Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-25 / 199. szám
4 • PETŐFI NfiPE 9 1978. augusztus 25. Az üzemorvos szemével Amiből többet lehetne importálni Pártkongresszusi és minisztertanácsi határozat egyaránt megszabja, hogy az üzemegészségügy fejlesztését — az egészségügyön belül — kiemelten kell kezelni. Ez az ellátás az egészségügy egyik legkorszerűbb formája, és legközvetlenebbül meg a legtöbb szállal kapcsolódik a termeléshez. Bár mind ez ideig lendületes volt megyénkben az üzemegészségügy fejlődése, lemaradásunk ennek ellenére jelentős még most is — állapította meg múlt év végi beszámolójában dr. Gábris László megyei üzemi szakfőorvos. Míg például 1966-ban húszán voltak a megyében, 1977-ben már nyolcvannégy üzemorvos tevékenykedett a munkahelyeken. Az óraszám 62-ről 264-re emelkedett ez idő alatt. Az említett számadás időszakában 19 főfoglalkozású üzemorvos dolgozott a megyében. 9 Dr. Glied Imre a panaszos vérnyomását vizsgálja. 9 Dr. Szabó Géza a sokatmondó grafikonokról magyaráz. (Méhesi Éva felvételei) A „csupán” arányokat érzékeltető nagy számok után és mögött érdemes — ha vázlatosan is — szemügyre venni az üzemorvosi munka mibenlétét, kibontakozásának folyamatát, ennek még elhárítandó zökkenőit, de mindenképpen az eredményeket egy akkora termelési szervezet, mint a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat életében. A BÁCSÉP- nek Kecskeméten két főfoglalkozású üzemorvosa van. Dr. Szabó Géza az idősebb s ilyen beosztásban is, valamint speciális egészségügyi szervezőmunkában gazdag tapasztalatokkal végzi munkáját a rákóczivárosi régi munkásszállóban levő rendelőben — 1975 óta. A pályája kezdetén járó dr. Glied Imre a múlt év februárjától főfoglalkozású üzemorvos a házgyári pompás, új rendelőben. Részarányos elosztás szerint a rákóczivárosi - hoz kb. 2600 ember tartozik, s „felvevő területe” Budapestitől Kiskunfélegyházáig 30 üzemegységre, a központi irodaházra, s a 2 munkásszállóm terjed ki. A házgyári rendelő gondoskodása több mint 2000 dolgozóra irányul, amellett a hunyadivárosi telepre is. Orvosi szempontból ez utóbbi1 szerencsésebb adottság, hiszen a mintegy 30, ipari főmérnökség! munkahely mégiscsak zártabb, úgymond — kerítésen belül érhető el. Míg az előbbinek a hatósugarába egyníástól távol eső üzemegységek, szétszórt munkahelyek tartoznak, ahol legtöbb munkáit szabadiban végeznek. Noha a házgyárban sem kevés a szabad ég alatti tevékenység, és a hatalmas üzemcsarnokok is eléggé huzatosak. Ezek a sajátosságok az üzemorvosi feladatok ellátásában is sajátos követelményeket'""' támasztanak, és mint látni fogjuk, nem kevés — ezután megoldandó problémát vetnek fel. Sokrétű munka Dr. Szabó Gézával, illetve dr. Glied Imrével két különböző időpontban .zajlott le beszélgetésünk — rendelőikben. Sok véleményük, megáliapításuk volt — például a szakihai teendőket illetően természetszerűleg — egybehangzó. Más kérdésekben pedig — a két különböző terület más-más jellegzetességeit tükrözve — szintén érthetően mutatkoztak meg a sajátos mondanivalók. Mondhatjuk, hogy azonosak üzemorvosi tevékenységük körei. Itt csak címszavakban jut hely felsorolásukra. Vegyük előre a legfőbbet, a gyógyítást. Ezután és emellett (a megelőzést, gondoskodást szolgálva): a felvételkor végzett alkalmassági vizsgálat — berendelt, időszaki szűrővizsgálatok, amik részben általánosak, részben sajátos célúak, speciálisak, mint pl. az epilepsziások, magas vérnyomásúak, cukorbetegek ellátása — gondozás, olyanoknál, akik szívinfarktusból felépülve dolgoznak, üzemegységek, telep- és munkahelyek látogatása, munkakörülmények, szociális , létesítmények vizsgálata, a védőeszközök, -felszerelések állapotának, használatának ellenőrzése a munkvédelemmel közösen; a munkahelyi ártalmak megállapítása, megszüntetése , (szobafestőknél, műköveseknél, izotóp-részlegnél) — fiatalkorúakkal való foglalkozás, szűrővizsgálataik, hiszen több száz ipari tanulója van a vállalatnak. Nem kevésbé fontos a munkásszállók egészséges állapotának, . körülményeinek — biztosítása. Lehet, sokak számára „közlönyszerűen” hangzott a fő tennivalók felsorolása, de másképp aligha szemléltethető, hogy szakmánként, sőt azon belül is munkahelyenként különböző feladatai vannak az üzemorvosnak. Azt is egybehangzóan vallotta dr. Szabó Géza és dr. Glied Imre, hogy mdnd az építőipari vállalat, mind a házgyár — veszélyes munkahely. Gondoljunk csak a súlyos anyagtömegekre, amelyeket mind bonyolultabb, már automatizált gépekkel, berendezésekkel mozgatnak kezelnek; a / folyton korszerűsödő technológiákra, az elektrlfiltáció térhódítására; a nagy magasságokban folyó munkákra. Kiterjedt munkaterület — országrésznyi távolságok — gyakori átcsoportosítások. Rendkívül fontos tehát orvosi szempontból a gyors, pontos jelzőrendszer kiépítése. Hogy ahol szükséges, s amikor előadódik a baj, az üzemorvos segíteni tudjon. — Ebben a kérdésben lássuk most már az ő gondolataikat, tapasztalataikat, jogos kívánságaikat. Ne kerüljék meg az üzemorvost Dr. Szabó: — Az eddigiekből is látható, hogy már a felvételi alkalmassági vizsga döntő fontosságú. Miniden munka, ami szédüléssel, eszméié ^vesztéssel jár-_. hat, veszélyhélyzetet idézhet elő. Ha tehát valaki emiatt alkalmatlan, vagy nem vesszük fel, vagy kezeléssel olyan állapotba hozzuk, hogy biztonsággal végezze dolgát. Dr. Glied: — Ez így elmondva mind szép, de hányszor kijátszszák! — A felvételi papíron közöljük az alkalmassági megkötéseket, tehát, hogy például magasban nem dolgozhat az illető, baj van a szívével s.tb. Ezt a munkás visszaviszi a felvételi irodába, ahonnét erről értesítik a munkahelyi vezetőt. Hanem amikor máshová irányítják a dolgozót! Oda már sokszor nem juttatják el a megkötéseket. Dr. Szabó: — Ilyenkor számos esetben „nyomoznunk” kell. Felvettük Kecskeméten, hét nap múlva Kiskunmajsára irányították, onnét pár hét után Nagykőrösre küldték. Nagy baj, hogy gyakran még az üzemorvosi rendelő kihagyásával történik ez. Távoli munkahelyekre nem egyszer tudtunk nélkül vesznek fel embereket. Képzeljék él, milyen következményekkel járhat ez. Rendelőnkben 30 epilepsziás beteget tartunk nyilván, közülük jő párat úgy „szedtünk le” állványokról, veszélyes munkahelyekről. Mi lenne, ha villanyszerelés közben éri el válamelyiket a roham?... Sajnos, maguk a dolgozók is el-eltitkolják bajukat, holott a szív nem tréfál. Dr. Glied: — Szabó kollégával egyetértésben indítványoztuk, hogy az átirányítások egy papírját minden esetben juttassák el az orvosi rendelőnek. Dr. Szabó: — Az anyaggazdálkodás regisztrálása már olyan precíz, hogy 5 mázsa mész vagy 20 kiló szög útja a raktártól a felhasználóig minden mozzanatában nyomon követhető. Az lenne az Igazi, ha a legnemesebb „anyag”, az ember „mozgatása” is ilyen lelkiismeretes pontossággal történnék. Tanulságos statisztikák Beszélgettünk a két üzemorvossal a leggyakoribb betegségekről. Elmondták, hogy az építőipari sajátosságok — szabad ég alatti, lépcsőházi, csarnoki huzatos munka, sokszor még ma is súlyos terhek, anyagok emelése, mozgatása, hajlongás, egyoldalú igénybevétel és így tovább — a kórismékben is megmutatkoznak. Leggyakoribbak a hűléses megbetegedések, influenza, arcüreggyulladás. Ez utóbbi mdaitt az első évnegyedben ötszázan estek ki a munkából. Utána a csont- és ízületi betegségek, izomhúzódások, porckorong-elváltozások következnek. Elég sok a gyomorfekélyes beteg is. Ezért helyeselnék üzemi konyhákon az úgynevezett könynyű étrend bevezetését. Gyomorfekély-gyakoriság az építőiparban? — kérdezhetik velem együtt. Megvan pedig ennek is az oka. Először is a rendszertelen étkezés, no és a túlzott alkoholfogyasztás. Meg sok az idegi eredetű gyomorfekély is. Érdekes és elgondolkoztató következtetések vonhatók le a dr. Szabó Géza készítette statisztikából. (Neki 1975 óta bizonyos távlata van erre, dr. Glied Imre tavaly óta még csak havi bontásokat végezhet.) A rákóczi- Váröá liefere $fei? tízfezíe'h for°: SÜltak meg'1977-ben. Érre az évre — havonkénti részletezésben és kórformák szerint feldolgozták a megbetegedettek és a táppénzes napok számadatait, hasonlóképpen a gondozási esetek és táppénzes napok összefüggését. Kiderült, hogy az utóbbiak teszik ki a táppénzes napok 50 százalékát. Konklúzió: minél előbb rehabilitálni kell a gondozásban levőket, azaz olyan munkahelyekre irányítani őket, ahol károsodás nélkül dolgozhatnak. Az is elengedhetetlen, hogy az üzemi balesetből felgyógyultak csak üzemorvosi javaslatra állhassanak újra munkába. — Jelenleg olyan statisztikai feldolgozás folyik, hogy a táppénzes naplóba bejegyzik az üzemegység számát is. Így ki fog ugrani, hogy bizonyos megbetegedéseik hol gyakoribbak, aminek oka lehet — mondjuk — fegyel- mezetlenség, de munkahelyi ártatom is. A két üzemorvosnak — kecskemétiekre nézve — táppénzrevéteti joga van. Ez is tágítja a vállalati üzemorvosi hálózat lehetőségeit, de feladatait is fokozatosan bővíti. A házgyári rendelőben a táppénzrevétel bevezetése — május 15. óta havi hét —nyolcszázas a betegforgalom a régebbi négy—ötszázzal szemben. Egyenrangú szakhelyettes Riporter: — Nemrég a következőképp fogalmazott egy megyei szakszervezeti vezető: „Az üzemorvos, aki együtt él az üzemmel, s munkatársaiéval együtt gondoz, megelőz, gyógyít, szorgalmazza a munkahelyi viszonyok javítását — éppen olyan szakhelyettese az Igazgatónak, mint a főmérnök s a főkönyvelő. Önök mit tapasztalnak? Dr. Glied Imre: — Igen jó a kapcsolatom az ipari főmérnökség gazdasági vezetőivel, a szakszervezettel, a munkavédelmi irodával. Javaslataimat, észrevételeimet figyelembe veszik, segítik utasításaim végrehajtását. Kölcsönösen gyors az információváltás az üzemvezetőkkel, művezetőkkel. Dr. Szabó Géza: — Én úgy mondanám, hogy az építőiparban kezdik egyenrangú szakhelyettesnek elfogadni az üzemorvost. Erre vall, hogy utóbb felgyorsultak az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések. . Soron kívül bővítették most á mi rendelőnket, s két és fél év múltán telefont is kaptunk. Tóth István AZ UTÓBBI IDŐBEN — nem utolsósorban az Elet és Irodalom cikkeinek és a televízió műsorainak jóvoltából — ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a magyar találmányok. A görgős eke, az „elromolhatatlan” lift, az égési sebek fájdalmát meg. szüntető kenőcs esetét már milliók ismerik az országban. A sikeres. de valahol elakadó, a hasznosításig esetleg el sem jutó hazai kutatások mellett azonban vannak kevésbé látványos, de gazdasági szempontból legalább ilyen jelentős veszteségei is a fejlesztő tevékenységnek. Ilyen a máshol már kitalált és onnan olcsóbban beszerezhető gyártási eljárások felesleges hazai „újrafelfedezése”, de ilyenek a gyakorlat számára nem, vagy csak gazdaságtalanul hasznosítható kutatások is. Az egyoldalú műszaki szemlélet; amely figyelmen kívül hagyja a piac követelményeit, a torz kutatói felfogás, amely a külföldi kutatási eredmények hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát' magához méltatlannak találja, ma gyakori és jellemző. NYILVÁNVALÓ, hogy a tér. melés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak hazai tapasztalatokra alapozni. A kutatási eredmények hasznosításában a legnagyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem véletlen/ hogy az utóbbi Időben terjed a licenc- és know-how vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a Kacsákat és libákat vizsgálnak az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség sükösdi téljesítményvizsgáló állomásán. Az új kacsafajtákat és hibrideket a pekingi kacsa, a libákat pedig a rajnai lúd teljesítményével vetik össze. Munkájuk a tojáskeltetéssel kezdődik. Ebben az esztendőben négyezer kacsatojóst és 34 ezer libatojást keltettek. Az előbbinél 85, az utóbbinál pedig 65—75 százalék volt a tojáskelési átlag. A szülőpárokat tehát már na. pos kortól tudják vizsgálni, figyelemmel kísérve a kelés utáni életerejüket, a súlygyarapodásu-0 9kát, Később pédlg>'ÉFTVizíszárnya^i sok tojóképességét: jés . tojásaik-; keltethetőségét. A teljesítményvizsgáló állomáson tartott tojókacsák átlagosan 170 tojást raktak hét hónap alatt. Ez jó eredmény, mint ahogyan az itt vizsgált Chery-Waley, a Körös-menti, a l Szarvasi-Pekingi fajták egyéb tulajdonsága is kiemelkedő. A pecsenyekacsák 51 napos műszaki ismeret útadója a vásárlót olyan helyzetbe hozza, hogy az a szerződésben szereplő terméket képes legyen a megállai podásnak megfelelő módon gyártani, illetve valamilyen technológiát. vagy szervezési módszert eredményesen felhasználni. AZ ORSZÁGOS Műszaki Fejlesztési Bizottság ebben az évben kidolgozta a licencforgalom növelésére vonatkozó irányelveit. E szerint a külföldi ismeretek meg. vásárlása — ha az a beruházási lehetőségekkel és a hazai lehetőségekkel összhangban történik — az esetek többségében olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban teszi lehetővé korszerű termékek gyártását és értékesítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A licencben ugyanis . rendszerint nemcsak műszaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megtestesül. A hazai kutató-fejlesztő kapacitást úgy' használhatjuk fel leghatékonyabban, ha mindazt az ismeretanyagot, melyre szükségünk van, és amely külföldről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, megvásároljuk; a hazai kutatókapacitást pedig jelentős részben ezeknek az ismereteknek kiválasztására, mielőbbi továbbfejlesztésére fordítjuk. Csak szűkebb területen — ahol adottságaink és hagyományaink a legfejlettebb országok megközelítését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fejlesztést folytatni. AZ OMFB irányelvei szerint a nagy erőkoncentrációt igénylő feladatok (például központi’ fej. korukra érik el a 2,7 kilós súlyt, és 3,3 kilogramm takarmányt használnak átlagosan 1 kiló súlygyarapodás elérésére. Az állomáson október közepén fejeződik be majd a munka, s ekkorra 60 ezer pecsenyekacsa vizsgálatával végeznek. Az idén eddig ismeretlen kacsafajta vagy hibrid nem érkezett a telepre, viszont annál örvendetesebb a libatenyésztésben tapasztalható előrelépés, amit mutat, hogy egy-egy hús- és májhibrid Gödöllői, illetve Hungavis néven érkezett a teljesítményvizsgáló állomásra. A húshibri. dekáét ,.8.„Jiízékpnyságjvizsgálat fasorán igen jo Eredményedét je-' jgyezíjettek le, ugyanis 2,8—3^ kiló abrakból „állítanák élő”' ezek' egy kiló húst és 56 napos korra érik el a 4,5 kilót. A májlibák vizsgálata még nem fejeződött be, de kedvezőek az eddigi tapasztalatok, ugyanis az új hibrideknek nemcsak nagyobb, hanem jobb minőségű is a mája. lesztési programok) esetében a licencvásárlási döntést a vállalatinál magasabb szinten kell meg. hozni, ez esetben is ösztönözni kell azonban a vállalatok vállalkozó 'kedvét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldönteniök, vásárolnak-e, s ha igen, milyen iicencet. Természetesen előzőleg széles körű informálódásra van szükség, így értékelni kell a megszerezhető licenceket műszaki szempontból, a bevezetés feltételei, a szükséges beruházások, a külkereskedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmét kell fordítani a hasznosítás szakaszát be. folyásoló tényezőkre, az adaptáláshoz szükséges időre és az elavulás várható időpontjára. A megállapodásban nemcsak a továbbfejlesztési eredmények folyamatos átadását, hanem a licencadóval való fejlesztési együtt, működést is célszerű kikötni, ebben már a hazai fejlesztők is szerephez juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk pozíciónkat, illetve felzárkózzunk a szakma élvonalához. A LICENCVÁSÁRLÁS — reá. lis lehetőség a hazai kutatásoknál magasabb színvonalú tudományos eredmények termelésben való felhasználására. Az azonban, hogy a lehetőséggel miképpen élnek a vállalatok, attól is függ, hogy gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésével sikerül-e elterjeszteni a vállalkozói magatartást. — ai — Formatervező bázis létesül Kecskeméten A modern éleit modem formákat követel. Lépten-myomon ebbe ütközünk gyorsan fejlődő és változó világunkban. Testet ölt ez nemcsak öltözködésünkben, a házak külső megjelenésében, a városok arculatában, lakásaink bútorzatában, a gépjárművek vonalaiban, hanem használati tárgyaink, munkaeszközeink, sőt még termelő gépeink formájában is. Ma már nehéz értékesíteni bármiféle olyan terméket, ami nem Jkonwaarű, esztétikus,, ^nodgroa vonalú. Nem véletlenül, hozták, tehát létre hazánkban,, is az .Ipari Formatervezési Tanácsot. A világpiacon ugyanis csak annak az árunak van esélye, ami amellett, hogy kiváló, szemre is tetszetős. Az Ipari Formatervezési Tanács titkársága először is formatervező kutatóbázisok létrehozását tűzte célul. Ezek feladata, hogy a népgazdaság célkitűzéseinek megfelelő kutató-fejlesztő tevékenységet hasznosan egészítse ki a formatervezés is. Sőt, arról is szó van, hogy a szocialista, valamint a fejlett tőkés országok formatervező intézeteivel együttműködést kezdeményeznek. Az Ipari Formatervezési Tanács ezért elhatározta, hogy a gépipari formatervezési' bázist Kecskeméten hozza létre és dr. Molnár Benedeket, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatóját kérte fel megszervezésére. A GAMF-ot ugyanis alkalmasnak tartják arra, hogy szakmailag ráépüljön egy formatervezési stúdió, amit Kecskeméten egy később eldöntendő helyen hoznak majd létre. A gépipari formatervezési 'bázis létrehozására munkabizottság alakult, amelynek elnöke dr. Molnár Benedek lett, tagjai Probstner János, a kecskeméti Kerámia Stúdió vezetője, Kerényi József építész, valamint Lelkes Péter és Jancsó Miklós budapesti ipari formatervezők. N. O. 9 Az idősebb kacsák már a Dunavölgyi Főcsatorna vizében lubickolnak naphosszat. Hetente valamennyit megmérik, s így nyomon követik a súlygyarapodásukat. Kacsák és libák a téljesítményvizsgáló állomáson í Háromszáz mázsa fokhagyma 9 Az üzemben nagy gondot fordítanak úgy a gyártásközi, mint a késztermék minőségi ellenőrzésére. Képünkön Kovács Erzsébet laboráns a fokhagymakrém minőségét és mennyiségét ellenőrzi. A kecskeméti UNIVER' ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemében a napokban kezdődött meg az idei fokhagyma feldolgozása. A tervek szerint a szezon végéig 300 mázsányit vásárolnak fel ebből a kedvelt fűszernövényből és csaknem 1 millió tubust, illetve üveget töltenek meg a belőle készült fokhagymakrémmel. Képeink a feldolgozás néhány mozzanatát áb. rázolják. 9 Félautomata gép tölti üvegekbe a kész krémet. (Opauszky László felvételei) <
