Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-17 / 192. szám
1978. augusztus 17. • PETŐFI NÉPE • S Durkó Zsolt új sikerei A/f ai zeneszerző nemzedékünk izmos tehetségű képviselője, Durkó Zsolt 1934-ben született Szegeden. Farkas Ferenc tanítványa volt a Zeneakadémián, majd Rómában képezte magáit tovább, Goffredo Petrassinál, — ahogy magyar mestere is annak idején Ottorino Respighinél tanult. Szerte a világon játsszák Durkó kompozícióit. Legutóbb két hétig az Egyesült Államokban tartózkodott, ahol hat koncerten hangzottak fel müvei. — Dorátii Antal vezényelte mind a hat hangversenyt — mondja —, valamennyit a szerzői intenciók pontos betartása, gondos kidolgozás jellemezte. Washingtonban a koncertek színhelye a Kennedy Centerben volt, Detroitban pedig a Ford Auditóriumban. „Magyar Rapszódia” című művemet különösen nagy sikerrel fogadta a közönség. — ön első operájával, a Mózessal kimagasló sikert aratott az Operabálban,, de premierje előtt úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik más operát is írni. Fenntartja ezt a kijelentését? — Még nem döntöttem el véglegesen,- erre tehát nem felelhetek. — Milyen esélyei varinak a Mózes külföldi előadásainak? — örvendetes híreket kaptam. Az 1979-es esztendőben a brémai és a kasseli operaházak óhajtják színre hozni, sőt a Kari Marx- Stadt-beli opera is. A párizsi rádió telefoninterjút kért tőlem operámról. A nyugat-berlini filharmonikusok pedig félórás részleteket játszanak a Mózesből. A prágai rádió elkérte a magyar rádiótól a Mózes hangfelvételét. — Hegedűversenyét is- több helyen műsorra tűzték? — Igen. Márciusban például Milánóban játszották. S Turnerillusztrációk című kompizíciómat a londoni rádió közvetítette. — A távoli világrészekre is eljutnak a Durkó-ópuszok ? — Volt koncertem Üj-Zélandban. Eddig ez a „legtávolabbi” hírem saját zenémről. „A dodekafon irányt képviseli erős drámaisággal és nagy színgazdagsággal” — írja Durkó Zsoltról a Zenei lexikon. Az idei Kossuth-díj mindenképpen további ösztönzést jelent munkája számára. K. K. Rajtolnak” az új tantervek KÖNYV A GYÜMÖLCSÖZŐ BARÁTSÁGRÓL Sztojan Radev: Bolgárok és magyarok „Fejezetek a bolgár—magyar művelődési kapcsolatok történetéből” alcímmel jelent meg a Gondolat Kiadónál néhány héttel ezelőtt, háromezer példányban az a kötet, amely történelmi, néprajzi, irodalomtörténeti és művészettörténeti taglalását adja a két nép egymással szorosan kapcsolatos, sok évszázados történetének. Az úgynevezett előbolgárok és ősmiagyarok számos módon kapcsolódtak össze egykori, nehéz életükben. A bor, a szőlő, az árpa, a búza és sok más szavunk bizonyítja, hogy a ma hazánk területén élő emberekre valamikor hatottak 'bolgár testvéreink. A kölcsönös hatások több egyéb dologban is megmutatkoznak. Többek között erősen hatott a magyar állam 'kialakulására a bolgárok államszervezete. A későbbiek során — a török alatt — ugyancsak sokféleképpen hatottak hazánk lakosaira a bolgár nép életviszonyai is. Viszont ugyanez elmondható fordítva: 1948-ben a magyar emigráció befolyásolta a forradalmi érleiődések idején a bolgár nép törekvéseit, Az is idesorolható. hogy 1944-ben egy egész bolgár hadsereg több mint százezer emberrel vett részt hazánk felszabadításában. Továbbá Petőfi 'hatása Bulgáriában és Hriszto Botev műveinek hatása nálunk egyaránt azt példázza, hogy a két nép nem volt sohasem közömbös egymás iránt. Gondoljunk csak — és e kötet jó bizonyíték erre — Hunyadi János bulgáriai hadjárataira és a bolgár Dunyov (aki Garibaldi ezredese volt) nemzetközi szerepére, valamint Kossuth Lajos ottani ténykedésére. Annáik ellenére, hogy e két nép kapcsolata sok esetben zavaró tényezőket is felmutatott — például a magyar királyok hódító, balkáni politikája nyomán — a sok százéves magyar—bolgár testvéri kapcsolat nem halványult el. Példa erre, hogy a tőrök időkben a leigázó hatalom elől menekült bolgárok Magyarországon húzódtak meg nemegyszer. Gyönyörű, sőt művészi leírásokat olvashatunk Mikes Kelemennél, László Károlynál, Szilágyi Györgynél és másoknál a bolgár emberről, a bulgáriai tájakról. De Bartók Béla, a zeneszerző, Kniezsa István, a nyelvész, Győrffy István, a néprajztudós, valamint Mályus Elemér, a történész egyaránt szeretettel, értően és elismeréssel! írt a testvéri bolgár népről. Érdekes, fejezete a két nép közös történetének, hogy a legelső bolgár nyelvű könyv Magyarországon jelent meg, a XIX. században. Külön, fejezete a két nép történetének az az időszak is, amikor az 1848—íT-es szabadságharc vezéralakja, Kossuth Lajos „megpihen” a bulgáriai Sumenben. -Sztojan ‘Radev könyve--szemléletesen számol be erről a számunkra kedves epizódról. Egyik legnagyobb költőnk, Arany János verset irt a bolgár népről, a bolgár történelemről; és egyes magyar történészek, földrajztudósok színes, szemléletes leírásokat adtak könyveikben Bulgá-Sztojan Radev BOLGÁROK ÉS MAGYAROK riáról. Így válik világossá csak igazán, hogy ez a tőlünk földrajzilag még ugyan távol eső ország a közös történelmet tekintve és a .jövő útját vizsgálva már ugyancsak közelinek számít. Valamint méltán különös és megkülönböztetett figyelmet érdemlő fejezete közös kulturális törek. véseiknek az, hogy Nagy László Kossuth-dfjas költő szinte féléletét szánta rá arra, hogy átmentse a. bolgár nép művészetét az európai — és a hazai magyar — kultúrába. Többek között ezt is meggyőzően bizonyítja a hazánkat és Magyarország jelenlegi történetét ugyancsak alaposan ismerő szerző vaskos kötete. V. M. Előző számunkban az űrállomások szovjet és amerikai terveit ismertettük. Most egy ilyen űrállomás létrehozásának módjával foglalkozunk. ÓRIÁSI SZÁLLlTÓRAKÉTÁK — furcsa Építkezési tervek az Őrben. Az emberlakta űrállomás létrehozása rendkívül bonyolult feladat Ilyen hatalmas súlyú és kiterjedésű szerkezetnek a Földről egy darabban való kilövésére 8 Az űrállomás egyes részeinek összeszerelése az űrben. • Jobbra: a 6400 tonna indulósúlyű szállítórakéta méreteiről képet ad a budapesti Országház épületével való összehasonlítás. A kép bal szélén a V—2- nek nevezett „A—4”-es rakétát arányítottuk hozzá. gondolni sem lehet. A tervek szerint az egyes elemeket háromfokozatos rakétákkal juttatnák fel az űrállomás helyének megfelelő kb. 2000' kilométeres magasságba. A szállítórakétákhoz hidrazinhidrát és salétromsav keverékét használnák hajtóanyagúi. Az ezzel kapcsolatos adatok a következők: Az ezzel kapcsolatos adatok a következők: 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső A hajtóanyag súlya (tonna) Hajtóanyag felhasználás másodpercenként (tonna) Elért magasság az elégés végén (km) Sebesség az égés végén km/mp Rakétalépcső hossza (m) 4800 700 83 56 5,6 0,7 40 64 102 2,3 6,4 8,3 39 20 21 Közoktatásunk továbbfejlesztésének fontos állomása lesz az idei szeptember: megkezdődik az új tantervek lépcsőzetes bevezetése az általános és a középfokú iskolákban. Áz általános iskola első osztályában valamennyi tantárgyból, a 3. 4. és a 6. osztályban pedig csak néhányból „rajtolnak” az új tantervek. A középiskoláik közül csak a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban lesz változás az idén. A pedagógusok felkészülten várják az új tantervek bevezetését, hiszen az oktatás és nevelés tartalmi megújítását'az egész társadalom megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Az új tantervekre való áttéréssel nem kisebb munka kezdődik el iskoláinkban, mint a hagyományos műveltségtartalomnak hozzáigazítása a fejlett szocialista társadalom megnőtt követelményeihez, például a tudományos-technikai fejlődés gyorsuló üteméhez. öt esztendő munkája Régebben a tanterv — nálunk s más országokban is — kizárólag a tanulóifjúságnak átadandó tudományos ismeretek foglalatát jelentette. Tulajdonképpen csupán azt tartalmazta — szigorú előírások formájában—, hogy a tanárnak mit kell megtanítania szaktárgyának ismeretanyagából, a diáknak pedig ezzel kapcsolatban milyen követelményeket kell teljesítenie. Ennek a százados igénynek is megfelelnek a mintegy -öt esztendei munkával készült új tantervek, természetesen az ismeretek ésszerű megújításával, de igazi jelentőségük korántsem csak a tananyag felfrissítésében rejlik. A megtanítandó tartalom kiválasztásában és elrendezésében — a szocialista nevelés céljainak elérése érdekében — az általános iskola első osztályától kezdve a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztése áll az első helyen. A tanulókat nem elsősorban a tudás tárolására, hanem a megszerzett ismeretek továbbfejlesztésére készteti a terv. Nagyszerű feladat ez, amely nemcsak a tanítási órák ugyancsak megszűkült kereteit feszíti szét, hanem előremutat az iskolai nevelőmunka egészének megváltoztatásához is. Együttes nevelés Oj dokumentumok — ezt a kifejezést használják a közoktatási szakemberek az eddigi tantervek és nevelési tervek helyébe lépő iskolai „szabályzatok” megjelölésére. Találó az elnevezés, mert szeptembertől kezdve valóban egy műfajilag is új dokumen-tum-együtíes lesz iskoláinkban a pedagógiai tevékenység vezérvonala. AlapéTvek a nevelő-oktató munkához; Tantervek; A tanórán és az iskolán kívüli nevelés terve — íme, ezek az „együttes” alkotó részei, amelyek nem egymás mellé rendelt iskolai szabálykönyvek, hanem olyan egymásra épülő és egymást átható előírások, amelyek együtt hatá-Ily módon az „építkezés” helyére minden rakétával 33 tonna hasznos súly érkezne, míg a rakéta indulási súlya 6400 tonna. Gondoskodni keltene továbbá a szállítórakéta 1. és 2. lépcsőjének a Földre való visszatéréséről. Ezt ejtőernyőkkel és a sebességet a földközelben csökkentő rakétahajtóművekkel lehet elérni. Egy-egy rakéta 3. lépcsőjének megérkezésekor megkezdődne az anyag kirakása, majd a megfelelő űrruhába öltözött szerelők megkezdhetik az összeállitást. Mindez mérhetetlenül nehéz feladat! Képzeljük el, hogy az űrállomás egymás mellé vezérelt részelnék legkisebb pályaváltozása esetén az egyes építőelemek rázzák meg az iskola nevelőmunkáját. Hosszan sorolhatnánk, hogy mit tartalmaz a dokumentuméialad egyik vagy másik tagja, mi a gyökeresen új bénnük. Például iskolarendszerünkben még sohasem volt olyan dokumentum, mint az új Alapelvek, amely áz iskola teljes tevékenységét koordinálja: megfogalmazza az iskola célját és feladatát, a különböző nevelési tényezők szerepét, a művelődési anyag helyét a nevelési célhoz vezető úton, a tanulók elé áUított társadalmi követelményeket stb. Vagy hogy a tanteryí részből elmaradtak a tanároknak szánt —? oly sokszor kifogásolt — szigorú utasítások, ezáltal a tananyag feldolgozásában teljes módszertani szabadságot kapnak a nevelők. Régi óhajuk teljesül ezzel. Látványos változtatások nem lesznék, amelyektől gyerekeknek vagy tanárnak tartaniok kellene. Nem borul fel az iskola rendje akkor sem, amikor néhány év múlva minden iskolatípusban áttérnek az új dokumentumokra. Lesznek viszont új tankönyvek, korszerűsített — de nem szétszóródnának az űrben. Vagy gondoljunk az „űrszerelők” munkakörülményeire, akik közvetlenül ki, vannak téve az űrbéli környezet veszélyeinek. Mindezek miatt a szovjet tervek az űrállomás összeszerelésére más megoldást ajánlanak. Nem szállítórakétákkal juttatnák el az „építőelemeket", hanem olyan rakétákat terveznek, amelyek utolsó lépcsője egy-egy megfelelő elem. Ezeket csupán egymás mellé kellene kormányozni. Ezzel a módszerré! a munkát sakkal biztonságosabbá lehetne tenni, mivel csak a belső szerelést keltene elvégezni. ENGEL, BÖDEWADT és HANISCH rakétatervezők az űrállomás építésére hatlépcsős, de jóval kisebb, csupán 25 méter hosszúságú rakétákat javasolnak, melyek ,az előbb ismertetett háromlépcsős rakéták 35 tonnás hasznos -súlyával szemben csupán 2 tonna hasznos terhet tudnak magukkal vinni. A rakétakutatók az űrállomás létrehozását az egész űrhajózás legnehezebb problémájának tartják. Következő számunkban a hatszemélyes, nemzetközi űrrandevút és az űrkutatás legújabb eseményeit ismertetjük. (Folytatása következik.) túlméretezett — tananyaggal, amelynek megtanítása- a nevelő tevékenységnek , nem rideg végcélja, hanem csupán eszköz a sokoldalú, .művelt szocialista személyiség kibontakoztatásához. Ahogy mindez megvalósul, úgy válik az iskola gyerekeinek számára vonzó munkahellyé. Előtérben a pedagógus Elszakadni a tananyag gépies közvetítésétől, alárendelni ezt a képességfejlesztésnek, a tanítást végül is összetett nevelési folyamatnak tekinteni és így végezni, teljesíteni a megnőtt igényeket — efféle feladatokat ró az új pedagógiai dokumentumok szerinti tanítás a nevelőkre. Nekik maguknak is meg kell újulniuk a' korszerűsítési folyamatban, hogy Készen állhassanak az új tennivalók elvégzésére. Az új helyzet ismételten előtérbe állítja a nevelőt mint a köznevelés döntő tényezőjét. Megnyugtató, hogy az oktatáspolitikai és szaktárgyi fölkészítésük az új teendőkre — igaz, néhol kisebb-nagyobb zökkenőkkel —, megtörtént az elmúlt két évben. Az Oktatási Minisztérium már 1975-ben eléjük tárta a készülő tantervi tervezeteket, s a végleges dokumentumok elkészítésében a szakemberek figyelembe vették az iskolákból érkező észrevételeket. Senkit sem ér tehát igazán váratlanul az új tanterv megjelenése. Kedvező jel az is, hogy pedagógusgárdánk anyagi helyzete tavaly szeptember óta • sokat javult, s társadalmi presztízsük emelkedésével közérzetük is jobb, mint négy-öt évvel ezelőtt. Társadalmunk nem ok nélkül bizik abban, hogy az új feladatok megoldásához a pedagógusok is bizakodva fognak hozzá. P. K. I. Hasznos legyen és szép Beszélgetés Thury Levente keramikusművésszel — Az Iparművészeti Fő. iskoláról kikerülve a magányos keramikusok sorsát vállaltam. Addig is volt egy rossz kemencém a mosókonyhában, de .komolyabb munkára alkalmatlan, nak bizonyult a hőmérsékleti ingadozások miatt. Szerencsém volt mert örököltem egy telket és rögtön el is adtam, hogy az árából jó égetőkemencét építessek. Azokután már valóban csak arra volt szükségem, hogy megkapjam az első komolyabb rendelésem, a péti óvoda kerámiaburkolatának elkészítésére.. — Hol tart ma? — Tíz—tizenkét éve vagyok a pályán és úgy érzem már sikerült valamit megragadnom, de úgy, hogy minden kerámia darabbal megkínlódom. — Az egyedi darabok mellett milyen nagyobb munkákat készített? — Mindig az óvodák kerámiai munkáit bízták rám Pét után Százhalombattán, Mátyásföldön majd Miskolcon... • — S milyen kerámia formák vonzzák leginkább? — Ezt nem tudom pontosan megmondani. Mindenesetre az a jó számomra, hogy kis szériákat csinálok. Annak van értelme! Mint. amikor egy birkapásztor megfaragja a botját és minden körülmények között ráismer. Így vagyok az én munkadarabjaim, mai is. Az is lényeges számomra, hogy játszom a formáimmal. Örömet okoznak. Ezért van, hogy egyik másik kerámia tárgyamtól nem akarok megválni. — Milyen szerepet tölthet be ma a kerámia? — Elsősorban a használati funkcióját kell érvényre juttatni, de vele együtt a díszítő funkciója is nélkülözhetetlen. Együtt a kettő! Edényeket, poharakat készíteni, de úgy, hogy közben kielégíteni a kevésbé fontos, talán nem annyi, ra szem élőt levő, de a személyiség kialakítását elősegítő játékos követelményeket is. — Megvásárolják a kerámiáit? — Bizonyos köröknek, embereknek bizonyára tetszenek az én kerámiáim is. Felháborodást mindenesetre nem okoznak, legfel, jebb közönyt. — Mi a véleménye a saját szakmájáról?- — Az ember gyúrja az anyagot, de azért meg kell kínlódnia az anyaggal, amelybe a keramikus belegyúrja az „eszét” is. Ezzel együtt is van némi háborúskodás ézen a pályán is, de ez bizonyára szükséges. És izgalmas is. 9 Thury Levente kerámiái. • — Művészet vagy mesterség a keramikusság? — Úgy hiszem mind a kettő. Nem lehet szétválasztani. — Thury Leventének mit jelent a munka? — Részben kínlódást és részben a játék örömét. Az emberek többsége a munkahelyétől távol ját. szik. Máshol keresi meg a hobbiját. Egy keramikusnak úgy tűnik, jobbak a lehetőségei. Egyúttal ugyan meg van a büntetése is: mindig újat kell kiagyalnia. S* *. B.
