Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-13 / 162. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1978. július 18. HMM Integrált áramkörök ellenőrzése A számítógépek őseiben az ér­demi munkát az elektroncsövek végezték, ezek azonban méretük miatt lehetetlenné tették a to­vábbfejlődést. A számítógépek második generációjában ezért megjelentek a tranzisztorok, amelyek már jóval kisebb mé­retűek. A fejlődés további útja az volt, amikor tranzisztor he­lyett miniatürizált integrált áramköröket használtak fel. To­vább csökkentek a méretek, és fölöslegessé váltak a rengeteg hibaforrást jelentő forrasztások, tehát nőtt a számítógép üzem­biztonsága. Az integrált áram­körökben szendvicseket alakíta­nak ki, amelyben különböző fi­zikai, kémiai tulajdonságú réte­gek váltják egymást. E rétege­ket speciális úton átfúrják, a fú­rólyukba szennyező atomokat juttatnak, és ilyen módon külön­böző típusú tereket, ezek között pedig összeköttetéseket alakíta­nak ki. A rétegek — tulajdon­képpen hártyák — olyan véko-WhJÁ &3VÉÍ2$ • A gyártmányfejlesztés! osatály mérnökei kipróbálják aa Integ­rált áramkörös panelok új, a •■ámítógéppel ösiaekapesolt, el. lenöraö berendezését. (MTI Külföldi Képszolgálat) nyak, hogy ezzel kapcsolatban kétdimenziós technikáról beszél­nek, azt érzékeltetve, hogy ezek­nek a rétegeknek csak a síkban van kiterjedésük. Kialakítanak például olyan szendvicset, ahol a pozitív elekt­romos töltésű réteg 25 mikron vastag szilíciumréteg, vagyis olyan vékony, hogy negyvenet lehetne egymásra fektetni ahhoz, hogy ez a réteg egy milliméter vastagságú legyen. Ezt a réte­get bóratomos szennyezéssel te­szik pozitívvá: a szennyezésnél minden tízmilliomodik szilícium­­atomra jut egy szennyező bór­atom. Az integrált áramköröket kis tartó dobozkában, tokokban he­lyezik el. E kapcsolóelemeket az elektronikus számítógép bizonyos értelemben maga gyártja, ha a tervezésükhöz elektronikus szá­mítógépeket hívnak segítségül. Miután több millió összeállítási lehetőség közül válogathatunk, emberi aggyal számolva váloga­tásuk évtizedeket venne igénybe anélkül, hogy az eredmény ki­elégítő lenne. A számítógép azon­ban reális időn belül szolgáltat­ja az eredményt. Ugyanez áll az alkatrészek geometriai elhelyezé­sére vonatkozóan is és a számí­tógép vezérli az automatikus gyártási folyamatot, vagy ennek egy részét, továbbá az ellenőrző vizsgálatokat is. Az integrált áramkörök „meó­­zásának” nagyszámú ellenőrző vizsgálat szükséges, mert a se­lejt valószínűsége igen nagy. Az Integrált áramkört nem lehet szétszerelnl, megjavítani, hanem ha bármelyik alkatrész hibás, az egészet meg kell semmisíteni. Természetes tehát, hogy a be­építés előtt alaposan meg kell győződni a termék hlbátlanságá­­ról. A világhírű csehszlovák Tesla Híradóstechnikai Gyárban sok milliós megtakarítást eredmé­nyeztek azok a gyártmányfejlesz­tés! kutatások, amelyek az in­tegrált áramkörök ellenőrzésének új módszerére vonatkoznak. KITÜNTETETT BRIGÁD SZÁNKON Széjjelhűzó emberek itt nem boldogulnának Vizsgálat - menet közben Svéd kutatóik olyan hordoz­ható készüléket fejlesztettek ki, amellyel megállapítható az em­ber egyes tevékenységeinél az energiaátalakulás' mértéke, azaz, hogy mennyi kalóriát vagy kilo­wattot használ fel valaki bizo­nyos foglalatosságoknál, a beszéd­nél, az egyszerűbb és bonyolul­tabb mozgásfajtáknál. A mind­össze 4 kilogramm súlyú készü­■aérése • Aa energlafogyssatás hordozható készülékkel. (MTI Külföldi Képszolgálat — KB) léket a kísérleti személy a hátára erősítve viselheti, A szájhoz és az orrhoz szorosan illeszkedő ál­arc műanyag gégecsővel kapcso­lódik a készülékhez, amelyben egy mágnesszalagos tárolóegység 120 ezer adatot képes feljegyez­ni, rögzíteni. Az adattömeg a légzés sebességének, az oxigén­­felvétel mértékének, a kálégzett széndioxid mennyiségének, a testhőmérséklet és a pulzusszám értékének folyamotos alakulásá­ról ad tájékoztatást, ha azt ké­sőbb kiértékelés céljából egy szá­mítógépbe táplálják be. Svédor­szágban gyakorlatot folytató ka­tonák éppúgy megvizsgálták az egyéni teljesítőképesség alakulá­sát, mint sportolóknál, vagy ipa­ri és mezőgazdasági munkások­nál. Az emberek többsége napjának mintegy kétharmadában kisebb­­nagyobb izomtevékenységet vé­gez. Különösen indokolt az ösz­­szefüggések megismerése olyan emberek érdekében, akiknek szer­vezete rendszeresen kényszerül rendkívül nagy erőkifejtésre (ami sporttevékenységgel vagy munkavégzéssel egyaránt kap­csolatban fúlhat. Az első ilyen jellegű mérések és vizsgálatok elvégzésére az űrrepülőkre váró terhelések meghatározásakor ke­rült sor. • Öten a huszonkilencből: Fülöp László, a technológiai csoport ve­zetője, a biztonságos munka és a takarékos gazdálkodás egyik fe­lelőse. • Szőllősl Béla művezető, a művelődési programok első számú szervezője. • Túri Lázaié mflizakvezető társaival együtt a ■sállitásra kerülő gáz mennyisége éa minősége fő­lőtt őrködik. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének Forradalmi nevet viselő szocialista brigádja a múlt évi mun­kaversenyben elért eredményei alapján egyike lett annak az öt brigádnak, amely a megyében kiérdemelte a jubileumi ok­levelet. Amikor átvették a kitüntetést, akkortájon voltak tíz­évesek. A kitüntetés éppen ennek a tízévi közös munkának az eredménye. 1968-ban alakult az üzemmel egy idős kollektíva, az alapítók közül minden második ember ma is tagja a brigádnak. Egy mér­nökkel és egy technikussal kezd­tek, a többiek itt szerezték meg a szakmát — három évet kell hozzá a gyakorlatban eltölteni — néhónyan már pár esztendeje ola­josok voltak, többen Ipari mun­kahelyről jöttek, s legalább eny­­nyien a mezőgazdaságból. Megtanulni a szakmát, össze­szokni a munkában — ez volt az első évek nagy feladata. A bri­gád a szocialista címet mindjárt az első éviben kiérdemelte, utá­na a zászlót is, a bronz fokozat­hoz azonban csak 1972-ben ér­keztek ét, Ettől' fogva fhlnden esztendőben egy fokozattal lép­tek előre, egészen a Vállalat ki­váló brigádja címig. Ezt kétszer kapták meg — 1975-ben és 1976-ban — e mellé szerezték meg ta­valy a jubileumi oklevélét. Beérett a tíz év közös törek­vése. Sok változást, átszervezést, bővítést éltek meg az üzemmel. A tagság egy része is változott, s a kollektíva együtt nőtt a föld­gázüzemmel, Ma huszonkilencen vannak. Vezetőjük — már hato­dik éve — Szakács József. A brigád feladata a gázkutak biztonságos üzemeltetése, a ki­termelt földgáz ^előkészítése táv­vezetéken való szállításra, a min­denkori igényeknek megfelelő mennyiségben és minőségben. A brigád tagjai közé tartoznak az üzem gőzigényének kielégítésé­ről gondoskodó kazánkezelők is. ' Mire kell tehát vigyázni? Elő­ször is a gázmező egyenletes ter­melésére,. amit úgy fogalmaznak meg, hogy nem „rabolnak”, még­is túlteljesítik a termelési tervet. A gázfeldolgozás során beállít­ják az éppen szükséges hőfokot, ez szorosan összefügg a folyadék­­kiválasztással: ha valahol hiba történne, eljegesedne — azaz el­dugulna — a vezeték. Munka közben az előírásokat nem szabad megsérteni, óriási baj származna ebből. A brigád hibájából azon­ban még nem volt üzemzavar, amióta Szánkon folyik a terme­lés. Műszaki probléma így is adó­dik elég. A földgáz szeszélyes anyag. Tudni kell mit, miért kell csinálni. Azt meg már érezni Is kell, hogy mikor. A gázüzemiek munkájában ez a művészet. Ru­tinból itt nem lehet dolgozni, ta­pasztalat viszont annál több szükséges. Megszerzéséhez hosszú évek kellenek. A brigád létszámát, szakmai összetételét a termelési feladatok kapcsolódása szabta meg. A fo­lyamatos, biztonságos munka megköveteli az legymást váltó műszakok szoros kapcsolatát, de még jóindulatát Is. Széjjelhúzó emberek nem boldogulnának ezen a helyen. A Forradalmi bri­gádban .együtt, dolgoznak a föld­gázüzem irányító szakemberei, múszakvezetői, gázfeldogozó és • Dékány Sándor berendezés­­kezelő, a karbantartási munkák egyik szakértője és fáradhatatlan résztvevője. • Balasl Péter kezeié egyike az üzea nak. (Straszer András felvételei) ( 1 Én parkját gondosé brigádtagok-NÉPGAZDASÁGUNK, VERSENYKÉPESSÉGÜNK Ne többet, hanem jobbat í'y \ A cserearány-változás a tő- V“*/ kés piacokon robbanás­szerűen ment végbe, a KGST keretéiben viszont fcéslelteve, ki­lengések nélkül, évről évre fo­kozatosan érvényesítik az új nem­zetközi árarányokat. A szocialis­ta gazdasági szervezet tagállamai 1975-től minden évben az előző öt esztendő tőkés világpiac árai­nak átlagát tekintik alapnak, így az áremelkedések hatása teljes egészében 1979-től érvényesül majd egymás közti elszámolásaik­ban. Jövőre tehát lényegében ki­egyenlítődnek a rubel és dollár árak, de még ekkor is sokkal előnyösebb lesz számunkra a szovjet import. A hosszú távra biztonságos ellátás, a rendkívül gazdaságos, egyedülálló sorozat­­nagyságú export és a hosszú távú szovjet hitellehetőség teszi ezt előnyössé. Tömegénél fogva azért e cserearányromlás veszteségei sem lebecsülihetőek. A magyar külkereskedelem cserearányai a dollárelszámolású forgalomban 20 százalékkal, a ru­belelszámolásúban 16 százalék­kal rosszabbodtak 1970 és 1077 között. Vagyis ugyanazért az Im­portért jelenleg 20, illetve 16 szá­zalékkal több magyar áruval kellene fizetnünk. >(A magyar munka ilyen mértékű világpiaci leértékelődésének gazdasági ha­tása a termelékenység, a haté­konyság jelentős visszaesésével azonos súlyú. Mivel nem tudtuk és még ma sem tudjuk e veszte­ségeket pótolni, így kénytelenek vagyunk külföldi hiteleket igény­be venni.) Ennél nagyobb arányú cserearányromlás csak Olaszor­szágot, Japánt, Spanyolországot, Görögországot, Illetve több fej­lődő országot (pl. Indiát, Dél- Koreát, Malawit, Sri Lankát, Ugandát, Zambiáit) sújtotta. A külgazdasági veszteségek ki­egyenlítésének elvileg két válto­zata kínálkozik. Az egyik: ugyanannyi, de drágább impor­tért több áruval lehet fizetni; a másik: fokozni lehet a termelés hatékonyságát, növelni az érté­kesebb (a világpiac által felérté­kelt vagy legalább nem leérté­kelt) termékek arányát, a nem jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. 'Minden állam ar­ra törekszik, hogy a fejlődés az egyensúlyteremtés rovására ne a több, hanem a jobb, az éssze­rűbb, a takarékosabb munka vál­jék. GyakorlatUlag mégis a két módszer kombinált, párhuzamos alkalmazása elkerülhetetlen. Az a cél, hogy hosszú távon növe­kedjék és túlsúlyba kerüljön a termelés hatékonyságának növe­lése. Az árrobbanás okozta többlet­kiadásokat ml sem a kivitel me­chanikus mennyiségi növelésé­vel, hanem e jövedelmezőbb ex­porttal kívánjuk kiegyenlíteni. Már csak azért is, hogy csökken­jen a kivitel fajlagos nyensanyag- és energiaszükséglete. És azért is, mert a korábbi nagy munka­erő-tartalékok végérvényesen ki­merültek. A jövedelmezőséget pedig két­féleképpen növelhetjük: — magasabb eladási' ár eléré­sével; — a fajlagos ráfordítások csök­kentésével. A jövedelmezőségnövelés vala­mennyi tartalékának teljes kiak­názására van szükség. A haté­konyság fokozásának eddigi üte­me ugyanis már nem elegendő a gazdasági növekedés korábbi ütemének fenntartásához, társa­dalompolitikai céljaink elérésé­hez. Többleterőforrásokat, min­denekelőtt a termelési szerkezet fejlesztésével hozhatunk felszín­re. Ez teszi leginkább lehetővé a megváltozott cserearányokhoz, az új piaci viszonyokhoz való ru­galmas alkalmazkodást. Itt van­nak a legnagyobb tartalékaink, s nélkülük elképzelhetetlen a nép­gazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítása. A termelési szerkezet fejleszté­se a hazai adottságok jobb hasznosítását, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehető­ségek fokozott kiaknázását cé­lozzák. Arra törekszünk, hogy kiviteli cikkeink, sőt a hazai szükségletre gyártott termékék mind szélesebb köre érje el, vagy minél jobban közelítse meg a nemzetközileg versenyképes színvonalat. Azokat ez árukat viszont, amelyek a világon má­sutt számottevően jobban, illet­ve olcsóbban- termelnek mint nálunk, importáljuk. Elsősorban a szocialista munkamegosztás előnyeivel élünk. Nemcsak azért, mert mindenféle hátrányos meg­különböztetéstől, protekcionista korlátoktól mentesek, hanem méglnkább azért, mert tervszerű­­ek, biztonságosak, hosszú távra szólnak. Így hosszú távon a szo­cialista integráció válik a ter­melési szerkezet fejlesztésének, a gyártás koncentrációjának szi­lárd alapjává. Napjainkban dig a szocialista Importier gek feltárásával arányosan csök­kenthetjük a nem gazdaságos ter­melést. K. J. (Folytatjuk.) berendezés kezelői, közéjük tar­toznak a kútkezelők, a vonaljár­őrök, a kazánkezelők is. Folyama­tos munkarendben négy teljes műszak létszámát alkotják. Az összhang a döntő. Egymással 1% a berendezésékkel Is. Hiszen a géz nem látszik, hal­lani is csak a vezeték közelében lehet morajlását, ahogyan a 40— 60 atmoszférád Irdatlan energiá­jú, felmelegltett vagy éppen le­hűtött anyag áramlik. Az üzem még csak nem is nagy, csótenge­ré ben azonban átalakul — szál­lítható és „fogyasztható” összeté­telűvé válik a földgáz. Hogy Így legyen az év valamennyi napján — erre ügyel a brigád. Felada­tainak 80 százaléka az üzem lrá­­nyítótermének műszereiről olvas­ható le, más tennivalóikat a hely­színi vagyis szabad ég alatti műszerek írnak élő. A fontosabb adatokat papírszalagok őrzik, de folyamatosan készül a napló is. Az üzem automatikusan műkö­dik, ellenőrzése, szabályozása első látásra nem nehéz munka. A nyugalmas napokon ül dö­gélésre is maradna ideje a bri­gádnak. Náluk azonban ílypi nincs. Nap közben aidodó szabad óráikat pluszmunkára fordítják. Elsősorban karbantartásra. Ók végzik el az üzem területén az összes szerelési jellegű tmk-fel­adatot. Nem tartozik a munka­körükbe, akkor miért csinálják? Van, aki azt mondja, hogy nyu­­godtabban áll a 100 atmoszféra mellé, ha ő is szerelte a beren­dezést. Más a gyorsabb beavat­kozási lehetőséget, a költségek és a gépészeti üzem szűk kapa­citásának kímélését tartja fontos­nak. Mindenesetre a brigád rész­vételének eredménye, hogy a ko­rábban két napig is eltartó nyo­máspróbák idejét három-négy órányira csökkentették. Nem szólam náluk a takaré­kosság sem. Százezer forintok­ban mérhető eredményeket ér­nek el minden évben. Bevezetett újításaik száma tizenegy, pedig az üzem korszerű technológiája nem igényel „toldozgotást”. fisz­­szerűsiteni azonban itt is lehet Ezt mutatta meg javaslataival a Forradalmi brigád. Az üzemben Ilyen tájt, nyár de­rekán van a „leállás”, Ezt per­sze, az emberek szempontjából éppen fordítva kell érteni, ekkor dolgoznak a legfeszftettebb tem­póban, napi 10—12 órát is. A karbantartásra kimért idó egyéb­ként is szűkös — hiszen közben szünetelnie kell a termelésnek — de az igazi dicsőség, ha ennél Is hamarabb fejeződik be a nagy munka. Szánkon ez a szokás, ■ megint csak nagyrészt a Forra­dalmi brigád Jóvoltából. A leállás egyébként az egyet­len alkalom, amikor a brigádban mindenki együtt lehet, nem szab­dalja szét a társaságot a négy műszak. Ilyenkor a barátságot brigádvacsorán pecsételik meg. A jubileumi munkaversenyben szerzett kitüntetést nem tartják oknak a lazításra. Idei vállalá­saikat 34 pontba szedték, ha si­keres lesz ezek teljesítése, a szakma kiváló brigádja címre pályáznak majd. Nemcsak ter­veik vannak, hanem energiájuk Is a megvalósításhoz. A kollektí­vát különböző korú emberek al­kotják, az átlag 36 év. Nyugdíja­suk öt éven belüli nem lesz, a tagság azonban változni fog. Öregszik a szanki mező, a szomszédos tézlári terület kútjal fiatalítják, s ez évtől már a kis­kunhalaslak is. A brigádot új feladatok elé állítja a Homok­hátság szétnhldrogénlldnose, a ki­aknázást előirányzó hosszú, évek­re szóló program. Halassal nem­csak az üzem, a brigád életében Is új szakasz kezdődik. Egy em­bert már adtak az új feltárás­hoz ... Zsembery Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents