Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Óvári Miklós-I i — , látogatása a megyében Tegnap egynapos látogatásra Bajára érkezett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanerő-ellátottságról, a nemzetiségi lakosság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend során a végrehajtó bizottság a művelődési és a munkaügyi Osztály jelentése alapján a pedagógusellátottság helyzetéről és az ágazat munkaerő-gazdálkodásáról kapott áttekintést, megszabva a további feladatokat. A fejlődést és elmaradást is jelző, országos adatokkal és más megyék összehasonlító tényeivel. alátámasztott értékelés számot adott az óvodák, az általános iskolák és középfokú intézmények szakemberellátottságáról, az oktatás tárgyi feltételeiről, a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Néhány jellemző tény a sok közül: a megye 221 óvodájában jelenleg mintegy ezerkettőszáz óvónő dolgozik, több mint kétszerese az 1970. évinek. A képesítés nélküliek száma 1975-höz képest 13 százalékkal csökkent, de még jelenleg is meghaladja a 16 százalékot. Az általános iskolákban növekedett az úgynevezett szakosan leadott órák „száma, amely jelenleg már .több mint 76 százalék. Sok vonatkozásban továbbra is nagy a járások közötti különbség. A tanerővel való ellátásban a képzés és a szükséglet összhangjának megteremtése csak a következő tervidőszak végére várható. A középfokú oktatásban kiegyensúlyozottabb' a szakemberrel való ellátottság, bár a képzési profilok változása sok átmeneti gondot okozott. összességében elmondható, hogy a jelenlegi helyzetet a javuló tendencia, a minőségi mutatók fejlődése és a képesítés nélküliek arányának fokozatos csökkenése jellemzi: A jelentés mindetnellett leszögezi: a munkaerőgazdálkodás színvonalának javítása ezen a területen is csak az élet- és munkakörülmények számottevő pozitív irányú változtatásával oldható meg. Bár az utóbbi időben az országos és megyei intézkedések hatására jelentős javulás történt, a megye egyes területei, intézményei között még aránytalanságok vannak. A feladatok meghatározásánál a vb ezeknek a gondoknak a megoldására is törekszik, külön kiemelve a gyógypedagógiai tanárképzés, a felnőttoktatás fontosságát és a bentlakásos, illetve napközis ellátás fejlődéséből eredő tennivalókat. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a megyében élő nemzetiségi lakosság helyzetéről készült beszámolót vitatta meg. A téma. tárgyalásán többek között részt vett Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok, Képér Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Alt Gyula, a szlovákok szövetségének munkatársa, valamint az illetékes minisztériumi bizottságok több vezetője is. Mint a vitában felszólalók közül számosán megállapították, a novemberben sorra kerülő nemzetiségi kongresszusok előtt különösen időszerű volt a megyei helyzetkép áttekintése, annak felmérése, hogy Bács-Kiskun nemzetiségi lakossága miként vesz részt a megye gazdasági, 'társadalmi és kulturális életében. A beszámoló vázolta a megye lakosságának mintegy 7 százalékát. kitevő nemzetiségiek általános életkörülményeiben — a magyar lakossággal együtt elért és azonos mértékben — bekövetkezett kedvező változásokat, amelyek alapja a szorgos munka és a közös összefogás. A szövetkezeti életforma, az új munkakörülmények és feltételek, ,az egymás közötti intenzív termelési és kulturális kapcsolatok gyakorlatilag megszüntették a nemzetiségiek korábbi elkülönülését. A tanácsi testületekben a nemzetiségi tanácstagok száma igen magas — például a bajai járásban eléri a 42 százalékot — s az egyes közéleti tisztségek aránya is megfelel a lakosság összetételének. Jelentős eredmények születtek a nemzetiségiek anyanyelvi oktatásában, kezdve az óvodai nyelvoktatástól a középiskoláig. Az anyanyelv művelését külön alapkönyvtárak segítik. A nemzetiségi klubok és klubtagok száma az utóbbi években örvendetesen növekszik. Komoly munkát végeznek a hely,történeti, honismereti mozgalomban, a nemzetiségi hagyományok gyűjtésében és ápolásában. Baján megalakult a TIT nemzetiségi szakosztálya. Egyre bővülő támogatást élveznek és növekvő fellépési lehetőséggel rendelkeznek a nemzetiségi kulturális csoportok. A demokratikus szövetségek jelenlevő képviselői elégedetten nyugtázták a megyében elért eredményeket, elismeréssel szóltak az eddig végzett munkáról, s több javaslattal éltek ennek a jelentős politikai, társadalmi feladatnak még eredményesebbé tételére. A megyei tanács vb határozatban összegezte azokat a tennivalókat, melyek a megye nemzetiségi lakosságának előrehaladását segítik a tanácsi munka eszközeivel. A végrehajtó bizottság ezt követően a Bács-Kiskun megye V. ötéves területfejlesztési tervének végrehajtása a tervidőszak első felében című jelentést tárgyalta meg melyet később a megyei tanács testületének ülésére terjesztenek elő. Végül a végrehajtó bizottság bejelentéseket fogadott eL T. P. Gromiko és Khaddam megbeszélései Moszkvában AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 205. szám Ám : 90 fillér 1978. augusztus 31. csütörtök A vendéget délelőtt 9 órakor a Budapesti Műszaki Egyetem Bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karán Papp György a városi pártbizottság első titkára és Dániel József, a főiskola igazgatója fogadta, majd ezt követően közösen meglátogatták az egyetem» előkészítő tanfolyamot; beszélgettek a hallgatókkal és az oktatókkal. Lovas Antal tanársegéd, a nyári tábor vezetője elmondta, hogy ötvenhét olyan középiskolást készítenek fel az egyetem.e, akiknek a szüllei fizikai dolgozók, s akik a mérnöki pályát választották életcélul. Övári Miklós a későbbiek során részt vett az egyetemi és főiskolai felvételeket előkészítő bizottságok vezetőinek a tanácskozásán, amelyen Genzwein Ferencnek ,az Országos Oktatási Tanács titkárának előterjesztése alapján megvitatták a felvételi rendszer tapasztalatán,t, | az ezzél kapcsolatos feladatokat. Az ülésen felszólalt többek között Övári Miklós,' valamint Knopp András oktatási miniszterhelyettes és Nagy Sándor, a KISZ KB titkára. Az eszmecsere után Bács-Kiskun megye rangos vendége találkozott a vízgazdálkodási főiskola épületében Horváth Istvánnal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Katanics Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, majd a délután folyamán az V. számú körzeti pártszékházban együttesen jelen voltak azon az aktívaülésen, amelyen Baja város kommunista nevelői, a művelődésügy irányítói, valamint a bajai és a 'kalocsai járás pedagógus pártalapszervezeteinek titkárai vettek részt. Ott voltak az eseményen Bács-Kiskun városi és járási pártbizottságainak ideológiai titkárai is. Az aktívaülésen Papp György üdvözlő szavai után Övári Miklós tartott előadást időszerű kül- és belpolitikai témákról. Szólott az előadó egyebek mellett a legfontosabb ideológiai kérdésékről, s az értelmiség — azon belül a pedagógusok — szerepéről is. A látogatás a Bajai Tanítóképző Főiskolán fejeződött be, ahol dr. Gaszner István főigazgató kalauzolásával a vendégek megismerkedtek az intézmény életével, s közösen megtekintették az avatás előtt álló új, nyolc .tantermes gyakorló iskolát. V. M. 0 Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) Abdel Halim Khaddam, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetőségének tagja, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere kedden érkezett hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosoa. • Óvári Miklós beszédét mondja. A közel-keleti helyzetről, ax igazságos közel-keleti béke megteremtéséért vívott harcról tárgyalt szerdán Andrej Gromiko és Abdel Halim Khaddam moszkvai megbeszélésén. A barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében tartott szerdai szovjet—szíriai külügyminiszteri találkozón, mint a kiadott közleményből kitűnik, néhány más időszerű, 'kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémáról is véleményt cseréltek. Megvitatták a különböző területeken megvalósuló kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit is. (MTI) „A fiatalokat kommunistává, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket... Mi is úgy lettünk annak idején forradalmárok, hogy az akkori valóság elletmondásaira kerestük a választ és a marxizmusban találtuk meg ...” Darvas József iró fogalmazott igy az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozásán. Í Darvas József jótanácsa egy évtized távlatából sem veszített aktualitásából. Problémalátás, vitakészség, a döntés fe-Slelőssége. Hol és hogyan tanulhatjuk meg ezeket? A könyv — gyakran kimondtuk, leírtuk már — az ismeretszerzés egyik fontos forrása. Az olvasó ember, miközben magára ismer a történet egyik vagy másik sze-Íreplőjében, ismerkedik is önmagával. Élő alakokat, összets függő képeket, emberi sorsokat lát maga előtt, önmagát különböző alakokban és helyzetekben képzeli el, erkölcsi és társadalmi kérdésekről alkot véleményt, egyetért az Íróval vagy magában vitatkozik vele. Közben ismerkedik a világgal, amely mind szélesebbre tágul körülötte, s feltárja titkait. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Az olvasó ember mindezt szórakozva sajátíthatja el. Ha akarja. Mert a könyv mindenki számm mára elérhető. De vajon akarjuk-e? Magyarországon évente tízezer lakosra több, mjint nyolc könyv megjelenése jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig kettő. A kiadott könyvek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kilencvenmillió volt. Ebből a szépirodalmi müvek tizenhétmilliós példányszámmal részesültek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, de példányszám tekintetében a francia és az angol fordítások állnak az élen. A lakosság egy esztendőben másfél milliárd forint értékben vásárol könyveket, ami kulturális kiadásainak tizenhét százalékát teszi ki. Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Magyarországon jelenleg tizenhatezer-háromszáz könyvtárat tartanak számon. Ezekből kilencezer-nyolcszáz közművelődési, ezemyolcszázötven tudományos és szak-, négyezerhatszázötven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtárakban összesen nyolcvankilencmillió kötet található, ezekből harmincnégymillió a közművelődési könyvtárakban. Ezeknek az elmúlt esztendőben kétmillió-kétszázezer beiratkozott olvasója volt, akik egy év alatt ötvenhatmillió kötetet kölcsönöztek. Azaz: az ország lakosságának több, mint egyötöde tagja valamelyik könyvtárnak. S ez a szám még kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a kivett könyveket nemcsak a kölcsönözök olvassák el, hanem igen sok esetben azok családtagjai is. Kik és miért olvasnak Magyarországon? A diákok csaknem fele rendszeres könyvtárlátogató. A vezetők és diplomások körében ezek aránya harmincnégy százalék. Az egyéb szellemi foglalkozásúak között pedig huszonhárom százalék. A fizikai dolgozók tíz százaléka jár jelenleg könyvtárba. A miértre sokféle a válasz. ,JJekem az életem nagy szenvedélye az olvasás. Ügy gondolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatalan hadseregre, amely mögöttem áll, engem véd” — irta a Munkások és könyvek című pályázatra beküldött müvében egy autógyári gépmunkás. Egy másik így vélekedett: „Az ember, ha olvasni szeret, sokat tanulhat. Az olvasás felvilágosít, ezáltal könnyebbé, tartalmasabbá válik az életem.” Mások az olvasást mint tanulásuk eszközét jelölték meg. Megint mások csupán a szórakozás kedvéért veszik kezükbe a könyveket. A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb, a könyv forgatása, az olvasás, amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha segítenek abban, hogy az emberek minél nagyobb számban megtalálják az utat az érdeklődésűknek, műveltségűk gyarapításának legmegfelelőbb könyvekhez. P. P. NINCS GOND A VETŐMAGELLÁTÁSSAL A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának munkatársai már a múlt évben gondoltak az idei vetőmagellátásra. A tavalyi felmérések alapján kötöttek szerződést daságokkal, így az idén kezőket a legteljesebb mértékben tudják ellátni. Biztonsági tartalék rr • ŐSZI a vetőmagok termesztésére a gaza különféle fajtaigényekkel jelent-A mezőgazdasági üzemek most elsősorban a kalászosok, illetve a lucerna magját keresik az őszi vetésekre való felkészülés idején. A vállalat és a területi központok között elengedhetetlen a jó kapcsolat kialakítása, amelynek segítségével megöldhatóbb a fajitaválaszték bővítése és az esetleges mennyiségi hiányosságok gyors pótlása. Bács-Kiskun megyében a területi központ őszibúza-készlete több mint 1000 vagon volt, eddig e mennyiségnek nyolcvan százalékát értékesítették. A maradékból a pótmegrendelés lehetőségével élő gazdaságok igényeit is a kért, illetve a kérthez nagyon hasonló tulajdonságú fajtáikkal tudják kielégíteni. A szakembereik megállapítása szerint a jugoszláv búzák termesztésével a Debreoen—Balaton vonaltól délre felevő gazdaságok érnek el legjobb eredményeket. Ez meglátszik a vetömagigénylések számadataiból is, hiszen a megyében legnagyobb arányban ezeket a fajtákat keresik. Az őszi árpa és a . rozs vetőmagjaira valamivel nagyobb a kereslet, mint a megyei készlet, de a 'hiányt a társ-területi központok segítségével pótolják. Az őszi kalászosokból 100 vagonnyi úgynevezett biztonsági tartalékot is halmozott fel ,a Duna—Tisza közi területi központ, így előreláthatóan az őszi vetőmagellátásnál a nagyabb fennakadás lehetőségét is kizárták. Gondok a lucerna ez évi első magfogásánál jelentkeztek, szinte valamennyi megyei lucernamagtermesztő gazdaság akadályt jelentett a területi központnak. Az esőzések hatására ugyanis a lucerna megdőlt, nagy része ráadásul víz alá is került, a megporzás ugyancsak csekély volt. A hiányt remélhetően a gazdaságok az elkövetkezendő időszakban pótolni tudják. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának kisszállási vetőmagtisztítójába folyamatosan érkeznek a feldolgozandó magok. Ebben az Időszakban a káposztarepce, a borsó, a muhar és a köles magjával foglalkoznak. A vetőmaggal dolgozó szakemberek a kiskert-, hobbikért-tulajdonosokra is gondolnak. Az ÁFÉSZ-boltok már elkészítették a tavaszi szezonra vonatkozó felméréseiket, így a vállalat ezek teljesítésére is felkészült. A három vállalati bolt árukészletét úgyszintén feltöltik, hiszen a kertészkedők rövidesen keresik majd az áttelelő zöldségfélék magvait. Nem feledkeznek meg persze a munkájukhoz szükséges fóliáról és műtrágyáról sem. Az inkább a szépet kedvelők már érdeklődnek a virághagymák különösen a jácint és a tulipán hagymái iránt. Ezek rövidesen szintén a boltokba kerülnek. A területi központban elmondták, hogy az eddigi években, de most sem jelentett különösebb nehézséget az őszi vetőmagok iránti kereslet kielégítése. G. E.
