Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-08 / 184. szám

1978. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Tűzzománc és fafaragás Immár hagyományos Kiállítások a megyeszékhelyen eseménnyé vált, hogy Kecskeméten — a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődés- • ügyi osztálya és a Katona József Múzeum rendezésében — eredménybemutató tárlattal zárja munkáját minden évben a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor. Az idén negyedik alkalommal létrejött nyári műhely kiállítását dr.- Bereczky Loránd, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa nyi­totta meg vasárnap délelőtt, a Megyei Művelődési Központ­ban. A rendezvényen megjelent dr. Kőrös Gáspár a városi pártbizott-* ság első titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a városi tanács több vezetője is. Mint Bereczky Loránd kiemel­te, az alkotótdepak sarában fon­tos helyet vívott ki magánaK a kecskeméti. Fokozatosan meg­hozza gyümölcseit a Bács-Kiskun megyei Tanács következetes tá­mogató, mecénás i tevékenysége és a hozzá felnövő művészi mun­ka. külön is 'kiemelte azt, hogy a hazai és külföldi résztvevők meg­határozott program szerint dol­goznak. A városkörnyezet szépíté­sére vonatkozó feladat belső in­dítékokkal párosult, ami változa­tos kifejezési formákat eredmé­nyezett. Az alkötóbelep vendégei — cél­kitűzési programjuk szerint — el­sősorban Kecskemét legújabb la­kónegyedének, a Széchenyiváros­­nak az összképét igyekeztek vál­tozatosabbá tenni a maguk esz­közeivel. Ennek megfelelően ké­szítették el az utcák és tértek bú­torait, berendezési tárgyait: al­kalmi közösségi összejövetelekre hívó oszlopok és padok együtte­sét, színes i falbontásokat, kifeje­ző utcanév- és számtáblákat, zo­máncozott tájékoztató és irány jel­ző plasztikákat. A kiállításon öt szovjet és ti­zenhárom hazai művész több mint ötven alkotása láttatja azokat az eredményekét, aimlalyek a tűzzo­mánc képzőművészeti felhasználá­sának lehetőségeit tanúsítják. Jó részük valóban rászolgál arra, hogy a tervezett hélyeken a la­kótelepi környezet szerves részé­vé váljék. □ □ □ A táborozó kiállítást tábornyi­tó tárlat előzte meg a kecskeméti Tudomány és Technika Háza elő­csarnokában. Vasárnap ugyanis kezdetét vette a Bács-Kiskunban élő fafaragók negyedik nyári al­kotó együttműködése a Kiskun­­halasi Állami Gazdaság kígyós­pusztai üdülőparkjában, a Mé-i Szőrös József lajosmizsei fafaragó átveszi a díjat Gödör Józseftől. (Tóth Sándor felvételei) • Az első érdeklődők a Megyei Művelődési Köz­pontban rendezett kiállításon. • A kecskeméti szült Nyilas Imre gyei Művelődési Központ szerve­zésében. Az egyhetes közös mun­kára harminc fafaragó utazott el, többen fiaital tanítványaikat is magukkal vitték. Az időközben született művek kiállítását Takács Imre nyitotta meg. A József AttUa-díjas költő hangot adott az igénynek: jó len­ne, ha a népi világot érzékeltető fafaragások mindinkább beillesz­kedhetnének kulturális életünk egészébe. Mintegy válaszul, a társadalmi elismerés legfrissebb jeleként Gö­dör József, Kecskemét városának tanácselnöke díjakat adott át. A bácsalmási Horváth József és a lajosmizsei Szőrös József, a Bács-Kiskun megyei Tanács; Ko­vács Pál (Kecskemét), Kecske­mét város tanácsa; Varga Pál (Rém), a Bácskai és Duna mellé­ki Termelőszövetkezetek Területi- Szövetsége, Kalmár Sándor (Kecs­kemét), a Kiskunsági TESZOV; a tizenkétéves tassi Németh Sándor, Tabajdi István (Szabadszállás) és Kalocsai János (Kecskemét), a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága; Horváth Attila (Tass) és Hegyi Flórián (Hódme­zővásárhely), a kecskeméti városi KlSZ-bizottság; Károly Árpádné fogathajtó világbajnokságra ké­­lószerszáma. (Kecskemét), Gyuris Károly (Ba­le taszállás), a kiskunmajsáról el­származott Figura László pedig a Megyei Művelődési Központ díjált vette ált. A faszobrok, domborművek és népi hangszerek társaságában he­lyet kapott a kecskeméti Nyilas Imre négyesfogatú lószerszáma is, amelyet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság díjazott. Á tizennyolc sallanggal, fonott .nyak-, homlok- és orrszíjakkal díszes lószerszám az augusztus 24-én kezdődő kecs­keméti fogathajtó világbajnokság­ra készült. H. F. Ünnepség a Gödi Fészekben Jó minőségű vizet a medencékbe! A forradalmi munkásmozga­lom harcosainak nagyszerű tet­teire emlékeztek vasárnap a Gö­di Fészekben tartott ünnepség résztvevői, s kegyelettel adóztak a küzdelemben mártírhalált halt hősök emlékének. Az idén 54 esztendős Gödi Fé­szek köszöntésére sokan mentek el a fővárosból, a váci járás szá­mos helységéből s a szigetről, az erdei telepről. A Dunakeszi és Göd határában álló munkás­­mozgalmi emlékműnél a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fú­vószenekarénak Indulói köszön­tötték az ünneplőket. Nagy La­­josné, a gödi pártbizottság titká­ra tartott rövid megemlékezést, majd a váci járás, Dunakeszi és Göd párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői s a Fészek mai Lakói elhelyezték koszorúi­kat az emlékműnél. Az ünnepség a Gödi Fészek főterén folytatódott. Rózsa Lász­ló, a Fészek vezetője köszöntöt­te a megjelenteket. Tóth Albert, az MSZMP vájfci Járási Bizott­ságának első titkára ünnepi be­szédében a többi között arról szólt, hogy a Fészek mai lakói megőrizték és folytatják elődeik haladó hagyományait, s felada­tuknak tartják, hogy ezeket to­vábbadják az ifjúságnak. Az ünnepi beszédet követően a jelenlevők elhelyezték az em­lékezés virágait a munkásmoz­galmi harcosok és hősök Fészek­beli emlékművénél, majd meg­hallgatták a gödi munkásdalkör műsorát.­Fürdővizszábvány... lép • életbe október elsején. Első Ében írja elő szigorúan, hogy az úgyneve­zett v isszaforgatásos rendszerű fürdőmedencékben a víz nem le­het szennyezetteb b az ásott kút ivóvizénél: a hagyományos töl­tő—ürítő rendszerű medencék­ben pedig a víznek mindig ivó­­vízminőségűnek kell lennie. Ha a fürdőkben eltérnek az előírá­soktól, a közegészségügyi ható­ságok — a szabvány értelmé­ben — be is 'tilthatják működé­süket. A szabvány elkészítését a rendszeres KÖJÁL-ellenőrzések tapasztalatai tették szükségessé. Évek óta gond a fürdők vizének szennyezettsége Ennek elsősor­ban az az oka, hogy sokan nem veszik figyelembe a figyelmez­tető táblát: „Fürdés előtt a zu­hanyozás kötelezői”,: a zuhanyo­zással ugyanis a fürdőzők le­mossák testükről a különböző baktériumokat és egyéb szeny­­nyeződéseket, homokot, falevele­ket, füvet, napolajat is. A szeny­­nyeződések nagy része különben a fürdővízbe, s onnan a fürdő­zők fülébe, orrába, szájába ke­rül, s gyakran okoz gyulladást, fertőzést. Gond, hogy a fővárosi Duna­­szakaszon sehol sem lehet fü­rödni, mert a víz bakteriológiai szennyezettsége nagyon magas. Egy ellenőrzés során 'a KÖJÁL szakemberei mégis mintegy 40 ezer emberrel, közöttük nem kevés fürdőzővel találkoztak a partokon. , Nyugodt szívvel ajánlják nekik — és másoknak isi, hogy inkább a strandokat ke­ressék feL (MTI) A minisztertanács megtárgyalta A hatásosabb beruházási munka keretei Alaposabb előkészítés, gyorsabb megvalósítás Két és fél esztendő alatt, te­hát az ötödik ötéves terv első részében körülbelül 30 milliárd forinttal többet költöttek a nép­gazdaság szocialista szektorában beruházásokra, mint amennyit a középtávú program eredetileg számításba vett. Nem önmagában a tervezett összeg túllépése okoz­za a gondokat, hanem annak mértéke, valamint az, hogy a nagyobb ráfordításokkal párhu­zamosan — döntően a vállalati hatáskörben megvalósuló • beru­házásoknál — nem javult kel­lően a kivitelezés szervezettsége; még mindig gyakori az átadási határidők módosítása, a költsé­gek tervezettet meghaladó össze­ge. Indokoltan tulajdonított tehát megkülönböztetett jelentőséget a (beruházási munka szervezetteb­bé, hatékonyabbá tételének az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének ha­tározata — a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a párt felada­tairól —, kimondva: „ötéves ter­vünk ellőttünk álló időszakában fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása”. En­nek a bonyolult teendőnek töké­letesebb jogi kereteit határozta meg a Minisztertanács legutóbbi ülésén, amikor az Országos Terv­hivatal elnökének, valamint a pénzügyminiszternek előterjeszté­se alapján módosította a beruhá­zások rendjét szabályozó korábbi rendelkezését. A módosítások lényegét ab­ban foglalhatjuk össze, hogy a hatásosabb beruházási munka feltételrendszerét bővítik, olyas­fajta szigorításokkal, melyek va­lójában szervezettebb, alaposabb előkészítésre, és gyorsabb kivite­lezésre, tehát eredményesebb megvalósításra ösztönöznek. A változtatásokat két" főbb csoport­ba oszthatjuk. Az egyik: a nép­­gazdasági terv és az egyedi be­ruházási döntések kapcsolatának tökéletesítése. A másik csoport: a beruházások előkészítésének és megkezdésének szabályozása. Szemben az eddigi gyakorlattal, az új megfogalmazású rendelke­zés kimondja, hogy a jövőben a tárcák — a beruházók — közép­távú tervei csak olyan nagybe­ruházások megkezdését tartal­mazhatják, amelyeknek legalább fejlesztési célját az Állami Terv­­bizottság jóváhagyta. Ugyanakkor az éves terv is csak olyan nagy­­beruházások megvalósításának megkezdését Írhatja elő, ame­lyeknél a beruházási javaslatot az Állami Tervbizottság már jó­váhagyta, s ahol a kezdési fel­tételeket megteremtették. Ezek híján a beruházást megkezdeni tilos. Természetesen bármennyire is jelentős szerepet játszanak a nagyberuházások a termelő ága­zatok korszerűsítésében, csak itt növelni a tervszerűséget, a meg­alapozottságot, nem bizonyulna elegendőnek a kedvező változá­sokhoz. Éppen ezért a - kormány ülésén jóváhagyott határozat a Célcsoportos, az egyéb állami, va­lamint a vállalati beruházások körében is lényegesen szorosabb­ra vonja a megvalósítás kerete­it. Ez a meggondolás ölt testet az új jogi szabályozásnak azon ré­szében, mely a beruházás meg­kezdésének feltételeit — a koráb­biaktól eltérve — tételesen meg­határozza, s e feltételek bárme­lyike híján megtiltja a munka indítását. Így például a nélkülöz­hetetlen feltételek között említi a kormány rendelkezése a rész­letes megvalósítási tervet, a ha­tósági engedélyeket, a kivitele­zőkkel, a szállítókkal kötött szer­ződéseket, a már érvényes hi­telszerződéseket stb. Előírt for­mában nyilatkozni kell arról is — régóta sok vitát kavaró kér­dés rendezése! — a beruházás használatba vételéhez előterem­tették-e kellő számban a szük­séges képzettségű munkaerőt az érintettek, azaz a működtetés megkezdésének a döntő feltétele maradéktalanul megvan-e? Nem „könyvelési”, hanem na­gyon is gyakorlati értékű vál­toztatás a módosított rendelke­zésben foglaltaknak az a része, mely pontosan meghatározza a beruházás megkezdésének idő­pontját Szakítva az eddigi me­tódussal — amikor a kezdés idő­pontja az engedélyokirat dátuma volt —, az új előírás szerint a kezdés időpontja — s ennek pénzügyi, hitelnyújtási következ­ményei vannak — a tényleges építési, szerelési tevékenység első naplóbejegyzése. Fogalmazhatunk köznapibban, tehát úgy, hogy az új rendelkezés azt ismeri el kez­detnek, amikor valójában neki­láttak a munkának a kivitelezők, amikor tehát már nem pusztára papírok bizonyítják az igyekeze­tét. A Minisztertanács ülésén elfo­gadott rendelkezés magasabb fokú szervezésre, alaposabb előkészí­tésre, a célok és források fdlelő­­sebb mérlegelésére sarkallja mindazokat, akik bármilyen mó­don is, kapcsolatban állnak a népgazdaságot gyarapító fejlesz­tésekkel. Azt természetesen nem hallgatjuk el, hogy az új előírá­sok maradéktalan gyakorlati ér­vényesítéséhez idő kelL Azt vi­szont kézenfekvőnek tarthatjuk, hogy a félügyeleti szervektől a vállalatokig az új keretekhez igazodó végrehajtás már most napi feladatként jelenik meg. FILMJEGYZET \ A ^nnyű, . , „ koztató filmek A jonevu senki nyári dömping­­jében bizonyára nem könnyű megfelelő mennyi-KÉTMILLlO HÁZTARTÁSBAN Gázhasználat biztonsággal ségű nézőt találni egy olyan film­hez, amely tele van ugyan víg­játéknak is mondható helyze­tekkel, meg kitűnő ' színészgár­dát is felvonultat, mégsem szá­míthat arra, hogy nagyobb ér­deklődést keltsen, mint egy kri­mi, egy kalandfilm. Pedig A jó­nevű senki című amerikai film tartalmas és érdekes másfél órá­val ajándékozza meg a nézőt, s amellett a forgatókönyv alapját képező élményanyag is érdekes. A fiatalabb közönség számára nyilván egy sereg olyan infor­mációval is szolgál az ötvenes évek amerikai történetéről, ami az utóbbi években már kezdett elhalványulni. Igaz — ha hinni lehet az űjságközléseknek —, va­lami hasonló törvény javaslat már az amerikai honatyák asztalán pihen arról, hogy felelevenítenék azt a bizonyos, ötvenes években keletkezett törvényt, melynek eredményeképpen országszerte megalakították az úgynevezett Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságokat. A hideg­háború éveiben nagyon sok mű­vész, főleg író, forgatókönyviró, színész tagadta meg a bizottság előtti megjelenést és nem volt hajlandó vallomást tenni arról, kiket ismer a baráti, ismeretségi körében, olyanokat, akik szimpa­tizálnak a haladó eszmékkel, vagy éppen kapcsolatban állottak bal­oldali szervezetekkel. Pedig a fasizmus elleni küzdelem évei­ben természetes velejárója volt az amerikai életnek a nagy szö­vetségeshez, a Szovjetunióhoz va­ló vonzódás, és az amerikai ér­telmiség körében őszinte érdeklő­dés mutatkozott a szovjet társa­dalom törekvései, eredményei, el­képzelései iránt. A jónevű senki című film a félelemnek, a gya­kori megalkuvásnak, a haladó emberekkel szembeni erőszakos­kodásoknak ezt a korszakát idé­zi fel, és hőse egy jelentéktelen kis bárpénztáros, akinek van néhány üldözéstől félő, vagy éppen a működéstől eltiltott iró- és művészbarátja, ismerőse. Az ismeretlen Howard Prince először csak szánalomból, együtt­érzésből, később némi osztalékért vállalkozott arra, hogy nem is egy, hanem három hallgatásra kényszerített Írónak adja köl­csön a nevét. Elárasztotta a té­vét, a filmet jobbnál jobb forga­tókönyvekkel — barátai mun­káival — melyek csakhamar jó­módot, hirt, művészi körökben is megbecsülést hoztak számára Csak hát őrá is felfigyelt a bi­zottság, és mivel nem tudtak ró­la semmi - terhelőt, maguk elé idézték. És ez a „jónevű senki" a végén, ha nem is teljes mell­szélességgel, de vállalja botcsi­• A főszereplő, Woody Allen filmbeli szerelmével, Andrea Marcoviccivel. nálta íróságát és működéstől el­tiltott barátai nevében is megta­gadja a vallomástételt. Ezzel fejeződik be a film, és amikor az utolsó filmkockák is leperegnek és a néző már készü­lődik elhagyni a mozit, megje­lenik egy névsor a filmvásznon, amelyből megtudhatja a mai né­ző, hogy a film forgatókönyviró­ja, Walter Bernstein, emellett a jól ismert rendező, Martin Ritt, és a film egyik kitűnő epizódis­tája, Zero Mostell, valamennyien a boszorkányüldözés áldozatai voltak. A forgatókönyv alapöt­lete is a valóságon alapszik, hi­szen Bernstein is álnéven próbált szerencsét abban az időben, ne­ki is volt tehát egy strómanja. Hozzá kell még tenni, hogy ez volt az az idő, amikor Chaplin az Egy király New Yorkban ci­­tfiű filmjében félreérthetetlen utalásokat tett a . McCarthy-tör­­vény embertelensége ellen, és amikor Joseph Losey, valamint Jules Dassin jó néhány társával együtt elhagyta az Államokat til­takozásul. Cs. L. A spanyolországi gázrobbanás­­katasztrófa óta sokunkban némi­leg megrendült a bizalom a pa­lackos gázok iránt, különösen, hogy a magyar sajtó is átvette azt a — rémhírnek bizonyult — jelentést, amely szerint „az áldo­zatok száma azért olyan magas, mert ebédidő lévén, a főzéshez használt camping-gázpalackok használatban voltak, és a tűzeső hatására láncreakdószerűen „fel­robbantak ..A tetejébe egy téves fordítás nyomán az első hírek még buitángázrobba­­násról szóltak, csak később de­rült iká, hogy a felrobbant tar­tályautó egészen másféle gázt, műanyaggyártásihoz szükséges eti­lént szállított. Mindez indokolja, hogy a gáz­készülékek,. palackok biztonságos használatáról, működéséről, táro­lásáról ejtsünk néhány szót. Magyarországon ma közel két­millió háztartásban — gyakorla­tilag minden másodikban — sü­tésre, főzésre propán-bután gázt, röviden pébégázt használnak, és ak kor még nem volt szó a cam­­p ing-gázkészülékekről. E nagy számú fogyasztó ellátására az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt üzemei napi 85—90 ezer palac­kot töltenek meg A töltés helyé­től a cseretelepeikig — sokszor egészen a fogyasztóig — speciáli­san felépített tűzbiztonsági beren­dezésekkel ellátott Volán-jármű­vek viszik a palackokat. Mivel az előírtnál nemcsak ke­vesebb, de több gáz sem lehet — éppen biztonsági okokból — a palackban, automata mérlegek ellenőrzik a töüítés utáni súlyt. A méréssel persze, nem érnék véget a biztonsági intézkedések. Többszöri ellenőrzésen esik át a palack, mielőtt a fogyasztóhoz jut. És van egy magyar „speciali­tás”, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: nemzetközi viszony­latban általában acélötvözetből készülnek a gázpalackok. Nálunk viszont szilárd alumíniumötvözet­ből. Ez nemcsak azért jó, mert így könnyebb a palack, könnyeb­ben kezdhető, hanem elsősorban azért, mert az alumíniumötvözet ütőclésnél, koccanásnál nem ad szikráit, tehát önmagában nem jelentheti a palack tűzveszély­forrását — míg ugyanez az acél­ötvözetről már kevésbé mondha­tó él. További előny, hogy a fel­használt alumíniumötvözet fé­nyes, ezüst-fehér színű. Köztu­dott, hogy a fehér szín hővissza­verő, kevesebb hőt nyel el, mint a sötétébb színek, így még ha a palack — szabálytalanul — ki is lenne téve hosszabb ideig a tűző napra, mégsem melegszik fel any­­nyiia, hogy az a gáz hőtágulása miatt robbanáshoz vezessen! A szállítás biztonságát fokoz­zák a néhány éve elkezdett kon­téneres gázpalackszállítási kísér­letek is. Külön kérdés a camping-gáz­­készülékek palackjainak ügye. Ezek éleve kicsik, kevés gázt tar-' taümaznak, befogadóképességük általában nem haladja meg a 2 kg pébégázt. Éppen ezért, mégha valamilyen „csoda” folytán rob­bannának is, annak hatása na­gyon kicsiny lenne, a robbanás helyétől egy méterre sem okoz­hatna kárt. És ezek a palackok úgy vannak megszerkesztve, hogy ha éppen nincsenek használatban külső hatásra (például égő mű­anyag ráhullására) nem robbannak fel! Egyébként e palackokat töl­tésnél, cserénél ellenőrzik, s ha a legcsekélyebb hibát észlelik — nem töltik meg a palackot... Ami pedig a felvilágosítást il­leti, a készülékek bekapcsolása­kor a szerelést végző szakembe­rek a gyakorlatban is bemutat­ják, hogyan kell a palackot és a készüléket használni. Érről a sze­relő és a készülék használója ál­tal kölcsönösen aláírt jegyzőköny­vet készítenek. És hogy d ne fe­lejtsék a gázhasználók a „tanul­takat”, a tröszt a televízióban rendszeresen vetített ismertető filmeket, sok millió reklámröpcé­dulát készít és terjeszt, és a pa­lackcserék alkalmával képekkel illusztrált anyagokkal is segíti a vásárlóit. Mert a szakszerű, figyelmes kezdés és az óvatosság — saját érdekünkben — kötelező! Ss. J. L

Next

/
Thumbnails
Contents