Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-15 / 190. szám

1978. au.;:;

Jellemzés

Ezekben a napokban soU helyen várták izgatottan a fiatalok tt-, postát. Kis borítékot hoz-e 'vagy nagyot? Sikerült-e a felvételi vagy nem? Akárcsak tavaly, a pályázók nagy része idén is csalódott, hisz a 16 000 helyre több mint 36 OOO-en jelentkeztek.

A felvételi bizottság elnöke, mielőtt beszólíttatná a következő vizsgázót, előveszi a jelölt doszsziéját és felolvassa a középiskolából beküldött jellemzést a bizottság tagjainak.

„Szülei... másodikos korában határozta el, azóta tudatosan... tudományos müveket, folyóiratokat, napilapokat... emlékezőtehetsége fejlett, memóriája megbízható ... ahogy látóköre szélesedett, egyre inkább aktivizálódott ... rendkívül értékes emberi tulajdonságai... áldozatkészség ... szilárd akarat... önálló, marxista nézetek ismeretén alapuló meggyőződése, emberekhez fűződő példamutató viszonya említendő ... jellemez, távlatokban gondolkodó... élénken foglalkoztatják művészeti, szociológiai, világnézeti kérdések... tisztelettudó, udvarias, társaival törődő ... pályaválasztásával egyetértünk, kérelmét támogatjuk..

A jellemzés felolvasása élénk derültséget kelt. „Ki ez a szuperember? Minek jön az egyetemre, mit fog itt csinálni? Már megint egy sablonos jellemzés.” A bizottság felbolydul. Kíváncsian várják a jelöltet.

Vékony, magas lány lép be az ajtón. Ideges, fáradt az arca. Ahogy leül a bizottság elé, látszik, táncol a kezében a ceruza.

— Olvastuk a jellemzésében, hogy sokat foglalkozik a szakirodalommal — érdeklődik az elnök. — Említene néhány müvet?

A lány erősen gondolkodik, aztán nagy nehezen megemlít egy könyvet. Az elnök tovább kíváncsiskodik. Hasonló eredménnyel. A bizottság összenéz. A matematikatanár veszi át a kérdező szerepét. A bizottság tagjai ismét összenéznek. Minden világos. A jellemzés és a jellemző tanárok is tisztán állnak előttük. Most már a jellemzetten a sor. Megkezdődik a tényleges felvételi. Egymást követik a gazdasági-társadalmi kérdések, és a válaszokból kibontakozik a tényleges kép. A lány tudása jobb a felvételizők többségénél. Sőt, határozott gyakorlati érzéket árul el, ami a pályán nagyon fontos. Az összbenyomást azonban kedvezőtlenül befolyásolják a kezdeti jóindulatú érdeklődésre adott válaszok.

Amikor kilép a tanári szoba ajtaján, a többiek köré tódulnak! Mi történt, mesélj! ö azonban csak széttárja a karját. Tanácstalan. Sok mindent nem ért. Mindenki segíteni szeretett volna neki, a jellemzést író tanárok, a dolgozatot javítók, a felvételiztetők. Mégis érzi, továbbtanulása bizonytalan... S. J.

ZENEI TÁBOR A PETŐFI-SZIGETEN

A cél: a megszerettetés

Alaposan téved, akinek romantikus elképzelései vannak a bajai zenei táborról. Rosszul hiszi azt például, hogy sátrakban töltik napjaikat a résztvevők, s melléfog, ha azt gondolja, hogy titkos és reménytelen zsenik faragnak dallamokat tíz napon át. A Petőfi-szigeti KISZ-iskola kényelmes szobáit használják, s neves tanárok — köztük a Magyar Barokk Trió tagjai — magyaráznak a fiataloknak a zene szépségeiről, rejtelmeiről.

A stencilezett programban így sorolják fel a csoportos foglalkozások témaköreit: a muzsikáról általában; korok és szerzők; napjaink zenéje; népzene és műzene; a népzene és mai újjáéledése; irodalom és zene; képzőművészet és zene. __

— Az első zenei tábort kísérleti jelleggel öt éve tartottuk — mondja Csetényi Gyula fuvolaművész, a Magyar Barokk Trió ve. zetője —, aztán volt egy év kihagyás. Most már pontosan- tudjuk, milyen céllal szervezzük meg a tábort a megyei KISZ-bizottság és az Ifjú Zenebarátok Magyar, országi Szervezete segítségével: olyan fiataloknak, akik érdeklődnek a zene iránt. Gimnazisták, szakmunkástanulók érkeztek az idén is, nemcsak Bács-Kiskunból, de Hajdú-Bihar és Pest megyéből is. Nem azokat várjuk, akik zenei pályára készülnek, bár az igaz, hogy volt már olyan résztvevőnk, aki épp köztünk kapott kedvet a zenével való komolyabb foglalkozásra: ma már főiskolás. Azokat a fiatalokat hívtuk, akik is-9 Rögtönzött délutáni trió próbál.

merik az alapokat, zeneiskolában megismerkedtek már valamilyen hangszerrel, vagy pedig iskolai énekkarban szerepelnek.

— Milyen alakon alakították ki a kis csoportokat?

— Az érdeklődés, a képesség, és aszerint, hogy ki milyen hangszert hozott magával. Az idén kevesebb a vonós, mint tavaly, és többen tudnak zongorázni. .Elsősorban barokk zenét játszunk. Két okból választottuk: egyik, mert könnyű megtanítani, másik, mert szépen hangzik.

KS

Ssí

9 Leülni egy padra és játszani valamit — résztvevőnek, tanárnak a legkellemesebb kikapcsolódás. Csetényi Gyula — jobbról — elégedett a hangzással, éppen csak a taktusra figyelmeztet.

— A modern zenét tehát száműzték?

— Szó sincs róla — tiltakozik Bartha Zsolt, a trió csellósa. — Az idei program külön érdekessége a modern magyar zene hallgar tása, értékelése. Ezen legalább húszán részt vesznek, a foglalkozásokat Madarász Iván zeneszerző vezeti. Űjdonság továbbá, hogy gitár kamarazene is színesíti a tíz napot, főképp azért, mert sokan tudnak, vagy éppen tanulnak játszani a népszerű hangszeren.

— A nyár a koncertek évadja, önök bizonyára égész sor fellépés közül válogathattak. Miért jöttek inkább a táborba?

— Azért, mert nekünk is élményt ad. Ha a gyerekek szemével nézzük a programokat, nekik is hasznos, mert pótolja az elma. radt dolgokat. De ennél fontosabb az, hogy mindnyájan szeretjük a zenét, s az a célunk, hogy még több hívet szerezzünk... Ez nem szaktábor, amint azt már mondtam is, nem speciális a program. Gyakorolunk — nagy segítséget jelent, hogy van próbalehetőségünk a bajai zeneiskolában —, és beszélgetünk a zenéről. Azt akarjuk, hogy az itt levő gyerekek otthon is kézbe vegyék a hangszert, ezért van olyan sok kama. razenélés a műsoron.

Mire e sorok megjelentek, a tábor már bezárt Bizonyos, hogy több okból is emlékezetes a fiataloknak 'áz itt töltött tíz nap. De a bajaiaknak is van miért rájuk emlékeznie: a nemzetközi Duna kajaktúra résztvevői számára a tanárok a Szerb templom kamaratermében koncertet adtak. A gyerekek pedig az utolsó napon mutatták meg„ mit tudnak.

B. J.

AZ ELSŐ ŰRÁLLOMÁS TERVE

— MIÉRT VAN RA SZÜKSÉG?

— NOORDÜNG ŰRÁLLOMÁSA

Már CIOLKOVSZKIJ felvetette 1895-ben megjelent „Álmok a földről és az égről” című könyvé, ben az űrállomás fogalmát és később kidolgozta egy ilyen megfigyelő- és kutatóhely tervét. Elgondolásai több tekintetben fedik a legmodernebb hasonló elképze. léseket, például a munkahelyiségeknek a centrifugális erő segítségével a súlytalanság alól való mentesítése, vagy a légzés által keletkezett széndioxidnak a növényzet általi felhasználása.

Mielőtt az űrállomások legmodernebb elgondolásait ismertet, nénk, arról szólunk, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre az állomásokra. Röviden azzal felelhetünk, hogy a jövendő űrhajózása számára nélkülözhetetlen egy ilyen „átszállóhely” vagy „töltőállomás”. Gondoljunk arra, hogy a jövendő űrhajósa már a nap. rendszerben való utazásra készül. Ehhez másodpercenként 12 kilométer kezdősebességre lenne szüksége.' Ha a Földről csupán 8 kilométeres másodpercenkénti sebességgel indul el (üzemanyagtakarékosság!). azzal már elérheti az 1000 km-en felüli magasságban keringő űrállomást, amely vi. szorít 7 km/mp sebességgel kering. Itt az. üzemanyagát feltölti, és ahhoz, hog£ a harmadik kozmikus sebességet elérje, innen már elég a. másodpercenkénti 5 km/mp-es indulási sebesség.

Kidolgozta 1920—1929. között egy űrállomás tervét H. NOORDUNG is. Mind neki, mind CIOLKOVSZKIJNAK a rakétátechnika akkori állása szerint elképzelése sem lehetett az űrállomás

9 NOORDUNG űrállomásterve. Alul: a lakókerék, felül jobbra a csillagvizsgáló, balra a naperőmű.

megépítésének műszaki terveiről. Elveik azonban találkoztak a legújabb elgondolásokkal. NOORDUNG 3 részből tervezte űrállomását: egy 30 m átmérőjű kerékkoszorúból. melyben a súlytalan, ságot a kerék forgatásával kü-Távlati kép

Belső elrendezés

Megyénk helyneveinek eredete

Kiss Lajos már, ismertetett földrajzi etimológiai szótárának alapján foglalkozunk / megyénk helyneveivel.

Kecskemét neve összetett szó. Első eleme érthető. Második eleme a mét, met, med (meddő jelentésű) szóhoz kapcsolódik. Jelentése: száraz meder, időnként kiszáradó ér. Mivel a megyeszékhely névadásának indítéka ismeretlen, a magyarázat (a helynév két tagjának kapcsolata) is bizonytalan. A szótár szerint Homokmégy utótagja azonos Kecskemét nevének utótagjával. De ide vehetjük a Vas megyei Nemesmedves helynév med elemét is.

Érdekesen magyarázzák Haja nevét. A helynév a Baj tölök eredetű személynévből való, megtoldva az -a végződéssel. Tehát azonos a Komárom megyei Baj iközség óborok gazdag jelentésű nevével. De ezzel a török eredetű névvel hozhatók kapcsolatba a Kunbaja helynéven kívül a következő helynevek is: Kisbajcs, Taktabáj, Püspökbóly, Vajta (Baj+ta 'kicsinyítőképző). Bajánsenye első eleme talán azonos a bán maLtóságnéwel. De ide sorolhatók Biharnagybajom, Nagybajom és Kisbajom is. (Kálmán Béla A nevek világa c. összefoglaló jellegű könyvében feltételezi, hogy Baja neve is Baján-ból rövidült, mivel ezt az alakot a nyelvérzék hol? kérdésre felelő helyhatározónak érezte. Bocsa neve is idetartozik, egy Bajosa nevű személy szálláshelye volt: Boj+csa (kicsinyítő képző. Így Bocsa neve azonos a. Zala megyei Bajosa helynévvel.

1952-ben Jánoshalmához tartozó Kélest Kéleshálom néven községgé alakították. A Kéles eredete a régi Kolesd helynév. A betelepült délszlávok a kaszáló, rét 'jelentésű Keles-t formálták belőle, s ez került vissza a magyarba Kéles alakban. De összefügghet Tolna megyei Kolesd német Kelesch változatával is. Kolesd a köles mövénynévből, de talán személynév! áttétellel keletkezett.

Kelebia a régi török eredetű Keleb személynév származéka. Mai neve a magyarból származó szerb-horvát Kelebija helynév visszakölcsönzése. Ezért van a déli határállomáson Kelebia és Kelebija is.

A könnyén elemezhető neveik közé sorolhatjuk a következőket: Tiszakécske neve a kék melléknév kicsinyítő képzős változata (kékese) hangátvebéssel. Bátya az idősebb testvér magyar nevéből ered. Úszód a régi úsztató jelentésű úszó főnév származéka. Foktő eredeti alakja Fű-tő, vagyis füves hely volt. Ezt a szokatlannak érzett összetételt váltotta fel az „értelmesített” Foktő. A fok jelentése helynevekben: folyást vagy tó vizét elvezető ér, csa+orna. A tő pedig annak a kezdete. A XIII. században már feljegyeztek egy Foktő nevű községet. de az helyhez nem köthető.

Hóduna (puszta) neve a korábbi Holt-Dunábó1 fejlődött Holt- Duna fokozaton át. Äpostag előtagja az apa becéző após alakja. Akasztó neve akasztófával kapcsolatos. tehát a hajdani zord

FILMJEGYZET

Blöff

9 CIOLKOVSZKIJ űrállomásterve. Belső berendezésének szerkezeti képén: 1. Üvegház. 2. Lakó- és munkahelyiségek. 3. Összekötő folyosó. 4. Gépház. 5. Csillagvizsgáló.

szöbölik ki. Ezt a hatalmas „lakókereket” az obszervatóriummal és a naperőművel kábelek kötik össze. A csillagvizsgálót hengeralakúnak képzelte, a naperőmű lényege egy hatalmas homorú tü. kör lett volna, amely a napsugarakat összegyűjtve, az így nyert energiát turbógenerátorok meg- ' hajtására használja fel. Ez az erőmű szolgáltatta volna az űrállomás összes energiáit (villamosvilágítás, levegővel való el. látás, rádió üzemeltetése). NOORDUNGON kívül PIRQUET és OBERTH professzor is készítettek a 20-as években hasonló terveket, a 30—120 méteres átmérőjű hatalmas űrállomás feljuttatására azonban nekik sem volt elképzelésük.

Az űrállomás megvalósításának tervei csupán az utolsó évtizedekben születtek meo és ezeket következő számunkban ismertetjük.

(Folytatása következik.)

igazságszolgáltatással függ öszsze. Mélykút egy mély akhájú kútról, ’ Halas halastóról kapta a nevét, Madaras pedig a madaras melléknévből. (N emeis) nádudvar égy nádkerítéssel körülvett szállás neve. Ordas eredetileg- egy szín neve: felkértével, barnával tarkított színű. Ma 'többnyire a farkas jelzője.

Dusnok a cseh eredetű, ma már kiavult régi magyar dúsítok szóból ered. Jelentése: elhunyt ura leikéért az egyház részére bizonyos szolgáltatásokra kötelezett szolga, vagyis torló (ma már a tor ló más jelentésű). A Páhi helynév a páhol hangutánzó ige páh- alapszavából lett. A bőrkikészítésre vonatkozott, a bőr puhítására, ütögetésére, vagyis kallózására, ványolására. Talán a közeli Kolon-tóban áztatták a bőrt a tímárok, cserzővargák. (Több Páhok nevű községünk is van, nevük a Páh helynév megszilárdult többesszámú alakja.)

Foglaikozaüsnév az alapja Kunpeszémek: a királyi szolgálatban levő vadászkutya-gondozók lakóhelyére utal. Növényheveket is találunk néhány helynévben. (Bács) bököd régi alakja a Büköd, tehát a bükk a régi -d helynévképzővel. Az (öreg) csertőben a cserfa neve van. (Kis) kőrös a kőrisfa nyelvjárási alakja.

A magyar személynévből alakult helynevekben -többnyire a személynevek kicsinyítő-becéző, esetleg rövidült alakja található. A puszta személynévből keletkezett helyneveket még akkor is magyar névadásúafcnak kell tekinteni, ha a személynév felismerhető idegen eredetű. A Kiskunmajsa utolsó eleme a Mózes kicsinyítő-becéző a-ra végződő aiakja. A Ballószög első eleme a Balázs becézője, második eleme pedig a szöglet, zug jelentésű szög. Ladúnybene előtagja egy iráni népcsoportra utal^ a Bene pedig a Benedek becézője. Tabdi neve feltehetően a német Theobald személynévből alakult. Annak a -d képzős becézője. Miske a Mihály személynév Miska, Miske becézője..A Sükösd név alapja a régi halom, domb jelentésű ség. de kialakulására a latin Sixtusból származó régi Sükösd személynév hathatott.

Fájsz 'község neve ősmagyar névadás eredménye. Állítólag Árpád fejedelem unokájának, Fali, Faliősi nevével azonos, tehát a fal (eszik) igéből alakult így a feltételezett Fali (becézve Falics) jelentése a fal ige alapján: faló. Ma így mondanánk: falánk, enni szerető, vagyis ínyenc. Bérezi Géza tanulságos magyarázata szerint Árpád leszármazottjainak egyik ágában különös török eredetű neveiket találunk. Ezeket a Bíborban született Konsztantinősz görög csáíszár jegyezte fél: Árpád egyik leszármazottjának Jutocsa volt a neve- (későbbi alakja a Jutás helynév). E török név jelentése: ínyenc. Amint látjuk, Jutocsa fia már magyarul kapta ezt a nevet. A család egy másik tagját Ézelő-nek nevezték (ma jizlelőnék mondanánk). Ezek mind úgynevezett kíván ságnevek: azt az óhajt fejezik ki, hogy viselőik mindig érezzék az étéi izét, tehát sose legyenek betegek.

Kiss István

Ez a színes, szinkronizált, olasz filmvígjáték két külön meglepetéssel is szolgált. Az egyik az, hogy a főszerepet a ragyogó drámai alakításáról híres Anthony Quinn alakítja. Róla mindenki tudja, hogy pályáját, mint gyermekszinész kezdte, s már a némafilmek utolsó esztendeiben megjelent a filmvásznon. Bár kezdetben kalandtörténetek, vadnyugati filmek hőseként ismerték, később egy felejthetetlen Fellini-film főszerepében aratta első igazi nagy sikerét. Az Országúton című filmalkotásban az erőszakos és nagyon magányos cirkuszi erőművész alakját kellette életre. A meglepetés az, hogy ebben a filmben vígjátéki szerepet játszik, és ez az alakítása sem kisebb értékű művésznek mutatja be.

A másik érdekesség, hogy főszerepet játszik a filmben a kitűnő olasz énekes revüsztár, Adriano Cetentano. ö is új oldaláról mutatkozik be. Egy mulatságos szélhámost alakit, kitűnő színészi felkészültséggel.

A történet maga nem túlságosan lényeges. Különböző —

nagyrészt már jól ismert — ötletek kergetik egymást, s olyan bőséggel alkalmazza a rendező ezeket a pillanatnyi hatásra épülő „Szamárságokat", hogy a végén a_mese vonala alig-alig ismerhető fel. Legalábbis a film első felében ember legyen a talpán, aki el tud igazodni a história bonyodalmai között. Ráadásul a történet a 30-as évek Franciaországéban játszódik, és nem egy esetben hasonlóan naiv fordulatok követik egymást, mint amilyeneket már Arsene Lupin tévésorozatában megszoktunk. A film a könnyű nyárt szórakozások szériájába tartozik, és elsősorban a jó szinészi játékra épül és ebben az említett két főszereplőn kiuül segítségére van Sergio Corbucci rendezőnek a szélhámosnőt játszó Capucine- és a bájos, rokonszenves Corinne Clery is.

Cs. L.