Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1978. augusztus 30.

Az eljövendő vezetők és az alapszervezetek

Szakmunkásfiatalok

Amikor a ká derm un kár ól esik szó, jobbára úgynevezett „magasabb szintű” testületek, irányító pártszervek tevékenységére gondolunk. Pedig a kádermunka a párt alapszintű egységei tevékenységének is elválaszthatatlan része, szerves összetevője. S ezen belül különösen fontos szerepet játszanak az eljövendő vezetők, tisztségviselők — vagyis a káderutánpótlás — nevelésében, képességeik, tudásuk, jellemvonásaik fejlesztésében.

Nyilvánvaló, hogy egy-egy ember vezetési, szervezői tehetsége, hozzáértése, lendülete, közösségi tenmiakarása a szűkebb környezetében, közvetlen munkahelyén mutatkozik meg először. Itt figyelhet fel a kollektíva a bontakozó, rne&mutátkaaó. képességekre, a rátermettség, a tehetség különféle megnyilvánulásaira. Itt tűnik ki, hogy ki szerez tekintélyt magának társai körében, kinek hallgatnak a szavára, ki válik a kis csoportban hangadóvá, a vélemények formálójává,' s milyen irányban, milyen célok érdekében hallatja szavát. S ez az „itt” éppen a pártalapszervezetek működési területe, az a közeg, amelyben az alapszervezet a maga mindennapos tevékenységét végzi.

Amikor az alápszervezet — és szűkítve a kört, a pártcsoport — felfigyel a vezetői tehetséget felmutató kommunistákra és pártonkfvüliekre, számításba veszi őket, voltaképpen megteszi az utánpótlás nevelésének első lépcsőfokát. Természetesen a puszta észrevétel és számbavétel önmagában még kevés. Ezt követnie kell a további lépcsőfokoknak: a fejlődési út tudatos egyengetésénék, a szükséges tulajdonságoknak, jellemvonások célirányos gazdagításának, fejlesztésének.

E tevékenység alapvető eleme: a szóban forgó személyek bevonása a mindennapos politikai, közéleti munkába. Nagy szerepet játszanak ebben a különféle feladatokkal történő megbízások, az ezek elvégzésére irányuló felkérések. A párt- és KlSZ-megbízatások kiadása, ezek gondos megválasztása nagyon fontos mozzanata a majdani vezetővé nevelésnek. A felkérés, a megbízatás természetesen csak akkor szolgálja az utánpótlás nevelődését, ha párosul az illetők folyamatos segítségével és tevékenységük rendszeres értékelésével. Hiszen csak a feladatok ellátása, a megbízatások teljesítése adhat képet arról, helyes volt-e a kiválasztás.

„Úszni csak vízben lehet megtanulni” — éppen a kádermunkával kapcsolatban gyakran emlegetjük ezt a mondást. Nos, az eljövendő vezetők, tisztségviselők első „úszómedencéi” általában az alapszervezet működési területén helyezkednek el. Az alapszervezet vezetősége, tagsága az a „kollektív úszómester”, amely hozzásegít a szükséges ismeretek megszerzéséhez és elmélyítéséhez.

S véleménye lényegében irányadó a felsőbb szintű gazdásági és politikai vezetés számára, hogy — a hasonlatnál maradva —kiket lehet majd magasabb osztályú versenyeken is indítani, s

közülük kit milyen úszásnemben célszerű rajtkőhöz állítani.

Noha nem lehet eléggé hangsúlyozni a mindennapos politikai, társadalmi tevékenység során történő nevelés jelentőségét, elsődlegességét — fejlődésünk jelenlegi körülményei között az utánpótlás felkészítésének nélkülözhetetlen eleme az iskoláztatás, a politikai-elméleti, szakmai és •vezetési ismereteket nyújtó oktatás és képzés. Ennek személyre szóló megtervezésében és megszervezésében ugyancsak jelentős szerepük van az alapszervezeteknek. Nagyon egyoldalúan fogják fel feladatukat a^ok a pártszervezetek, amelyek a káderutánpótlás felkészítését leszűkítik a „beiskolázásra”, ám legalább olyan egyoldalúság lenne ennek lebecsülése. Ezért a tanulás szorgalmazása, 'segítése, értékelése ugyancsak fontos része az alapszervezeti kádernevelő munkának.

Az üzemi pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége fontos szerepet játszik a rátermett fizikai munkások vezetővé nevelésében. A megye számos ipari üzemében, így például a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, vagy a kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban az üzemi pártbizottság és a gazdasági, személyzeti vezetés tudatosan épít az alapszervezetekre ebben a munkában. Kikéri véleményüket, kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy vezetővé képezzék, neveljék őket Az alapszervezetek feladatul kapják, hogy tervszerűen gondoskodjanak tanulásukról, fejlődésükről. Bács-Kiskun megyében jelenleg mintegy két és fél ezer munkás tervszert! felkészítésével foglalkoznak ilyen módon a pártszervezetek.

Az embereknek a politikai tevékenységbe való bevonása, a megbízatásokkal való ellátás és .teljesítésük értékelése, az oktatásban való részvétel szorgalmazása és megszervezése, a kollektíva nevelő hatásának kifejlesztése és érvényesítése — mindez szerves és lényeges eleme az alapszervezeti pártmunkának. A káderutánpótlás nevelése tehát közvetlenül összekapcsolódik a politikai munka olyan elemeivel, - amelyek nélkül alapszervezeti pártiélet tulajdonképpen el sem kj^pzelhető.

Az alapszervezet tehát, akár •tudatában van ennek, akár nem, ■ mindenképpen foglakozik valamilyen módion az eljövendő káderek felkészítésével és nevelésével. Akkor is, ha tudatosan nem törekszik rá, ha nem tervezi ezzel kapcsolatos teendőit. Mégsem mindegy azonban, hogy ez a tudatosság jelen van-e, hat-e, vagy pedig csupán az alapszervezeti munka spontán hatásaként, „melléktermékként” nevelődnek ki az adott helyen vezetőnek alkalmas káderek. Nyilvánvaló, hogy a tudatosság ez esetben is megsokszorozza a hatást, a tervszerűség jelentősen növeli az eredményességet.

Helyes és szükséges tehát az alapszervezetekben időről időre tudatosan számba venni a káderutánpótlás nevelésének eredményeit és tennivalóit.'

A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú gyárában igen nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlás biztosítására. A múlt évben például a megfelelően berendezett tanműhelyükben negyvenöt fiatal lány ismerkedett a szabás-varrás tudnivalóval. Közülük huszonkettőn a nyáron szakmunkás-bizonyítványt kaptak, s többségük szeptember 1-én kezdi meg a munkát.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy három évvel ezelőtt 25 százalék volt a szakmunkásak aránya, s ma már elérik a 45 százalékot. A fiatalok mellett az utóbbi három év alatt 80 felnőtt dolgozónak tették lehetővé a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. Az alábbiakban két olyan fiatalt mutaltunk be, akik „nem bírták otthon megvárni” a szeptember 1-ét.

Hasznosítja a gyep fűtermését

m wr |

jár*' "'-"•T'-i"1- "

~ *ú '■ na» mma ia» mmmmmm.

T.iÄS

Szarvasmarhát, juhot tenyészt a kunadacsi Barátság Tsz

A húshasznú szarvasmarhatartó mezőgazdasági üzemek társulásának, a HSZV-nek, legújabb nevén a TAURINA Közös Vállalkozásnak a kunadacsi Barátság Tsz az egyik alapító szövetkezete. A közös gazdaság már hat évvel ezelőtt tervet dologozott ki a birtokában levő 3 ezer hektár rét- és legelő hasznosítására, s anyagi erejéhez miérten, megfelelő ütemben hajtja végre.

A feljavított gyep fűtermésére alapozva már jelenleg -is nagy számú szarvasmarhát és juhot tenyészt A szarvasmarha-törzsállomány tiszta vérű magyartarka fajta, •amelyet a kereskedelem igényelnek megfelelően keresztez majd a szövetkezet amerikai,

francia és más külföldi fajtákkal. Ezeknek a szaporulatát értékesíti a közös gazdaság.

A tenyészállatok tavasztól őszig a legelőn vannak, téli elhelyezésükre azonban könnyűszerkezetű elemekből olcsó állatszállást épített a Barátság Tsz. A kevésbé igényes, a legelőn nevelt vágóállatok pedig a háromezer hektáros rét, legelő erre kijelölt részén, megfelelően átalakított nyári szállásokon vészelik majd át a telet

Képünkön a könnyűszerkezetű téli szállás, amelyben kétszáz, tiszta vérű magyartarka szarvas• marha kap helyet. (Straszer András felvétele.)

9 Tonté Etelka négyes eredménnyel végezte tanulmányait és nagy kedvvel dolgozik az egyik szalagon.

8 A szabászaton kapott beosztást Berta Rózsa, aki felvételünk idején a matricaprésgépen dolgozott.

Opauszky László felvételei

Kikért van a ballószögi vegyesbolt?

Több ballószögi olvasónk írta alá a szerkesztőségünkhöz érkezett levelet. Ebből, meg a hasonló tartalmú személyes közlésből a következőket tudjuk meg:

.Rendszertelenül tart nyitva a kisközség 29-es számú vegyesboltja. Ahol eredetileg reggiel fél nyolctól délelőtt tizenegy óráig lehetne vásárolni — legalábbis' ezt tartalmazza a bejáratnál kifüggesztett tájékoztató táblácska —, a napi gyakorlat azonban kissé eltérő, hiszen nemegyszer csak fél kilenc körül nyílik meg az ajtaja és a megjelölt időpontnál hamarabb zárul. Minderre csak ráadás, hogy enyhén szólva kifogásolható a kínálat, a választék. Előfordul, hogy kenyér sincs, de más alapvető élelmiszer és fontos

háztartási cikk is gyakorta hiányzik.

„Ügy véljük, nem értünk, vásárlókért van ez a — környékbeli lakosság számára nélkülözhetetlen — kereskedelmi egység. De hát lehetséges Ilyesmi? Mi egyébként nagyon szeretnénk, ha zökkenőmentessé válna az itteni ellátás, udvariassá a kiszolgálás, pontossá a pénztári munka, s hogy az üzlet délután is rendelkezésünkre állna, mikor sokadmagunkkal érkezünk haza a napi munkából!” — írják, illetve mondják olvasóink.

A közérdekű bejelentést ezúton ajánljuk az illetékesek figyelmébe, § reméljük, hogy a vizsgálatuk eredményéről, meg a tett intézkedésükről rövidesen számot adhatunk e hasábokon!

VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK

Ismét a pavilonügyről

Nem régen foglalkoztunk a pavilon! újságárusitás kecskeméti gondjaival. Megírtuk, a Lenin téri árudát oda kellene áthelyezni, ahol nap mint nap a legfőbben megfordulnak, majd közöltük a Czollner közi és a Tinódi utcai lakótelepetek kívánságát, bogy a környékükön is létesítsenek hírlappavilont.

Sorainkra a Szegedi Postaigazgatóság hírlaposztályának vezetője, dr. Bán Ferencné válaszolt. Mint a levélből kiderül, a Lenin téren található pavilon jelenlegi — a centrumból érkező buszjáratok megállói mentén levő — helyét nem szükséges megváltoztatni, mert oda könnyen eljuthat a városközpontból jövő, meg az arrafelé utazó is. Ami pedig a hunyadivárosiak jogos igényét illeti, az teljesítve lesz az idei utolsó negyedévben, amikor a posta új hírlapárusító pavilont állít fel a Kandó Kálmán utca és a Szolnoki út sarkán, szintén a buszmegállók közelében.

A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Érdekelt. lemnvá^psiLolvasóink tepaszta La ta az, hogy reggelenként, az újságvásárlás csúcsidőszakában sokkal több az ember a centrumba induló autóbuszok szóban forgó megállóiban, mint a nagy forgalom miatt csak kellő körültekintéssel igényibevehető úttest túlsó oldala mentén, ahová a városközpontból jönnek a helyi járatok, így hát továbbra is vitatható az. ottani pavilon elhelyezése. A hunyadivárosi új hírlaipáruda pedig csak a közvetlen térségben lakó csillén telepieknek lesz kedvező, hiszen túlságosan messzire, legalább másfél kilométerre esik a cikkben megjelölt városrésztől, ahonnan hasonló távolságra van a MÁVAUT-pályaudvaron régóta működő ilyen pavilon is. A szóvá tett ügyben tehát nem jelent megoldást a tervezett intézkedés. A Tinódi utcában és a Czollner közön ‘ lakó mintegy háromszázötven-négyszáz család — nevükben Bontsó László fordult ismét szerkesztőségünkhöz — változatlanul azt kéri a postától, hogy a közelükben rendszeresítse az újj^prj^sttást! 1___ ,___ T

Forgalmi és műszaki okból hiúsult meg a telefonálás

Egy hónapja számoltunk be ar. ról, hogy Kecskeméten a 13-274- es számú telefon előfizetőjének az esti órákban történő hívására mintegy félórás várakozás után jelentkezett csak a távolsági be. szélgetések bejelentésére rendeltetett 001, mely legalább ennyi idő elteltével sem kapcsolta az azonna. lira kért egyik sükösdi számot.

Cikkünkre a Szegedi Postaigazgatóság helyettes . vezetője, Varga Antalné reagált. Levele szerint utólag már nem állapítható meg pontosan, miért jelentkezett késedelmesen a 001. Lehetséges, hogy a már nagyon elavult telefonközpont esetenkénti üzemzavara miatt nem észlelte a . postai dolgozó a hívást, mely en-I® VAGYUNK AZ* ÜGYFELEKÉRT’

Az elektroszerviz vezetője

„Odaadóan foglalkozik a szerviz ügyeivel. Amióta átvette a vezetést, panaszmentesen végzik az elektroakusztikai berendezések és a háztartási gépeik javítását. Fegyelmet tart, de a dolgozókkal baráti kapcsolatban ‘ van. Egyébként a szövetkezet hármas számú pártalapszervezetének vezetőségi tagja. Ebiben a tisztségében is aktív, s amit a magam részéről különösen dicséretesnek tartok, nem idegenkedik a nehezebb pártfeladatoktól sem. Még annyit elmondanék róla, hogy most vették föl a marxista —ileninista esti egyetemre.”

_Nagy Sándor, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet elnökhelyettese, a szolgáltatások ,gazdája” mutatta be ilyenképpen Temesd Józsefet, elektroszervizük vezetőjét.

A szerviz kilenc szakmunkásának és öt tanulójának irányítója harminchét esztendős, s bennszülött kiskőrösinek vallja magát. A helybeli gimnáziumban «tett érettségi vizsga után ment elektroműszerész szakmát tanulni a fővárosba. Akkor, 1959-ben még Budapest volt a legközelebbi hely, aíhol Petőfi szülőhelyének fiataljai ezt a mesterséget elérhették. Most már a szövetkezetnél is elsajátíthatják a jó előképzettséget igénylő szakmát. Ősszel újabb öt ifjú kezdi meg a tanulást a szervizben, Temesi József felügyelete alatt.

A szervizvezető hazajött dolgozni a szövetkezethez, mihelyt a szakmunkás-bizonyítvány a zsebében volt. Tizenöt évig gyakorolta mesterségét a szövetkezeti szolgáltatásiban, akkor került a kis műhely élére, két esztendővel ezelőtt.

— A háztartások gépesítése rohamos léptekkel halad még ma is, 'bár a hűtő-, a mosógépek és egyebek már régen elterjedt eszközöknek számítanak — mondta, amikor a saját, szolgáltatásbeli feladatairól beszélgettünk. — Újabb masinák, automaták jönnek divatba. Az új típusokat ds meg kell ismernünk, hogy lépést tarthassunk a minőségi változással: Minden évben vizsgaköteles tanfolyamot végez a szerviz egy-két dolgozója ebből a célból.

Sajnos, gondjaink azért vannak. Példaként említhetem, hogy az importált gépekhez nincs' elég alkatrész s nemegyszer késedelmesen kapjuk meg a szükséges műszaki leírásokat Megjegyzem, hogy a hazai gyártmányok alkatrész-utánpótlása sem mindig kielégítő. Előfordult, hogy egy egy forint kilencven filléres alkatrész hiányában kellett teljesen újra kicserélnünk egy ügyfél magyar centrifugáját. Nem gyártanak kellő mennyiségű pótalkatrészt Itthon sem.

A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet az elmúlt években nagy csomó pénzt fektetett be különböző létesítményekbe, hogy a lakossági szolgáltatásokat városi színvonalra emelje. Mivel egyelőre újabb 'beruházásokra csak szerényebb lehetőségek vannak, a felszereltség, műszerezettség fejlesztésére az elektroszerviz nem mindig kaphatja meg a kívánatos anyagi eszközöket. A színes 'televíziók javítását — bár szakember van hozzá — csaknem egymilliós eszköz hiányában nem tudják vállalni.

Viszont amit elvállal az elektroszerviz, arra a munkára 'nincs panasza a megrendelőnek. Mi a reklamációmentes munka titka? — kérdeztem Temesi Józseftől, aki a szövetkezet háromszoros kiváló dolgozója.

— A gyártó üzemben egyszerűbb a helyzet. Ha anyag van, a művezető Irányításával megy a termelés. Nálunk a javítást végző dolgozónak, mivel elég gyakran ki kell mennie a helyszínre, közvetlen kapcsolatba kell lépnie a megrendelővel. A jó kapcsolathoz megfelelő emberi adottságok kellenek. Elég egy rossz szó, és a kapcsolatot máris elrontotta a dolgozó. A szerviz vezetőjének, s minden egyes szolgáltató szakembernek érvényesítenie kell a munkájában azt az alapelvet, hogy ml vagyunk az ügyfelekért, és nem fordítva.

A panaszmentes, határidőre elvégzett munkának fontos feltétele az alkatrészbeszerzés. Ha anyag nincs, hiába a jó szándék, nem lehet jó munkát végezni. Nagyon sokait lótok-fűit ok pótalkatrészek 'után.

Mindezeken felül még lelkiismeretességre van szükség a javító szolgáltatásnál. Arra a tudatra, hogy minden egyes munkával a saját és a szövetkezet megbecsülését növeli az ember a lakosság körében. A. T. 8.

nek ellenére nem foglaltat, hanem normális kicsengést jelzett a vonal másik végén. Megtörténhetett az is, hogy a túlságosan sok beszélgetés lebonyolítása akadályozta a 001-es munkahely kezelőjét a rövid időn belüli jelentkezésében.

Az viszont bizonyított, hogy a kérdéses nap estéjén szokatlanul sok volt a távolsági beszélgetések száma. Ez gyakorta fordul elő, mert' köztudott, hogy 18 óra és reggel 7 óra között kedvezményes díjért vehető igénybe az iriterurbán szolgáltatás. E forgalom okozta kapcsolási gondokat még csak fokozta az a sajnálatos tény, hogy a nem sokkal korábban véget ért vihar áramköri zavart .is előidézett. Ez utóbbiról tájékoztatta az előfizetőt a telefonközpontos, aki más útirányon át is megkísérelte a sükösdi szám hívását, de hiába.

A panaszra jogosan okot adó kellemetlen esetért olvasónktól végezetül szíves elnézést kér a postaigazgatóság!

Indokolatlan a vadkerti buszjáratok sűrítése

E hónap elején tettük szóvá, hogy a rendszeresen sok ezer em- • bért venégüllátó soltvadkertl tóhoz csak körülményesen, több mint négy kilométert gyalogolván, csomagjait cipelvén juthat el, aki nem rendelkezik saját járművel és történetesen a nagyközségi vasút, állomásról szaporába lépteit eme úticéljáig. Javasoltuk — a helyi tanács vezetőitől kabott információ alapján —, a Volán ne csak vasárnap közlekedtessen errefelé helyi járatot, de az igények szerinti más napokon is!

Írásunkra a Volán 9-es számú Váillialattól érkezett válasz. A Kovács Ferenc. igazgatóhelyettes és dr. Torna László osztályvezető által aláírt levélből megtudjuk, {corábban nemcsak munkaszüneti időben, de a hét utolsó munkanapján is közlekedett járat az említett vonalon, kihasználtsága azonban minimális volt, ezért kellett megszüntetni. A mostanában végzett utasszámlálás eredménye szintén nem mutatja a szóban forgó személyszállítás iránti igény növekedését, következésképp a jövőben sem indokolt sűríteni a vadkerti vasútállomás és a tó közötti útvonalon haladó jelenlegi buszjáratokat

összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét Szabadság tér 1/a.

Telefon: 12-516