Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

1978. augusztus 29. 9 PETŐFI NÉPE # MUNKAPAD MELLŐL AZ EGYETEMRE Tovább a megkezdett úton (II.) Négyéves a minisztertanácsi határozat, amely utat nyitott a szakmunkások felsőfokú továbbképzésének. A munkásból lett főiskolások első csoportja egy éve végzett, az egyetemek jövőre bocsátják ki az első, SZET-es évfolya­mokat. Az eddigi tapasztalatok a határozat szükségét, élet­­képességét húzzák alá, bár vannak ellenzői is ennek az ok­tatási formának. Arra hivatkoznak, hogy a műszaki egyete­meken és főiskolákon támasztott magas követelmények sok esetben meghaladják, az érettségivel nem rendelkezők ere-Egymilliárd bolgár könyv A bolgár irodalom java termé­sét, mintegy 2200 művet 70 ide­gen nyelven, több mint 90 millió példánybari jelentették meg kül­földön a bolgár kiadók az elmúlt harminc évben. A szocialista or­szágokban 15 nyelven volt olvas­ható ebben az időben a bolgár irodalom. A Szovjetunióban 37 nemzetiség nyelvén 35 millió pél­dányban adtak ki bolgár szép­­irodalmi müveket, ismeretterjesz­tő és ideológiai könyveket A klasszikusokat és a nemzet­közi érdeklődésre számot tartó műveket U nyugati nyelveken: olaszul, franciául, németül, an­golul, spanyolul is kiadták, de japán, perzsa, hindi, bengáli, já­­vai és urdu nyelvre is lefordí­tották és tisztes példányszámban terjesztették. A klasszikusok listáját Ivan Vazov vezeti. A nagy kritikai realista író regényei 210 kiadást értek meg idegen nyelven. A Pe­tőfi munkásságával, forradalmi beállítottságával egyező Hriszto Botev ugyancsak népszerű világ­szerte. A jelenkor irodalmi egyénisé­gei közül elsősorban Bogumil Bajnov,' a Magyarországon is is­mert „Nincs jobb a rossz időnél” című, a nyugati kémügynökségek és a szocialista hírszerzés pár­harcát felelevenítő, izgalmas for­dulatokban gazdag regénye ugyancsak sikert aratott Európá­ban. ' A legutóbbi lipcsei könyvmű­vészeti kiállításon a bolgárok 22 dijat érdemeltek ki. A tetszetős külső, a remekírókhoz méltó tar­talom mellett a bolgár könyvek példányszáma is jelentős. 1944- től napjainkig egymilliárd köny­vet adtak ki bolgár szerzők mű­veiből. (BUDAPRESS—SOFIA­­PR-ESS) jét. Győzelmek és vereségek Gyöngyösi János, a kecskemé­ti Gépipari Automatizálási Mű­szaki Főiskola tanulmányi osztá­lyának vezetője józanul mérlegel. — Négy éve 13-an kezdték a tanulást és négyen állanwiz&gáz­­tak. A második évfolyam tíz szakmunkásából az idén kilen­cen végeztek, valamivel gyen­gébb eredménnyel, mint a tava­lyiak. Ebből is látszik, hogy vol­tak, akik nem tudtak megbir­kózni a tananyaggal és abbahagy­ták, vagy levizsgáztak ugyan, de idegileg megviselte őket a nagy próbatétel. Ami nem jelenti azt, hogy a képzésnek nincs értel­me. Az élet is győzelmekből és vereségekből áll és a négy év alatt nemcsak vereségek, hanem nagyon szép győzelmek is szület­tek. Tudomásom szerint, a ná­lunk végzettekkel a munkahelyek vezetői is elégedettek. A visszatérés zökkenőivel már foglalkoztunk. Előfordulhat má­sutt is, hogy az elégedettség nem kölcsönös, de ebben a SZÉT csak közvetve játszik szerepet. Bár­melyik mérnök ki van téve an­nak, hogy nem a végzettségének megfelelő munkakörben foglal­koztatják. De a kereseti különb­ségek — érzésem szerint — ko­moly feszültséget okozhatnak. — Okoznak is. A vasipari szakmunkások általában jól ke­resnek, a kezdő üzemmérnöki fi­zetések viszont alacsonyak. Ha a régi fizetésüket kapják a SZET- esek ez bérfeszültséget okoz, ha viszont az üzem nem tesz. ki­vételt a szabályok alól, akkor ők fizetnek rá a tanulásra. Pana­szuk azért is jogos, mert az üzem támogatta a továbbjutásukat az­zal is, hogy a főiskolai tanulmá­nyaik idejére csaknem teljes fi­zetést folyósított. — Talán ez sem volt egészen helyes. — Főként azért nem, mivel nemcsak a főiskolán, de a szak­munkások között is kiélezte az ellentéteket Volt olyan hallga­tó, aki havonta megkapta a 6000 forintját ez mindenképpen túl­zás. Tudomásom szerint ezen változtatni is kívánnak, már az idén. Egységes elvek szerint A tervezett módosítást időköz­ben egyhangúlag jóváhagyták a Minisztertanács legutóbbi ülésén. A változás részleteiről Newwirth Gábor, a budapesti Műszaki Egyetem dékánja adott tájékoz­tatást. — A rendelet kezdetben csak a nem érettségizett szakmunká­sokra vonatkozott. Két év múlva kaput nyitottak a munka mellett érettségizettek számára is. Mos­tantól viszont minden szakmun­kásra — tehát az érettségizettek­re is — érvényes. Ez az egyik változás. Mindhárom kategóriá­ban egységes feltétel a munka­pad mellett eltöltött három esz­tendő és az, hogy a jelentkező most is ott dolgozzon. Szeptem­bertől megszűnik a felvételiknél a SZÉT, és ÉSZET megkülönböz­tetés, egységesen SZÉT lesz. indokolja, további támogatást is igényelhet, de ez sem haladhat­ja meg az 1500 forintot. Döntő a képesség és a rátermettség A módosítás időszerű volt, a korábbi feszültségek feloldását célozza. Vajon nem kell tartani attól, hogy ezek az intézkedések — főként az anyagi támogatásra vonatkozóak — csökkentik az ér­deklődést? — Nincs ilyen veszély. Az idén csaknem 900-an jelentkeztek, or­szágosan. Eddig kétféle módon ke­zeltük a jelölteket Az érettségi­zetteket nem szűrtük meg, a nem érettségizetteket képességvizsgára küldtük. Most mindnyájan egy­hetes felvételi vizsgán vettek részt, ahol egyenlő mércével mér­tünk. Itt nem a tudást vizsgáltuk, hanem a képességet, a rátermett­séget, egy teljes hétig. Ez a mód­szer érzésünk szerint, bevált. Si­került kiválasztani azokat, akik alkalmasak a műszaki pályára. Hozzávetőleg 500-an maradtak meg a 900-ból. — Tehát, akik a szigorú rostá­kon fennmaradnak, a nem SZET- esekkel is egyenlő esélyekkel pályázhatnak a diplomára? — Ez a célunk Ilyen menet­ben a harmadik évben már el­érik az évfolyam átlagát és a lemorzsolódás is csökken. A most kezdődő tanévtől azt várjuk, hogy a meghosszabbított oktatási idő, valamint a keményebb felvételi vizsga javít a tanulmányi ered­ményeken. Az ösztöndíjak egy­ségesítése pedig lehetővé teszi, hogy azok jelentkezzenek, akik hivatást éreznek a mérnöki mun­káihoz, s áldozatra is hajlandók érte. Szeptembertől még szélesebbre nyílt - a kapu szakmunkásaink előtt A belépőket azonban ke­mény próbának vetik alá, de aki­ből nem hiányzik az akarat, az elhatározás komolysága, annak nincs félnivalója. Az már egy külön fejezet, hogy mi lesz ké­­sőbb, a sikeres államvizsga után ? Ha visszatérve az üzembe azt ta­pasztalják, hogy felesleges volt az erőfeszítésük? — A tudás sohasem felesleges. Megtörténik, hogy az üzem nem számol velük, de ez nem általá­nos jelenség. A tavaly végzett száz főiskolásból hatvanan sze­reztek üzemmérnöki képesítést Az első csengőszó előtt 8 Fekete Pálné matematika—fizika szakos tanárnő az egyik tante­remben az oktatási segédeszközöket ellenőrzi. Szeptember 5-én reggel az ok. tatási intézményekben megszólal­nak a csengők, s tantermekbe „parancsolják” a diákokat, meg. kezdődik az új tanév. — Nekünk viszonylag kevés időnk volt a nyári pihenőre — mondja Serege Gábor, a kiskun­félegyházi 608. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgatója. — Szinte alig fejeződött be a múlt tanév, máris megkezdtük az újra való felkészülést. Nagy segítséget nyújtottak ebben a munkában a szakmai gyakorlatukat végző ta. nulók is. Ok vállalták például a kollégium festésének nagy részét, és sokat dolgoztak azért, hogy szeptemberben kellemes környe­zet várja a kollégium lakóit. A .tanműhelyekben is szorgalmas munka folyt, a szakoktatók irá. nyitásával minden gépet és be­rendezést megjavítottak, s bízunk abban, hogy az' oktatási segéd­eszközök az új tanévben is meg. felelő módon segítik majd az is. ineretek elsajátítását. Tanulóink a nyáron különböző építőtáborokban töltötték szabad­ságuk egy részét. A megyei kór­ház építésében részt vevő egyik brigád, Ivitz József irányításával júliusban a verseny második he. lyezését szerezte meg. Ennek el­ismeréseként a brigádvezető szeptember 1-én kéthetes len­gyelországi jutalomüdülésre uta­zik. Ugyancsak öregbítette inté. zetünk jó hírét az a húsztagú brigád, amelynek vezetője — Me­zei Teréz, intézetünk KÍSZ-titká­­ra — szeptember 1-én az NDK- ba utazik egy hétre. Tizenhat alapszervi KISZ-titkárunk is jól megállta a helyét a bajai vezető, képző táborban, Fejes Lajos ak­tivitását ^például írásbeli dicsé, rettel ismerték el. A tankönyvek mintegy hetven­öt százaléka már megérkezett — mondta befejezésül az igazgató, s bízunk abban, hogy a tanév kéz. detére a most még hiányzókat is átvehetjük. O. L. Az esztergályosokat 15 gondosan karbantartott gép várja. Pallagi Ferenc szakoktató az utolsó „simításokat” végzi a gépeken. — Gyakorlatilag miben állen­nek a jelentősége? — Iskolai végzettségre való te­kintet nélkül, valamennyi jelölt­nek egységes előkészítő tanfo­lyamon kell részt vennie. Ezt kö­vetően mindnyájan felvételi vizs­gát tesznek. — Váítazik-e a tanulók anya­gi támogatása? — Igen. Korábban a fizetésük 80 százalékát tette ki az ösztön­díjuk, ez megszűnik. A módosítás szerint minden tanuló 2000 fo­rint keresettérítésben részesül Ehhez 200—1000 forintig terjedő ösztöndíjat is kaphat, tanulmá­nyi eredményeitől függően. Amennyiben a szociális helyzete Egyszer már összehívtuk őket és elbeszélgettünk a visszailleszke­désről Amit szóvátettek, azt szin­te mindegyik fiatal üzemmérnök tapasztalhatta, aki újat akart. Sőt, a SZÉT-esek helyzete annyi­val jobb az övékénél, hogy van kire támaszkodniuk. A munká­sokra. Ebben látom a képzés je­lentőségét. Ezért tartom rendkí­vül fontosnak, hogy a megkez­dett úton tovább menve, még több tehetséges, fiatal munkás előtt tárjuk ki a szakmai fel­­emelkedés, a továbtanulás ka­puit. Vadas Zsuzsa H. BARTA LAJOS: Z. Szerkesztő emlékezetes esetei 5. öreg néni (kicsi társbérleti szobájában, szürkületben, kis­asztal mellett ül, ölében két macska.) Azt mondták, hogy ne­kem csak a macskáim vannak? Igen, senki másom, csak a macskák. Igen. (Az egyik mocs­ka nyávog.) Z. Szerkesztő (a szemközti széken ül.) Azt mondta az előbb, hogy elmond valamit... hogy miért kellenek a macskák. öreg néni: Mindent elmondok, uram, elmondom... de kiköté­sem, hogy a nevemet nem ír­hatja meg, megszenvedtem már, nem akarom, hogy itt a házban mutogassanak, ott megy az az asszony, az a macska-szerelmes. (Csend.) Z. Szerkesztő: Megígérem. öreg néni: Nekem mindig volt macskám. Gyerek korom­tól. Mindig. (Megfogja Z. Szer­kesztő kezét. A macskához húz­za.) Nézze, milyen jó meleg és selymes a szőrük. (Csend. Az öreg néni Z. Szerkesztő kezével simogatja az egyik macskát. Hirtelen felnéz.) Szép lány vol­tam. Akár hiszi, akár nem, na­gyon szép. Amikor először vol­tam szerelmes, 1915-ben, szép szőke ember volt, aki udvarolt, és art ígérte, elvesz feleségül. De elvitték katonának, meghalt. Másodszor meg 1943-ban, ami­kor már Pesten éltem és a csend­őrségre jártam takarítani, ott kaptam munkát, ott megtet­szettem egy szakaszvezetőnek, nagyszál ember volt, udvarolt, ő is ígérte, hogy elvesz felesé­gül, de aztán negyvenötben tíz év börtönt kapott, és nekem börtönből jött ember nem kell. Harmadszor meg 1949-ben, ami-A megye személynévből eredő helynevei Előző alkalommal megyénk helyneveit elemeztük. De a sze­mélynévből eredők közül csak néhány jellemzőt soroltunk fel. Effajta helyneveink tárgyalása mostanra maradt. Német eredetű személynévből feltűnően kevés lett helynév. A múltkor már a képzés módja miatt említett Tabdin kívül csak Rém neve német eredetű sze­mélynév (iRehm, Reim). Annál több a török, kun és szláv eredetű helynév. A török eredetű neveiket nem az oszmán­­törökből vettük át a török hó­doltság korában, hanem az ótö­rök nyelveikből a honfoglalás előtt. Ilyen pl. Alpár és Bács megye neve. Solt azonos a Zsolt, sőt a Zoltán török méltóságnév­­vel és a szultán köznévvel. Ka­locsa az ótörök Kalacs (maradék) személy- és törzsnévből ered. Tass jelentése kő, tehát azonos a magyar eredetű Keve névvel. Dunapata) második eleme a te­vecsikó jelentésű szó, Kecel pe­dig a kizil (vörös) szóval lehet kapcsolatos. Szakmár a régi ma­gyar török eredetű Szatmár szó­hoz kapcsolódik. Tázlár nevének első eleme azonos egy másik tö­rök nyelvből átvett kopasz je­lentésű tar szóval. A -lar pedig a török nyelvekben, így a kun­ban is, a többesszám jele. Tehát a Tázlár helynév jelentése a tá­rok, a kopaszok, vagyis Tarék, Kopaszék, tehát egy kisebb nép­törzs neve. A csuvasos jellegű török nyelvekben az őstörök r hang megmaradt (tar), az úgy­nevezett köztörök nyelvekben az r-nek z felel meg (taz, táz). Meg­jegyezzük, hogy az oszmán-török és a kun nyelv is köztörök jel­legű. Török eredetű helyneveink egy csoportja kun-besenyő eredetű. A besenyők a Í0—11. században, a kunok pedig kisebb csoportok után a 13. században települtek hazánkba. A tőlük átvett jöve­vényszavakról nehéz eldönteni, hogy a besenyő vagy a kun nyelv volt-e az átadó, azért a nyelvtu­domány kun-besenyő eredetű sza­vakat tart számon. Jíun eredetűek­­nek tartják, a következőket: Bu­gac (a jelentése torok, gége), Har­­kakötöny első eleme, a Horka őtörök eredetű (a kündü, és a gyula mellett a horka a honfog­laló magyarság harmadik főmél­tóságának neve volt). Kötöny kun név (jelentése: far), arra vonatkozott, hogy viselője jó lo­vas legyen. Köncsög nemzetség- és személynév, Kaskantyú jelen­tése .pedig szökevény. Balotaszál­­lás Balota eleme azonos az ótö­rök ibárd, fejsze jelentésű balta köznévvél, első viselője azonban biztosan 'kun személy volt. A helynevekben szereplő szállás többnyire kunok, jásiok lakta te­lepülések nevét jélöldk, azért itt említjük meg Balotaszálláson kí­vül Szabadszállást és Fülöpszál­­lást is. •Szánk és Orgovány is kun eredetű, Kömpöc és Katymár csak feltételezetten. Bodóglár kun nemzetségre utal (a -lár végző­dés a Tázlámál már említett többesjel, ezért utal a név., ki­sebb közösségre). A földrajzi etimológiai szótár kun eredetűek nek nevezi ezeket a más megyében levő helyneve­ket is: Karcag, Szajol, Szany, Törtei és talán Tabajd is. Bal­mazújváros Halmaz eleme is ide­tartozik: jelentése nem levő, vagyis nem élő, tehát óvónév a rossz szellemek félrevezetésére. Külön csoportot alkotnak szláv eredetű helyneveink. Személyné­­vi eredetű Borota és (Duna)vecse neve. Harta neve a vadászkutya jelentésű hort-ból származik -a képzővel. Lajosmizse két puszta nevének összevonása. Lajos egy régi birtokosra utal, a Mizse pe­dig a Mihály szláv névből ered. Drágszél első eleme szláv sze­mélynév rövidült alakja. Gara déli szláv eredetű (a hegy szláv változata ismerhető fel benne). Szeremle neve a Sremljane (sze­­rémiek) átvétele kezdetben Sze­­remlyén alakban, de mivel a nyelvérzék hol? kérdésre felelő helyhatározónak vette, Szeremle alakra rövidült. Pirtó első elemé­nek jelentése tarackbúza, tönköly­­búza. A Szalkszentmárton első eleme, a Szalk első feljegyzett alakjában feltehetően egy horvát emberre vonatkozott. Vannak hivatalosain magyarosí­tott helynevek is. Ilyen a mi me­gyénkben Mátételke a régi Ma­­teovics, Jánoshalma pedig Janko­­vác helyett. Lakitelek első eleme pedig a Laky családnév. Bizonytalan eredetű helynév Bátmonostor. Talán az itt monos­tort építő Bot bihari ispán neve rejlik benne. Két eredeztetése van Ágasegyházának és Dánod­nak. Az első régi alakjában Águs: vagy a. magyar ág szó származé­ka, vagy a török .Ákos (akk-kus, fehér sólyom) alakváltozata. Da­cod vagy a magyar Dávid sze­mélynévből alakult, vagy a szláv Dauvota magyar változata (a Daut személynévi alak, az -óva végződés pedig a birtoklásra utal, ez tehát eredeti szláv név­adás lehet). Nagybaracska nevé­ről azt olvashatjuk a szótárban, hogy a név eredete nincs felde­rítve. De a Fejér megyei Ba­­racs szláv eredetűnek minősül, és ott is van Baracska. Említsük még meg, hogy sok helységnevünk magyarázatát nem találj úk a szótárban. Így pl Bösztör, Fülöpjakab, Keserűte­lek, Méntelek és Üjbög nevéé* sem. Kiss Lajos ugyanis csak a mai hivatalos város- és község­neveket elemezte. (Mivel' több helynév elemzése hiányzik, utaljunk néhány egyéb helynévadási módra is. A -szál­lás végű helyneveikről már volt szó. A -telke, -telek végűek a kezdetben beépítetlen birtokra utaltak (pl. Lakitelek). Sok hely­nevünkben szentek nevét talál­juk. Ezék a települések templo­muk védőszentjéről vannak el­nevezve (pl. Ku nszentmiklós, Soltszentimre, . Bácsszentgyörgy). Köztudomású, hogy más me­gyei kezdeményezések után me­gyénkben is szervezetten folyik a helynevek összegyűjtése. De nemcsak a városok és községek, hanem utcák, dűlők, puszták stb. neve is a gyűjtés tárgya. ’ Az eredményes gyűjtőmunka sok új adattal egészítheti ki a helynév­adás módjait és eddigi eredmé­nyeit. Kiss Istváa kor már koros voltam, és már gyárban dolgoztam, portáskod­­tam, és negyvenhét évesen még volt egy emberem. Művezető volt, nem volt lakása, ide jött hozzám, összeházasodtunk, babusgattam, de aztán hét év után 1956-ban elment. (Szusszant.) Itt hagyott. Z. Szerkesztő: Azóta nem is ment férjhez? öreg néni; Nem. Nem kell ne­kem most már senki... Most már öreg vagyok, most már nyugdíjas vagypk, és most már ift vagyok magamban, és ülök, nézek magam elé, és nézem a fa­lat, nincsen senkim, csak ülök, és simogatom a macskát és né­zek. (Szája szögletében furcsa görcs-mosoly.) (Z. Szerkesztő megy az utcán, hazafelé. Kezében kis aktatáska. Sötét van, este. Az ablakok vilá­gítanak. Megáll egy régi bérház ka pújánál. Zsebéből előveszi a kapukulcsokat, kinyitja a kaput. A kapualjban, kis kulccsal ki­nyitja a postaládát, üres, becsuk­ja. Elindul ismét. Megnyomja a lépcsőházi világítás gombját, lép­ked fel a második emeletre, zö­rög a kezében tartott kulcscsomó. Kinyitja a lakása előszobájának ajtaját, bemegy, az ajtót belülről bezárja, bereteszeli. A háta mö­gül egy ajtókeretből fény szűrő­dik ki. A fény irányába indul. kinyitja, az ajtót, konyha, az asz­talnál, háttal ott áll a felesége, vacsorát készít.) Z. Szerkesztő: Szervusz. Z. Szerkesztő felesége (nem for­dul meg, csak a fejét fordítja ki­csit oldalra.) Szervusz. » Z. Szerkesztő (egy konyhaszék­re leteszi az aktatáskát.) Mit- csi­nálsz? Z. Szerkesztő felesége: Vacsorát csinálok, miért? Z: Szerkesztő (kigomboljá a nyakkendős ingét.) Semmi. Jó, éhes vagyok... Mi lesz vacsorá­ra? Z. Szerkesztő félesége (dolgo­zik, mozog a háta.) Volt itthon sajt, vaj, zöldpaprika, és vettem tíz deka párizsit. (Csend.) Z. Szerkesztő (mozdulatlan.) Párizsi nem kell. Z. Szerkesztő felesége ' (kicsit megfordul.) Friss. Eddig mindig megetted. Mi bajod vele? Z. Szerkesztő (még rpindig mozdulatlanul, elgondolkozva.) Semmi. (Csend.) Semmi, de ma nem kell. Z. Szerkesztő felesége (hirte­len); Nem bírom már! (Csend. Halkan.) Mindig van valami ba­jod velem. (Tekintete elhomályo­sul, sir.) — VÉGE —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents