Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
1978. szeptember 16. • PETŐFI NEPE • 3 Pajtás-nap Csillebércen TANÁCSTAGI INTERPELLÁCIÓK NYOMÁN Eleven kapcsolatban a választókkal A megyeszékhely tanácsának üléseiről szóló tudósításaink többnyire ilyen mondattal zárulnak: Az ülés befejező részében több interpel- ' láció hangzott el. A magyarázata egyszerű, hiszen a testületi ülés a település egészét érintő fontos kérdéseket vitat meg és határoz. Természetes, hogy elsősorban ezekről tájékoztatunk. Kevésbé nyílik lehetőség a rendszerint egy-egy kisebb közösséget — például a tanácstagi választókerület lakóit — foglalkoztató, interpellációként felvetett téma taglalására. Pedig e közbeszólások ugyancsak lényegesek, mert a különböző gondok, problémák, netán visszásságok jelzésével, kifogásolásával közérdeket szolgálnak. Azért meg külön is figyelmet érdemelnek, mert a tanácstagok választókerületi ténykedésére, a megbízóikkal való mindennapos eleven kapcsolatokra utalnak. Mintegy tanúsítják: a tanácstag együtt él választóival, ismeri véleményüket, közérzetüket, s azt is. hogy közvetíti azt a tanács végrehajtó bizottságának szakosztá. lyaihoz. És viszont... Az 1978—79-es tanévre a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége „A mi világunkért” elnevezéssel országos mozgalmat indított, amelynek középpontjában szűkebb és tágabb világunk megismerése, felfedezése áll. Az egész éven át tartó úttörő-ünnepségekből természetesen a gyermekek közkedvelt lapja, a Pajtás is kiveszi részét. Szeptember 17-én, vasárnap „A mi világunkért” mozgalom első, nagyszabású, országos eseményeként Pajtás- nap ilesz a Csillebérci Üttörő Nagytáborban. Az egész napos, színes program segítségével szinte megelevenedik mindaz, amivel a lap olvasói hétről hétre találkozhatnak a Pajtásban. Így például a Csillebércre látogatók személyesen megismerkedhetnek a Pajtás „Kedves ismerős” rovatának szereplőivel, művészekkel, sportolókkal. Mindazok, iakik kedvelik a (Pajtás „.Töprengő” rejtvényrovatát, szeptember 17-én egy óriási, ezer példányban elrejtett rejtvényből álló játék megfejtésével tehetik próbára leleményességüket. Vetélkedővel egybekötött jelképes utazást rendez a helyszínen az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is, amelynek fődíjai között szerepel egy több napos, háromszemélyes Kamcsija folyó fekete-tengeri Intézet munkatársai a mocsári hóvirág galantamin alkaloidában gazdag, új fajtáját nemesítették ki. A galantamin a bolgár Nivalin nevű kiváló gyógyszer alapanyaga. A mocsári hóvirág (Leujocum Aestivum) Bulgáriában főleg a Kamcsija folyó fekete-tengeri beutaló Kőszegre, illetve egy hét végi pihenés Királyréten. A sportkedvelő gyerekek' válogatott labdarúgó-kapusoknak rúghatnak 11-eseket, világ- és Euró- pa-bajnok asztaliteniszezőkkel, nemzetközi sakkmesterrel mérhetik össze erejüket, a tv-torna irányítóinak vezényszavaira tornázhatnak. Különösen érdekes lesz Adi — vagyis Gerhard Adolp —, az NDK televíziójából ismert és nálunk is népszerű „Gyere velünk, /csináld velünk” című műsora vezetőjének sportvetélkedője. A Pajtás egyik legnépszerűbb rovata a „Hangfal”. Híveinek igényeit elégiti ki majd a kétórás diszkó-műsor. B. Tóth László vezetésével, valamint a Piramisegyüttes hangversenye. A KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó zenekara, úttörő-együttesének, táncosai és citerásai is a közönség elé lépnék. Lesz játékvásár és a Veszprémi Állatkert mini-állatkertet mutat be. A Pannónia Filmstúdió rajz- és bábfilmekkel, az Állami Bábszínház egyórás műsorral szórakoztatja a gyerekeket. Az ifjúi filatelisták örömére a csillebérci posta alkalmi bélyegzőt használ ezen a napon. B. F. torkolatában tenyészik. A mesterséges tenyészhelye Burgasz megye agráripari központjában van. A kutatók által rendelkezésre bocsátott anyag hasznosításával az agráripari központban nyolc hektáron termesztik a nagy alkaloida-tartalmú, új fajta mocsári hóvirágot. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Vegyük példának csupán a városi tanács legutóbbi, június 28-i ülésén elhangzott interpellációkat. Kezdjük a 28-as választókerület tanácstagja, Gál Ferenc felszólalásával, aki a Bocskay utcai megbízói nevében tette szóvá kérdőn: Miért -haladnak olyan vontatottan a gázszerelési munkák, valamint: mi indokolja a távolsági autóbuszoknak a szóban forgó utcában való parkolását. Azóta — minthogy az érdekelt tanácsi szakosztály 15 napon belül választ adni köteles — Gál Ferenc hírül vihette választóinak, hogy az illetékes szakosztály felülvizsgáltává Bocskay utcai gáz- szerelési munkálatokat, s a kivitelezőt pénzbírsággal is sújtva, kötelezte a munka gyors befejezésére. A távolsági buszok sérelmezett parkolásáról szólva pedig arról tájékoztatott, hogy a helyközi autóbusz-pályaudvar tartalékállásainak bővítése után, 1979- ben megszűnik a kényszerparkolás. Bokor Pál, a 17-es választókerület tanácstagja, a máriavárosi utak rendbehozatalát, Kapás Ferenc, az 57. számú választókörzet képviselője pedig azt kérte, hogy lássák el szilárd burkolattal a muszáji Juhász utcának az E—5- ös úthoz csatlakozó szakaszát. S ugyancsak a műszaki osztályvezetőtől kapott válasz alapján, alighanem ismeretes már a két tanácstag választóinak • körében is: a Máriavárosban a Tél és az Akácfa utca kiépítésére van lehetőség az idén, s elegyengetik, megjavítják a földutakat is. A Muszájban pedig a Bodzái utca bitumenes kiépítésével oldják meg a jelzett gondot. Végh Lajosné, a 18-as választókerület tanácstagja a Liszt Ferenc utcának az autóbuszjáratba való bekapcsolását, s ugyancsak ebben az utcában felhalmozódott szemét mihamarabbi elszállítását kérte. Egyben észrevételezte, hogy különösen a késő esti órákban kifogásolható az aluljáró közbiztonsága. S mint arról az érdekelt lakosság a tanácstagjától értesülhetett, és részint tapasztalhatta is, az interpelláció nyomán elszállították a szemetet; október 6-tól a 18-as autóbusz a Liszt Ferenc utcában is közlekedik. A városi és járási rendőrkapitányság vezetője pedig köszönettel nyugtázva a közbiztonság javítását célzó észrevételt, az ennek érdekében telt intézkedésről tájékoztatta a tanácstagasszonyt. Hadd említsük meg végül Takács Béla, a 62-es választókerület tanácstagjának interpellációját, melyben a Tűzoltó és Lőcsei utca kereszteződésénél stop-tábla elhelyezését, illetve a társadalmi munkával történő faültetéshez megfelelő talaj kiszállításáWkér- te. Azóta Takács Béla is közvetíthette megbízóinak a felszólalására kapott választ. Nevezetesen, hogy bár stop-tábla elhelyezése nem indokolt az említett helyen, az illetékes szakosztály helyszíni felülvizsgálat alapján intézkedik a forgalmi rendről. A faültetési javaslat, s az azzal kapcsolatos kérés sem maradt visszaigazolás nélkül. Ebből kiviláglik; a szakosztály dolgozik a terven, amely meghatározza, hogy a város mely területe (talaja) milyen fafajta ültetésére alkalmas. A tervet a soron következő, e hónapban esedékes tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából. A társadalmi munkában történő faültetéshez ennek megfelelően kapunak segítséget a 62-es választó- kerület környezetszépítésre vállalkozó lakói. P. I. MINISZTERI RENDELET Szervezettebb munkamegosztás a Volán és a MÁV között Átmeneti intézkedés a vasút tehermentesítésére. Péntektől csak közúton bonyolíthatók le a rövid távú áruszállítások A közlekedés őszi csúcsforgalmának visszatérő gondja, hogy a vasút nem tud annyi tehervagont kiállítani, mint amennyit a fuvaroztatók igényelnek. Nehezíti az áruszállítást a csúcsidényben a vasútvonalak zsúfoltsága is. A gondokon a közlekedési ágak szervezettebb munkamegosztásával, a fuvareszközök jobb kihasználásával igyekeznek segíteni. Ennek érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletére átmeneti intézkedésként a vasúti fuvarozásra tervezett áruk egy részét közútra terelik. Szeptember 15-től, péntektől további intézkedésig, de legfeljebb december 31-ig, 60 kilométeres távolságon belül többféle áru szállítását nem végzi a MÁV. A meghatározott körzetben mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek — például zöldség, gyümölcs, hüvelyes, gabona, malomipari tennék, konzerv — csak közúton szállítható. A Volán veszi át a vasúttól a takarmány, a dohány, a cement, a műtrágya és a faáruk szállítását is. Ezenkívül — a rendelkezés visszavonásáig — a papírt és papíralap- anyagokat is a Volán vállalatok továbbítják rendeltetési helyükre a MÁV helyett. (MTI) Alkaloida mocsári hóvirágból HAZAI TÁJAKON Salgó vára AZ ESTHAJNALCSILLAG OSTROMA Ütőn a Venus felé A vendégváró Palócföld ez éy tavaszán új „kirakattal” szépült. Az Országos Természetvédelmi, Hivatal Salgó várának környéket védetté nyilvánította, illetve a .meglevő természetvédelmi területet kibővítette. Ha Salgótarjánból az északi úton Csehszlovákia felé elindulunk, faházak tarkította lankás völgyek ölén, fél órán belül eljuthatunk a 929 hektárnyi védett területre. A tölgy- és bükkerdők fái között a napsugárban fürdő ősi romokra, Salgó csúcsára pillanthatunk. Aki megmássza e hegyet, fáradságáért kárpótolja a gyönyörű látvány; dél felé láthatjuk' a Boszorkánykőt, ellentétes irányban a Dornyai turistaházat, ahol nemrégiben sífelvonó is készült. A Salgó Hotel teraszáról láthatjuk a bazaltzsákokat, a vulkanikus táj szaggatott vonalait, az öreg, rég bezárt bányaaknák kerekeit, amelyeket már csak a szél mozgat meg néha. A Vecsekkőről jött fel utolsónak a csillében a szén. Az akna mellett terül el az ezer emléket őrző bányászkolónia. A Cserhát és a .Mátra között helyezkedik el ugyanis a Karancs— Medves hegység, amely az egykori gazdag, kitűnő minőségű szenet szolgáltató telepeivel a bányászat kialakulásának természeti-geológiai feltételeit biztosította. Valamikor az 1700-as években Salgó várához tartozott Tarján község és amikor a jeszeniczei Jankovich család tulajdonába került, Tarján alig több mint 20 háztartással rendelkezett. A „büdös szenet” e környéken már 200 éve ismerték, felhasználására azonban csak későlbb gondoltak. A Pressburger Zeitung 1767. október 31-én közölt erről tudósítást: „.!! Salgó hegyén a talaj szilárd és zsiros, kénes kigősíolgé- se'kkel teli. Múlt nyáron magától meggyulladt, s izzott erős füsttel, két hónapig j..” Hát így figyeltek föl e tájra a vállalkozók és megnyitották az Ó-aknát, a Jakab tárót, a Rezső tárót, és vasutat építettek. Az aknák és tárók erős, izmos munkáskezeket vártak, hívtak. A század- fordulón e vidéken már háromezer bányászt tartottak nyilván. Tarján olyan szegény falu volt, hogy egyetlen kereskedő mert akkoriban letelepedni; savanyú bort, ecetet, pálinkát és kékítőt árult. Nógrád megye székhelye, Salgótarján ma nemcsak a kohászat, üveg- és vasipar fellegvára, hanem a megújult bányászkodás otthona is, A pompázatos, pasztellszínű tíz-, tizenötemeletes épületeket parkosított terek tagolják. Városépítő munkájáért Salgótarján ENSZ-díjat kapott. A 40 ezer lakosú város „üdülő • Kilátás a Salgó várából. övezete”, az itt lakók kedvenc kirándulóhelye Salgó vára és környéke. De nemcsak ez! He- rencsényi József megyei tanácselnök-helyettes erről így beszél: — Salgó vár alatt állították meg 1919-ben a város munkásalakulatai az intervenciós támadókat, innen indult a dicső Vörös Hadsereg győztes hadjárata, a második világháború alatt pedig a magyar partizánok itt gyülekeztek végső rohamra a német megszállók ellen. Vagy tíz éve az acélgyári munkások a Boszorkánykő mellett emlékművet építettek. öreg bányászok, kohászok, üvegfúvók a poros padlásokon, a dohos pincékből emléktárgyakat gyűjtöttek össze, hogy majdan a Salgó vár környéki múzeumot gazdagítsák. Fekete Nándor a város tanácselnöke megkérte a kirándulókat, ne csak elemózsiát, hanem családonként egy-egy követ is vigyenek fel Salgó várához, hogy renoválni lehessen. Dr. Somoskeői István, a műemléki albizottság azóta elhunyt titkára a fiatalokat, a honismereti szakkör tagjait, a népfront aktivistáit lelkesítette; „Legyen é terület a pihenés és az emlékezés parkja, kegyhelye!” Berki Mihály elnökhelyettes vezet a már kialakított sétányok, díszcserjékkel borított, szegélyezett ösvények között. — A természetvédelmi területen belül 8 hektárnyi földdarabot óhajtunk berendezni — mondja. — Fogadóépületet létesítünk, autóparkolót, az erdészek fákat ültetnek. A turistaházakban jó szállást kaphat az ide látogató, és megízlelheti a palóc konyha remekeit. Szinyei Béla a megyei főépítész a bányászokat, acélgyáriakat, az üvegipari munkásokat dicséri. Már eddig is sokezer óra társadalmi munkát végeztek, hogy méltóképpen fogadhassák a bélés külföldi vendégeket. A somoskői vár csehszlovákiai környékét északi barátaink már természet- védelmi területté nyilvánították, s. most, hogy a magyar hatóságok is meghozták rendeletiket, a táj egységes képe, harmóniája a maga teljes szépségében és kulturáltságában pompázhat. A leendő parkmúzeumban az ide látogató turista megismerkedhet a valamikori bányászkodás szerszámaival, érdekes eszközeivel, az itt dolgozók élet- és munkakörülményeivel, a nép szokásaival. A természetvédelmi területen a fiatalok számára már épült ifjúsági tábor, hozzá modern uszoda, az úttörők számára is „alapoznak” ahol felverhetik sátraikat. A park egyik szegletében emlékművet építenek. A bevezetőben említett „kirakat” tehát csil- logó-villogó lesz, hátteréül egy éles levegőjű, szépségekben gazdag táj szolgál. Ám a „kirakat” mögött az ide látogató mélységet is • láthat, letűnt korok embereinek, küzdő, szenvedő, örömökkel teli, egyszerű életét, láthatja a múlt tanulságain nevelődött ember szerény diadalát is. Salgó vár ormairól messze látni, múltba és jövőbe egyaránt...! Sz. D. Moszkvában szeptember 9-én bejelentették: új rakétaautomatát indítottak a Venus felé. A sorrendben 11. Venus-rakéta (Venera—11) a francia—szovjet -űrkutatási egyezmény értelmében francia tervezésű műszereket is magával visz. Néhány érdekességet közlünk olvasóinkkal a Venus-kutatásnak történetéből, á -népszerű nevén: Esthaj nalcsillag rakétás megközelítésének titkaiból és a Venera—11 kísérleti célkitűzéseiről. A Föld nővére A csillagászat „romantikus” korszakában szinte minden bolygót élőlényekkel igyekeztek benépesíteni. A Venust a Föld nővérének tartották. Arra gondoltak, hogy a Venus soha fel -nem szakadozó felhőíátyola alatt ősóceánok hullámzanak, s ebben gigantikus óriásállatok „fürde- nek” (mint a Földön a .Taurusok” a Kréta, Jura és Triász korszakban). A Venus alig kisebb, mint a Föld, átmérője 12 200 kilométer, 225 nap alatt kerüli meg a napot. Légkörét 1761-ben , a nagy orosz tudós, Mihail Lomonoszov fedezte fel. Ezután azonban érdemleges lépés nem igen történt. Rés soha sem keletkezett a Venus felhököntösén, a felszínét soha senki nem láthatta, az emberi fantázia szabadon csa- ponghatott... Maximum 146 nap A Venus bolygó eléréséhez minimálisan 11,6 kilométeres másod- percenkénti indítási sebesség kell, a rakéta mesterséges bolygóként közelít a cél felé. Az indítás a Venus gyors keringése miatt csak meghatározott időpontban történhet, ennek periódusa 584 nap (plusz-mínusz 15 nap tűrési idővel). Az előbb megadott • értéknél gyorsabb rakétát is indíthatnak, így a' maximális 146 napos utazási idő 100—140 napra csökkenthető. A „toronyiránt” való indítás persze nem is lehetséges! Az indulás nem akkor történik, amikor a két bolygó legközelebb van egymáshoz, sőt: a rakéta éppen akkor érkezik a célba, amikor a Venus igen távol van. Földközelben a Venus távolsága 40 millió, amikor a rakéta odaér, a távolság 60—100 millió kilométer is lehet. Ha az indításkor néhányszor tíz mé- ter/másodperc sebességhibát, vagy néhány nap indítási hibát követnek el, a rakéta esetleg le- kési a találkozást és több millió kilométerrel elkerüli a Venust. A hiba megelőzésére a szovjet tudósok új módszert dolgoztak ki: a rakétát először 200—300 kilométer magasságú Föld körüli parkolópályára bocsátják fel. A hibák kiküszöbölése után következik a második fázis: a mesterséges holdként keringő űrhajó hajtóműveit újból bekapcsolva az utazási (vég-) sebességre gyorsítják fel. Történelem 50 perc alatt Az első Venus-rakétát 1961- ben a Szovjetunióból indították, ez elkerülte a bolygót. A rákövetkező érdekes lépés 1964-ben történt. Ekkor egy szovjet szonda sikeresen leszállt a Venuson és elhallgatott. Ennek a furcsa jelenségnek az okát már sejtették : a Venus mégsem a Föld nővére! 1967 októberében egy újabb Venera szállt le a Venuson és 50 percig „bírta” a bolygó „vendéglátását”, üzenetet küldött az égi pokolból. Hőmérséklet plusz 400—500 fok (még a negyedére sem számítottak), légnyomás 90—100 atmoszféra. A sűrű át nem látszó felhőzet döntő hányada széndioxid, víz csak nyomokban fordul elő. Ez a szovjet automata történelmet csinált, 50 perc alatt több információt küldött a Venusról, mint amennyit Galilei (1610) óta a távcsöves, klasszikus csillagászat összesen „szállítani” tudott. Sodródó ballonok A Venus a Holdhoz hasonlít és nem a Földhöz. Felszínén kráterek és lánchegységek vannak, talán még nagyobbak, mint a Holdon. A légkör alsó rétegeinek kibírhatatlan fizikai jellemzői miatt életet a felszínen el sem lehet képzelni. A Venera—9 szonda leszállás közben érdekes dolgokat figyelt meg. A talaj felett 50—80 kilométer magasságban a hőmérséklet plusz 50 és mínusz 50 fok között ingadozik és a légnyomás a földivel azonos. Ilyen körülmények között esetleges alacsonyabb rendű élet elképzelhető! Hogyan lehetne tehát a légkörnek ezt a tartományát átkutatni? A rakétaszonda ugyanis gyorsain eléri a talajt. Francia tudósok javasolták: a Venus légkörébe behatolt űrhajó. leszállás közben bocsásson ki magából — ejtőernyő helyett — egy léggömböt, így az lebegni kezd, (mert a légkör elég sűrű), sőt' nem marad egy helyben, mert a keresztirányú szél sodorni kezdi. A ballonos szonda szerencsés esetben megkerülheti a bolygót és műszerei életcsirák (baktériumok stb.) után kutathatnak. Ha minden manőver sikerül, ezekre az érdekes kérdésekre az év végén — amikor a Venera— 11 éléri a Venust — választ kaphatunk. G. K.
