Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-28 / 175. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: folytató­dik a derült, száraz, meleg, nyári idó. A változó irányú szél napkózben meg­élénkül. A legalacsonyabb éjszakai hómérséklet 13—18, a legmaga­sabb nappali 28—31 fok kljzótt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fidel Castro beszéde a kubai nagygyűlésen Köszöntünk AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxm. évi. 175. szám Ára: 90 fillér 1978. július 28. Péntek Tíc". Ülést tartott a Minisztertanács A Kubai Köztársaság bel- és külpolitikáját: elvi alapokon át­fogó. közel kétórás beszédében emlékezett meg Fidel Castro ku­bai állam- és kormányfő, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a Moncada laktanya elleni táma­dás 25. évfordulójáról, a nemze­ti Ünnep alkalmából Santiago de Cubában tartott központi nagy­gyűlésen. A hatalmas kubai nemzeti lo­bogóval díszített egykori lakta­nya előtt felállított díszemelvé­nyen jelen voltak a párt politi­kai bizottságának tagjai, a köz­ponti bizottság, a kormány, az állami és kulturális szervek ve­zetői, valamint az évfordulóra ér­kezett párt- és kormányküldött­ségek és a XI. Világifjúsági Ta­lálkozó díszvendégei. A Batista-diktatúra ellen meg­indított fegyveres harc huszon­ötödik évfordulójának Oriente tartomány székhelyén -tartott ün­nepségein ott volt a magyar párt- és kormányküldöttség, Gyenes Andrásnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnö­ke és a pénzügyminiszter előter­jesztésére a kormány rendeletet fogadott el a beruházások rend­jére vonatkozó 1974. évi kor­mányrendelet módosítására. A Minisztertanács a munka­ügyi miniszter javaslatára hatá­rozatot hozott a vállalati mun­karend időszakos változtatásának feltételeiről és módjáról. A hatá­rozat ez év szeptember 1-én lép hatályba. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszter tájékozta­tó jelentését a kereseti arányok 1977. évi alakulásáról, különös tekintettel a nagyüzemi munká­sok, a nők és a fiatalok kerese­tére. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése nyo­mán a kormány felszólította a minisztereket és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júliusi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák arról az országgyű­lés elnökét, valamint az indít­ványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghí­vására, csütörtökön rövid pihenésre a Szovjetunióba utazott. • TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSOK — MŰSOROK — RENDEZVÉNYEK Teljes üzemben a fesztivál Szerdán este a nagy érdeklő­déssel kísért utcai rögtönzéseik után színvonalas műsorokat mu­tattak be a megyeszékhelyre lá­togató hazai és külföldi együtte­sek. Bács-Kiskun legnagyobb közművelődési intézményének, a Megyei Művelődési Központnak a színháztermében Gila János igaz­gató köszöntötte a közönséget és a szereiplő&et, majd elkezdődött az a többórás műsor, amelynek valamennyi száma igazi elisme­rést és sokszor fergeteges tapsot váltott ki. A jugoszláviai, cseh­szlovákiai, romániai, török és több más csoport és szólista ma­radandó élményt nyújtott- pro­dukciójával a termet zsúfolásig megtöltött közönségnek. □ □ □ A fesztivál érdekes látnivalói­hoz kapcsolódva, háromnapos nemzetközi tudományos tanács­kozás 'kezdődött tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza nagy kongresszu­si termében. Több mint tíz or­szágból mintegy nyolcvan részt­vevő érkezett „A folklorizmus egykor és ma" címet viselő ren­dezvénysorozatra. Hazánkban és nemzetközi méretekben is ez az első alkalom, amikor a népmű­vészet mai továbbéléséről cseré­lik ki megfigyeléseiket és kuta­tási eredményeiket a szakembe­rek. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a Kulturális Mi­nisztérium, a megyei és városi pártbizottság, valamint tanács közművelődési vezetői, képviselői is. A megjelent vendégeket Ve­­liczky István, Kecskemét város tanácsának általános elnökhelyet­tese köszöntötte. Ezt követően dr. Bodrogi Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának igazgatóhe­lyettese elnöki megnyitójában ki­emelte, hogy a folklorizmus nem­csak európai, hanem világjelen­­• séggé vált. Az első előadást dr. Voigt Vil­mos, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem docense tartotta a magyarországi folklorizmus tu­dományos kutatásának problémái­ról. Ismertette az újabban meg­indult vizsgálatok eredményeit és a további feladatokat. Tegnap tizenöt hazai szakem­ber számolt be a kutatásairól. Egyebek közt a magyar népzenei hagyomány újjáélesztéséről és to­vábbfejlesztéséről, a folklór és a film, illetve a XX. századi ma­gyar képzőművészet kapcsolatá­ról, valamint tudományszervezé­si kérdésekről, a magyarországi népművészek jogairól volt szó. A különböző országok szakirodaimá­ba kiállítás enged bepillantást a Tudomány és Technika Házában. __________________2___________ A szemléltető bemutatókhoz kap­csolódik Lesznai Anna és a Fia­talok Képzőművészeti Stúdiójá­nak kiállítása is a Megyei Mű­velődési Központban. □ □ □ Tegnap délután az MSZMP Kalocsai Városi Bizottsága szék­hazában kedves vendégek foga­dására került sor. A Krím test­vérmegyéből érkezett művészeti csoport vezetőit fogadta Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Szvorény János, a ka­locsai városi pártbizottság első titkára. A baráti kapcsolatokat felelevenítő beszélgetésen jelen • Az első előadást Vilmos tartotta. dr. Voigt volt a Szlavnaja községből érke­zett együttes vezetője, Malec Nyikolaj Vlagyimirovics, továbbá a csoport művészeti vezetője és a községi tanács elnöke, akik örö­müket fejezték ki, hogy részesei lehettek a fesztiválnak. A fesztivál rendezvényeinek so­rában tegnap megtartották Ka­locsán a Városi Művelődési Köz­pont és Ifjúsági Ház kamarater­mében — a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtörténeti Intéze­tének közreműködésével — azt a tanácskozást, amelynek fő célja a földrajzinév-kutatás jelenlegi ál­lása volt. A további teendőket is megvitatták a jelenlevők, dr. Ma­jor Imre megyei tanácselnökhe­lyettes elnökletével. A tanácsko­záson jelen volt Katanics Sán­dor, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának titkára is, va-Kubában tartózkodó delegációja. A központi ünnepségre a tarto­mányi székhelyre utazott dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Magyar KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára, a magyar VIT-delegáció vezetője is. A nagygyűlésen részt vett Luis Corvalán, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkára, Jasszer Ara­fat, a PFSZ vezetője, valamint a nemzetközi politikai élet több más ismert személyisége. A nagygyűlés szónoki beszéde előtt Fidel Castro a hagyomá­nyoknak megfelelően, idén is személyesen adta át a Munka Hőse Érdemrend kitüntetéseket és okleveleket. Beszédének első részében Fi­del Castro kiemelte: a Moncada laktanya elleni ostrom — ha fontos állomása volt is “a füg­getlenségért vívott történelmi harcnak — csak epizódja volt annak a folyamatnak, amelynek eredményeként Kuba ma szocia­lista, szabad ország. Külön je­lentőséget ad az évfordulónak, hogy a VIT-ek történetében elő­ször, Kuba, a latin-amerikai kon­tinens, a nyugati félteke egyet­len szocialista állama ad otthont a XI. Világifjúsági Találkozónak. Kuba olyan ország, amely ma­ga birtokolja természeti kincse­it, saját kezében tartja a nép gazdasági, kulturális és társadal­mi fejlődésének dolgát. A kubai forradalmárok az emberek közötti szolidaritás, a marxizmus—leninizmus, az in­ternacionalizmus, a kollektív vezetés szellemében munkálkod­nak. Fidel Castro részletesen ele­mezte Kuba internacionalista politikáját. Különösnek tartjuk — mondotta —, hogy az imperia­lista nagyhatalmak, mindenek­előtt az Egyesült Államok, és az általa irányított katonai szövet­ség, a NATO, aggodalmaskodik a kubai katonák afrikai jelenlé­te miatt. „Közismert tény, hogy például 1963-ban, jóval Angola és Etiópia , sérelmezett’ eseményei előtt a kubai internacionalisták ott küzdöttek Algériában, az ot­tani felszabadító harcokban, ott voltak Szíriában, Bissau-Guineá­­ban, a portugál gyamatosítók el­leni harc segítésére, s a Monca­da ostromának még a gondolatá­ról sem lehetett beszélni, ami­kor a spanyol polgárháború ide­jén 12 ezer kubai, közöttük sok kommunista harcolt a nemzet­­(Folytatás a 2. oldalon.) • A hazai és külföldi résztvevők egy csoportja. (Tóth S. felvételéi) A világ békeszerető ifjúsá­ga ma az amerikai kontineús első szocialista államára, Ku­bára és fővárosára, Havanná­ra figyel. Ünnepelünk s — mi tagadás! — egy kicsit izgulunk is. A késő esti órákban 122 ország, köztük hazánk fiatal­ságának küldöttei vonulnak be a havannai hatin-Amerika stadionban, ahol megkezdődik a XI. Világifjúsági és Diákta­lálkozó. Képzeletben biztos, hogy sokan ott leszünk a megnyi­tón, hiszen hosszú hónapok óta nagy-nagy izgalommal ké­szültünk erre a napra. Az oly sokszor hallott-olvasott „Kö­szöntünk VIT! Köszöntünk Havanna!” jelszó is mintha még ünnepélyesebb, még tel­jesebb és igazabb lenne ma, ahogy vissza-visszacseng em­lékezetünkben a felkészülés napjait idézve. Áprilisban több mint egy­millióén — idősebbek és fia­talok egyaránt — két napon át a VIT-alap javára dolgoz­tunk. Aztán sokezren vetél­kedtünk, ismerkedtünk Kuba életével, az eddigi világifjúsá­gi találkozók történetével. Vi­tatkoztunk -politikáról, gazda­ságról, kultúráról, és sok más fontos kérdésről, köztük ma­gunkról — fiatalokról. Kül­dötteket választottunk — 450 lányt és fiút, a legjobbakat, a legméltóbbakat közülünk, majd a következő hazai VlT- programok forgatagában, for­ró hangulatában nemegyszer irigyeltük őket. S ma, a meg­nyitó napján kissé elfogódot­­tan várjuk az estét, a követ­kező napok eseményeiről a hí­reket Havannából, Kubából... De a Karib-tengeri szigetor­szág népe is régóta várt erre a napra! Kuba a hatvanas évek közepén vállalkozott elő­ször a VIT megrendezésére, 1968-ban azonban világ politi­kai és egyéb okok miatt még Szófiában tartották meg a találkozót. Ahogy minden VIT, a mostani is tükrözi a nemzetközi helyzet alakulását. S e tekintetben különleges je­lentősége van a ma kezdődő XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozónak, hiszen az Egyesült Államok partjaitól alig száz kilométernyire gyűltek össze a világ haladó ifjúságának kép­viselői, hogy a hármas jel­szó: az antiimperialista szoli­daritás, béke és barátság szellemében folytassák az elő­deik által több mint három évtizede megkezdett utat. A második világháború után röviddel Londonban született meg az ilyen nagyszabású, ha­ladó törekvéseket demonstrá­ló ifjúsági találkozók gondola­ta. Az angol fővárosban akkor 63 ország ifjúsága nevében más. fél ezer, köztük néhány magyar küldött mondta egy trinidadi néger fiú után a következő megrendítő szavakat: „Eskü­szünk, hogy emlékezetünkben tartjuk ezt az 1945 novembe­rében kikovácsolt egységet, nemcsak ma, nemcsak ezen a héten, nemcsak ebben az év­ben, hanem örökké, amíg föl ! nem építettük azt a világot, ' amelyről álmodoztunk, ame­­lyért küzdöttünk.” Azóta ta­lálkozók egész sorát tartották ' e fogadalom szellemében. A világ fiataljainak többsége > mindig az emberiség légin- I kább sürgető gondjai felszá­­molásáért, legmagasztosabb célkitűzései megvalósításáért szállt síkra. Minden bizonnyal így lesz g ez most Kubában is. Ebben a nagy forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező országban áz emberek már évek óta nagy gonddal, latinos lelkese- « déssel készültek erre a talál­kozóra, tettek meg mindent sikeréért. A kubai nép már számos esetben szolgált jó pél- ; dával a szabadságukért küzdő népeknek, tett tanúbizonyságot internacionalista elkötelezett­ségéről. Számára ez a VIT külön is jelentős. Hiszen a fiatalok szétviszik a világba a hírét annak, amit Kubában láttak, tapasztaltak, s a való- ! Ságról számolhatnak be honfi­társaiknak. A világ haladó ifjúsága és a békeszerető emberek nagy várakozással tekintenek a vi­lágifjúsági találkozóra. Az el­következő napokban a londo­ni eskü hitele ismét erősödik majd Kubában, ahöl a világ fiataljai megemlékeznek a for­radalom mártírjairól, a fa­sizmus áldozatairól, s számos nagygyűlésen tesznek hitet a béke, a haladás, az enyhülés és a leszerelés ügye mellett. K. M. Vajdasági szakszervezeti delegáció Kecskeméten A hagyományos testvérmegyei kapcsolatok jegyében tegnap dél. után Kecskemétre érkezett a vajdasági szakszervezeti tanács delegációja. A küldöttség vezető­je: Markó Djuricsin, a Vajda­sági Szakszervezeti Tanács elnö­ke; tagjai: Borivoj Kovacsevics vszt-titkár és Gutasi Miklós, a kanizsai községi szakszervezeti tanács elnöke. Barátainkat az SZMT székhá­zában Borsodi György vezető titkár fogadta, s tájékoztatta őket a megye politikai, gazdasá­gi, kulturális életéről, valamint a szakszervezetek tevékenységé­ről. A beszélgetésen jelen voltak az SZMT titkárai is. Ma — pénteken délelőtt a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat­hoz látogatnak vajdasági vendé­geink, délután pedig a megyei tanácsnál vesznek részt tájékoz­tató megbeszélésen. Bács-Kiskun megyéből szombat reggel utaznak el magyarországi látogatásuk má­sik állomására. Szegedre. Két év múlva 300 ezer juhot tartanak Kezdeményezés a sokoldalúbb termékhasznositásra lamint a mozgalmat támogató szervek képviselői. Az eseményen kitüntetések és emlékplakettek átadására is sor került. A Magyar Néprajzi Tár­saság díját Bognár András iro­dalomtörténész, a Katona József megyei 'könyvtár tudományos fő­munkatársa 'kapta, a földrajzi ne­vek gyűjtésében és annak az egész megyére kiterjedő megszer­vezésében kifejtett tevékenységé­ért. Lisztes László, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazga­tója a „Szocialista Kultúráért” megtisztelő kitüntetésben része­sült. Tizennyolcán kapták mega Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának plakettjét. A kitüntetések átadása után Kázmér Miklós kandidátus, egye­temi docens „A helynevek és a (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1970-es évek elejének mélypontja után országszerte ismét fellendült a juhtenyésztés. 1975 óta a juhállomány 28, a gyapjútermelés 10 százalékkal lett nagyobb. Ugyanis a gyapjú, a vágójuh, valamint a juhtej árának emelésével jövedelme­zőbbé vált a tartás. Mivel ez a folyamat tartósnak Ígérkezik, a népgazdasági terv szerint ebben az évben a gyapjúhozam 7,3, a vágójuhkínálat 17,6 százalékos emelkedésére lehet számítani. A közgazdasági feltételek vál­tozása Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági üzemeiben is meg­tette jótékony hatását az ága­zat fejlesztésére. Akasztó, Fülöp­­szállás, Harkakötöny, Kiskunfél­egyháza, Kunszentmiklós, öreg­csertő, Rém, Solt, Szalkszent­­márton, Tiszakécske .szövetkeze­tei a híres kiskunsági juhászat újjáteremtésén fáradoznak. 1980- ban már 300 ezer juhot tarta­nak a megyében. E tíz település közös gazdasá­gai saját erejükből, valamint az állami támogatás segítségével szakosított telepet építettek, s azokon jelenleg Bács-Kiskun megye juhállományának csaknem 70 százalékát tartják. Az akasz­tói szakszövetkezetben 6 ezer i anya és szaporulata elhelyezésé­re épült alkalmas telep. Kun­­szentmiklóson szintén előreha­ladt a beruházás. Jelenleg 14 ezer juhot gondoznak az Egyet­értés Tsz állattenyésztői, és az V. ötéves terv végéig 20 ezer­re nő a szövetkezet közös juhál­lománya. A juhászat fejlesztésére Bács- Kiskun megyében még mindig az útkeresés jellemző. Eddig el­sősorban a gyapjú, valamint a vágójuhkínálat növelését tartot­ták szem előitt. Holott a juhnak nemcsak a gyapja, húsa, hanem a bőre és a teje is igen érté­kes. Sajnos, a juhtej fejésére alig akad jelentkező, a tejipar juhtejátvétele évről évre csök­ken. 1967-ben hazánkban még 15 millió liter juhtejet vásárol­tak meg a különböző tejüzemek, tíz esztendővel később már csak 1,7 millió liter juhtej volt a fel­vásárlás. Jóllehet a termelői ár literenként 4,50-ről 14 forint 50 fillérre emelkedett. Dicséretes az a kezdeményezés, amelyet a Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházási Vállalat Bács- Kiskun megyei kirendeltsége, a Magyar Agrártudományi Egyesü­let építész és gépész szakosztá­lya tett, amikor juhtenyésztés! tanácskozást és tapasztalatcserét szervezett. Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában csü­törtökön délelőtt tartott szakmai összejövetelen több megye ter­vező és beruházó vállalatának, juhtenyésztő mezőgazdasági üze­mének, valamint a vágójuh- és gyapjúkereskedelem szakembe­reinek részvételével a juhok kor­szerű tartásrendszerét és a gé­pi fej és gyakorlati módszereit ismerhették meg az érdekeltek. A tanácskozáson a svéd Alfa Laval cég képviseletében A. Gustavson, valamint W. Cordes mérnök ismertette azokat a mód­szereket, amelyeket a svéd vál­lalat a tejtermelő juhfajták ki­­tenyésztésére, elszaporitására tett, és tájékoztatta a hazai szakem­bereket azokról az állattenyész­tő géptípusokról, amelyeket az Alfa Laval cég a juhok gépi fe­jősének megvalósítására kifej­lesztett A kecskeméti Tudomány és Technika Házában filmvetí­téssel kísért előadássorozat és vita után a szakemberek a Nagy­kunsági Állami Gazdaság túrke­­vei juhászaiéban tekintették meg a gépi fejési bemutatót K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents