Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-08 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. július 8. SZŐLŐTERMESZTÉS GAZDASÁGOSAN Üj géprendszer a kertészetben OLVASÓNK KÉRDÉSÉRE A tsz-ben dolgozó anyák szabadnapja Az elmúlt évek egyik jelentős eredménye, hogy a szőlőtermesztésben Is . megalakultak a termelési rendszerek. Azóta a nagyüzemi szőlőtermelés szocialista országokból származó gépeinek rendszere Is létrejött. A Mezőgépfejlesztő ' Intézet szakemberei az USK univerzális szőlőtermesztő géprendszerrel olyan gépsort alakítottak ki, amely lehetővé teszi, hogy a mélylazítást, a magágykészítést, a venyigezúzást, a vetést, a tárcsázást, a gyomirtó vegyszerezést, a felületi és mélyműtrágyázást, a csaknem egyidejű műveleteket lehetőleg egj^ menetben végezhessék el a gazdaságok. Az ideális erőgépnek — a külkereskedelmi előrejelzés figyelembe vételével — a szocialista piacról beszerezhető MTZ—80, MTZ—82 és Zetor—120 .45 jelű típusokat jelölték meg. Ezek a traktorok képesek egy menetben több munkafolyamatot is elvégezni kombinált gépkapcsolással, ez pedig jelentős energiamegtakarítást eredményez. A vizsga sikere A géprendszerben az USK—K jelű univerzális keret tölti be az alapvető feladatot. Az agrotechnikai igény szerinti folyamatok elvégzésére gépkombináció építhető össze, és egyidőben több, különböző rendeltetésű munkagép csatlakoztaltható a keretre: paralell vezetékkel, elől a keret alatt, hátul a keret mögött — három pont felfüggesztéssel, a keret fölött — rászerelt kapcsolóval. A felszerelhető munkagépek: az USK—M műtrágyaszóró felépítmény, az USK—MM lazító- és mélyműtrágyázó, az USK—Z zúzó, az USK—V vetőgép, az USK—M magágykészítő, az USK —T tárcsás borona,• az USK— VG vegyszerező, az USK—TS támasztó szerkezet és egyéb tartozékai. Az elkövetkező években 20—25 ezer hektárra növekszenek a termelési rendszerek szőlőültetvé-9 Fenn: egy traklormenetben magágykészítés, műtrágyázás, vetés. • Kombináció a szőlősorok közötti terület gyomirtó permetezéséhez, magágykészltéshez, vetéshez. (Schmidt Gyula felvételei.) nyei. Üj termelési rendszerek kialakításával ez a terület 1980- ra várhatóan 60—80 ezer hektárra növekszik. Érthető, hogy a számottevő szőlőültetvényen korszerűen, nyereségesen gazdálkodni csakis modern géprendszerekkel lehetséges. « Beszédes számok A különböző gazdaságokban a már használatos szőlőtermesztési gépek összsúlya 4200 kilogramm, míg az USK-rendszer súlya alig 3700 kilogramm — így 12 százalékos súlycsökkentéssel a koráb# Hatvanmillió dollár kiadását tette elkerülhetővé 1977-ben az az intézkedéssorozat, aminek célja, hogy a kőolajfeldolgozásból származó termékeket más energiahordozókkal — így szénnel, földgázzal — helyettesítsék. Az energiafelhasználás ésszerűbbé tétele fontos népgazdasági érdek; népgazdasági érdekekre hivatkoznak azok a — közületi — fogyasztók, akiknél marad a szén az áhított olajtüzelés helyett, s gazdasági céljaik veszélyeztetésével vádolják azokat, akik nem engedélyezik az olaj- vagy földgáztüzelésre történő átállást. Ezek szerint van egy nagy népgazdaság, s azután sok-sok kicsi, kinek-kinek mármár tetszése szerinti, például műszeripari, textilipari, élelmiszer’pari, attól függően, egy-egy cég hol tevékenykedik. Az abszurdumig futottunk gondolatmenetünkkel, mert hiszen a műszeripari stb. „népgazdaság" képtelenség. Mégis, a végletesség segít annak a napi tapasztalatnak a megvilágításában, ami arra figyelmeztet, túl könnyen válik némely termelők, szolgáltatók, általában gazdálkodó szervek kizárólagos tulajdonuknak a népgazdasági érdekeket, s joguknak az így értelmezett érdekek képviseletét, érvényesítését. Holott az egyszeregy az egy; csak egyféle népgazdaság van. Amire mindenki bólogat. S azután cselekszik úff.y, ahogy addig. • Tavaly a bíróságok összesen tizenkilencezer gazdasági pert tárgyaltak, s az ún. peren kívüli jogi viták számát ennek többszörösére becsülik a szakemberek. Aligha merész megállapítás: a perekben, a vitákban a leggyakrabban elhangzó kifejezés minden bizonnyal a népgazdaság érdeke, igénye, szükséglete, diktátuma volt. Erre hivatkozott al- és felperes, egyik és másik jogtanácsos, felügyeleti szerv és bíró, s erre hivatkozik az újságíró is, mert hiszen a népgazdaság említése jogos. Csak nem mindenkor, s mindenki által! Nagyon igaza van annak a vezérigazgatónak. aki azt modta, mikor partnereiknek nincsenek érveik, vagy kifogytak azokból, akkor hozakodnak elő a vélt aduval, a népgazdasági érdek ilyenolyan értelmű emlegetésével. Igen ám, de tiszteletet érdemlő önkritikával ugyanez a vezérigazgató azt is elismerte, ő sem jár el másként, ma szorult helyzetbe kerül, summa summarum, divat lett hajigálózni e nagy nyomatéké kifejezéssel. Pontosan azért, mert divat, mert gyakori, sokat veszített súlyából az ilyesfajta érvelés. Hiszen aki mondja, s akinek mondják, egyaránt tudja, népgazdaság alatt — nem kivétel nélkül, de legtöbbször — az a „picike" népgazdaság értendő, amit a hivatkozó kisajátítani vélt . a nagy egészből, ami az „ő” népgazdasága. • Más híján macskakörmökkel jeleztük előbb egyet nem értésünket az Ilyesfajta toülönbejáratú okoskodásokkal, ám ettől még azok vannak, elhangzanak napról napra. A nagyvállalat ezt címkét használva kísérli meg rátestálni a kisebbre elöregedett termelőberendezéseit s azokkal együtt a nála gazdaságtalan — de az új helyen sem kifizetődő — gyártást, a kicsiny cég vastagon fogó árukalkulációs ceruzáját véli a népgazdasági érdekeltségtől vezettetni, s az építők, mikor csapot, papot otthagyva elvonulnak *egy másik beruházásra, szintén e jelszóval teszik. Kikerülhetetlen a forró kása: sokak számára takaró lett a népgazdaság emlegetése, takaró mulasztásokra, melléfogásokra, szervezetlenségre, az igények rossz fölmérésére. Igaz, az érdekeltség bonyolult szövevény, mert szálai a társadalmi hasznosságot éppúgy átfogják, mint a jó értelmű csoport- és egyéni érintettséget. Az azonban járhatatlan út, hogy kl-kl tetszése szerint e szövevényből kihúz egy szálat, s fölmutatja úgy, hogy másnak tessék, népgazdasági fontosságúnak az, ami szűk csoportot, néhány személyt képvisel, jelenít meg csupán. Vizsgálatok sora bizonyítja: a termelő tevékenység legsebezhetőbb területeinek egyike az ágazatok kapcsolatrendszere, s a vállalatok közötti együttműködés. A zavarok fő forrása az a szemléletmód, melynek hirdetői és gyakorlói mindig a maguk népgazdasági szerepét állítják a fő helyre, nem sokat törődve azzal, e sajátságos, sok szereplőt befogadó színpadon rajtuk kívül még kik, hol, milyen rendezői utasítások alapján helyezkednek él. Magyarán: akik mást játszanak, mint amit játszaniuk kell, azok fölborítják a rendet, veszélyeztetik az előadás menetét. ' • Ezért nem csupán erkölcsi, hanem nagyon is valós, megfogható érdekek fűződnek ahhoz, hogy ahol szükség van rá, ott ne csak győzködéssel, hanem más módon is mindenkivel megértessék' csak egy népgazdaság van, s cselekedeteit ennek érdekeihez kell igazítania. L. G. A rendélet kimondja: A tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság idejét — legfeljebb azonban egy évet —, a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba venni. Függetlenül attól, hogy erre az idóre jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek után Is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozást szabadságon levő tsz-tagként dolgozó anya a fizetés nélküli szabadságon töltött Időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az Idő alatt munkát végzett volna. A fizetett szabadságot a korábbi, de ma Is érvényben levő, jogszabályok szerint esedékességének évében, akadályoztatása esetén annak megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról Is intézkedik a most megjelent kiegészítő rendelet: A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét jgyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke után fizetett szabadnap Illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek *után öt nap. Három és ennél több gyermek után pedig kilenc fizetett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dólgozóknak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesít. A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra a jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyikben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti. A fizetett szabadnap a fizetett szabadságon felül jár. Végűi kimondja a jogszabály: Annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Gy. Gy. Megtalálta a helyét... ban felsorolt munkafolyamatok megoldhatók. Az USK-rendszer 15—20 százalékkal magasabb teljesítményre képes, mivel a munkafolyamatokhoz. a legcélirányosabb gépeket tervezték a szakemberek. A jelenleg használatos szőlőtermesztő gépek csak egy menetben üzemeltethetők, tehát csak egy-egy művelet elvégzésére alkalmasak. Az USK-rendszer univerzális keretével két vagy három művelet összekapcsolva el, végezhető. Aranyérmet nyer' Ha számításba vesszük, hogy az USK géprendszer több munkaművelet egyidejű elvégzésére képes, akkor az óránkénti üzemelési költség 100—200 forinttal csökkenthető. A több munkafolyamat összevonásával nemcsak a munkaidő csökkenthető, hanem az energiafogyasztás és a traktortaposás okozta talajtömörödés Is. A géprendszer előnyei kedvezően befolyásolják az ágazat jövedelmezőségét, a korszerű és gazdaságos termesztést. Az USK géprendszert az AGROMASEXPO ’78 kiállításon aranyéremmel tüntette ki a bíráló bizottság. A tervezők a gyakorlatban jól vizsgázott géprendszer munkaterületét tovább szélesítik. Már szerepel a Jer vükben a folyamatosan metsző-, a szőlővenyige-feldolgozó-, az átfúvásos nagy teljesítményű permetezőgép kialakítása. A feltételek adottak. A Veszprémi MEZŐGÉP az USK géprendszert gyártja. A szőlőtermesztő gazdaságokon a sor, hogy ennek segítségével korszerűen, gazdaságosan termeljenek. G. I. iV.'.V.V.'.V.V.V.VtViViV.VjVA'.V.ViV.ViV.' [•X-X-X-X'X'X'Xí-X'X-X-XvXvXwX-XvX* Az emberek közül sokan a felnőtt kor küszöbét átlépve gyorsan „üregszenek” meg. Ijesztően hamar levetkezik a fiatalos tempót. Még Innen a harmincon. Az okokat nem tudnám hirtelenében felsorolni. Húsz és harminc között új szakasz nyílik az ember életében: megházasodik, férjhez megy és ekkor válik a katonaidő vagy a tanulás éveinek letöltése után, dolgozó, felelős felnőtté. A családalapításhoz pénz kell. A pénz utáni galopp, a karriervágy feledtetné el oly hamar az emberekkel, hogy még fiatalok? Nem hiszem, hogy ezt általános érvénnyel állíthatnánk. Űj barátom, Tóth bajos, fiatalos fiatal maradt, bár szerintem lett volna már neki is annyi oka1 huszonnyolc éves koráig az „öregedésre”, mint kortársai többségének. Ezzel látszólag ellentmondásban van, amit ő állít önmagáról, hogy tudniillik szerencsés ember. Apja katonatiszt volt — most már nyugdíjas —, akit a naza szolgálata az országnak hol az egyik, hol a másik szegletébe szólított. Tóth Lajosnak ebből az a hátránya származott, hogy a választott öntő szakmát nem tudta egy helyen kitanulni. Kaposváron elkezdte, s Kecskeméten a fürdőkádgyárban fejezte be. A fiú nem vette tragikusan, hogy új környezetbe került, s korábbi megszokott üzeméről, a régi barátairól le kellett mondania. Már a pálya kiválasztása sem sikerült neki egycsapásra, hiszen a nyolcadik osztály után, sikertelen gépipari technikumi felvételi után gimnáziumban kezdett tanulni. Az első évet sem járta végig. Úgy érezte, hogy ez az iskolatípus nem kínál neki perspektívát. Állhatatlan gyerek, mondhatná róla a komoly felnőtt, és nem lenne Igaza. Tóth Lajos helyesen cselekedett, amikor elment öntő szakmunkástanulónak, ezt az évek Igazolták. — Szakmunkásként érettségi nélkül mehettem a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi kohó- és fémipari főiskolai karára tanulni — mondta el Lajos az egyik okot, amiért Fortuna’ kegyeltjének tekintheti magát. Am, hogy a középiskolai felkészülés kihagyása miatt ez kockázatos vállalkozás volt, s hogy ő hajlott a rábeszélő szóra, ez csak természetes. Az nemkülönben, hogy a hiányzó tudás pótlásáért kegyetlenül meg kellett dolgoznia. Szerelem, házasság, huszonegyéves korban. A felesége szintén ott tanul a főiskolán. Pénztelenség, albérlet. Egy év múltán megszületik az első gyerek, aki most ősszel már iskolába megy. Aztán jön a második is. Lakás is kellene. Kecskeméten, ahová az üzemmérnök házaspár Tóth Lajos szüleinek, közelsége miatt költözik, rosszak a kilátások. Ekkor éri az öntő szakembert a második nagy szerencse: a Ganz-MÁVAG halasi gyára hozzá hasonló műszakiakat keres, lakásmegoldással, apróhirdetésben. Három esztendővel ezelőtt elkötelezték magukat a gyárnak, szerződésileg is, az áhított családi otthon ellenében. A feleség szerkesztői, a férj művezetői beosztásban dolgozik a kiskun városban. Az öntő üzemmérnök kétgyerekes családapaként is lelkesen tevékenykedik a KISZ-ben. ö a gyári KlSZ-blzottság szervező titkára. A KISZ-munkát most már, tavaly ősztől, pártmegbíza(ásként . végzi. Mert végre fölvettél; a Magyar Szocialista Munkáspártba, és ekkor érte életében a harmadik nagy szerencse. Bár ez sem ment egyik napról a másikra. Tóth-. Lajos már,,többször kérte volna a fölvételét, de a lakásgondjaik miatti „vándorlás” a korábbi munkahelyein, nem adott, neki Időt a bizonyításra. — Itt Király György alapszervezeti titkárnak mondtam először, hogy szeretnék a párt tagja lenni — kezdte elbeszélni az előzményeket a művezető. — Azt felelte, hogy először dolgozzam Vagy két évig becsületesen, a KISZ-ben Is, aztán majd meglátjuk. Tóth Lajos szülei mindketten régi párttagok. A fiatalember azt vallotta, hogy a párttaggá válás igényét a családban kapta útravalóul. Az egyes bel- és külpolitikai eseményeket már általános Iskolás korában „megvitatta” apjával és anyjával. Az igazságos társadalomért küzdő párt-, a munkásmozgalom és a sok nagyszerű, elvhű kommunista története pedig lenyűgözte. Az otthoni könyvekből olvasott róluk. — Életem egyik nagy napja volt, amikor fölvettek a pártba — hallottam a fiatal üzemmérnöktől. — Az egyik ajánlóm 3 KISZ-vezetőség, a másik az üzemvezetőm, Sándor Sándor volt. A taggyűlésen felolvasták az életrajzom, kérdéseket tettek föl, azután pedig szavaztak. Jó érzés, amikor az ember mellett szavaznak. Örültem, hogy most már közéjük tartozom. A szüleim gratuláltak, amikor legközelebb eljöttek hozzánk unokanézőbe, és megmutattam nekik a tagkönyvemet. Apám, aki 1945 óta tagja a pártnak, a lelkemre kötötte, hogy aztán most már méltó is legyek a bizalomra. Magam Is tudtam, hogy ezután még több felelősséggel kell dolgoznom és politizálnom a műhelyben. A magas, vállas fiatalember sok-sok mosollyal, a lélkesültséget nem takargatva beszélt az életéről és a munkájáról. A művezetői állást — amit üzemmérnöki oklevéllel egyesek lealacsonyitónak találnának — hosszabb távra elfogadhatónak tartja. Szeret a műhelyben a munkásokkal együtt dolgozni. Tavaly egy szakdolgozatot irt Tóth Lajos, papírra vetette egy új aggregátorfestő üzfem technológiai tervét. E munkáért a vállalata Kiváló Ifjú Mérnök címmel tüntette ki május 1. alkalmából. A szerencsés embert — aki az elismerésekhez és az előnyökhöz mérten valahogy mindig túl kicsiknek érzi az értük vállalt kötelezettségeket és azok teljesítését — ennél kisebb sikerek Is lelkesíteni képesek. A. Tóth Sándor • Balra: az Európában használt „puskaporos rakéta”. A kínai tüzes nyíl éppen úgy, mint európai utódja, ugyanazt a célt szolgálta, hogy az ellenfél táborát lángba borítsa. Jobb oldali képünk: a hatás-ellenhatás törvényének szemléltető ábrázolása. Lapunk előző számában a rakétáknak a mondák ködébe vesző eredetéről, az első rakétacsatáról és ezt az eszközt első ízben a repülés szolgálatába állító ember kísérleteiről számoltunk be, HOGYAN KERÜLT A RAKÉTA EURÓPÁBA? — A JÖVŐ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÉNEK TUDOMÁNYOS ALAPJAI. Csupán hézagos adataink vannak arról, hogy Európáiban első ízben a 13. század második felében alkalmazták a rakétát. Ide minden bizonnyal Indión és az arab világon keresztül jutott el Kínáiból. Talán a legkézzelfoghatóbb bizonyíték erre HASSZÁN AL RAMMA arab tudós 1285-ben irt munkája, amelynek igen jellemzően a „Kínai nyíl” címet adta és ebben azt javasolja, hogy a rakétáikat egy tengeri torpedószerű szerkezet meghajtására használják fél. Európáiban első ízben 1379-ben a velenceiek kezén bukkan fel a rakéta, amelyet, a keleti világgal gyakori érintkezésben levő tengerésznép a Chioggla szigetéért vívott harcban alkalmazott. A középkorból ránk maradt feljegyzések — az egyetlen VANHU tudós kínai kivételével — mind a rakéta hadd alkalmazásáról adnak hírt. Az elsők, akik a rakétakutatással tudományos alapon foglalkoztak, a 17. század végén az oroszok voltak. Mielőtt erre rátérnénk, szükséges, hogy néhány szóval a rakéta fizikai törvényeit ismertessük. Az emberi kultúrát előbbre vivő nagy felfedezések nemeseik a kísérletező, elmélkedő tudósok, hanem gyakran egyszerű, gyakorlati emberek véletlen elgondolásai alapján keletkeztek. A kísérletek tapasztalataiból alkották azután meg a természettudományok törvényeit. Gondoljunk a következő egyszerű kísérletre: valaki álló csónakból a vízbe ugrik. Ekkor a csónak az ugrással ellentétes irányban elmozdul. Minél nagyobb az így keletkezett ún. visszaható erő, a csónak annál gyorsabban fog siklani. ISAAC NEWTON angol természettudós 1687-ben fogalmazta meg a hatás-ellenhatás törvényét, mely szerint minden hatással szemben vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú hatás lép fel. A csónakra iható visszalökő erő tehát annál nagyobb lesz, minél nagyobb az elrugaszkodás sebessége és a vízbeugró súlya, azaz a mozgásba lendült test tömege. Kísérletünket most már a rakétákra vonatkoztatva: a rakéta mozgatására hivatott visszalökő erő (P) egyenlő a benne elégésre késztetett gáz kiáramlás! sebességének (c) és az időegység alatt kiáramló gáz tömegének szorzatával (M/sec). Azaz: P = c. M/sec Már itt utalunk arra, hogy ez az egyszerű fizikai törvény nemcsak a Föld körül levő levegő birodalmában érvényes, hanem a légüres térben Is. A kilövellő gázsugár ott is ugyanolyan vlszszahatást vált ki, mint légterünkben. Ilyenfajta kísérletektől természetesen a 17. század Európájában még messze vagyunk. Ekkor folyik a harmincéves háború. A falvakra és városokra, a háború egyéb gyilkoló fegyverei mellett, tüzet okádó rakéták is hullanak ... A háborútól távollevő kelet-európai uralkodónak, az orosz cárnak tudományos érdeklődését éppen a rakéták keltik fel. Erről, valamint a múlt század elején a rakéta egyik érdekes alkalmazásáról lapunk következő számában olvashatnak. (Folytatása következik.) MMMiilMlllmmllllllulMl» £|fei- Hány népgazdaság - van f
