Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-25 / 172. szám

1978. Július 25. • PETŐFI NÉPE • I • Padlás­múzeum (Decs). FI LM JEGYZET Police Python 351 Ennek a színes francia—NSZK bűnügyi filmnek a címe egy automata pisztolymárkát jelent, azt a fegyvert, amelyet nyuga­ton a rendőrség is Használ. En­nek a kitűnő pisztolynak a sze­relmese, megszállottja az a nyo­mozó, akinek történetét nagy el­hitető erővel vitte vászonra Alain Corneau. Nem véletlen, hogy ehhez az egyébként önma­gában is érdekes történethez ki­tűnő szereplőket válogatott ki a rendező. Elég, ha a névsort fel­mondjuk: Yves Montand, Simone Signorét, Francois Peder, és a nálunk kevésbé ismert fiatal színésznő, Stefánia Sandrelli. Ez a négyes sok lehetőséget ad a rendezőnek arra, hogy a színé­szi játéknak lélektani indokláso­kat adjon és alaposan és hitele­sen kibontsa azokat a megoldá­sokat, ötleteket, amelyek a ki­tűnően megválasztott témából önként adódhatnak. Meg kell mondani, hogy ez csak félig­­meddig sikerült a rendezőnek és a forgatókönyvírónak. Voltak pil­lanatai a filmnek, amikor a ki­tűnő szereplőgárda feladatok hí­ján csak a jólismert színészi fo­gásokat alkalmazta. Nem mindig volt alkalmuk a színészeknek arra, hogy megmutassák igazi képességeiket. Miről is van szó? A film a rendőrség berkeiben játszódik le tulajdonképpen. A főszereplők pedig olyan emberek, akik a bűnüldözés nehezét vállalják, de különös véletlenek folytán olyan helyzetbe kerülnek, amikor bűn­üldözőkből bűnösökké válnak, vagy válhatnak. A _ rendőrség egyik vezetője egy adott hely­zetben megöl egy fiatal nőt. Tet­tének elkövetése után nem sok­kal észreveszi, hogy rajta kívül még valaki tud az esetről. A film első felében a néző előtt olyan események zajlanak le. melyek során az igazi bűnös rá­ébred, hogy akkor menekülhet meg, hogyha az egyik kollégá­ját gyanúba hozza. A bonyolult történet kapcsán Yves Montand kitűnő színészi adottságaival hi­telesítve játszódik le az a lélek­tani dráma, melynek végeredmé­nyeképpen a gyanúba hozott ár­tatlan ember üldözötté válik, és ilyenkor bárki elkövethet meg­gondolatlanságokat. Az emberi személyiség felbomlásának tra­gédiáját élheti végig a néző, hogy az utolsó jelenetben az egyébként teljesen ártatlan em­ber elképesztően következetlen és véres lövöldözésbe keveredik bele. A film azonban kisebb-na­­gyobb következetlenségei ellené­re végig képes feszültségben tar­­"tani a nézőt és nem véletlen, ha a nyugati kritikák Hitch­cockot emlegetik, mint ’ olyan rendezőt, aki hasonló eszközök­kel iskolát teremtett. Corneau, ha nem is tudja teljesen kiak­názni a témában rejlő lehetősé­geket, eszközeivel művésziesen tud bánni és eltekintve a sokko­ló hatású befejezéstől, a játék elemeit kitűnőén tudja beépíte­ni filmjének folyamataiba. A képen: Simone Signorét, a film egyik főszereplője. Cs. L. A nagy találkozó színhelyén MINDENT AZ IFJÚSÁGÉRT! mmrntm • Ilyen szép és modern iskolákban tanulnak és laknak a kubai kisdiákok. • Egy vidám tanító néni. • A tanrend­ben napi két óra munka is szerepel. Csomagolják a teát. A stop-utas „szerencséje” Ez a hétfői nap délutánja ép­pen úgy kezdődött, mint már annyi, K. Márta ápolónő életé­ben. Budapestről, szokásához hí­ven, autóstoppal próbált eljutni K. községbe. A legeredményesebb helynek, mint eddig is, a Sorok­sári út bizonyult. Megállt, s in­tett minden, az 5-ös úton lefelé haladó járműnek. Nem sokáig kellett ácsorognia, mert egy iárgaszínű Robur gépkocsi fé­kezett,, majd megállt. A vezető­fülkéhez futni, s a magas lép­csőn felkapaszkodni nem sok időbe került. A sofőr mosolygós arca ismerősnek tűnt K. Márta előtt. — Jó napot... köszönöm, hogy megállt. Ugye, maga vitt két hét­tel ezelőtt Kecskemétre? — Igen, én... A lány visszaemlékezett, a férfi a múltkor nagyon rendes volt, s most már ismerősként be­szélgettek. A 19 éves lány, akár­csak a sofőr, bőbeszédű volt. A férfi elmondta, felesége és két gyermeke van, Kovács Sándornak hívják, s a haverok csak úgy emlegetik: a doki, hiszen két évig az orvostudományira járt. A lánynak tetszett az elbeszélés, hiszen 5 más okból hagyta abba az egyetemet, s úgy érezte, van valami közös a sorsukban. Be­szélgetés közben gyorsan telt az idő. Már Lajosmizsén jártak. — Van egy kis ideje? — kér­dezte hirtelen a férfi —, el kell fordulnom a holnapi menetlevé­lért. A lány bólintott. A gépkocsi Kunszentmiklós felé fordult s nemsokára a kunadacsi iskolánál fékezett. A sofőr lekászálódott a kocsiról, bement az iskolába. Né­hány perc múlva visszatért. — Ezt gyorsan elintéztem, me­hetünk tovább. A lány csodálkozott, de nem kérdezett semmit. Egy útkeresz­teződéshez értek, s a Robur hir­telen kanyarral a földútra for­dult, növekvő sebességgel köze­lítette meg az erdőt. A férfi seó­­lalt meg először. — Valami baj van a dinamó­val. A kocsi megállt, a sofőr fel­nyitotta a motorháztetőt. K. Már­ta kiszállt, nézte a férfi munká­ját, s eközben talán véletlenül megjegyezte a rendszám két be­tűjét, FR... ugyanis a számokat a férfitől nem látta. Nézelődött volna tovább, ám egyszerre fel­­magaslott előtte a férfi alakja. — Most pedig az enyém leszel! — Ne., ne — védekezett a lány, s beszélt, egyre beszélt. A férfi legyintett. — Száljjunk be. A Robur nagy zökkenőkkel el­indult a kereszteződés felé. A férfi hirtelen fékezett. — Elszívok egy cigarettát — mondta, s minden bevezetés nél­kül ráüvöltött a nőre: — Szállj ki és menj, ahová akarsz! K. Márta remegett a félelem­től. Felragadta a táskáját, s las­san elindult, állandóan hátranéz­ve. Futni nem mert, félt. hogy a férfi kocsival utána hajt. Mint­egy ösztönszerűleg szemével ke­resni kezdte a rendszámot. A so­főr észrevette. Kilökte az ajtót, felkapott egy alumíniumrudat, a nő után futott, s ütni kezdte a nő fejét. K. Márta elesett. A sofőr kirántotta kezéből a tás­káját, beugrott a kocsiba, gázt adott, s nagy sebességgel elin­dult ... A lány egy dombra ug­rott fel a kocsi elől, mellette el- | zúgott'a Robur. K. Márta az .út­kereszteződésig vánszorgott, ahol egy személygépkocsi vette fel. A rendőrség bűnügyi osztályé- ] nak csupán a körzeti orvos je­lentése állt rendelkezésére. A helyszínen nem találtak semmit. De a kunadacsi iskola pingpon­gozó gyerekei pontos személy­­leírást adtak arról a bácsiról, aki a tsz-központot kereste, s akinek a kocsijában egy néni ült. Megkezdődött a vizsgálat. A vállalatok, termelőszövetkezetek gépjárműveinek ellenőrzése. A nyomozást vezető rendőrtisztnek egy jelentés került a kezébe, amely kisebb balesetről készült. „Kunszentmiklós határában egy Robur üsszeütközött egy sze­mélygépkocsival.” A teherautó vezetőjének személyi adatai is szerepeltek a jelentésben. Az ada­tok egyeztetése után egyértelmű: a balesetező Robur azonos. Este 11 óra. A rendőrség Budapesten, a Liliom utca 35. számú ház egyik lakásának ajtaján kopogtat. Bíró Gyula 31 éves gépkocsive­zető ijedten kérdezte: — Mit akarnak? — Jöjjön velünk! A kecskeméti rendőrkapitány­ságon már egyáltalán nem ma­gabiztos az erőszakos bűncselek­mények miatt többször elítélt fiatalember. Megtörve mondta: „Azért ütöttem le, mert leolvas­ta a rendszámot, s tudtam, hogy feljelent.” Az elrabolt táskáról nem akart tudni, de végül is meg­tört ... Bíró Gyulát a rendőr­ség letartóztatta. Gémes Gábor A JÓL VÉGZETT MUNKA UTÁN • A kubai emberek is szabad idejükben tanulnak, pihennek. • Az iskolai szünidőben jólesik a játék. • Az ifjú házasok a szigetországban kéthetes nászútjukat ingyen tölthetik a legszebb üdülőkben. Üzemi dolgozók félkészlakás-építési akciója Előnyös feltételekkel juthatnak új otthonhoz a dolgozók az úgy­nevezett félkészlakás-akcló kere­tében, amelynek lényege, hogy az épületeket az állami építőipari vállalat, vagy a szövetkezet hozza tető alá, de a befejező munkálatokat már a dolgozóik la­kásépítésében érdekelt üzemek karbantartó részlegei végzik el. A leendő lakástulajdonosok társa­dalmi munkával segítenek, ami egyúttal az építési költségeiket is csökkenti. Ez az akció az állami építőiparnak is előnyös, hiszen évek óta elsősorban a befejező szerelő- és szakipari munkálatok okozzák a legtöbb gondjukat, A befejező munkák gépesítése ugyanis még nem érte utói a fejlett építési technológiákat. Sok munkaműveletet még kézzel kell végezni, már pedig ezekben a szakmákban nem hogy növeked­ne, hanem csökken a dolgozók száma. A 'gyárak karbantartó részlegeinek közreműködése a la­kásépítésiben tehát rejtett kapaci­tást tár fél, s így hozzájárul az építőipar erejének növeléséhez. Több mint harminc rendelet, különböző jogszabály, vagy hiva­talos közlemény érinti valamilyen formában az üzemi dolgozók fél­készlakás-építési akcióját. Az el­igazodásban segít az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, amely most részletes tájékoztatót állított össze az üzemi dolgozók félkészlakás-akciójának szervezé­si és egyéb feltételeiről. A tájékoztatóban felsorolták a tanácsok, a munkáslakás-épitésbe bekapcsolódó vállalatok, beruhá­zók, az építtetők közös képvisele­tét ellátó gesztor vállalatok ten­nivalóit, az építési területek elő­készítésétől kezdve a kulcsátadá­sig. Az útmutató alapján tehát teljes áttekintést kapnak az ér­deklődők a félkészlalkós-akció le­hetőségéről és így a korábbinál hozzáértőbben és szélesebb kör­ben nyújthatnak segítséget dol­gozóik lakásgondjainak megoldá­sához az akció útján. (MTI) Folklórfesztivál Tolna megyében is • Szekszárdi panoráma. Mit tudunk Decsről? Valljuk be, nagyon keveset. Szekszárd­­ról valamivel többet, de érdemé­nél jóval kevesebbet. Valahogy kiesik ez a két település a Bács- Kiskun megyeiek útjábód, a Du­na egyelőre inkább elválaszt, mint összeköt. Jó alkalom a VI. Duna menti folklórfesztivál az alaposabb is­merkedésre. Most először fogott össze a népművészeti hagyomá­nyokban oly gazdag két megye a nagy folyam menti országok még élő táncos, dalos néphagyomá­nyainak a bemutatására. Igaz, a műsorfüzet bevezetőjében olvas­ható megállapítás: „A Tolna me­gyével kibővült, Sárközi terüle­tét, Szekszárd és Decs települése­ket is felölelő rendezvény prog­ramja színesebb lett... Gazda­gabb szellemi hatókörben képes a népművészet igaz értékeinek megismertetésére. Bízunk abban, hogy Komáro­mi Zoltánnak, Tolna megyei Nép­lap fotóriporterének a felvételei növelik az érdekes táj, a vonzó események iránti érdeklődést. Még annyit: a híres-neves sár­közi lakodalmas július 30-án, va­sárnap délután 3 órakor kezdő­dik Decs nagyközségben. Szek­­szárdon főként a kiállítások ígérnek sok látnivalót. H. N. • Szüreti napok (Szekszárd). • Sárközi lakodalmas (Decs). Először közösen «

Next

/
Thumbnails
Contents