Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-03 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Maguk toborozzák a közönségét MMB a Nagy sikert aratott a magyar gálaest AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 180. szám Ára: 90 fillér 1978. augusztus 3. csütörtök ' A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ szervezésében az idén nyáron is „megnyitotta kapuit” a Tanyaszínház. A fiatalokból álló színészcsoport Bács-Kiskun és Csongrád megye tanyaközpontjaiban mutatja be ismeretlen szerző „Három körösztyén leány” című művét. A színészek maguk járják be a földeket, tanyákat, így toborozzák a közönséget. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — KS.) Egymilliárd forint mezőgazdasági beruházásra Puszta, romantikával vagy anélkül 3. oldal Dunai néni vendégei 3. oldal Hagyomány és haladás S. oldal Félidejéhez érkezett a feszti­vál. Az eddigi összegezések sze­rint csaknem 140 nemzet közel húszezer küldötte, kiegészülve 52 ország 13 ezer turistájával láto­gatja a fesztivál 1200 rendezvé­nyét. De ezek csak a számok, amelyek nem foglalják magúkba a sóik ezer, spontán „minifeszti­vált”, amely Havanna utcáin, la­kásaiban éjjel-nappal zajlik. S ez szószerint értendő, mert a város sok pontján felállított színpadok tucatjain hajnali négyig tartanak a műsorok. Havanna sajátos 'hangulatú óvárosában, a Lazaro Pena szín­ház volt kedden a magyar gála­est otthona. A műsornak amely­ben a magyar VIT-delegáció mű­vésztagjai is szerepeltek, a „Min­dennapok forradalma” címet ad­ták. Az előadott dalok, költemé­nyek a ma forradalmiságáról, napjaink hőseiről szóltak. A gálaesten szinte valamennyi VIT-delegáció képviseltette ma­gát. A lelkes közönség már a nyitószámot is nagy ovációval fogadta. Ez a szám a korábbi VIT-eknek otthont adó országok népzenéjéből és táncaiból állt. Amikor Berki Tamás ajkáról fel­hangzott a jól ismert dal, Car­los Puebla Che Guevaráról szóló balladája, majd a Camilo Cien­­fuegos, szűnni nem akaró tapsor­kán volt a jutalom. Ránki Dezső Bartók: Allegro Barbaro-jának tolmácsolásával aratott sikert. A színpadra lépő Fonográf és Kormorán együttest is forrón ün­nepelték. A Fonográfék az egész fesztivál-közönség kedveneeivé váltak. Igen népszerű Koncz Zsuzsa, és a Tolcsvay együttes is, a Rajkókat pedig most alig akar­ták leengedni a színpadról. A magyar kulturális delegáció ünnepi műsorát megtekintette Os­­valdo Dorticos, az Államtanács tagja, a Kubai KP PB tagja, ott volt Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első tit­kára, a magyar VIT-küldöttség vezetője, és Gyenes András, az MSZMP KB titkára, a fesztivál magyar díszvendége. A latin-amerikai népek mellet­ti szolidaritás volt a havannai fesztivál ötödik napjának, s egy­szersmind a központi nagygyűlés­nek a jelszava. A nagygyűlést a Havannától 40 kilométerre levő ariguanabói textilgyár udvarán rendezték. A tömeggyűlésen Guil­lermo Garcia, a Kubai KP KB tagja elnökölt. „El Pueplo Un idő, James Sera Vencido” „Ha a nép egységes, nem lehet legyőzni” jelszót kiáltották ütemesen a VIT-küldöttek, miután a puerto ricói, a kubai, a jamaicai, a lengyel fiatalok befejezték gyújtó hatású beszédeiket. A felszólalók elítélték az Egyesült Államokat a latin-amerikai és a Karib-tengeri országokban való gazdasági, po­litikai behatolásért. Megállapították: a kubai for­radalom a legszemléltetőbb pél­da arra, hogy Latin-Amerika minden népének érdemes harcol­ni a teljes függetlenségért. (MTI) 1973-ban önálló szervezetté vonták össze a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium két vállalatát, az AGROTERV-et és a MEZÖBER-t. így jött létre az AGROBER, amelynek mindenütt létrehozták a megyei kirendeltsé­gét. A vállalat feladata elsősor­ban a tervezési és beruházási fel­adatok végrehajtása, azok ellen­őrzése, szaktanácsadás. 1977 közepétől az átszervezés folytán a korábbi Ültetvényter­vező és Szaporítóanyag Forgal­mazó Vállalat tervezési és ta­nácsadási feladatát is az AGRO­BER látja el. Széles körű tevékenység Ezek után elmondhatjuk, hogy a vállalat a magyar mezőgazda­ság valamennyi ágazatának fej­lesztésében — növénytermesztés, állattenyésztés, elsődleges ter­mékfeldolgozás, tárolás — tevé­kenyen közreműködik. Előkészí­ti a beruházásokat, a tervdoku­mentációkat, megszervezi a kivi­telezést és a beruházás lebonyo­lítását. Elvállalja, esetenként a beruházási döntések jobb meg­alapozásához szükséges üzemfej­lesztési tervek elkészítétését, szak­tanácsot ad a mezőgazdasági lé­tesítmények üzemeltetéséhez, elő­segítve azok gazdaságosabb mű­ködését. Az elmúlt évben országosan 11,8 milliárd forint értékű beru­házást készített elő az AGRO­BER. Ebből egymilliárd forint érték jutott a megyei kirendelt­ségre. Az idei első fél esztendő munkájáról, eredményeiről be­szélgetünk a kirendeltség veze­tőjével, Kárpáti Andrással. — Az első félévben 419 mil­lió forint értékű beruházást tér-, veztünk a mezőgazdaság részé­re. Csaknem 120 létesítmény be­ruházásánál működtünk közre. Terveztünk több mint 1300 fé­rőhelyet szarvasmarhák, mintegy 1700 férőhelyet sertések, kétezret a juhok számára. Ugyancsak 2000 négyzetméter baromfite­nyésztő telepet. Segítjük a ser­téstelepek rekonstrukcióját. Ter­veztünk terménytárolót, termény­­szárítókat. Elkészült több mint 440 hektár új szőlő telepítésének és felújításának, valamint 736 hektár gyömölcsös telepítésének tervdokumentációja. Említésre méltó beruházás a szabadszállási Lenin Termelőszö­vetkezet Binder-féle zöldségszá­rítója, amely 41 millió forintos beruházás. Hasonló épül a dusno­­ki Egyesült Munkás-Paraszt Szö­vetkezetben, Üzemi utakat is terveztünk az úgynevezett célcsoportos beruhá­zás keretében. Az első félévben mintegy tíz kilométernyi útháló­zat tervdokumentációja készült el. * Á legnagyobb építkezés Az AGROBER-nek változatla­nul legnagyobb megyei beruházá­sa a bajai vágóhíd és húskom­binát. Építésének szervezése nagy figyelmet kíván. — A húslisztüzem költségeivel együtt 820 millió forintnál tar­tunk — tájékoztat a megyei ki­­rendeltség igazgatója. — A Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat tartja az ütemet. Eddig 325 millió forint értékű beruházás valósult meg. Minden remény megvan arra, hogy 1979. október 1-re befejeződjön az építkezés. Fontos beruházás a megyei nö­vényvédő állomás, amely Kecs­keméten épült. Negyvenötmillió forintba kerül. Előreláthatóan augusztus 20-ra befejezik a terv­TÁRSADALMI MUNKAÜGYI ELLENŐRZŐ CSOPORT A jobb munkaerő-gazdálkodás érdekében B A Bácsalmási Állami Gazdaság 15 ezer hízót kibocsátó sertéstele­pe, amelynek rekonstrukcióját tavaly kezdték meg. dokumentáció elkészítését. Az építkezés első szakasza már megkezdődött. Az AGROBER szerteágazó fel­adatait eddig is csak úgy tudta végrehajtani, ha a munkájához kapcsolódó intézetekkel és válla­latokkal széles körű megállapo­dásokat kötött. A további előre­haladás szempontjából igen je­lentősek a kutató intézetekkel; a termelési rendszergazdákkal kö­tött szerződések. Az AGROBER 38 termelőszövetkezeti építőipari vállalattal alakított ki szocialista együttműködést. A megyei kiren­deltség például a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet épí­tőbrigádjával állapodott meg a növényvédő állomás laborató­riumának építésében. Erre ugyan­is másképp nem kapott volna ki­vitelezőt Csökkenthetők a költségek — A megyében nagy gond a szőlő- és gyümölcstelepítések se­gítése, tárolóterek építése. A kö­vetkező esztendőkben 30 ezer tonna áru befogadására alkalmas hűtőtároló megtervezése vár ránk. A tárolásnál a technológia töké­letesítése nem kis gond. Az ül­tetvénytelepítések meggyorsítása érdekében létre kell hoznunk a korszerű munkaszervezés és gé­pesítés alkalmazásának feltétele­it. Tovább szorgalmazzuk a talaj termőképességének növekedését elősegítő öntözési és meliorációs beruházások megvalósítását. Számos lehetőség van arra is; hogy az AGROBER közreműköd­jön a beruházási költségek csök­kentésében. A tervezésnél példá­ul nagyobb hangsúlyt kaphat az épületek természetes szellőzteté­­■ses a fűtés elhagyása, ahol ez le­hetséges. A mezőgazdaságban igen elterjedten alkalmazzák a könnyített vasbeton-szerkezetek felhasználását. Az AGROBER-nél tervbevették a MEZÖPANEL épí­tési rendszer tervdokumentáció­jának kidolgozását is. Az épít­kezéseket egyébként is meg lehet könnyíteni és jelentősen korsze­rűsíteni. A vállalat központjában azon munkálkodnak, hogy kidol­gozzák a ragasztott fa tartószer­kezetes építési rendszer tervdo­kumentációját. — Az idén megyei kirendeltsé­günk előreláthatóan ismét egy­­mdlliárd forint értékű beruházás tervezésében működik közre. Fel­adataink egyre sokasodnak. Igyek­szünk . elősegíteni a korszerű. épí­tési módszerek elterjesztését, a technológiák korszerűsítését. Sajnos a berendezések hiánya, nem megfelelő műszaki színvona­la nemegyszer sok nehézséget okoz a tervezőnek, használónak egyaránt. E tekintetben is sok még p tennivaló. A magunk részéről a fejlesz­tési munkában felhasználjuk a hazai tapasztalatokat és a külföl­di eredményeket egyaránt, és szorosan együttműködünk a KGST országaival — hangoztatta végezetül a megyei kirendeltség igazgatója. K. S. A tervidőszakra előirányzott, évenként igencsak növekvő fel­adataikat a vállalatok az adott munkaerőlétszámra támaszkodva, azzal jól gazdálkodva hajthatják végre. Ez a követelmény nem új, nem könnyű, de egyidejűleg több módon is lehetséges. Az üzemi munkaszervezés jobbításával, ésszerűsítésével és a munkafe­gyelem javításával csökkenthető a kieső idő, jobban kihasználha­tó a munkaidőalap. A gépesítés révén munkáslétszám szabadít­ható fel, nem szólva arról, hogy ä ihunkas- és alkalmazotti arány javítására is jócskán kínálkozik lehetőség az előbbi javára. Ismeretesek ezek a feladatoka megye vállalatai, ipari üzemei előtt Mert a jelenlegi tervidő­szakban a megye ipara ötezer, vagy ennél valamivel kevesebb új - foglalkoztatottal számolhat Több ugyanis nincs. A rendelke­zésre állóval kell tehát gazdál­kodni. E tekintetben pedig a nem egy helyen felmutatható eredmények — például a VSZM Il-es számú kiskunfélegyházi gyáregysége tavaly 351 ezer nor­maóra megtakarítást ért el mű­szaki szervezési intézkedéssel — ellenére is úgy tűnik, hogy a nagy figyelmet, körültekintést, s egyben határozottságot igénylő feladat végrehajtása csak elkez­dődött. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy a tervidőszak kezdetén ismeretes foglalkozási lehetőség ellenére, tavaly együttesen 15 ezer új foglalkoztatottra jelezték igényüket a megye ipari üzemei. A megyei tanács munkaügyi osz­tálya ezért ismételten jelezve a lehetőségeket, s az idén várható gondokat, kiadta a belső munka­erőgazdálkodás javítását célzó irányelveket, ajánlásokat a vál­lalatoknak. Az utóbbiak tízezres igény-visszajelzése azonban még mindig kétszerese a rendelkezés­re álló munkaerő-létszámnak__ A fentiekről a minap a megyei tanács munkaügyi osztálya he­lyettes vezetőjével beszélgettünk. Hegedűs József hangsúlyozva a munkaügyekkel, a munkaerő­­gazdálkodással foglalkozó vezeltők, szakemberek megnövekedett fel­adatait és felelősségét, megemlí-Már régen volt annyi ven­dége a Duna—Tisza közi vá­rosoknak, mint ezen a nyáron. A folklórfesztivál elsősorban Kalocsa és Baja környékén duzzasztotta meg a forgalmat, itt okozott örömteli gondot a házigazdáknak. A közeli hetek viszont a megyeszékhely felé fordítják majd a figyelmet, sőt máris egyre erősebb az érdeklő­dés iránta. A város a közelgő nemzetközi esemény, a fogat­hajtó világbajnokság lázas előkészületeinek kényszerítő bővöletében él, s a szűkresza­­bott határidőkkel „verekszik”. Telex- és telefonüzenetek' ké­rik, követelik a szálláshelye­ket, a kényelmes ülőhelyet a most látni, milyen szerény méretűi — stadion lelátójára, a díszünnepségek színhelyére. Szorgoskodnak a vendéglátás, étkeztetés,- a kulturális és egyéb programok felelősei. Csinosodásra, a csúfító foltok eltüntetésére készteti az ese­mény a várost. Mindez ter­mészetesen csak egyszeri, és aligha ismétlődő alkalom. Am marad valami, ami bizonyára hosszan tartó és méreteiben is növekvő folyamat lesz, s ez a nyári hónapokban' egyre jobban érzékelhető idegenfor­galom, amire érdemes, nem­csak átmenetileg, odafigyelni. Hogy ezúttal Kecskemétnél maradjunk, ez a város sose volt idegenforgalmi központ. Nem volt az a felszabadulás előtt sem. Ide csak lejártak, leruccahtak, hivatali kénysze­rűségből vagy kirándulásként egy-egy napra leutaztak a fővárosi urak, s néha kíván­csiságból, felfedezni a „homok népét” jöttek le írók, újság­írók, a népélet iránt érdeklő­dő értelmiségiek. De csak rövid időre. Üdülni, pihenni már ők is inkább a folyók mellé, a hegyekbe és tenger­parti szép tájakra vágytak. S aki külföldi netán ide tévedt, annak be kellett érnie Bugac alkalmi látványosságával, melynek hírét néhány „már­kás” vendég lecsalogatásával, a „barack” királyi, hercegi nedűvé fokozásával igyekeztek megnövelni az idegenforgalmi köztudatban. Váltakozó, bár részben máig is ható sikerrel. Hosszan lehetne elmélkedni mai helyzetünkön, a szeren­csésen megváltozott körülmé­nyeken, s a javuló adottságok okos hasznosításán. Egy azon­ban bizonyos: azt, hogy van-e szüksége a városnak, a me­gyének idegenforgalomra, nem az itt élők szabják meg. Az utóbbi időben egyszerűen olyan körülmények közé ke­rültünk, hogy itt áramlik át egy jelentős európai forgalom, s akarjuk vagy sem, Kecske­méten — mondhatjuk azt is, hogy Kiskunfélegyházán, Kis­kunhalason, Baján, Kiskőrösön és Kalocsán, s a közbeeső nagy- és kisközségeken — át­haladnak a máshova tartó idegenek. Földrajzi helyze­tünk révén, kikerülhetetlenül átmenő hely lettünk, ha pate­tikusan akarnánk kifejezni, mondhatnánk: a népek nagy országútján. Az azonban már rajtunk is múlik, mennyire lesznek városaink egy kis idő­re az „átfutok” megállítói, pi­henőhelyük, étkezésük színhe­lye, sőt szolgáltatója, netán pár éjszakára szállásadója. S ami ezzel jár, alkalmat nyer­hetünk a rólunk alkotott ked­vező vélemény kialakítására, a nevezetességek megmutatá­sára, egy-egy visszatérésre is ösztönző emlékkép megformá­lására. Mindezek felismeréséig is alig jutottunk még el, s a le­hetőségek megteremtésének is csak egészen a kezdeténél va­gyunk. A dolgok anyagi von­­zatának „teroesitése” nyilván­valóan az elsődleges és legne­hezebben kivitelezhető feladat, de nem kisebb a tennivaló az ehhez illő szemlélet kialakí­tása sem. Hogy a lakosság ne érezze tehertételnek az idelá­togatók jelenlétét, a bolti, vendéglátói forgalomban va­ló részvételét, sőt házigazda módjára viselkedjen, ahogy az egyébként is szokás. Vendégváró hetek következ­nek tehát, sok jeles esemény­nyel, zenei és sportrendez­vénnyel, a fogathajtó világ­­bajnokság és a Hírős Napok mozgalmasságával. De ezen túlmenően is meg kell szok­nunk most már az idegenfor­galmat, hiszen benne élünk, részesei vagyunk. Megyénk sok szép tája, városaink fej­lődő arculata, ha nem is túl bőséges, de mégis jeles irodal­mi és más emlékhelye érde­mes a figyelem felkeltésére, hegyünk részesei mindannyian ennek a vendégvárásnak. Bi­zonyos, hogy végső soron ezek a serkentő, munkára buzdító alkalmaié gyarapitólag hatnak környezetünkre, javára szol­gálnak majd vendégeknek és házigazdáknak egyaránt. T. P. tette, hogy az állami akarat he­lyi érvényesítése érdekében a szakosztály minden lehetséges módon törekszik elősegíteni a munkaerővel való jó gazdálko­dást. Tavaly például 24 vállalat munkaügyi vezetőiből — a legta­pasztaltabb, jó felkészültségű szakemberek — társadalmi mun­kaügyi ellenőrző csoportot hoztak létre. A csoport tagjai 36 vállalatot ellenőrizve gyűjtöttek tapaszta­latokat a kötelező közvetítés, az alapbér-korlátozás betartásáról — a kilépett bejegyzéssel elhelyez­kedő, vagy egy éven belül há­romszor munkahelyet változtató személy keresete nem haladhat­ja meg a vállalati bérátlagot —, a fő álláson kívüli foglalkoztatás­ról, a létszámkeret betartásáról, valamint a munkakönyvek nyil­vántartásáról. A társadalmi mun­kaügyi ellenőrzés a vállalatok fi­gyelmét a rendelkezések betartá­sára irányította és mindenek­előtt a segítést célozta. Egyben, természetesen, a vizsgálatban (Folytatás a 2. oldalon.) Uborkaszezon a Kecskeméti Konzervgyárban Teljes az uborkaszezon a Kecs­keméti Konzervgyárban, ahol 16— 20 vagonnyi nyersárut fogadnak naponta. A savanyítani való, amelyből összesen 455 vagonnyit várnak, a Kisalföld háztáji gaz­daságaiból érkezik, az ÁFÉSZ-ek közvetítésével. Az uborka 300 kilométeres utaztatására azért van szükség, mert a gyár termő­körzetében kedvezőtlenebbek a termőhelyi adottságok és a nö­vény munkaigényessége miatt sem' vállalkoznak nagyüzemi ter­mesztésére. Ezért, az ipar kezde­ményezésére, gépesítési kísérletbe fogott a nagyrévi Tiszazugi Ter­melőszövetkezet. öt hektáros táblán, az idén először, gép sze­di az uborkát, aminek az egy­szerre érés a feltétele. Ehhez ugyanitt, a kutatók- irányításával, vegyszerrel befolyásolják a virá­gok egyidőben történő megter­mékenyül ését. A kísérlet eredmé­nyeitől függ az uborka mielőbbi nagyüzemi termesztése. A főzelékfeldolgozó gépsoron a zöldbabtartósítás idénye van, s ebből is naponta 16 vagonnyi ér­kezik. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetből, a gyár egyik legnagyobb partnergazda­ságából, 4—5 vagonnyit küldenek naponta. A jelzések szerint a jövő hét elején kezdődik a paradicsomfel­dolgozás, amelynek szintén késik a szezonja. Hosszú, meleg nyárra lenne szükség ahhoz, hogy a bokrok második kötése — az el­ső virágok ugyanis rosszul ter­­mékenyültek — beérjen és jó minőségű nyersárut adjon. A nagyüzemi paradicsomföldekről 5900 vagon piros árut vár az ipar. V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents