra való vagyok — replikázott derűsen. — Gondolom, eredetileg is méhész a mestersége? — Nyugdíjas tanár vagyok. Magyar—francia szakos. Ez jól is jön most Ráérek francia nyelvű szakkönyveket, tanulmányokat bújni, s a jelentőseket le is fordítom méhész társaimnak. • □ □ □ Pár percre át kellett — illett — őt engednem más látogatóknak. Addig folytattam studírozá- somat a méhek társadalmáról. Milyen jól kihasználja az ember a méhállamon belüli bámulatos szervezettséget. Ahol 'minden egyes dolgozó méhnek megvan a maga körülhatárolt feladata. Vannak, „akik” az építőiparban serénykednek — sejteket építenek —, mások a kommunális üzemben állnak helyt — tisztán tartják a méhkast —, ismét mások egészségügyi szolgáltatást végeznek — a szellőztetésről gondoskodnak. Akad a szorgalmas méh- társa dal óm nak néhá ny száz olyan lakója is, amelyek (tétlenségben [töltik napjaikat. Ezek a herék. Csak a nász repülésben vesznek részt, amikor több százójuk közül csupán egyetlenegy termékenyíti meg a királynőt, s e féladatának betöltése után elpusztul. Persze — a többi here szintén visszatér rajzás után a fészekbe, s úgy „gondolja”, most már szüret, csak a munkátlan élet az osztályrészük. Akkor néznek nagyot, mikor a dolgozók valóságos hadjárat során agyonszurkálják őket, és tetemeiket teihajigáflják a kaptárból. Ez aztán munkaszervezés! Nem tudom, szervezéstudományi kutatások, kísérletek történtek-e már úgy, hogy méhészek 'tapasztalatairól érdeklődtek volna? — A méhészeknek állandóan menni, vándorolni kell, ha eredményt akarnak elérni. — Hallottam egy másik hangot, amelynek gazdája tisztes iparos kinézetű öregúr volt. öt megismerve meg az derült ki, hogy: — Természetesen kerekegyházi... Kitti Sándor. — Szintén hobbiból méhészke- dik, ugye? Eredetileg mivel... . — Én eredetileg is méhész vagyok. Tetszik látni, az a méz, virágpor meg viasz az én termékem ... A szárítószekrény az én konstrukcióm. Mutatta és magyarázta a HUNGAROCELL szigeteléssel ellátott. kettősfalú, lángmentesített AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL A haszonélvezet megváltása fa szerkezetet, amelyben a virágpor szárítása a váltakozva elhelyezett tálcákon történik. A tálcák között „S” alakban áramlik felfelé a felimelegített levegő, így a virágpor egyenletesen szárad ... Villamos radiátor, beépített ventillátor, elektromos szabályozó, nikkel ellenálláshőmérő, forgókapcsoló, Integrált áramkör — csak úgy sorjáztak fülembe a berendezés elemeinek — számomra idegen szerepeket jelző nevei. Annyit lejegyeztem, hogy: — Ami azelőtt 3—4 forintba került, ezzel fillérekért elvégezhető... □ □ □ — Az meg az én rakod ótkap- táram. ötfiókos! Amit a méhész el tud képzelni, ezzel mindazt meg lehet csinálni... — kezdte ismertetni Ónodi József is a maga kincséit... — Abban a kis kaptárban meg három anyát lehet pároztaitni egyszerre, s a pe- tézés is ellenőrizhető... — Tanulhattam volna új tudnivalókat, de sajnos, ahhoz már későn lenne méhészkedésbe kezdenem. Az még „unikum” volt, s mint fogyasztónak is érdekes, hogy a méz édességi fokát az emeli, minél több benne a gyümölcscukor. Erről pedig a következő kísérlet bárkit meggyőzhet. Tegyünk 'ki 3 csésze teát. Az elsőbe adjunk 7 kanál gyümölcscukrot, a másodikba 10 kanál répacukrot, a harmadikba 17 kanál szőlőcukrot. Ha most már külön-fcülön vala-1' mennyit megkóstoljuk, mindegyiket egyforma édesnek érezzük. ■ ______ g ai mm íme a gyümölcscukor (7 kanál) ereje. — Míg el nem felejtjük. Említették a vándorlást. — Többször 'is felkerekedünk a méhcsaládokkal évente. Először március végién, április elején gyümölcsvirágra, repcére. Május elején első akácra. Május utolsó napjaiban irány a Felvidékre — akácra. Utána nyári legelőket keresünk — somkóró, napraforgó. S ilyentájt, augusztus utóján befejezzük. — Egy rakomány negyvenöt- ötven család. — Akkor nem lehet olcsó „mulatság”. — A méhészek 80 százalékos állami kedvezményt kapnak a fuvarra... — A vándorlás alatt mindig a méhekkel kell lenni? — Nem. Csak a Felvidéken vagyunk ott. Sátrat verünk, no- madizálunk olyankor. Van, akinek kis kunyhója a lakása... □ □ □ Vendéglek jöttén ismét szememet legeltettem, hogy szám ízének is eleget tegyek a zöldes- és mélysárga „befőttes” mézoszlopok, mackós flakonok, mézeskalácsok, virágporos mézsűrítmények, mézzel bolondított nápolyi- szelet-félék föltekintésével. ... Hogy ezek a pici szárnyas jószágok» .mennyire „beilleszkedtek” étkeinkbe! Hallom ám egyszerre a női, szinte suttogóra, fogfttt érdeklődést. — Mit tetszik tartani a rruéh- pempőről? Csakugyan...? — Igazán nagyon jó... De tessék vigyázni, kozmetikai szerek készítésénél vissza is élnek vele. Mivel borsos ára van a pampőnek, kispórolják a kellő mennyiséget; kevesebbet tesznek bele, mint mondják... No, ez afféle egyéni gyártókra áll, persze, köztük is vannak megbízhatók... — Szóval... ne nevettess már na! — tényleg szebb lesz tőle az ember, ha pernpőt?... Nos — ennek megtárgyalását már indiszkréció llenne kifigyelni... Egyébként is: rajtam a pempő is nehezen javítana már. Az a fontos, hogy édesszájú vagyok ... Tóth István AZ 1978. MÁRCIUS elsején hatályba lépett módosított Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseivel összefüggésben az igazságügyi miniszter 3/1978. számú rendeletével módosította á hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseit. A módosítás köréből, mint egyik leglényegesebb kérdést, a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltásával kapcsolatos eljá- . rást emeljük ki. Lapunk olvasói annak idején tájékoztatást kaptak a Polgári Törvénykönyv módosításának legfontosabb új rendelkezéseiről, ennek keretében arról az új jogintézményről is, mely szerint a házastárs és az örökösök általában kérhetik a haszonélvezet megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben, vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke, törvényes örökösként a le- származókkal együtt örökölne. A haszonélvezet megváltása a tartós használati tárgyak esetén mind az örökösre, mind a haszonélvezőre előnyös, hisz e tárgyak haszonélvezete gyakorlatilag a használatban merül ki. A haszonélvezet fennállása alatt el. használódnak, megsemmisülnek, vagy értékükben jelentősen csökkennek, a pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot- jelenti. A házastárs a haszonélvezet tárgyával nem rendelkezhet, nagyobb költséggel járó szükségleteinek kielégítéséhez azokból fedezetet nem szerezhet: az örökös pedig a haszonélvezet megszűnése után vagy nem kap semmit, vagy csak értékében jelentősen csökkent tárgyakat. gyakorlatilag tehát elesik attól, amit örököl. Amint említettük, a Polgári Törvénykönyv nem teszi lehetővé a házastárs által lakott lakáson, az általa használt berendezési és félszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezet megváltását. Ez biztosítja a házastárs részére, hogy az örökhagyóval közösen használt lakásban, amegszo. kott környezetben maradhasson. Hangsúlyozni kell azonhan, hogy azokban áz esetekben, . amikor > megengedet;!-» haszonélvezet megváltása, az csak a haszonélvező jogainak ég mé’tónyns érdekeinek figyelembevételével történhet. A HAGYATÉKI eljárást módosító igazságügyi miniszteri rendelet részletes szabályozást ad arra nézve, hogy az érdekelteik a haszonélvezeti jog megváltását miként érvényesíthetik. Alapvető rendelkezés, hogy a haszonélvezeti jog megváltását a túlélő házastárs, illetve a törvényes örökösök a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél kiérhetik. A megváltás iránti kérelem a haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki vagyon meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra is előterjeszthető. A megváltás iránti kérelmet a hagyatéki eljárás során legkésőbb a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni, en. nek elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az érdekelt megváltás iránti igényét utóbb ■már nem érvényesítheti. Ha a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában egyezség jön létre az érdekelt felek közöltté és a közjegyző az egyezséget jóváhagyja. Olyan esetekben, amikor az örökösök között nincs jogi vita, de egyezisiég nem jön létre, a közjegyző szükség esetén bizonyítás lefolytatása után a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit figyelembe véve külön végzéssel ■ dönt. A külön végzés jogerőre emelkedésétől számított; harminc napon belül a megváltál kérdésében az érdekelt felek Igényüket a bíróság előtt érvényesít-' . hetik. Amennyiben e határidőn belül ném fordulnak bírósághoz,, a külön végzés végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek, tehát többé nem érvényesíthetők. Abban az esetben pedig, ha a felek között öröklési jogi vita van és nem kötnek egyezséget, a közjegyző a hagyatékot a túlélő házastárs (haszonélvezeti jogával terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek; a megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt perrel érvényesítheti. Ha azonban harminc nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. PÖTHAGYATÉKI eljárás esetében az eljárás keretei között a haszonélvezeti jog megváltásának is helye van, azonban ez az alaphagyatékban már eldöntött kérdéseket nem érintheti. Az eddig ismertetett eljárási módozatok a hagyatéki eljárásban érvényesíthető kérelemre vonatkoznak. Olyan esetekben, ha hagyatéki eljárás nem indult; vagy a közjegyző tárgyalás nélkül adta át a hagyatékot, a túlélő házastárs, vagy bármelyik örökös a haszonlévezeti jog megváltását az öröklés megnyílásától számított egy éven belül kérheti. Olyan esetben pedig, amikor az eljárásban részt nem vett személyről a bíróság utóbb megállapítja, hogy örökös, örökrésze vonatkozásában a haszonélvezeti jog megváltását a határozat jogerőre eméikedésétől számított egy éven belül kérheti. A kérelmek alapján a közjegyző hagyatéki tárgyalást tűz ki, amelyre a túlélő bázasitársat és valamennyi örököst megidézi. Előfordulhat, hogy a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet. Ilyen esetben az érdekelt a megváltáshoz fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az első fokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti. A RENDELET ismertetett rendelkezéseit 1978. március elsejétől kezdődően valamennyi folyamatban levő ügyiben alkalmazni kell. Dr. Kerék Lajos megyei főügy ésríielyettes (4.) — Az anyag állami anyag — mondja kimérten. — Kakucsiné éppúgy nem tehet róla, mint* ahogy maga sem tehet, Ispánkd- né. Ez van, ezt kell szeretni. Ennél csak egy rosszabb figurát tudok : ha ez sem volna... Akkor 'aztán nézhetnénk, miből élünk! Csönd van; Kakucsiné számolja a papucsokat; a másik kettő nézi. Ispámkiné közben óvatosan odahúzódik az elnökhöz, és halkan megkérdi; — Még mindig annyi a darabbér, elnök élvtárs? Szatymazi. ránéz. — Mennyi? — Hát amennyi volt... — Negyvenhárom, negyvennégy — mondja Kakucsiné, majd megáll egy pillanatra. — Annyi! — mondja határozottan, s számol tovább: — negyvenöt, negyvenhat, negyvenhét... Az apszony Kálkft a hangján. — Es tessék mondani, mikor lesz emelés? Az elnök merőn nézi. — Emelés? Ne röhögtessen! Még jó, ha ezt a bért tartani tudjuk!... Van fogalma róla, Is- pánkiné, hogy .milyen értékesítési nehézségeink vannak a tőkés piacon?! Az asszony tűnődik. — Akkor miért nem adják őket el itthon, Szatymazi elvtárs? Hisz milyen régen hiánycikk már! Áz elnök elnézően mosolyog. — Magának nem erős oldala a közgazdaságtan, ugye, Ispámkiné kedves? —s Hát nem éppen.... Szatymazi leül, rágyújt. — Akkor azt sem tudja, hogy mi az a begyűrűzés, ugye? Az asszony megvonja vállát. — Nem én... — No lássa! — üt az asztalra az elnök. — Hát emiatt van! A legrégibb és leghűbb bedolgozó bólogat. — Ja... Hát akkor bizony ... Ja, hát így már egészen más! 5. # A vad gépzúgásban alig hallani Beretvás hangját. — Jössz, Jani? — Mindjárt. — Most mi a csudának vacakolsz azzal a nyamvadt fúróval? Nem vagy még éhes? — De, éhes vagyok. — Akkor miért nem jössz? — Mert a fúróval még van egy kis meló. — Nem ér rá ebéd után? Jani leteszi a fúrót, kikapcsolja a motort. — De ráér. — Akkor gyerünk! Végigmennek a géptermen, átvágnak az udvaron, s már ott vannak az étkezőnél. Kézmosás, sorban állás a bádogtálcáért, aztán sorállás a szakácsok előtt. — Mizujs Janókám? — Még annál is kevesebb. . — Akkor jössz este? — Te, hát azt hiszem, máma nem megy... — Pedig *arről volt szó! —’ Igen. De 'Magdi felhívott, hogy beszélni akar velem... — Na és? — Tudod, hogy hányadika van! Egy moziba be nem tudok ülni vele, másról nem is beszélve,.. — És? — Hazaviszem az őseimhez. Attól mindenki boldog, tudod... Család, rokoncsodás, satöbbi, satöbbi ... Hogy 6 mégiscsak ko- molv ügy, másképp az ember nem vinné föl a családba... Tudod, hogy van, na! A másik bizonytalanul hümmög. — Tudom, persze... — De látni rajta; nem tudja. — Szóval? — kérdi aztán. — Szóval délután találkozunk és este otthon heroigeskedünk ln- gyért az anyámékkal... A nagy- muter egyenesen boldog lesz, mert megint reménykedik majd, hogy nősülök... Tüdőd, ez a mániája! Hbgy benne vagyok a korban, ezek a legszebb éveim, ne hagyjam elszaladni őket... Mondom is neki mindig, ne féljen, nagymami, nem is hagyom! Ha nem is házasodom, de azért nősülgetek... — És erre mit mond? — Csak égnek dobja a szemét, és iszkol ki a szobából. Hogy ilyet 6 nem is hallgat, mert öt még másképp nevelték! Ott állnak imár a pultnál, rendelnék. Aztán, étellel a tányérjukon, mennek helyet keresni. Leülnek, esznek. — És te? — kérdi a levesnél Jani. — Veled mi van, apóca? Hová akartál volna menni ma este? — Valamelyik zenekarhoz. Ide a Horgany utcai klubba például. Azt mondják, állati klassz csajok vannak... — Igen? Kik' mondják? — Hát példáid Lengyel Palya. Azt mondja, szédületes csajokat lehet ott felcsípni! — Kis csönd; csak a kanalak dolgoznak. Aztán, a fiú hangja, könyörögve: Holnapután esetleg lemegyünk, Janikám? Minden második nap van műsor. Bólint. — Nincs kizárva. De miért nem mégy le már ma este, TCnikám? Ha annyira esz a fene azokért a babákért? ,» ‘ A másik ránéz. — Nélküled? — Nélkülem. A kanál megcsörren, ahogy Tóni a tárnyérjába csapja. — Ne röhögtess, janikám! Hát mire mennék én nélküled? Mi? Egész este csak támasztanám a falat... Hát kire buknak a csajok; terád vagy énrám?! — Ezt az anyagrészt akkor még egyszer átvesszük, gyerekek! Az érettségin, de főleg a felvételin gyakran merülnek fel ilyen, vagy ehhez hasonló problémák. Tehát — emeli fel hangját a tanárnő — a logarltmusfüggvény növekvő, ha az alap egynél nagyobb, de — és most figyeljetek, mert itt szoktátok elrontani! — de csökkenő, ha az alap egynél kisebb pozitív szám! Világos? — Igen — zúgja az osztály. — Tehát az egyenlőtlenségek megoldásánál... — folytatja a tanárnő, de hogy eztán mit mond, azt Kati, sajnos, nem hallja, mert Vargái Rózsa odahajol hozzá és súg valamit. Szeme áhítattal függ tovább is a tanárnőn, s kezét a szája elé teszi, úgy kérdi: — És mikor láttad? A válasz ugyanúgy megy, tenyér alatti súgópostán. —- A múlt héten. — Hol? — Moziban voltunk. Kis csend; Pápaszem most kifejezetten idenéz. — És mit láttatok? — Egy francia filmet. Franciául, hogy ő is értse. — fis' te? Te is értetted? Halk nevetés. — Majd pont a filmet figyeltem!... — s most már kelten nevetnek. — Ispánki fiam! Kati arcáról nyomban leolvad a mosoly; kihúzza magát. — Tessék, tanárnő. — Téged nem érdekel a logaritmusfüggvény menete? — Dehogynem. A tanárnő lelép a dobogóról; közeledik. — Talán felállnál, ha már így elbeszélgetünk... Tétován felemelkedik; körülötte néhányan — a dögök! — mosolyognak. — Tessék. A tanárnő már itt van mellette, a harmadik padnál. — Szóval: mennyire érdekel ez a probléma Ispánki fiam? — Nagyon is, tanárnő kérem. Amaz jóságosán bólint. — Helyds! Akkor talán Ismertesd a kérdés mibenlétét... — Igen, tanárnő. Izé... Szóval; hogy a logaritmusfüggvény menetéről volt szó... — Bravó! — tapsol a tanárnő. — Bravó! És mire hívtam fel a figyelmeteket. Kati a padot nézi. — Hát erre a problémára, tanárnő kérem... Az asszony szó nélkül hátat fordít, s megy vissza a katedrára. Onnét vet csak egy lesújtó pillantást Katira. — Ülj le, Ispánki! És ha egyszer lesz időd, hogy magaddal is csevegj, ne csak Vargával, hívd fel szíves figyelmedet arra, hogy hat hét múlva itt az érettségi! 6. A varrógép egyenletesen zümmög, egyik papucs hull le a másik mellé; a nagymama keze, akár a motolla. — Ilonka? — kérdi a szomszédasszony. (Folytatjuk.)
