Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-23 / 171. szám
VILAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÉGI MŰSZAK AZ ARATA Negyvenezer tonna terményt vett át; a gabonaipar AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 171. nám Ara: 90 fillér 1978. Július 23. vasárnap Az iparszerű módszerek, a növénytermesztő gépsorok elterjedése óta sokan úgy vélték, hogy a nyári betakarítás csupán annak a húsz, harminc szövetkezeti, vagy állami gazdasági dolgozónak a gondja, aki üzemenként a betakarító, a szállítógépen ül; a terményszárítót kezeli, vagy az egész munkafolyamatot közvetlenül irányítja. Egyetlen esztendő — amelynek az időjárása eltért a szokásostól —, elegendő volt arra, hogy ezt a téves hiedelmet megcáfolja. A sok eső miatt szárítani kell a terményt. Pár hét alatt elfogyott a fűtőolaj, az üzemanyag, amelyet az egész nyári idényre előzetesen tartalékoltak. A felázott talajon, az összekuszálódott gabonában a gép- és az alkatrész 9 Ködgomolyként távozik a nedvesség a szabadba a vaskút! Bácska Tsz szárító üzeméből. m. Átadták a „király ilus” pályázat díjait, már látogathatók A MEGNYÍLT KIÁLLÍTÁSOK A Duna menti folklórfesztivál eseményei Két nap választ el bennünket az immár méltán népszerű, hazai és külföldi körökben egyaránt tekintélyessé vált nemzetközi fesztivál, barátsági találkozó — a jelek szerint az eddigiekhez hasonlóan színes, látványos — ünnepélyes megnyitójától. Ám a következő napokban majd egymást gyorsan követő események sora máris elkezdődött. Kalocsán, a rendszeresen ismétlődő találkozók egyik fő központjában már pénteken megnyílt az a kiállítás, amely „A Duna völgye madár- és állatvilága’’ nevet kapta, s- amely augusztus végéig tekinthető meg az I. István úti bemutató teremben. Tegnap délben a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet udvarán felavatták Kátay Mihály tűzzománcművész „Dátibdba’’ című alkotását, majd ugyancsak Kalocsán a Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház egyik emeleti termében megnyitották a „Király Ilus” pályázatra beérkezett legjobb művekből rendezett kiállítást. Ezt követően dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese átadta a díjakat azoknak, akik a három meghirdetett kategóriában — népművészeti babák és hímes tojás, valamint népi hangszerek készítése — a legjobb eredményt tudták felmutatni. Az eseményeken jelen volt Gera Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztályvezetője. (A díjnyertes pályaművek alkotóinak nevét keddi számunkban közöljük.) Ma délelőtt tizenegy órakor Baján és Kalocsán nyitnak meg csoportos tárlatot. A „fesztiválvárosok” múzeumaiban azokat a műveket, tárgyakat mutatják be, amelyeket készítőik az elmúlt évben meghirdetett nemzetközi pályázatra küldtek be. Minden bizonnyal sok látogatót vonzanak majd ezeken a helyeken a népi gyermekjátékok, illetve a fafaragások, hímzések, szőttesek. Miközben a múzeumok és az egyéb kiállítótermek várják a szépre szomjas közönséget, a fesztivál színhelyein — Kalocsán, Baján és Kecskeméten is — folynak az előkészületek a hazai és külföldi szólisták és művészeti csoportok, népi együttesek méltó fogadására, s a műsorok zavartalan lebonyolítására. Baján már kedden délelőtt közönség elé lépnek a népdalkörök és a hangszeresek a József Attila Művelődési Központban, majd délután időszerű szakmai kérdésekről tanácskoznak az illetékesek, a KÓTA paraszténekkari ' bizottságának szervezésében. Ugyanekkor — délután három órakor — Kalocsán fogadást adnak a vendégegyüttesek tiszteletére a városi tanács épületében, s ezután sor kerül a szokásos látványos felvonulásra, a város főutcáján. Közösen vonulnak tehát a szereplők és a vendégek a szabadtéri színpadhoz, hogy a megyei párt- és tanácsi vezetők jelenlétében Pozsgay Imre kulturális miniszter beszédével hivatalosan is kezdetét vegye a VI. Duna menti folklórfesztivál. A következő napokban — immár Tolna megye több helységére is kiterjedve — folytatódik a gazdag és változatos programú rendezvénysorozat, amelynek ezúttal külön jelentőséget ad, hogy a jubiláló fesztivál éppen tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg hódító útját. V. M. is gyorsabban elhasználódott. Sokkal gyakrabban kell pótolni, mint más években. A gépeket kezeld, irányító ember a szokatlan időjárás okozta viszonyok között nagyobb erőkifejtéssel dolgozik, hamarabb fárad. Az állami és szövetkezeti gazdaságok dolgozói ilyen körülmények ellenére minden alkalmas percet kihasználnak a betakarításra. Amikor éppen nem esik az eső, és a talaj annyira felszikkad, hogy a gépekkel rá lehet menni, a kombájnosok az érettebb árpa-, búza-, rozstáblákat felkutatva, aratnak. A kicsépelt terményt az üzemi szárítóba, majd az ideiglenes tárolóhelyekre továbbítják, hogy a felvásárló telepre szállításával most ne töltsék az időt. A termény megmentése a legfontosabb. E kötelességüknek tettek eleget a szabadszállási Aranyhomok Tsz gazdái, amikor olyan műszaki újítást vezettek be az NDK- gyártmányú kombájnokon, amelylyel megnövelték a rázórosták teljesítőképességét. Ily módon alig marad gabonaszem a pelyva, a törek és a szalma között. Tavaly és tavaly előtt július 20-a után már igen jelentős mennyiségű újgabona volt a felvásárló telepeken. Az idén ez ideig 40 ezer tonna kenyérnek és takarmánynak valót vásárolt meg a termelőktől a megyei gabonaipar. Az említett okok miatt az átadott termény mennyisége nem is tükrözheti a betakarítás valóságos helyzetét. A gyakori kényszerszünet ellenére, július 17-től a mai napig 33 ezer hektárról takarították be a kalászost, és a learatott összes terület 48 ezer hektár fölé nőtt Szombat estig az őszi árpának 95, a búzának 37. a tavaszi árpának 34, a rozsnak 5 százaléka biztonságos helyre került, a mezőgazdasági üzemek és a gabonaipar magtáraiba. Mindez rendkívül kedvezőtlen időjárás mellett. A héten az egész megyét igen jelentős csapadék, helyenként jégverés érte. Kunbaja, valamint a jugoszláv határszélen több település Bácsszőlős, Mélykút Kelebia környékén szélvihar és jég kíséretében rövid idő alatt 40 milliméter eső volt. Nemcsak lakóházak, hanem gazdasági épületek is megsérültek az ítéletidőben. Több magtárnak, terményfgÉgSS, (Ml iBlai Növekvő exportmegrendelések - enyhülő gondok a Bajai Finomposztó Vállalatnál Néhány héttel ezelőtt az év első felének értékelésével kapcsolatban beszámoltunk arról, hogy a Bajai Finomposztó Vállalat értékesítési gondokkal küzd. Akkor megtudtuk azt ős, hogy bizakodnak a különböző intézkedési tervek végrehajtásának sikerében, s abban, hogy a gondokról az év második felében már múltidőben tudnak majd beszélni. Most arról érdeklődtünk Kossár Lajos 'igazgatótól, hogy vajon az idő meghozta-e a várt eredményeket. Elmondta az igazgató: nem számítottak arra, ihogy az idő megoldja a gondokat. Tény, hogy az év első felében, a tavalyi nagyszabású kapacitásnövelés bizonyos értékesítési gondokat jelenteti Az idén ugyanis a 'tavalyinál 1,5 millió négyzetméterrel töhb árut készítettek, s ennek az értékesítése nehézségekbe ütközött. A gondokon úgy segítettek, hogy például a vállalat a fővárosi irodájának megerősítésével fokozta a. piackutatást, s jelenleg már öt külkereskedelmi vállalattal vannak kapcsoltában. Egy külkere6 céggel szerződést is kötöttek, melynek értelmében az szállítja majd a külföldi vevőket. Jelentős változtatásnak számít az is, hogy az.'iparágban szokásos 44-as fonalból készült anyagok helyett egyre többet készít a gyár a jóval vékonyabb 56- osból. Ezek a termékek várhatóan sikereket aratnak majd a közel-keleti és a forró égövi államokban. 'Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan természetesen felkészültek a gyártási feladatok megoldására is. Mint másutt, náluk is gond a létszámhiány, s ennek ellensúlyozásában jelentős szerepet töltenek be a nyugdíjasok. Jelenleg mintegy hatvanan vállaltak munkát az egykori dolgozók. Sikerrel oldották meg a 'belső átcsoportosításokat iS. i-Mindezen intézkedéseknek jó eredményeik vannak. Egymás után törnek be különböző új tőkés piacokra. Etiópia részére például 200 ezer négyzetméternyi — mintegy 70 ezer darab — takarót gyártanak szintetikus anyagiból. Szudánból 70 ezer négyzetméter fésűsszövetre kaptak megrendelést, s újabb 150 ezer négyzetméterről tárgyalásokat folytatnak — várhatóan sikerrel. Guinea is a partnerek sorába lépett, most készülnek fel, s hamarosan megkezdik részükre 750 ezer négyzetméter kötöttáru gyártását. Jelentkezett egy NSZK-cég, lángmentes anyagból repülőgépek üléshuzatait szeretné Baján gyártatni. Ha a próbagyártás sikerül, hosszú távú megrendelést kap tőlük a vállalat. Tavaly egy korszerű NSZK takarógyártó gépsort vásároltak igen előnyös feltételekkel. Most öt évig a cég részére gyártják a takarókat, s négy év alatt a gépsor ára megtérül. — Jelenleg október végéig le van kötve a kapacitásunk — < mondta befejezésül az igazgató.-— 'Bízunk abban, hogy a piackutatás eredményeként hamarosan megköthetjük azokat a szerződéseket is, amelyek biztosítják az idei 860 millió forintos árbevételünk teljesítését. O. L. • Folyamatosan érkezik a termény a kecskeméti tárházba. • Etiópia részére gyártott takarók csomagolás előtti ellenőrz-ését végzi Ihos Lajosné nyugdijat, a gyár egykori „aktiv” dolgozója. 9 Hopp Orbánná, aa NSZK-takarógyártó gépsor egyik egységét aierell. A termelő ágazatok mellett a népgazdaság egészén belül egyre nagyobb figyelmet kap a szolgáltatás. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén hozott határozat így fogalmaz: „A szolgáltatások az életkörülmények javulásával, a fogyasztás egészénél gyorsabban növekvő, égető társadalmi igénnyé váltak.” Az okok között első helyen említendő, hogy a nők mind nagyobb hányada vállal kereső foglalkozást, ami a változó életmóddal epviitt — a televízió, a háztartási gépek elterjedése — új fajta igények sokaságát keltette fel. A határozat azt is megemlíti, hogy bár a szolgáltató vállalatok teljesítménye növekedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem sikerült lépést tartani. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az illetékes szervek fordítsanak nagyobb gondot a fontos társadalmi problémát jelentő szolgáltatásokra. Javítsák a szövetkezetek anyagi érdekeltségét, a kisiparosok munka- és adózási feltételeit, dolgozzák ki a szolgáltatások fejlesztését segítő intézkedéseket és a távlati terveket. Azt is leszöpezi a határozat, hogy a népgazdasági erőforrások arányosabb elosztásával, szükség szerint külön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzéssel is támogatni kell a szolgáltató hálózat fejlesztését. Köztudott, hogy ez a folyamat már elkezdődött, például az úgynevezett központi szolgáltatási fejlesztési alapból megyénk is elég jelentős őszszeggel — 1976—1980 között 73 millió forinttal — részesedik. Ezt a támogatást a megyei tanács az egyes szolgáltató szervek között a fejlesztési célok és szükségletek figyelembevételével igyekezett elosztani, kiegészítve a tervezett fejlesztési költségeket. Tervszerű intézkedések történtek a szolgáltató tevékenységet végző kisiparosok kedvezőbb adófeltételeinek megállapítására is. A megye rendelkezik közép- és hosszútávra szóló szolgáltatásfejlesztési tervekkel, melyek végrehajtását a tanácsi testületek és szakigazgatási szerveink rendszeresen ellenőrzik. Mindezek ellenére korántsem lehet azt mondani, hogy a megyei általános kép jobb, mint amit országosan felvázoltak. Sőt, egyes területeken annál is rosszabb a helyzet. Ezt állapította meg az a jelentés is, melyet a közeli napokban vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az elmaradás legfőbb oka a tervezett beruházások késése, elhúzódása, sok esetben a kivitelezői kapacitás hiánya. Az is kiderült azonban, hogy helyenként a megfelelő anyagi ösztönzés is hiányzik, a szöszárítónak vitte el a tetőzetét a szélvihar. Akadt olyan körzet Báes-Kiskun megyében, ahol július 17-ig rá sem lehetett menni a talajra. Lajosmizsén és környékén az április 20-a óta eltelt néhány hét alatt 430 milliméter eső volt, ami csaknem 90 százaléka az egész évi átlagos csapad ék mennyiségének ezen a vidéken. A lajosmizsel ' Népfront Tsz műszaki felkészülése azonban olyan, hogy 21 munkanap alatt mind a 881 hektár kalászost betakaríthatják a szövetkezet komhájnosai. A kunadacsi Barátság Tsz-ben a traktorosok Szántó-Kovács János és a szerelők Zallra Máté brigádja a gabona szemveszteségének a csökkentését vállalta. Eddig példásan eleget tett munkafelajánlásának mindkét szocialista brigád. Aratás előtt a kunadacsi tsz-ben száznál több szövetkezeti gazda segített a termény táro'lóhely építésében, amelyet táirsadalmi munkában végeztek el. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben 17 arató-cséplő géppel dolgoznak a kombájnosok. Ha újabb esőzés nem lesz, két hét alatt 2832 hektár kalászos termését learatják, kicsépelik. A közös gazdaság 1500 tonna étkezési búza átadására szerződött a gabonaiparral, e hét végéig több mint 700 tonna terményt vásárolt meg a közös gazdaságtól az állami vállalat. Szombatra, vasárnapra folyamatos műszakot szervezett valamennyi gazdaság. Lajosmizsén, Kunadacson, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, és környékén másfél száznál több géppel aratnak a kombájnosok. Ha az időjárás nem zavarja meg a munkát, a hét végén már 850—980 aratócséplő géppel dolgoznak az állami gazdasági és szövetkezeti szakmunkások. A gabonaipar átvevőtelepein a hétköznap, vasárnap kora reggeltől késő estig ügyeletet tartó élelmiszeripari dolgozók pedig az eddigi öt-hat ezer tonna helyett naponta tíz-tizenkét ezer tonna újgabonát vehetnek át Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeitől. Kiss Antal vetkezetek, vállalatok jobban járnak, ha a termelési vagy építési-szerelési, s nem a javító-szolgáltató kapacitásukat; fejlesztik. Így viszont nem so - rolhatók a „fogyasztói szolgál itató” kategóriába, ami a kei J- vezményre jogosítaná ők et. Nyilvánvaló, hogy ebből a „bűvös körből" csakis tervszerű és céltudatos intézkedés lekkel, a szolgáltatói bázisok ei rösitésével lehet kitörni, l.lyen irányban kezdődött meg íz fejlesztés — s már eredmén yeket is értek el — a megyében több szolgáltató ágazatban. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy miközben a Központi Bizottság által is ■megfogalmazott „égető társadalmi igény" jelentkezik minden területen, a fejlesztés gondját jórészt a tanácsi szerveknek kell magukra vállalniuk. Különösen nehezen mozdulnak anyagi eszközieikkel az országos központú ja.vító szervezetek, de a helyi gazdasági egységek is lassan ismerik fel, hogy a munkaerő megtartása érdekében a lakosság ilyen irányú Szükségleteinek kielégítéséhez is jobban hozzá kellene járulniuk. Magyarán szólva nemcsak pénz kérdése a szolgáltatás fejlesztése, de a közös tennivalók felismerése, a helyenkénti maradi szemlélet megváltoztatása és a közös összefogás is elengedhetetlen. Csakis így lehet a Központi Bizottság által is kimondott „határozottabb előrelépést” megtenni, s a lakosság érdekében fejleszteni az állami, a szövetkezeti és kisipari szolgáltató tevékenységet, a politikai, társadalmi igényeknek megfelelően. T. P.
