Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-04 / 181. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1018. augusztus 4. Veszprémi gyújtógyertya V A Bakonyi Fém- és Elektromoskészülék Művek gyújtógyertya üzemében új konstrukciójú gyújtógyertya gyárt Ásóit kezdték meg. A próbasorozatban legyártott tizenötezer darab „Bakony” gyújtógyertya a műszeres és gyakorlati vizsgálatok alapján felveszi a versenyt a már ismert márkájú gyertyákkal. 1980- tói előreláthatóan évi tízmillió darab „Bakony" gyújtógyertyát készítenek Veszprémben. A képen: csomagolják a gyújtógyertyát. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS.) HÁZUNK TÁJA Gyepszőnyeg a kertben Nemcsak a parkokban, de a családi — vagy a hétvégi — házak keltjeiben is üde látvány a zöld felület, a pázsit, a gyep. A gondosan telepített gyep — kellő ápolással — hosszú évekig fenntartható. A gyep létesítéséhez a területet szakszerűen elő kell készíteni. Az ásással egy időben a talajt „földdé érett” istállótrágyával vagy jkomposztfölddel feljavítjuk, gereblyézéssel ügyesen elegyengetjük. Helyes ha vetés előtt a területet 7—10 napig ülepedni hagyjuk, hogy ez alatt a gyommagvak kicsírázhassanak. A kigy amosod ott talajt — szükség szerint többször — saraboljuk, ezzel elejét vesszük a gyep elgyomosodásának. Közvetlenül a vetés előtt a területet simítózzuk, majd lehengerezzük. A 'kert füvesítését legegyszerűbben magvetéssel oldhatjuk meg. Általában négyzetméterenként 30—40 g magot vetünk. A magot mindig egyenletesen vessük. A kellően előkészített talaj felületére először a magmennyiség felét szórjuk el, utána a második felével a ritkábbra sikerült helyeken még javíthatunk. A magvakat begereblyézzük a földbe, vagyis a gereblyével a kapáláshoz hasonló apró mozdulatokkal húzzuk a földet a magra. Ezután tapogatóval vagy hengerrel tömörltjük a talaj felületét. A munkákat deszkalapon állva, vagy lábra szerelt deszkalapon végezzük, hogy minél kisebb nyomokat hagyjunk az egyenletes talajon. A vetést megöntözzük, a kikelésig nedvesen tartjuk, szükség szerint öntözzük. A vetés nincs pontosan időhöz kötve, ha rendszeresen öntözhetünkl A nyári időszakban szinte kizárólag öntözéssel nevelhetünk és tarthatunk fenn szép pázsitot. Mól beváltak a különböző önműködő szórófejes öntözőberendezések.) Amikor a gyep már 8—10 cm magas, gondolkodnunk kell nyírásáról. Ehhez 'sarlót, kaszát, vagy fűnyíró ollót használhatunk. A fű nyírását mindig hengerezés kövesse, ennek hatására sűrűsödik pázsitunk. Mivel a bissen vágott füvek különösen hajlamosak a kiszáradásra, ezért az öntözésről sem szabad elfeledkezni. A vágást 3—4 hetenként megismételjük, ment így lesz szép, tömör a pázsitunk. A gyomnövényeket azonnal távolítsuk el, ne tűrjünk meg a gyepben sem acatot, sem gyermekláncfüvet! A rendszeresen öntözött gyepek gondos tápanyagutánpótlást igényelnek. Üdén díszük az a pázsit. amelyet 0,2 százalék Plántán levél- és folyadéktrágyával permetezünk meg. A Plántán speciális hatóanyagösszetétele: 0 százalék N, 9 százalék P2O3, 7 százalék KjO, nyomelemek, valamint Bt-vltamin- és növekedésihormon-taitalma igen előnyös a fiatal, gyorsan fejlődő gyep harmonikus tápanyagellátásának biztosításához. EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK Tartalékok az állattenyésztésben A bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben megvannak az adottságok az állattenyésztés fejlesztésére. Ezért a megyei párt- és állami vezetés határozatai a körzetben elsősorban a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfitartásra, s az üzemi adottságokhoz igazodva a juhászat fejlesztésére ösztönzik a gazdaságokat. Az állattenyésztés jelentőségét bizonyltja az is, hogy a megye termelőszövetkezeti közös szarvasmarha-állományának csaknem 60, sertésállományának több mint 90, juhlétszámának 45, a pecsenyecsirke mennyiségének pedig 55 százaléka a Bácskai és Duna menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében van. A határozat szellemében Az MSZMP Központi Bizottságának március 15-i határozata utal arra, hogy az állattenyésztés színvonalának emelése, az állatfajok teljesítményének növelése, a takarmányhasznosítás javítása, a megbetegedésbőL az elhullásból eredő veszteségek erőteljes mérséklése. A területi szövetség szakemberei ebből kiindulva áttekintették a körzet állattenyésztésének helyzetét és számos ajánlást tettek a fejlesztés érdekében. Az erről szóló tájékoztatót az állattenyésztési szakbizottság megvitatta, kiegészítette és jóváhagyta. Az összesítés szerint a körzet 59 tagszövetkezetéből 53-ban tartanak szarvasmarhát. Negyvenöt termelőszövetkezetnek tejtermelő tehenészete van. Három szakosított telep építése, Dávodon. Felsőszentivánon és Katymáron befejeződött, három pedig most épül. Az előző években felépített istállók technológiája, többnyire elavult. A gazdaságosságra, a termelési biztonságra való törekvés korszerűsítésre ösztönöz. Ilyenek: a kötetlen tartás, a korszerűbb fejőberendezések alkalmazása, egy-egy telepnél a jelenleginél több férőhely kialakítása, és így tovább. Növekvő tejhozamok • Tavaly a közös gazdaságokban a tejtermelés a tehénlétszám minimális csökkentése mellett több mint 20 százalékkal növekedett. A jó eredmény elérésében hagy szerepe volt a takarmányozás javulásának, a korszerűbb tenyésztésnek. Egy tehén tejtermelése tavaly több, mint 500 literrel emelkedett. A javulást az is bizonyítja, hogy míg 1975-ben csupán öt termelőszövetkezetben volt 3 ezer liter feletti az egy tehénre jutó tejhozam, tavaly már húsz közös gazdaságban értek el ilyen teljesítményt a tehenészetek. Emelkedett az egy tehénre jutó borjúszaporulat is, és jelentősen — több, minit hét százalékkal — csökkent az elhullás. A szarvasmarha-hizlalásban általában nem értek el megfelelő fejlődést. Húsz közös gazdaságban a hizlalás veszteséges. A területi szövetség szakemberei megállapították, hogy sok a tartalék a szarvasmarha-tenyésztésben. Megvan a lehetőség arra, hogy az egy tehénre jutó tejtermelést legalább 8—10 százalékkal növeljék. Az idén el szeretnék érni a körzeti átlagban a 3200— 3300 literes tehenenkéntl tejhozamot. Természetesen üzemenként differenciálva, magyartarka állományokban 2600—3000 litert, a keresztezett tehenészetekben a 3500—4000 litert, az intenzív fajtáknál pedig az 5000—6000 litert. Ennék érdekében tovább kell javítani a tenyésztési munka színvonalát. Ide tartozik az is, hogy a hízómarha-tenyésztésben arra kell törekedni, hogy az 1 kilogramm élősúly-növekedéshez felhasznált abrak menny is ég csökkenjen, a napi súlygyarapodás pedig emelkedjen. Ezzel gazdaságosabbá lehet tenni ezt az ágazatot. Takarmány vizsgálat A sertéstenyésztés sokat fejlődött a körzetben. Annak ellenére, hogy csökkent a kocaállomány, a jószáglétszám több mint 6 százalékkal emelkedett. Ez a nagyobb szaporulatnak, az elhullás csökkenésének köszönhető. Sokat fejlődött a takarmányozás színvonal is. Érdemes a jövőben jobban igénybe venni a közös gazdaságoknak a bácsalmási takarmányvizsgáló laboratóriumot, amely ez év januárjától a közös gazdaságok tulajdona. A sertéstelepek sokféle technológiai rendszerrel működnek. Szükséges a további gépesítés. Több gazdaság szerződést kötött az ISV-vel kapacitásnövelő rekonstrukcióra. A termelési mutatók javulásával nőtt ugyan az árbevétel a sertéstenyésztésben, azonban a költségek Is emelkedtek. Az Idén az élő-export megindulásával jobb helyzetbe kerültek a gazdaságok. A szövetség szakemberei ajánlják a legjobb eredményt elért telepek tevékenységének tanulmányozását, hasznosítását. Javasolják, hogy szélesebb körben alkalmazzák a battériás nevelést, amely lehetővé teszi a hízókibocsátás növelését. 1 A tapasztalatok szerint a juhászaiban 300—350 anya alatti falkék tartása gazdaságtalan. Ezért érdemes az üzemeknek jobban kihasználni az eddiginél kedvezőbb állománynövelő hiteleket. Szükséges a juhtenyésztő társulások tapasztalatainak hasznosítása, Illetőleg új együttműködések létrehozása. Sokat fejlődött a körzetben a baromfitenyésztés. Míg 1974-ben 90 ezer mázsa, az idén 174 ezer mázsa baromfihúst szállítanak az ipar részére. A korszerű telepek gazdasági mutatói, nyeresége lényegesen meghaladja a hagyományosokét, valamint a szövetségi átlagot. Jó példa Több általános tapasztalatot is levontak a szakemberek az állattenyésztéssel kapcsolatban. Szükséges folytatni a szakosítást Jó példa erre Jánoshalma, ahol egy községen belül a helyi adottságoknak megfelelően fejlesztik az ágazatokat. Egy termelőszövetkezet a baromfival, kettő a szarvasmarhával, a termelőszövetkezetközi vállalat pedig a sertéstenyésztéssel foglalkozik. Az állattenyésztés fejlesztéséhez több segítséget tudnának adni a rendszerek. Tovább lehetne tökéletesíteni a technológiát, a kutatóintézetekkel szorosabbá tehetik az együttműködést. Nagyobb gondot fordítsanak az-üzemek az állategészségügyi előírások betartá*: sára. Ennek egyik feltétele, hogy minimálisra csökkentsék az istállók látogatását, ha feltétlenül szükség van rá, akkor Is csak alapos fertőtlenítés után lépjenek be a telepre. K. S. • A Mezőgazdasági szövetkezetek közös vállalkozása a DUNATEJ, amelynek feldolgozó üzemét Solton építették fel. Nemcsak a közös gazdaságok tehenészeteiből, hanem a háztájiból is vásárol fel tejet. ÍISÍSSwíHvKVÍ Védekezés szőlőlisztharmat ellen A felmelegedéssel a szőlő fejlődése is felgyorsul, a magasabb hőmérséklet és a levegő magasabb relatív páratartalma kedvező fettételeket fog biztosítani a szőlőlisztharmat (Uncinula necator) fertőzéséihez. A fertőzés reális veszélye elsősorban az ültetvényekben a legvalószínűbb, ahol tavaly is számottevő volt a 'kártétel! A lisztharmat a szőlő minden zöld részét megtámadhatja. Legkorábban a zöld hajtásokon, később a leveleken, majd a bogyókon észlelhető. A megtámadott fiatal hajtások elpusztulnak, az idősebbek nem érnek be jól. A lisztharmatos lévelek nem nőnek, nem működnek megfelelő módon, könnyen leválnak. A szőlő virágzata és az apróbb bogyók a betegség következtében elszáradnak. Á nagyobb bogyók elsatnyulnak, megkeményednek, továbbnövekedés esetén felrepednek. A repedéseken a bogyó magjai is kilátszanak. Sajnos, a fürtperonoszpórát és a lisztharmatot sokan összetévesztik, pedig a két betegség jól elhatárolható egymástól. Ha a gyanús bogyót hosszában átvágjuk és a 'belseje egészséges, zöld színű, a héj ellenben barna: lisztharmattal állunk szemben. Ha a bogyó belseje barnás, úgy peronoszpórás fertőzésről beszélünk. Tovább vizsgálva a kórképet, megállapítható, hogy a lisztharmatos fürtnek sajátos penészszaga is van, a megtámadott foltok pedig lisztesek, fénytelenek, gyakran ólomszürkék. A lisztharmat a szőlő felületén él, ezért kéntartalmú és kénpótló szerekkel védekezhetünk ellen. Jó hatású készítmény a Thiovit 0,5 százalékban, valamint a Karathane FN 57 0,1 százalékban. Károsít a gyapjaslepke Sok kiskerttulajdonos meglepetéssel tapasztalta, hogy egy eddig még nem látott ismeretlen hernyó rágja az almafák fiatal leveleit. Különösen az elegyetlen cser- és kocsányos-tölgyes erdők melletti ültetvényekben észlelhető nagyobb egyedszámban a kártevő. A hernyó bartnásszürke alapszínű, a hátán két sorban elől négy pár kék, hátrább hat pár piros szemölcsöt visel. Testét merev szőrzet borítja, a kis szőrös hernyót a szél is könynyen tova viszi, így nem csodálkozhatunk felbukkanásán még a gondosan kezelt gyümölcsösökben sem! . A lárvák károsítása jellegzetes, kiodvasítják a rügyeket, majd a leveleket karéjozzák, lyuggatják, s végül tarra rágják a fákat, A hernyók az első vedlésig csoportosan károsítanak, később I J szétmásznak — ekkor nehezebb ellenük védekezni, Szerencsére a hernyóik érzékenyek a szerves foszforsav-észter készítményekre, így az Unitron 40 EC-re 0,2 százalékban, vagy a Dltrifon 50 WP-re 0,2 százalékban. Nyilvántartási kötelezettséggel háztáji, Illetve szórványterületeken ki permetezhető a kifejezetten mérgező Fekama Dichlorphos 50 is 0,1 százalékban. A szer előnyős tulajdonsága, hogy a lombrágó hernyók mellett elpusztítja az araszoló hernyókat sodrómolyokat — az almalloncát —, pókhálós molyokat gyümölosmolyokat és a takácsatkákat is. Ha 0,15 százalékra emeljük a dózist, úgy a levélaknázók elleni védelem is biztosított. A 'készítmény méhekre veszélyes, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 7 nap, munkaegészségügyi várakozási Ideje csak 3 nap! A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A munkahelyi étkeztetés IA Minisztertanács határozata szellemében növelni e kell a dolgozók munkahelyi étkezésében való részvételét az egészséges táplálkozás követelményeinek szem előtt tartásával. Háromszáz főnél nagyobb létszámú új üzem, telephely, csak megfelelő konyhával és étteremmel épülhet. A kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek — a tanácsok koordinációjával — közösen épített munkahelyi konyhán, a munkahelyi vendéglátó vállalatok éttermeiben, valamint a kereskedelmi vendéglátóipari szövetkezetek nyilvános éttermeiben oldják meg a dolgozók étkeztetését. E célkitűzések megvalósítását segíti elő a gazdálkodó szervezeteknél a szabályozórendszer 1976. január 1-1 változásával módosított jóléti és kulturális alap is, amely tevékenységük eredményességétől függetlenül jóléti feladataik ellátását — így a kedvezményes munkahelyi étkeztetési is —, közel azonos színvonalon hivatott biztosítani. Mindezen követelményeket szem előtt tartva Bács-Kiskun megye V. ötéves területfejlesztési terve központi feladatnak tekinti a munkahelyi étkeztetés fejlesztését, valamint a kereskedelmi vendéglátás előfizetéses étkeztetésének fokozását. Fontos feladat, hogy az iparvállalatok és más munkahelyek saját pénzeszközeikből még többet fordítsanak munkahelyi konyhák és éttermek építésére. Üzemi konyhák Bács-Kiskun megyében az utóbbi hét év alatt az állami beruházók 93 millió forintot meghaladó népgazdasági beruházási költséggel 22 üzemi konyhát és 51 üzemi étkezdét létesítettek, továbbá néhányat átalakítottak, bővítettek, korszerűsítettek. Az évek során egyre nagyobb egységeket helyeztek üzembe, de folyamatosan nőtt a fajlagos beruházási költség is. Bács-Kiskun megye állami beruházói a IV. ötéves tervidőszak alatt több mint 12 millió forintot meghaladó összeget üzemi étkezdék létesítésére, átalakítására, felújítására. Az V. ötéves tervidőszak első két éve alatt az üzemi konyhák népgazdasági beruházásainak költsége már meghaladta a 27 millió forintot, az üzemi étkezdéké pedig megközelítette a 32 millió forintot 1971— 1975 között 10, az utóbbi két évben 12 üzemi konyha létesítése fejeződött be. A kapacitás napi 3750, illetve 7312 ebédadag volt Az előző tervidőszakban 37 üzemi étkezde létesült, 1976-1977- ben pedig 14. E létesítményekkel az egyszerre kiszolgálható személyek száma 2620, illetve 1059 fővel növekedett Az üzemi konyhák kapacitása a IV. ötéves tervidőszak során évenként átlagosan 750 napi ebédadaggal gyarapodott, a jelen tervidőszak első két évében pedig több mint három és fél ezerrel. Ez együtt jár azzal a ténnyel, hogy a létesített konyhák egyenkénti napi adagszáma a két Időszakot egybevetve 375-ről 665-re változott. Míg at előző öt év alatt egyetlen ezer adagos konyhát helyeztek üzembe Kiskunfélyházán, és egy hatszáz adagosat Kecskeméten, a többi ennél kisebb volt. Az 1976—1977-ben üzemibe helyezettek közül már öt konyha hatszáz adagos volt, egy pedig 3 ézer adag napi elkészítésére alkalmas. A belépő kapacitás egységeire 1971—1975 között háromezer forint népgazdasági beruházási költség jutott, az utóbbi két évben üzembe helyezett konyhák esetében ez az öszszeg 3637 forintra növekedett. Legtöbb a mezőgazdaságban A IV. ötéves tervidőszak alatt a legtöbb üzemi konyha — az összesnek 60 százaléka — a mező- és erdőgazdálkodásban létesült. Ezek azonban az átlagosnál kisebbek voltak, így az összes elkészíthető ebédadag-növekedésnek csak egyharmada tartozott oda. A legnagyobb kapacitásbővülést — az összesnek több, mint felét — az ipari üzemek által létesített konyhák adták. 1976 és 1977Jben az építőipar járult hozzá leginkább az üzemi konyhai ellátottság javulásához, az elkészíthető ebédadag-bővülés 48 százaléka jelentkezett ott. A IV. ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 524 hellyel nőtt az üzemi étkezdék férőhelyeinek száma, míg az azóta eltelt években 830-cal. Az étkezdékre Is jellemző, hogy az utóbbi években nagyobb egységek létesültek, az átlagos férőhely 71-ről 128-ra bővült. Szembetűnő ' viszont, hogy míg 1971—75 között egy étkezde! hely népgazdasági beruházási költsége 8400 forint volt, addig az utóbb ■ létesített egységeknél már majdnem 19 ezer forint. Ez arra Is utal, hogy az előző években több átalakítás, bővítés történt, az utóbbiakban pedig új étkezdék üzembe helyezésével bővült a kapacitás. 1971 és 1975 között legtöbb üzemi étkezde! férőhelyet — az öszszesnek több mint felét — az Iparvállalatok létesítették és ezek voltak a legnagyobbak is. Sorrendben ezután következik a mezőgazdaság. 1976—1977-ben a legtöbb üzemi étkezde! férőhelyet az építőipar adta dolgozóinak. Az üzembe helyezett férőhelyek költségei sok tényező hatására népgazdasági áganként mindkét Időszakban nagyon eltértek egymástól. Az állami szektorban a megye területén foglalkoztatottak létszámához viszonyítva az vegyes ágazatok beruházásai igen eltérőek voltak. Az 1976. évi létszámot figyelembe véve az egész időszak alatt az iparban 639 forint, az építőiparban 2604 forint, a mező- és erdőgazdálkodásban 667 forint, a szállítás-hírközlésben 562 forint, a kereskedelemben 32, a vízgazdálkodásban 559 forint jutott egy foglalkoztatottra. \ Állami—szövetkezeti Az állami beruházókon kívül a szövetkezeti szervezetek Is egyre többet törődnek a dolgozók közösségi étkeztetésével. 1976-ban az előbbiek napi 4100 üzemi konyhai ebédadaggal bővítették a munkahelyi ellátást, a szövetkezeti szervezetek pedig 4500 ebédadag előállítására alkalmas konyhát helyeztek üzembe. 1977-ben az állami beruházók több mint 3200, a szövetkezetek pedig közel 2200 ételadagos bővítést hajtottak végre. Míg az átlagos kapacitás 1977-ben az államiaknál több mint 400 adag volt, a szövetkezeteknél meghaladta az 530 adagot. Az egynapi ebédadagra jutó népgazdasági beruházási költség 4430 forint volt. Az üzemi étkezési férőhelyek bővítésében is még jelentősen elmaradtak 1976-ban a szövetkezetek. Mindössze 312 étkezde! helyet létesítettek, amely az állami beruházókénak alig több mint egynegyede volt. 1977-ben viszont az 1750 férőhely több, mint három és félszerese volt az állami létesítményeknek. A szövetkezeti étkezdék átlagos kapacitása 1977-iben 47 százalékkal több, az egy- férőhelyre jutó költsége pedig 36 százalékkal kevesebb volt, mint az állami létesítményeké. Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese
