Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-11 / 187. szám

1978. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Oxigengyar történelmi évfordulókra készülnek Kiállítások itthon és külföldön • Az Ózdi Kohászati Üzemekben 2,3 milliárd forintos költséggel korszerűsítették az acélgyártást. A beruházás legfontosabb létesít­ményei az új oxigéngyár és az elektrosztatikus porleválasztók. Az oxigéngyár óránként tízezer köbméter oxigént termel az acél­mű számára. Őszirózsa — piros rózsa — az 1013-as polgári demokratikus for­radalom 60. évfordulójára címmel készül kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotódökumenitumok, irodalmi és művészeti alkotások egész sorát gyűjtötték össze, a' vezérfonál: hogyiain tükröződik az őszirózsás forradalom, a ma­gyar irodalomban. Az október vé­gén megnyíló kiállítás ' folytató­jaként, a jövő év tavaszán a Ma­gyar Tanácsköztársaság történetét idézik fel. Gazdag anyaggal és a kiállításhoz kapcsolódó irodalmi esteken. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban is megkezdték az elő­készületeket az 1918—19-es törté­nelmi évfordulóikra; a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulását, halt évtizedes tör­ténetét vándorki állításon mutat­ják be. Az 55 tablóin látható fotó­kon, dokumentumokon kívül ere­deti tárgyi emlékeket ás kiállíta­nak a Villányi úti oktatási köz­pontban, majd a fővárosi és vidé­ki üzemekben, művelődési házak-Újítás - bosszúságokkal A . Csongrád megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzeme szál­lítja Jánoshalmára és még több településre a tejtermékeket. Ko­rábban az üzem naponta szállí­tott és a boltoknak heti bontás­ban kellett a megrendelést meg­adni. Tudvalevő, hogy a tejtermé­kék .szavatossági batárideje igen rövid. Éppen ezért az egy hétre szóló megrendelés is gondot oko­zott a boltosoknak. Most egy újítást vezetett be a tejipari vállalat központja, a boltosok nem kis bosszúságára. Még június 15-én le kellett ad­ni a boltosoknak, hogy — uram bocsá’ — augusztusban a tejter­mékekből a hét minden napjára bontva, hetenként mennyit ren­delnek. s Feleségemnek — aki ezinltén a bosszankodók közé tar­tozik — segítségére sietve, gyors közvéleménykutatásba kezdtem. Megkérdeztem a vásárlókat, szí­veskedjenek megmondani, hogy a tejtermékekből augusztusban mennyit szándékoznak fogyasz­tani. Kutatásomat gyorsan be kellett fejeznem, mert egyesek szánakózya néztek rám. mások viszont ' nyíltan megmondták, ha továbbra is ilyeneket, kérde­zek, rövid időn belül egy új „öltö­zetben” visznek arra a bizonyos' „mező”-re. Ezek után azt már nem is mertem elmondani, hogy a további terv az, hogy három hónaponként, tehát egy negyed­évre kell majd a rendeléseket leadni. A megrendelt áru átvétele kö­telező. Igaz, 72 óra van adva a rendelés helyesbítésére, vagyis három nappal előbb módosítha­tó h rendelés telefonon, vagy te­lexen, Lehet, hogy erre külön munkaerőt' állított be a vállalat? Megkezdődött az új módszer szerinti szállítás, mely már az első napon csődöt mondott. Nem hozták meg azt az árut, mely­ből -hiány volt, de meghozták azt, amelyből éppen nem kellett volna. Ki tudta ezt. június 15- én? Nem tudták a boltban még 72 órával előbb sem. Ment már a telex is, az sem vállt be. A vállalat nem gondolt arra, hogy éppen a tejtermékekből nem célszerű ez a szállítási mód­szer? A boltok az áruk rövid lejára­ta miatt hetekre, vagy hónapok­ra előre nem mernek nagyobb mennyiséget rendelni. Ha igen, akkor félő, hogy sok lesz a le­­járt áru és a romlás; ami zvi-' szőni népgazdasági' ^szempontból is' káros. A sok bosszúság miatt térjen vissza a vállalat a régi, jól bevált módszerhez, mely sok­kal jobban segíti az áruellátást és lényegesen kevesebb zökke­nővel. Li. J. TÉL A NYÁRBAN 9 Hatvankétezér simhát varrnak a Hajdú-Bihar megyei Textilfel­dolgozó Vállalat hajdúböszörményi üzemeiben, melyet a tőkés piacon értékesítenek. A hatvankétezer darabos megrendelés százhuszonnégy modellből áll. ban. Hasonló vándorkiállításokat, küldenek Moszkvába, i Varsóba, Prágába. A kisebb méretű — 25 tablós — kiállítás a KMP megala­kulása és 1919. március 21., a proletárforradaliom győzelme kö­zötti időszakot idézi fel. A Ma­gyar Tanácsköztársaság plakát­jait, bélyegeit és pénzérméit vár­beli otthonában állítja ki a mú­zeum, testvérintézményekkel kö­zösen. A Tanácsköztársaság törté­netét ismertető vándorkiállítását eljuttatja művelődési házakba és a külföldi magyar intézeteikbe. A Magyar Országos Levéltár az MSZMP Párttörténet Archívuma és a Hadtörténeti Levéltár máso­latokat készített a forradalmakra vonatkozó kevésbé ismert iratok­ról. A reprodukciógyűjteményt az Országos Levéltár fotócsoportjá­nál rendelhetik meg a művelő­dési,, oktatási intézmények. A fő­városi Szabó Ervin Könyvtár a Magyar Tanácsköztársaság hősei az irodalomban címmel bibliográ­fiát állít össze. A könyvkiadók számos, repre­zentatív művet jelentetnek meg az évfordulókra. A Tanúságte­­vőlc sorozatban megjelenő III. kö­tet a forradalmak eseményeit idézi fel. Ez a mű á Kossuth Ki­adó gondozásában lát napvilágot, akárcsak Bonsányi György, mo­nográfiája, amely a KOMMIN­­TERN anyagát is hasznosítva, el­ső ízben nyújt teljes képet Kun Béla életpályájáról. Ürmepkö­­szóntő Mirei György: a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulása című műve is. A színházak, film- és zenemű­vészeti intézmények, tudományos intézetek is már mostantól ter­vezik az ünnepi programokat: a díszelőadásokét, dokumentum- és játékfilm-bemutatókat, tudomá­nyos ülésszakokat. A Kulturális Kapcsolatok Intézete a szocialista országokban rendez majd progra­mokat e történelmi évfordulók al­kalmából. Vizsga A lőtéren vagyunk. Tikkasztó meleg, jgazL-kánikula..-A.,vizsga.--^ lőgyakorlatra sorakozó újonc Ha-., tárőrökről .patakzik, a yerítéR. lövészét a szakfegyvernemek cső-" portosításának megfelelően fo­lyik. A találatoktól megpördül­­nek vagy lebuknak a vaslemez­alakok. Az első raj kiválóan vizs­gázott, a második és a harmadik is. Üjabb szakasz. A tűzparancs. ra eldördülnek a ■ fegyverek. Az eredmény ismét kiváló. A lövé­szet vezetője — Varga István őr­nagy — joggal elégedett, hiszen egységének rajai, szakaszai ki­válóak lettek. Nem megfelelő mi­nősítést egyetlen katona sem ka. pott. A raj- és az alegységparancs­nokok gratulálnak az újonc ha­tárőröknek a kiváló eredményhez. A kiképzőegység minden kato­nája boldog. A három hónapig tartó fárasztó munka gyümölcse beért. A szocialista versenymoz­­ga lomban vállalt követelménye­ket magas szinten teljesítették az alegységek. Az elnyert kiváló és élenjáró címeket Dudás István határőr' ezredes — a magasabb egység parancsnoka — adta át a boldog győzteseknek. Az újoncállomány a határra ke­rült. Ott végrehajtószolgálatot látnak el, huszonegy hónapon át őrzik az országhatárt, sokan a sa­ját megyéjükben, Csongrádban, vagy Bács-Kiskunban a Duna— Tisza között. A kiképzők együtt­maradnak A legutóbbi sorozáson határőröknek alkalmassá minősí­­tettófeeí várják és készítik fel azokat is majd a határőrizeti szolgálatra-,—Az.. alparancsnokok egy része,, viszont leszerelt, távo­zója a k9ZQ^£gböL Üjra ,^z ipar­ban,*" mezőgazdaságbán dolgoznak majd, tanult szakmájuknak, kép­zettségüknek megfelelőén. Leg­többen a bevonulásuk előtti mun­kahelyükre mentek vissza. Szel­lemileg felkészültebbek, fizikailag erősebbek lettek, s valamennyien helytálltak. Kiváló katonák, ki. váló nevelők, kiváló alparancsno­­kokok voltak. Pöszmet Sándor határőr őrmes­ter — a kunszállási fiú, aki Kis­kunfélegyházán, a Vegyipari Gép­gyárban lakatosként dolgozik — például kétszer nyerte el a Ha­tárőrség Kiváló Katonája címet, és az egység élenjáró szakaszpa­­ráncsnoka lett. Két év alatt hu­­szonkétszer dicsérték, jutalmazták meg elöljárói. Benke Ferenc sza­kaszvezető — aki a fajszi Kék Du­na Termelőszövetkezet gépkezelő­je — kétszer élenjáró, egyszer ki­váló katona címet nyert és az egység élenjáró szakaszparancs­­nok-helyetteskérit szerelt le. Ipdcs József szakaszvezető — a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz állattenyésztő telepvezetője pe­dig mint egység élenjáró rajpa. rancsnok, kiváló katona, tizen­nyolc dicsérettel érkezett vissza a munkahelyére. Valamennyien eredményesen dolgoztak, miköz­ben a "mozgalmi munkát is példa­mutatóan végezték az ifjúsági szervezetben és önkéntes véradók voltak a határőrségnél. Gazsó Béla Nyalakodhatunk Előttem vibrál a délibábos haj­landóságú szerkesztőségi szobá­ban egy felmérés statisztikája. Az édesipar és a cukrászdák együttes erőfeszítése árán szüle­tett adatokról van' szó. Hogy me­lyik évről is — pontosan nem tudom. De egyébként is édes­mindegy. AZzal mindannyian tisztában vagyúnk, hogy ezek a számok úgy is. azt bizonyítják, miszerint a ,',bázis év hasonló időszakához viszonyítva” emelke­dő . a tendencia. Ha tehát az a meztelen valóság, hogy egy esz­tendő alatt országszerte csaknem 17 millió kiló fagylaltot fogyasz­tunk, tudvalévőén ez a mennyi­ség idén még több lesz. Mivel­hogy a cukrászipar se merne olyan tervet. csinálni, amiből az derülne ki, hogy ebben az évben , kevesebb fagylaltot rak le a dolgozók asztalára, mint tavaly, vagy azelőtt. Éppen a fagylált­­termelés kapcsán terjedt el né­pünk körében az a szellemes szólam, amelynek értelmében „ebben az évben jóval több fagylaltot fogyasztunk, mint a múlt esztendőben, pedig már ta­valy is többet nyaltunk (tudni­illik fagyit), mint ezen a nyá­ron”. , No szóval eme önmagába visz­­szatérő dialektika vonalán tovább haladva, úgy boncolhatjuk rész­leteire az iménti, milliós nagy­ságrendű fagylalttömeget, hogy abból — kétforintos tölcsérre át­számítva — fejenként 17 adagot vásároltunk évente. Ezt azonban még ne^ vegye egyéni készpénznek senki, mivel ez a bizonyos „fejenként”, tu­lajdonképpen átlagolás. Nyilván­való, hogy a „gyes-életkoruk" elején járó kisdedek óbesemmit nem igényelnek még abból a 17 millió kiló fagylaltból. Továbbá: a hamut is mamunuk mondó reszketeg aggastyánok se lohol­nak már cukrászdába, fagylal­­tos-tricikli után, hogy minden­áron lenyalják azt a rájuk — statisztikailag jutó' 17 adagot. Ennyi állampolgári fegyelmetlen­­ség részükről igazán elnézhető. Maradjunk tehát annyiban, hogy aki a fagylaltot igazán szereti, nemcsak hogy rossz em­ber nem lehet, de biztosan jó­val nagyobb fejadagot olvaszt be kebele mögé, mint ama statisz­tikai átlag. Szó köztünk maradjon, mire e sorokig értem szubtudományos fejtegetésemben, egész lehűltem. A hivatással némileg együtt járó fantázia mindvégig körém sora­koztatta a fölemlegetett fagy­laltkvótákat. Aztán, hogy férni' tudjak tőlük, hol beléjük nyal­tam, hol felkaptam egy-egy ma­rokra való tölcséres krémet, és mennyi kéjérzet kíséretében nyomkodtam inggallérom mögé. Brrtl — szinte belecsiklandok most is. De menjünk . tovább, és most már a történetiség fonalát követ­ve. Ha a kutatóknak hinni le­het, s miért éppen fagylalt-kér­désben lennénk szkeptikusak, kétkedők —, a fagylaltkészítés titkát a kínaiaktól kapta az em­beriség. No nem a részükről m a lia PANORÁMA ittlMM Gyémánt, rubin, zafír-az iparban A drágakövek nem különleges anyagok: a Földünkön nagy mennyiségben található ismert elemek kristályos vegyüLeted. A szikrázóan csillogó gyémánt a szénnek egy különlegesen kristá­lyosodott változata, a többi drága­kő pedig a szilíciumnak, áz alu­míniumnak, a magnéziumnak egy-egy kristályos vegyülete. Szép színüket a bennük levő csekély mennyiségű idegen anyagtól (króm, vanádíum stb.) kapják. A drágaköveiknek sok olyan tu­la jdonságuk van, amelyekre nem is olyan régen figyelt fel a tu­domány: keménységük, hővezető képességük, savakkal, gőzökkel szembeni jó ellenálló.képességük értékes tulajdonságok a technika számára. Régen a drágakövek csak az ékszerészeket foglalkoztatták, ma azonban felhasználásuk az élet minden területén jelentős. Persze ezeket nem a természetben talál­ható nagy értékű darabokból ál­lítják elő, hanem a mesterséges útón léltrehozott apró kristályo­kat használják fel. Az üvegvágó­tól a fogorvosi fúróig, "az órától a számítógépekig mesterséges drágakövek növelik a berende­zések élettartaméit, megbízható­ságát. A mesterséges gyémánton kívül ma már számos mestersé­­. ges „drágakő” nyer felhasználást. A rubin, és a zafír példáid, édes­testvérek: különböző színük elle­nére mindkettő anyaga ugyanaz: alumíniumoxid. A rubin mester­séges előállítása közel sem olyan nehéz, mint a gyémánté. Minden olyan esetben, amikor egy tengely forog egy csapágyban, akkor a legkisebb a súrlódás, ha a ten­gely acélból, a csapágy rubinból készül. Ezért kerül órákba, mű­szerekbe igen nagy mennyiség­ijén. Ma már a zafírt is mesterséges úton, timföldből állítják elő, s főként az ipari célokra készülő szintetikus zafír a hőállóság és a szilárdság tekintetében túlszár-' nyalja a természetes zafírkristá­­lyokat. A zafír nem futott be olyan lálványos '.karriert, mint. a gyémánt, vagy a rubin, mégis jó hasznát veszi a technika. A modern lemezjátszók pick­­up-fejében kis, tűhegyes, zafír­­kristály helyettesíti a hajdani gra­mofontűt. Nem rongálja a lemez • Készül a modern „hanglemez­tű” a lengyelországi Luborsowban • A hanglemez megszólaltatója finom barázdáit, s csak hosszú használat után „csorbul ki”. Je­lentős mennyiségű zafírt használ fel erre a célra az ipar. A zafír a számítógépek memó­riaegységében is szerepet kap: újabban olyan parányi memória­­elemeket fejlesztenek ki, amelyek a zafínlapocskára növesztett szilí­ciumkristályból állnak. A Barszakelmesz titka Az Aral-tó közepén fekvő Bar­szakelmesz (magyarul: elmégy, és nem térsz vissza) sziget régóta foglalkoztatja a kutatókat. Meg­figyelték, hogy a legborúsabb idő­ben sincs a sziget felett egyetlen felhő sem. Ráadásul, mintha má­gikus határvonal övezné, a köze­ledő felhők a sziget előtt szétvál­nak, majd mögötte egyesülnek. Így többször is előfordult, hogy körös körül esett az eső, a szige­ten pedig sütött a nap, vagy kö­rülötte köd volt, a szigeten pedig nem. Hosszas vizsgálatok után meg­állapították, hogy a sziget külön­leges felszíni adottságai megma­gyarázzák ezt a különleges jelen­séget, A szigeten egyetlen folyó vagy patak nincs, aminek követ­keztében a levegő felette nagyon száraz, a homokos talaj kisugár­zását nem ellensúlyozza semmi. A meleg levegő olyan erővel áramlik fölfelé,, hogy csak erős, ’ viharos .szél tudja irányától el­téríteni. A szigeten állami rezervátumot rendeztek be, ahol ritka sivatagi állatokat telepítenek. Vonatszerelvény a hajón megnyilvánuló politikai hidegzu­hanyokra gondoljunk. A legré­gibb elődeiktől vették át sor­rendben — az arabok, perzsák, majd csak jósokára az ókori ró­maiak. Velük s majd nyomuk­ban az olaszokkal honosodott meg Európában is a fagylalt. No de nem úgy ám, hogy a nyílt utca porában handarikázó kis­gyerek is hozzájuthatott. Mint mondjuk napjainkban, amikor szinte utána hajigálják. Nem, nem, barátaim__ Sok víz folyt le a Jang-Ce-n, Dunán, Tiberisen, Szajnán pél­dául 1672-ig, amikor egy Paler­­móból származó cukrász, Fran­cesco Procopio de Coltelli pá­rizsi kávéházában végre a beté­rő vendégek is kaphattak belőle. Pesten pedig- csak az 1760-as években ■ kezdett szerepelni a cukrászdák és kávéházak válasz­tékában ... Bizony, bizony, ezzel is úgy volt, hogy csak a kirá­lyok és a légelőkelőbb főneme­sek csemegéje volt. Addig csak ők nyalhatták. Ma már — egyszerű mima­­gunk is. Evenként és fejenként legalább tizenhétszer. Tóth István Valamikor ritkaságnak számí­tott az olyan hajó, amely vasúti kocsik vagy akár egész szerelvé­nyek szállítására is alkalmas volt. Persze akkor még nem alakult ki a csapott hátuljú hajótípus. Tény az, hogy, a speciális átkelőhajók építésének technikája nagyon so­kat fejlődött az utóbbi időben (átkelőhajó alatt olyan vízi jár­művet érthetünk, amely átkel az óceánon, de olyat is, amely komp­hajóként' csupán kisebb-nagyobb tengerszorosokat szel át.) Ma már nem ritkaság az olyan komphajó sem, amelynek különböző szint­jein mintegy 500 méter hosszú sínpálya van, ahol kb. 40 teher­vagon helyezhető el. Emellett e hajókon még teher- és személy­­kocsik, valamint több száz utas számára is van hely. Az átkelőhajók közt ma már szép számmal vannak szárnvas­• Az „Atlantic Cognac” nevű francia hajó gyomrába vonatsze­relvényt vontatnak be. hajók és légpárnás járművek is. Ezek sebessége kétszerese, három­szorosa a hagyományos hajóké­nak, befogadóképességük azon­ban korlátozottabb. Azért a ha­gyományos építésű komphajók is sokat modernizálódtak, szalonok, éttermek, tv-szobák találhatók a fedélzetükön. Ügynevezett külső­bordás stabilizálással építik őket, hogy elkerüljék a hullámverés esetén jelentkező dűlöngélést. Rendszerint orr-sugárkormány­­nyal is ellátják a korszerű átke. lőhajókat, és ma már a radarbe­rendezés, a visszhangos mélység­mérő, sőt egyes esetekben az automatikus kormányberendezés is elmaradhatatlan tartozéka e vízi járműveknek.

Next

/
Thumbnails
Contents