Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-27 / 174. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1078. július 87. Csillagász műholdak Bolygószomszédaink légköri, összetételére vonatkozó eddigi Ismereteink legtöbbje a Főidről végrehajtott spektroszkópiai megfigyelésekből származik. A mesterséges holdak és űrhajók segítségével lehetővé vált azonban a bolygók légkörének a legmodernebb analitikai eszközökkel való közvetlen „helyszíni’’ elemzése. Az űrprogramok egyik célja a bolygók légköri adatainak a gyűjtése. A légkör összetételének ismerete ugyanis nemcsak a bolygók múltbeli történetére és fejlődésére ad útmutatást, hanem közvetlen bizonyítékot szolgáltat az esetleges élőlények jelenlétére vagy hiányára is. Régi törekvésük a csillagászoknak, hogy információt szerezzenek a távoli égitestekről. E célra az égitestek fényéből nyert színképet tanulmányozták. A fényt ugyanis mindig atomok bocsájtják ki, azonos fizikai körülmények között pedig minden atom a rá jellemző, meghatározott fényt sugározza. A hidrogénatom által kisugárzott fény színképe tehát mündig más, mint a vasié, vaj& egyéb elemé: a spréktroszkóppai felbontott csillagfény tehát elárulja a fényforrás anyagi Összetételét. Az izzó állapotú ritka gőzök és gázok vonalas színképet bocsátanak ki, sötét alapon fényes vonalak jellemzik a ‘színképet. Az egyes elemeknek megfelelő, rájuk jellemző vonalak helyzete alapján meg lehet állapítani egy égitest kémiai összetételét, A vizsgálatiból levonható következtetések még akkor is pontosak, ha a csillag vagy csillagrendszer fénye évszázadokig vagy akár évmilliókig volt úton, míg a spektroszkópba érkezett Nem a fényforrás távolsága a döntő ugyanis, hanem az a fontos, hogy elég erős fény gyűljön össze a spektroszkóp számára. Régen ezért a spektroszkópot távcsőre szerelték, hiszen minél nagyobb volt a távcső tükre, vagy lencséje, annál több fényt gyűjtött össze. A rakéták és műholdak korában azonban a csillagászat is közelebb került az égitestekhez. Igaz, hogy a műholdak 10—20, esetleg néhány száz kilométer magassága elenyésző a Nap és a csillagok távolságához képest. Óriási előny azonban, hogy ezzel elhárul az ilyen jellegű megfigyelések legfőbb akadálya, a légkör. Ma már igen nagy számú műholdas spektroszkópiai adat gyűlt össze a közelebbi és távolabbi szomszédbolygókat felépítő anyagokról. Csehszlovák kutatók az automatikus vezérlésű Interkozmosz műhold számára készítettek spektrométert. • A spektrométer beállítása a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetében. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Átalakulnak a „holdbéli tájak” Körülbelül 100 ezer hekitár, az „ipari agresszió” áldozatául esett földet juttattak vissza a mezőgazdaságnak a Szovjetunióban. A földhasznosítási törvény értelmében elengedhetetlen rekultivációt tudományos alapon, állami erőből' végzik. A bányanyitásoknál elkerülhetetlen „holdbéli tájakat” nagy teljesítményű gépekkel alakítják a mezőgazdaságban hasznosítható területiéi ahol a korábban eltávolított és összegyűjtött termőtalajt ismét szétterítik. A helyreállított földek újra a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Ahol a szántó helyreállítása nem megoldható, erdőket, gyümölcsösöket telepítenek, vagy vízmedencéket létesítenek. Világviszonylatban is első ízben a Szovjetunióban készítenek Országos méretű, 10—IS éves földhasznosítási tervét. „Szem-füles” tájékoztatás Korunkban az egyén, a család élete és ezzel összefüggésben a társadalom szerkezete is alapvetően megváltozott. Az új társadalom kialakításában fontos szerep hárult az oktatásra és a nevelésre. Az ismeretátadás és nevelés e kettős feladatát az iskola azonban ma már nem tudja ellátni. Milyen utakon kell keresnünk azokat az új formákat, amelyek az oktatás és a nevelés számára időt szabadítanak fel és jobb lehetőségeket nyújtanak? Az egyik új forma és mód ma az audiovizuális oktatás, ismeretátadás bevezetése és általános kiterjesztése. Az automatikus audiovizuális oktatás nem gépesített tanítás, nem az élőszót száműző és gépekkel helyettesítő technikai trükk, nem módszertani fogás, hanem az ismeretátadásra gondosan előkészített tananyagnak adott kép- és hangközlő berendezésekre kidolgozott rendszere, bármikor megismételhető teljesen vizuális (látható) és hallható (auditív) proramja. A diavetítők fontos szerepet töltenek be az audiovizuális tájékoztatásban és oktatásban. A „szem-füles” információközlés fejlett eszközei jóval hamarabb rendelkezésre álltak, mintsem azokat használni tudták volna. Még ma is ez a helyzet, miközben a technika még egyre újabb és mind tökéletesebb készülékeket produkál. Ezek sorába tartozik a képen látható amerikai gyártmányú diavetítő is, amelylyel elsötétítés nélküli helyiségben igen jól látszó képet lehet vetíteni a 27x42 cm méretű kihúzható képernyőre. A készülék egyébként teljesen automatikus — úgynevezett karusszel rendszerű — állóképvetítő, 4—30 másodperces időállitóval. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Űj utak a gyógyszerkutatásban Az NDK Tudományos Akadémia Hatóanyagkutató Intézete kísérleteket végez úgynevezett bioaktiv kapcsolatok feltárására. Több mint egy éve keresnek megfelelő hatóanyagot az értágulás befolyásolására, amely mindenekelőtt a sebgyógyászatban lenne igen jelentős. A teljesen új jellegű kutatásokat' szovjet tudósok eredményei, tapasztalatai is elősegítik. Szerződéses együttműködés keretében az NDK-beli szakemberek átveszik á moszkvai tapasztalatokat, melyek szerint kísérleti állatok fülében átlátszó műanyag kamrákat helyeznek el. A kutatók azokat a szövetkivonatokat, melyek az értágító anyagokat tartalmazzák — további vizsgálatok céljából — átadták szovjet kollégáiknak. Mielőtt egy új gyógyszert előállítanak, számos tesztet készítenek a működési mechanizmus strukturális vizsgálatára. (BUBAPRESS — PANORAMA) SIKERES TENYÉSZTŐI MUNKA Kiváló minőségű a városföldi tej A Városföldi Állami Gazdaság szakosított tejelő szarvasmarhatelepén nagy figyelmet igénylő tenyésztői munkát végeznek. Ennek eredményeképpen 1085-re kialakítanak egy úgynevezett hungarofríz állományt. E pillanatban a tenyésztési folyamat közepén tartanak a gazdaságban. Érdemes lenne talán egy kicsit az említett fajtának a történetéről is beszélni. Az 1950-es években dr. Horn Artúr profeszszor a magyartarka szarvasmarhát jersey nevű, jól tejelő fajtával keresztezte, a tej minőségének' javítása és gazdaságosabb előállítása céljából. Az Így kialakított fajta a tejelő magyar barna nevet kapta. A fejlődésben azonban nincs lehetőség megállásra. A magyar barnát holsteinfrizzel javították tovább, ez az átmeneti állapot van Városföldön is. A mostani és a későbbi keresztezések eredménye lesz majd az említett hunigarofríz fajta, amelynek egyedelben állandósul az 50 százalékos jersey vérarány, és nő a holstein-frizé, kiszorítva a magyartarkát. Az állami gazdaság telepén ma még nagyon vegyes a szarvasmarha-állomány fajtaöszszetétele. Vannak olyan tehenek, amelyeknek hosszú gondolkodás után sem lehetne pontos nevet adni, hiszen közelebb állnak már a hungarofrizhez, mint a javított magyar barnáihoz, de végeredményben egyik fajta meghatározása sem illik rájuk pontosan. De talán nem 'is ez a lényeg. Hanem az, hogy a Városföldi Állami Gazdaságból a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemébe ebben az évben 22 310 hektoliter tejet szállítanak. Nem is akármilyet, 4,45 százalékos zsírtartalmút. Ha kialakul a teljes hungarofríz állomány, akkor 5 ezer liter, 4,2—4,5 százalékos zsírtartalmú tehenenként! átlagos tejtermelés lesz. Hogyan lehet elérni ezt az eredményt? Először Is nagyon pontos tenyésztő munkával, amihez az Állattenyésztési Kutató Intézet segítségét kérte és kapja a gazdaság. A keresztezés, vagyis a fajtaáitalaikitás az NDK-ból származó, három nagyértékű holsteln-fríz Ft bika spermájával történik. Ezekről az állatokról az értékelés során kiderült, mennyire képesek az utódok tulajdonságait megváltoztatni. Másodszor, a megfelelő takarmányozásra kell nagy gondot fordítani. A telepen a tehénállományt különböző csoportokba osztották be. Mindegyik érdemei és a tőle elvárt eredmény- függvényében kapja a takarmányt. Azok a tehenek, amelyek 'naponta 18 literen fölül tejelnek, illetve száz napon belül ellettek meg, mindenből a legtöbbet és a legjobbat kapják. A kevesebbet termelők adagja mennyiségileg csökken és az összeállításban .változik. A pontos, jól adagolt takarmányozáshoz megfelelő gépei vannak a gazdaságnak. A szecskázótól a takarmánykiosztó kocsiig, többféle szerkezet segíti a takarmányozás nehéz munkáját. A tejtermelésben ma máir nemcsak a mennyiség, hanem egyre inkább a minőség a döntő. A tej minőségét pedig tisztasága, fertőzésmentessége és nem utolsósorban tejzsírtartalma határozza meg. A Városföldi Állami Gazdaságból származó tej tisztaságáról a tejipari vállalat mond Igazán jó véleményt. A fertőzésmentességet garantálja a szakosított telep minősítés, ami jelzi, hogy a gümőkórtól és a brucellózistól mentes a tehenészet. A tejzsírtartalmat pedig egyértelműen az igen magas tejzsirszázalék mutatja. Gál Eszter • Ezeknek a négyhónapos üszőknek láthatóan tetszik, ahogy Kozma Sándor főállattenyésztő és Takács Lajos telepvezető becézi őket. A slmogatás azonban másnak szigorúan tilos, hiszen ez Is fertőzésveszélyt rejt. Hogy a födém be ne ázzon • Senkinek nem kell kétszer mondani, milyen társadalompolitikai horderejű intézkedés volt a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző bérformák alkalmazása a kivitelező építőiparban. Elég csak az új lakásokkal szemben támasztott minőségi követelményekre emlékeztetni. Az SZMT elnöksége legutóbbi üléséről közölt Információnkban rövid, egy-két mondatos summázattal adtunk erről hírt. A téma sokkal összetettebb, s előzményeiben, következményeiben jóval bonyolultabb annál, hogysem egy-egy cikkben teljes képet adjunk. Néhány fontos összetevőjéről azonban az említett tudósításon túl is szólnunk kell. Elsőként talán arról, hogy bár 1978. január 1. a minőségi béríorma hatálybalépésének időpontja, — az azóta eltelt rövid időt se egészen mondhatjuk a „begyakorlás félévének”. Minőségi követelményeket tudniillik már a teljesítmény-bérrendszer bevezetésekor is támasztottak a kivitelező építőiparban. Minthogy azonban idővel a mennyiségi szemlélet uralkodott el, a minőség háttérbe szorult. A fejlődés, az idő, a társadalom igényességének megnövekedése — nem is beszélve a jó minőségű munka, termékek létfontosságúvá válásáról — mekövetelte a másik oldal előtérbe helyezését. Magyarán — építőiparról szólván — se vállalatnak, se brigádnak, se lakástulajdonosnak „nem üzlet” már, hogy beázzon a födém az új lakásban, befütyüljön a szél a kajsza ajtón, ablakon. (Persze, eddig se volt jó üzlet.) • A minőségre ösztönzés élő tevékenység volt már például a BÁCSÉP-nél a rendelet előtt is. Különösképpen a lakásépítésnél és ott Is elsősorban a befejező szakmáknál. Az építtetők, beruházók képviselői — a műszaki ellenőrök erőteljesen szorgalmazták ezt. litt tehát tulajdonképpen a követelményrendszert kellett a rendelet szellemében egységesíteni és továbbfejleszteni. Ezzel összefüggésben hozták létre — idén február 1-ével — az önálló minőségi ellenőrző osztályt az Ipari (házgyári) termékek minőségének, s természetesen a kivitelezői tevékenység folyamatos ellenőrzésére. • Általában a vállalatok — a rendelet értelmiében — a végzett munka osztályba sorolását és minősítését a megelőző munka minőségére és a beépítésre került anyag minőségére váló-figyelemmel határozták meg. Gyakorlatilag a legmagasabb . bérnövelést (ösztönzést) -akkor' alkalmaznak,' ha a megelőző munka és a felhasznált anyag minősége Is harmadosztályú volt, s ebből a munka további szakaszában első osztályú minőséget ért el a dolgozó (brigád). Másfelől: legnagyobb mérvű bércsökkenésre abban az esetben kerül sor, ha az előző első osztályú munka és 'bedolgozott anyag után harmadosztályú munkát produkáltak. A minősítés úgy történik, hogy az előző munkafolyamatot irányító művezető mint átadó és a következő munkafolyamatot irányító művezető mint átvevő rögzíti a tényleges helyzetet, eredményt. Érthető, hogy ilyenkor mindenki Igyekszik maximálisan képviselni a saját érdekét, Igazát, s addig nincs is hiba, amíg ez nem sérti a tárgyilagosságot. A Tekintsünk most el attól, hogy az ösztönző bérezés bevezetése folyamat, aminek kezdeti bizonytalanságait be kell még kalkulálnunk, — és csak arra lássunk egy-két adatot, megállapítást, — milyen anyagi és erkölcsi hatása volt eddig a minőségi bérezésnek a kivitelező építőiparban? öt vállalat viszonylatában — és úgynevezett összesenben — a már előbb tárgyalt elvek szerint a bérnövelés 26,427 (egy főre számítva 5,28) forint volt. A csökkenés viszont 40,499 (egy főre 8,09) forint. A vállalatok által felhasznált bértömeghez viszonyítva ez a növelő, Illetve csökkentő bérmennyiség elenyésző mértékű, csupán ezrelék nagyságrendben mérhető. Természetesen ez nem volna hiba, ha a reális helyzetet" tükrözné. A vállalatok többsége az ösztönzés ez irányú erőteljesebb érvényesítésének akadályaként ilyen — jól ismert — okokra hivatkozik, mint anyagellátási, szállítási, gépellátási nehézségek, létszám- és szakemberhiány stb. Az is kétségtelen, hogy a maximális minőségi követelményeknek a termelés alapvető — itt említett feltételei nélkül eleget tenni nagyon nehéz. • Végül Is — javult-e a minőség, vagy nem? — Tette fel az elnökség a kérdést a kivitelező ipar jelenlevő szakembereinek, egyben mozgalmi képviselőinek. A válasz egyértelmű igen volt. Az eddigi legnagyobb nyereségnek azt az erkölcsi hatást tartják, hogy a szakmájukra, hírnevükre igényes itörzsgáirdisták, szocialista brigádtagok nehezen viselnék el, ha akár termelési tanácskozáson, akár havi elszámoláskor rájuk olvasnák: „Ez a kivitelezési hiba rajtatok szárad.-” Ez tehát jó, biztató, de sajnos még nem vonatkoztatható a többségre. Nem lehet abba se belenyugodni, hogy bár örvendetes erkölcsi, tudat- és szemléletformáló hatása tapasztalható az ösztönző bérezésnek a munkások öntudatos táborára, — a bérek, tehát az anyagiak növelése csupán az eddigi mértékű legyen — jó minőségű munkáért. • De hogy a kérdéskör sokoldalúságát érzékeltessük, röviden az SZMT-elnökség ama állásfoglalásáról teszüiüCmósí' éhilftést, hogy a minőségi ösztönző bérezés rendszerét terjesszék ki ’ a szerkezet-, s alapanyag-gyártó ágazatra, és a kivitelező munkákat közvetlenül irányítókra is. Hiszen — rövidre fogva — bárhogy igyekszik is minőségit produkálni a kivitelező, ha a rossz minőségű alapanyag, szerkezet ezt szinte lehetetlenné teszi. Másfelől igen sokszor a termelést irányító művezetők leleményességén múlik, hogy — egy példára utaljunk most — a hibás műszaki terv ellenére zökkenőmentesen haladjon tovább a a munka... Ebből meg továbbgondolkozhatumk a tervezők felelősségéről. Gyermekbútorokat gyártanak A Tlszakécskei Vegyes- és Építőipari Szövetkezet kárpitosrészlegének dolgozói az első félévben 11 millió forint értékű terméket állítottak elő. Ez szép teljesítmény, ugyanis a kis üzem éves terve 18,5 millió forint, tehát az előirányzat időarányos részét jelentős mértékben túlteljesítették. Az elképzeltnél gyorsabb ütemű termelésnövelést az tette lehetővé, hogy a szövetkezeti részleg által gyártott áruféleségekre országosan nagy a kereslet. Nyolcvan százalékban gyermekbútorokat készítenek. Azzal a céllal szakosodtak a kis fotelek és ágyneműtartós heverők előállítására, hogy elősegítsék e hiánycikkekből való jobb ellátást. A legtöbb gyermekbútort a BOTORÉRT Vállalatnak szállítják, az ő közvetítésével jutnak el a Szöcske heverők és a fotelek a megyei üzletekbe is. A gyermekbútorokon kívül élőszobafalakat és műbőr bevonatú ülőkéket, puffokat készítenek a kécskei szövetkezeti üzemben. A kárpitosrészleg művelődésügyi és szociális, valamint állami gyermeknevelő intézetek beruházásához kapott megrendeléseknek is eleget tesz. Az idén egyebek között az új, százhatvan személyes helyi diákotthon berendezéséből veszik ki részüket, ülő- és fekvőbútorok szállításával. Az ide készülő emeletes ágyaknak a szériában történő gyártását is tervezik, az ár jóváhagyása most van folyamatban a megyei tanácsnál. A kárpitosüzem, amely speciális igények kielégítésére is vállalkozik, fejleszti termékeit. Karfás gyermekfotelt az országban elsőként itt kezdenek gyártani. A szóban forgó Dönci fotel jó minősítést kapott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettől. Görgős és csúszógombos klvitelr ben gyártják majd. A Tlszakécskei Vegyes- és Építőipari Szövetkezet kárpitosrészlegének új terméke lesz egy újszerű modul garnitúra, egy olcsó árfekvésű komplett szobabútor, amelynek elemei sokféle összeállítási variációt lehetővé tesznek. A garnitúrát elemenként is meg lehet majd vásárolni. Medgyessi Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a kis üzemet a gyermekbútorgyártás növeléséhez szeretnék fejleszteni. A kárpitozók kézi munkáját még az idén gépesítik. A. T. S. • Fenti képünk: Andó Ilona heverőt kárpitoz. • Jobboldalt: Kanyó István bútorszövetet szab. • Baloldalt: Dékány Ilona a puffok kárpitanyagát varr ja. 4
