Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-18 / 193. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 18. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN * Zöldség-gyümölcs fogyasztás Bács-Kiskun megyében Életszínvonal-politikánk fontos területe a lakosság korszerű, tápanyagokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag táplálkozásának egyre szélesebb körű biztosítása, amelyre mind a pártkongresszus, mind a középtávú tervek felhívták a figyelmet. Az utóbbi másfél évtizedben a hús, a hal, a tej- és tejtermékek, valamint a tojás fogyasztása terén jelentős előrelépés történt, de nem kielégítő a vitaminos ételek fogyasztásának alakulása. Ennek részben a belföldi kínálat, részben az árszínvonal alakulása szabott korlátokat. A burgonya fogyasztása országosan szinte évről évre csökkent, míg 1960-ban majdnem egy mázsa fogyasztása jutott egy lakosra, addig 1975-ben már csak 67 kilónyi. A zöldség és a hazai gyümölcsfélék fogyasztása az ország, ban nem mutat egyenletesen emelkedő irányzatot, hanem az időjárás és más tényezők okozta termésmennyiség változások hatására ingadozott. Zöldség- és főzelékfélékből a 15 év alatt a legalacsonyabb fogyasztási átlag 1965-ben volt, alig 77 kiló, a legmagasabb pedig 1973-ban 86,7 ki. ló. A hazai gyümölcsfélék fogyasztása is 1965-ben volt a legkedvezőtlenebb, mindössze 50 kiló jutott egy lakosra, míg 1963-ban és 1969-ben 67,5 kiló, 1976-ban a burgonya fogyasztása tovább csők. kent, az előző évinél 4 százalékkal volt kevesebb, míg a zöldség-és gyümölcsféléké együttesen 2 százalékkal esett vissza. A háztartás-statisztika tanúsága szerint *l976-ban a munkások és a szellemi foglalkozásúak fogyasztották a legkevesebb vitaminos terméket. Bács-Kiskun megyében a vizsgált rétegek burgonya-fo. gyasztása meghaladta mind a délalföldi körzet, mind az ország átlagát. A Bács-Kiskun megyei munkások és kettős jövedelműek friss zöldségfogyasztása több volt mint a körzet átlaga, de a szövetkezeti parasztoké elmaradt attól. Figyelemre méltó, hogy a zöldségfogyasztás e térségben mennyire elmaradt az országos átlagtól. Friss' hazai gyümölcsfélékből a megyében megfigyelt háztartásokban igen alacsony volt az 1976. évi fogyasztás, kisebb mint az orszá. gos átlag és lényegesen alatta maradt minden réteg körzeti átlagának. A bolti kiskereskedelem és a piac A termelést serkentő kormányintézkedések mellett az 1977. évi népgazdasági terv előírta a zöld. ségfélék egy főre jutó fogyasztásának 12 kilós és a gyümölcsfélék 6 kilós növelését. Ennek elérésében jelentős szerep hárult a sző. vetkezeti bolti kiskereskedelemre és a szabad piacokra. Kiegészítésképpen az állami kereskedelem boltjai is vásároltak közvetlen termelőktől, amely főkért a városi lakosság ellátását segítette elő. Bács-Kiskun megyében a szövetkezeti boltok által forgalma, zott burgonya mennyisége 1975- ben 40 százalékkal kevesebb volt, mint 1970-ben. Időközben évenként ingadozott az eladás, a legtöbb 1973-ban volt, mintegy 7600 tonna, a legkevesebb pedig 1975- ben, 3670 tonna. A következő év. ben 37 százalékkal fokozódott a burgonya értékesítése, de 1977- ben már csak 3060 tonnát hoztak forgalomba. A zöldségfélék szövetkezeti bolti értékesítése 1975-ben — a vöröshagyma, a fejeskáposzta, a sárga- és a görögdinnye több mint másfélszeres növekedése kivételével — jelentősen kevesebb volt, mint öt évvel korában. 1976. ban az előző évhez képest a cikkek felének növekedett, a másik felének csökkent az értékesített mennyisége. Az 1977. évi több cikkből kedvező termésmennyiség ellenére a szövetkezeti boltok nemhogy növelték volna az érté. kesítést, hanem a cikkek több mint 70 százalékának az előző évi alatt maradt. Növekedés csak kelkáposztából, karfiolból, főzőtökből, zöldborsóból és az előző évi igen alacsony szint után sárga- és görögdinnyéből volt. A gyümölcsfélék bolti értékesítése kedvezőbb képet mutatott a IV. ötéves tervidőszak éveiben. Egyes cikkek időszakos visszaesése mellett általában növekvő irányzatú volt. 1976-ban az alma, a sárgabarack és a szilva forgat, mazása kiemelkedően fokozódott, de a szőlő és az őszibarack eladás 1970 óta a legalacsonyabb volt. 1977-ben az eladott szőlő mennyisége növekedett, de csak az 1976 évit haladta meg. Visszaesett az alma, a cseresznye, a sárgabarack, az őszibarack és a földieper forgalma is. A szabadpiaci felhozatal 1977. ben mind burgonyából, mind a zöldség és a gyümölcsfélékből ősz. szességében az előző évhez képest kedvezőbben alakult, mint a szövetkezeti boltokban. A burgonya felhozatal ugyan a piacokon is csökkent, de míg a boltokban 38 százalékkal, a piacokon csak 14 százalékkal. A zöldségfélék felénél csökkent az 1977. évi piaci felhozatal, de lényegesen kisebb mértékben, mint a szövetkezeti boltokban. A gyümölcsfélék éves piaci kínálata a sárgabarack, az őszibarack és a szilva kivételével jelentősen túlszárnyalta az 1976. évit. Az árak alakulása A burgonya, a zöldség, és gyümölcsfélék a lakosság fogyasztásának értékéből viszonylag . kis hányadot képeznek, a vásárlás gyakorisága miatt az árváltozások mégis érzékenyen érintik a ház. tartásokat. . 1977-ben összességében több zöldség és gyümölcs termett és értékesítésre is több került, mint az előző évben, de a cikkenkénti öszszetétel nem egészen találkozott a kereslettel. Eme cikkek árszívonala — főként a piacokon — különösen érzékeny a kereslet-kínálat hatásaira, így . a zöldségfélék együttes, de cikkenként eltérő mennyiségi növekedése differenciált árcsökkenésben, néhány cikk. nél pedig áremelkedésben jelentkezett. A gyümölcsfélék piaci felhozatala nőtt, de bolti értékesítése csökkent, ennek megfelelően több gyümölcsféle bolti átlagára magasabb volt az előző évinél, míg a piacokon csak a cseresznye és a meggy drágult. A cikkenkénti árváltozás iránya és mértéke a boltok és piacok között eltérést mutat, a cikkeknek alig egynegyede tartozott azonos nagyságcsoportba. A szövetkezeti boltokban a megfigyelt cikkek legtöbbjének — közel egyharmadának — 10 száza, léknál kisebb mértékben csökkent az átlagára. A piacokon a legtöbb cikknek — az összes közel felének — 10—30 százalékos árcsökkenése mutatkozott. A városi piacokon a felhozatal kedvezőtlen alakulása ellenére a cikkek több mint 80 százalékának csökkent az éves átlagára, míg a községi piacokon — ahol lényegesen jobban alakult a felhozatal — a cikkek 73 százalékánál csökkentek az árak. Célkitűzések 1978-ra Az 1978. évi népgazdasági terv a zöldségfélék egy főre jutó fogyasztását már 96 kilóban határoz, ta meg és gyümölcsfélék fogyasztási átlagát is 3,5 százalékra kell a terv szerint fokozni. E terv teljesítését a kedvezőtlen tavaszi idő. járás átmenetileg késleltette, ami megmutatkozik az áprilisi és májusi zöldség és gyümölcs árindex — előző év azonos hónapjaihoz mért — számottevő növekedésében is. A fogyasztás további növelése a minőség és választék szerint megfelelő nagyobb mennyiségi felhozatalban rejlik, ami törvényszerűen maga után vonja a kedvezőbb áralakulást is. Mindezt biztosítja a termelési és szabályozórendszerbeli háttér, amit az áruk termelőtől a belföldi fogyasztóig való eljuttatásának gondos meg. szervezésével kell teljessé tenni. * dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese BÁCS MEGYEI VASÚTÉPÍTŐK DUNAÚJVÁROSBAN ISII | • - gjfe H , 5? Majd télen nyaralunk..!’ Narancsszínű füstöt eregetnek a kémények. A kohókban megolvasztott fém színesre festi az eget Dunaújváros fölött. A Vasmű területén ismerősi férfiak emelgetik a 12 mázsás síneket. Az erőlködéstől megfeszült arcok verejtékben áznak. Veszettül ^pörköl a nap, az átforrósodott vágányokon tojást lehetne sütni. A sör, persze jobban csúszna most, de a szabály alól nincs kivétel. A két akasztói brigád munkában és fegyelemben is példát mutat. Húsz év alatt egyszer sem fordult élő, hogy panaszt emeltek volna ellenük. Edzett, összeszokott csapat az övék. A legjobbak közt emlegetik a Betonútépítő Vállalat dunaújvárosi telephelyén. ’ — Nagy fába vágtuk a fej-9 Elől: Lehota Benő és Tóth Lajos, a két brigádvezető. szénket megint — tájékoztatnak a legújabb fejleményekről. — A Dunai Vasműben mi építjük a konverteres acélmű felvonulási iparvágányait. Az idei két és fél kilométeres vágányfektetés valójában egy 4—5 éves program kezdete. Nagy munka és nehéz. De vagyunk mi olyan legények, hogy megbirkózunk vele. Értik, és szeretik is a vasútépítést. A Vasműben is otthonosan mozognak, főként az idősebbek. Ahány vágány itt látható, mindre emlékezik a kezük, öszsze se tudnák számolni, hány betonaljat mozdítottak meg, fektettek le és hány vár még rájuk a nyugdíjig? — Nem ieányálom, de ezt is meg lehet szokni. Elég szépen fizetnek, 19 forint az órabérünk. Egymással is kijövünk. Családiasán. Hunyorítanak, hiszen tudom én azt, hogyan állnak a dolgok. Már maguk sem tudják pontosan, hogy kinek melyik a sógora, apósa, keresztfia, hozzátartozója. Megpróbálják elmagyarázni, de felhagynak a kísérlettel. Túl bonyolult. — Lényeg az, hogy mindannyian rokonok vagyunk — szögezi le Lehota Benő br.igádvezető. — Testvériesen osztjuk el a munkát, hogy mindenkinek egyformán jusson. A pénzt is egyenlően osztjuk el. Együtt sírunk, együtt nevetünk. — Együtt veszik ki a nyári szabadságot is? — Azt mi nem ismerjük. Arra időnk nekünk nem nagyon jut. A Balatonra is dolgozni járunk, mivel Siófokon van egy építésvezetőség és szükség esetén kisegítjük őket a bajból. Nekik ugyanis kevés az emberük. Majd télen' nyaralunk, ha egyáltalán lesiz rá időnk. Hajnalban indulnak hazulról, este van, mire hazaérnek. így telnek az évek, évtizedek. Munkában és együtt. Itt a közös erőfeszítés tartja össze őket, otthon a rokoni kötelék. A változásokról is úgy számolnak be, ahogy az családi körökben szokás. Mesélik, hogy az egyik Lehota kilépett, az ifjú Bartek Pista megnősült, a volt brigádvezető feleségének a lányát vette el és ezzel újabb kötésekkel erősödött a brigádrokonság. Király Pali bácsi nyugdíjba ment, Lehota Benő Wartburg tulajdonos lett, Bús István most tanul vezetni és Németh Istvánnak is szándékában áll megszerezni a jogosítványt. — Háza kinek nincs.? — Még a két legényembernek is van — mutatnak nevetve Juhász Istvánra és Romfa Györgyre. — Ennek ellenére sem kelnek el, pedig nem is dohányoz-, nak. Az italt szeretik, de csak kis mennyiségben. A többi? Klajkó Istvánnak egy 'hónapja volt a házszentelője. Neki is segítettünk építeni, nálunk ez régi szokás. Bartek Pista most nősült Még csak ezután kezdi az alapozást, hozzá-- is megyünk.- Az egyik szabad szombatot erre szánjuk. Tóth Lajos brigádvezető az egyetlen, aki a szabad idejét utazgatással tölti. — Van egy Trabantom, a csa• Az „eladó” legényemberek: Juhász István és Romfa György. most nősült. Iáddal összecsavarogtuk az országot. A brigáddal is elég sokat mozgunk, ennek ellenére sok helyre nem jutottam még eL Remélem, hogy ami késik, nem múlik. A többieknek más a véleményük. — Mi inkább azt szeretnénk, hogy ne vigyenek bennünket sehová. Eleget vándoroltunk. Ketten is beadták a felmondásukat ezért. A munkát bírjuk, a „csavargásra” anyagilag is ráfizetünk. Hetenként így .is elmén egy százas, vidéken a duplája. Siófokon 300 forintot költöttünk az élelem pótlására, cigarettára. A szálláson többet elszív az ember. Otthon nincs füstölés, mert az asszonyok nem tűrik. Mégis, inkább a fogunkat szívjuk otthon, mint idegenben a cigarettát. Utakat építenek, vágányokat fektetnek, mikor mi adódik. Mindennap hozzáépítik a maguk részét Dunaújvároshoz. A munka, a 'kereset a városhoz köti őket A ház, a kert, a szőlő, a család pedig a faluhoz. Nem mintha otthon sokat pihennének. Ad dolgot a ház és a kert is bőven. Mégis, egyikükből sem lett városlakó. Az életük nyitott könyv. Falak nem rejtik, ajtók sem zárják. Egyedül egy szál sínt sem tudnának odébb rakni, együtt száz mázsákat mozgatnak meg anélkül, hogy beleszakadnának. Nem lehet meglenni közösség nélkül. Az ember társat keres, a. kéz elfoglaltságot. A két brigád tagjainak egyikből sincs hiánya ... Vadas Zsuzsa Tíz ország vállalkozása az észak-déli autópálya Magyar-lengyel kezdeményezés HÁZUNK TÁJA Most vessük a kelkáposztát Most vessük az áttelelő kelkáposztát hidegágyba, gondos talajelőkészítés esetén négyzetméterenként 2,5 g a magszükséglet. Házi kertekben legkedveltebb a korai érésű „Mohácsi áttelelő” fajta. Mind a magvetés, mind a palánták igen gondos víz- és tápanyagellátást igényelnek. Az öntözést meghálálja, a tenyészidőben két-három igen alapos öntözést igényel 30—40 mm vízmennyiséggel. A kelkáposzta-palántáinkat a leggondosabb ápolás mellett is megtámadhatják a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae) nyűvei, melyek a gyökereken, illetve a gyökerekben károsítanak.. A palánták a lárva károsítása nyomán vontatottan fejlődnek, a levélkék ólomfényüvé válnak. A károsított növények lankadnak, Az endivia-salátát (Cichorium endivia) legtöbb helyen másod'növényként termesztik. Jó előveteménye a nyár folyamán lekerülő minden olyan zöldségnövány, amely a talajt gyommentesen és jó termőerőben hagyja vissza. Az endiviasaláta a fejes salátához hasonló ízű, de a benne képződő invdintól pikáns, kesernyés zamatot kap. Tápértékét növeli. hogy sok ásványi só van benne, valamint C-vitamint is tartalmaz. Elsősorban ott érdemes termesztésével foglalkozni, ahol öntözési lehetőségek is vannak. Az endiviasaláta fajták közül igen jól terem szabad földön a „Sárga fodros”, mely változó árnyalatú, zöld színű fajta. Ugyancsak kedvelt fajta házikertekben az „Eskariol sárga” is. Levelei enyhén fodrozották. színük sárgás-halványzöld. Az „Eskariol elsorvadnak, könnyen kihúzhatok a talajból; A gyökereken jól láthatók a nyüvek károsításának nyomai. A tavaszi káposztalégynek évente három nemzedéke fejlődik; egy tavaszi, egy nyári, majd szeptemberben egy őszi. Elszaporodását nagymértékben elősegíti a hűvös tavaszi időjárás után beköszöntő nyári meleg és a rendszertelen, túlméretezett öntözés. Ha szakszerűen öntözünk, vagy ha az öntözővízhez lombtrágyákat — Plantánt vagy Wuxált — adunk, a károkat lényegesen mérsékeljük. A talajfertőtlenítő szerek közül a káposztalégy és a talajlakó kártevők ellen jó hatású készítmény a Basudin 5 G, melyet a kiszórás után sekélyen be kell munkálni, majd be kell öntözni! zöld" jól tartósítható és hajtatható. Magját szabad földi ágyba vethetjük 40 cm sortávolságra. A kelésig naponta öntözzük kb. 4 mm víz adagolásával, ha talaja cserepesedik, úgy gondosan porhanyitsuk. Előnyösen serkenthetjük a növények növekedését „Plántán",, levéltrágyával. A Plántán nagyértékű folyékony levéltrágya (összetétele; nitrogén 9 százalék, foszfor 9 százalék, kálium 7 százalék, valamint nyomelemek; Bt vitamin és növekedést szabályozó hormonok). A Plántán 0,2 százalékos permetlében (100 l permetlében 2 dl) könnyen felvehető a növények számára, a levéltrágyázás jobb minőséget és nagyobb hozamot biztosít. Lengyelország és a Magyar Népköztársaság öt évvel ezelőtt javasolta az ENSZ illetékes fórumán az észak—déli transzeurópai aultópálya építését. A javaslatot támogatta az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja — az UNDP — és' a világszervezet Európai Gazdasági Bizottságának felügyeletével hamarosan megkezdődtek az előkészületek. Mindenekelőtt fel kellett mérni azt, hogy az egyes államok milyen mértékben érdekeltek az autópálya építésében. A felmérés során a vállalkozásban való részvétel készségét tíz ország jelentette be: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Törökország. E tíz ország eílső találkozóját Genfiben rendezték meg 1975 decemberében. Akkor a résztvevők megállapodtak abban, hogy szakemberek vitassák meg a tervezési, műszaki és szervezeti-pénzügyi problémákat, s azóta már több találkozóra került sor. Varsóban egy szakembercsoport az útvonal haladási irányáról, az isztambuli ülésen a közlekedésvizsgálati problémákról tanácskoztak. Rómában az autópálya műszaki jellemzőiről, geometriai tulajdonságairól, a közlekedés biztonságáról, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákról folyt vita, Athénban megállapodtak a pénzügyi és szervezési kérdésékben. Ez^k természetesen nehéz és hosszantartó tárgyalások voltak, hiszen Európában, de még a világon sem volt példa arra, hogy tíz, politikailag és gazdaságilag eltérő rendszerű ország ilyen nagyszabású vállalkozásba kezdjen. Az idén márciusban ismét találkoztak Genfben az illetékes országok képviselői. A genfi konferencia legfontosabb eredményei közé tartozik az, hogy megállapodtak a pénzügyi kérdésekben; ezek ugyanis minden nemzetközi vállalkozás legbonyolultabb problémái. Az elkövetkező években a tervezési munkák költségeit az érdekelt országok viselik az ENSZ Fejlesztési Programjával közösen. Az előzetes tervek szerint az autópálya mintegy 10 000 kilométer hosszú lesz. Az északi 'kiindulópontja Gdansk, majd déli irányiban, Varsó felé halad, itt átszeli á kélet—nyugati autópályát, s ezután Krakkón és Szilézián át Cieszynibe vezet, ahol átlépi a lengyel—csehszlovák határt. A további irány precíz meghatározása ma még nehéz feladat, mivel számos elágazást terveznek, amelyek az autópálya szerves részei lesznek. Néhány fontos csomópont azonban már ismeretes: Brno, Pozsony, Budapest, Bócs, Trieszt, Belgrád, Bukarest, Constanta, Szófia, Athén, Isztambul, Ankara, majd elágazások az iráni és a Szíriái határ irányába. Ez az út tehát összeköti majd Skandináviát — a lengyel—svéd komphajó révén — a Közel-Kelettel, s a Földközi-tenger medencéjében levő országokkal. Az építkezést a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Több ország — egyebek között Csehszlovákia. — azonban 'bejelentette, hogy a munkát már a mostani ötéves tervidőszakban meggyorsítja. Várható 'tehát, hogy az észak— déli autópálya egyes szakaszai már jóval a kitűzött határidő előtt elkészülnek, s így ami öt évvel ezelőtt, még csak merész elgondolás volt, ma *már kezd valósággá válni. A Lengyel Népköztársaság közlekedési miniszterhelyettese, Andrzej Markówlsiki, aki a márciusban tartott genfi tanácskozás elnöke volt, nemrég egy sajtónyilatkozatban kijelentette: „... 'Az ésizafc—dlél autópálya nemcsak gazdasági, hanem politikai tény is, amelynek hatalmas jelentősége van egész Európa számára.” (BUDAPRESS — INTERPRESS) Az endivia-saláta termesztése
